Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)
1922-06-24 / 141. szám
Ára 1 ü’u. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Kapu u. 64-66. Telefonszámok: Szerkesztőség . 177. Kiadóhivatal . 82., FőszerkesztőS 7 E F ! F * * A dr. ■ — _ i * XXVIII. ÉVFOLYAM. BRAROV-BRASSÓ, 1922. Június 24. (Szombat.) politikai napilap Mielőtt megalkotják az új alkotmányt, az előkészítő bizottságot: jó lesz kiegészíteni mindazokkal a kiváló szakférfiakkal, akik az alkotmányos érzület dolgában már kiállották a tűzpróbát is s akikre kiváló tehetségükről már kitűnő bizonyítványt is állítottak ki maguknak. Be kellvonni a tanácskozásba mindenekelőtt a jogrend kimagasló bajnokait, Averescu generálist, és vezértársait; azutáni mindazokat a fő- és alpotentátumokat, választási elnököket, biztosokat és bizalmi férfiakat, akik a legutóbbi kamarai választások alkalmával mind a névlajstromok összeállítása, mind a jelöltek visszautasítása, mind a szavazó urnák éjszakai őrzése, mind az ellenzéki választók puskatusos kezelése körül hervadhatatlan érdemeket szereztek, nemkülönben azokat a lelkes és lelketlen hazafiakat, akik a kényszerbérletek pompás trancsírozása, a földbirtokok kisajátítása, a rekvirálások és kilakoltatások rendezése, az iskolaépületek, kultúrintézmények, lefoglalása, másnyelvű cml- és cégtáblák ornamentikus átfestése, gyanúsítottak fölhajszolása és fogságba juttatása dolgában kifrva figyervu.«*6.ságot fejtettek ki. Semmiesetre sem lehet mellőzni ebből a körültekintéssel kiegészítendő társaságból Cupsa Csíkszeredái rendőrprefektet és hasonló jellegű társait, akik alkotmányos képességüket gyakorlatilag is az imént dokumentálták, továbbá Steanu urat és társait, akik az alkotmányosság elveit nyilván a műveit Nyugaton, talán éppen Franciaországban, vagy Angliában szívták magukba. És hogy teljes legyen az új alkotmány ügyében való szaktanácskozás, a liberális kormány terjessze mindazokat az aktákat is a készülő konferencia elé, melyekben a lakosság milliói mély hálájukat nyilvánították a kormány azon nagyszerű tényéért, hogy a közrendet teljesen helyreállította, (lásd Csíkszereda, Lötvéte, Csikvacsárcsi Fenyéd,) a korrupciót a közéletből teljesen kiirtotta (lásd a láthatatlan manipulációkat, kijárásokat, protekciós alakok elhelyezését) a gazdasági válságot teljesen megszüntette (lásd és élvezd a lej folytonos süllyedését és a drágaság folytonos emelkedését,) és a csatolt területek népiét paradicsomi boldogságba juttatta (lásd a nemzeti párt fenyegető forrongását, a magyarság panaszait a hazai és külföldi fórumok előtt.) Mindezek, társulva ama kiváló szak férfiak bölcsességével és erényeivel, meg fogják mutatni azt a módot, hogyan kell a kormánynak megcsinálnia az új alkotmányt. Az eddigi gyakorlat bizonyára többet ér, mint f ábrándos gondolkodók üres rögeszméje, a hatalom bevált módszere többet, mint anynyi elégedetlen zaklató kívánsága, hogy ezután minden másképen legyen. Meg kell maradni a mai rendszer mellett, az erősebb jogának uralmánál. Törvényessé kell tenni a jogtalanságot rendetlenségnek kell nevezni a szabad A liberálisok négy miniszter távozását követelik. A többségi mamelukok Vaitoianu, Mosonu, Angelescu és Florescu ellen. (Bukarest, jun. 22) Az Indreptarea írja az alábbi mulatságos esetet: A külügyminisztériumban tegnap parlamentáris teadélután alakjában a többség tanácskozást tartott. A képviselők és szenátorok kedély hangulata nagyon izgatott volt. Különösen a Marzescu köréhez tartozó fiatalok voltak nagyon lázongó kedvükben is alig várták azt a percet, melyben elégedetlenségüknek kifejezést adhatnak. Leonte Moldoveanu, azok egyike, akik a kormány összetételével elégedetlenek, ezeket mondta Bratianunak: — Pártunkban nincs igazság s ezért lelkesedés sincsen többé. Az a mód, a hogyan egyes miniszterek viselkednek — s felsorolta Vaitoianu és Mostoiu tábornokokat, Anghelescut és Florescut bizonysága annak, hogy velünk úgy bánnak, mint holmi rabszolgákkal. A szervezetek igazságos elbánást követőinek s ennek meg is kell lennie, mert ellen ■jiezo ekeSSönT• vesztésjhéfTwETu' * p K egysége. , — Itt családias körben vagyunk — mondotta — s ezért el kell mondanom mindazt, ami lelkemet nyomja. A miniszterelnök e szavakra sértődve távozott, az érintett miniszterek pedig udvarolni kezdtek az elégedetleneknek és ígérgették, hogy, mindenben támogatni fogják őket. Legnevetségesebb helyzetbe Florescu, az igazságügyminiszter került,aki azok után, amiket hallott, nem lelte helyét. Bratianu Erdély és a Bánság meglátogatására készül. (Bukarest, jan. 22.) Bratianu miniszterelnök a parlamenti többség tagjait politikai teára hívta meg a külügyminisztérium palotájába. Miután a liberális képviselők a jelenlevő miniszterekkel különféle megbeszéléseket folytattak, a vármegyék szükségleteire vonatkozólag, Bratianu miniszterelnök rövid beszédet mondott. A miniszterelnök bevezető szavaiban megemlékezett arról, hogy a két rövid parlamenti ülésszak törvényhozói munkálkodása után most a közigazgatási törvényt kell őszig elkészíteni. Minisztertársaimmal elhatároztuk, — mondotta Bratianu — hogy minél gyakrabban beutazzuk az önök vármegyéit, hadd lássuk minden egyes vármegyének a szükségletét, amelyet a lehetőség határai között meg is lehet valósítani. Ámde ezeket a helyi érdekű szükségleteket is csakis az ország általános érdekeivel összhangba hozva kell megvalósítani, már kezdettől fogva elválasztva a politikai barátok érdekeit, minden egyes kerület közérdekétől, mivel csakis ez biztosíthatja az ország jó közigazgatását. A miniszterelnök beszéde további folyamán bejelentette, hogy a kormány tagjai a vármegyék gyakori meglátogatását Erdélylyel és a Bánsággal kezdik meg, hogy a helyszínen győződjenek meg a lakosság való szükségleteiről és hogy a körülmények, a mostani anyagi lehetőségek, továbbá az ország általános érdekeinek figyelembevételével a mutatkozóiszükségletek kielégítéséről gondoskodjanak. A liberális többség nevében Dissescu szólalt fel s a miniszterelnök szavaira reflektálva kijelentette, hogy elérkezett az igazságszolgáltatás ideje. Az ország vagyonának összes pazarlói és a hadimilliomosok ellen bírói után kell eljárni. Különösen arra kérte Diossescu az igazságügyminisztert, hogy szüntesse meg a háborús szükség általa diktált törvényeket és dekrétumokat. Az igazságügyminiszter megnyugtató választ adott. Az új alkotmány és választói reform. (Bukarest, jun. 212) A választói reformtervezet elkészítése végett kiküldött bizottság munkálatait elhalasztotta, míg az alkotmányozó bizottság az alkotmányjavaslat főbb vonalait meg nem állapítja. Hogyha az alkotmány főbb vonalai, melyek a választójogi bizottságnak zsinór mértékül fognak szolgálni, meg lesznek állapítva, akkor fognak hozzá, a választójogi reformtervezet megszerkesztéséhez. Valószínű, hogy amikorezek a munkálatok megkezdődnek, a parlamenti bizottságból a választójogi tervezet megszerkesztéséhez is egy albizottságot fognak választani, épenugy mint az alkotmány és a közigazgatási reform számára. Nem emelik a tisztek fizetését. (Bukarest, június 22.) Az Indrepta rea írja: A kamara tegnapi ülésén Bratianu Jones külpolitikai expozéja után belpolitikai jellegű kérdéseket is érintett. Egyebek között szólott a tiszti fizetésekről is. Bratianu Jones szó szerint ezeket mondotta: »A tiszti zsoldok felemeléséről szó sem lehet. A kormány azonban jól ismeri, a tisztek nélkülözését s arra fog törekedni, hogy az ország ezen szolgáinak életkörülményeit kedvezőbben alakítsa.« Ebből világos, hogy a tiszti fizetéseket nem emelik. Ehhez nem kell kommentár. bak a kisebbségekkel szemben tanusított magatartását, a tett intézkedéseket visszautasították ,és a királyhoz tiltakozó táviratot menesztettek, melyben kifejtették a nagyromániai népi kisebbségek helyzetét és királyi oltalomért folyamodtak. A király, akit a bukovinai eseményekről közben tájékoztattak, felvilágosítást kért Florescu igazságügyminisztertől. Florescu elmondta, a királynak, hogy az a rendelet, mely Bukovina nem román ügyvédeit és biráit annyira izgatja, ezelőtt mintegy két évvel az Averescu kormány alatt kelt és hogy most ismét napirendre került, annak Boldur, a csernoviczi fellebbviteli bizóttság elnöke az oka, aki azt felújította, ő csak a felszólamlások folytán szerzett tudomást a rendelet létezéséről. F.rmok folytán a rendeletet visszavonták és a bukovinai hatóságokat megfelelően utasították. Szóval Florescu kimosta magát a király előtt; ő ártatlan abban, hogy a bukovinaiak oltalomért Őfelségéhez fordultak a törvénytelen és oktalan nyelvoktrojálás ellen. Florescu megértő és előzékeny lett egyszerre, mert az uralkodó nem tilr erőszakosságot senkivel szemben, még a népkisebbségekkel szemben sem. A temesvári és más városok magyar ügyvédei és bírái tanulgatnak a csernováciaktól, akik kellő önérzettel utasították el maguktól ezt a gyámkodó, keresztülvihetetlen, faji, nemzeti érzésükbe gázoló rendeletet. Meg is kapták az elégtételt, mert ajogukat védték, s mert nem a minisztertől kérték az orvoslást, attól, aki tűrte a rendelet életbentartását. yos konfliktus, amelyben Florescu hozta a rövidebbet. A bukovinai nemzeti kisebbség a királyhoz fordult orvoslásért. (Csernovicz, jun. 22) Az Adeverul és Dimineata nyomán jeleztük már azt a konfliktust, mely a bukovinai kisebbség és az igazságügyminiszter között egy rendelet miatt tört ki, mely rendelet a bukovinai nem román ügyvédeket és bírákat arra kötelezte, hogy július 15- ig a román nyelvből vizsgázzanak és kimondta, hogy e vizsga nélkül többé nem jelenhetnek meg a bíróságok előtt Ugyancsak ismeretes az az akció is, amelyet a bukovinai német és rutén ügyvédek indítottak a rendelet ellen. Csernoviczban 30 tekintélyes vezető ember vasárnapra gyűlést hívott össze, melyen hevesen támadták a kormány A németek is emelik a tisztviselői fizetéseket. (Berlin, jún. 22) A birodalmi kormány a tegnapi minisztertanácson hozzájárult a drágasági pótléknak 40 százalékos emelkedéséhez, és a tisztviselői fiietéseknek felemeléséhez A minisztertanácsban a birodalmi elnökválasztás is szóba került, melynek folyamán a kancellár kijelentette, hogy ebben a kérdésben még a parlamenti szünet előtt tárgyalni fog a koalíciós pártokkal. Berlinből jelentik: A német birodalmi bank megcáfolja a küszöbön állói árfolyamzuhanásról szóló híreket. A bank szerint a mátrkja árfolyama csak akkor fog rosszabbodni, ha az Ertapt a jóvátétel! kérdésben hajlíthatatlan marad. A kancellár a garanciális bizottsággal folytatott tárgyalásain úgy nyilatkozott, hogy a márka ezidőszerinti elértéktelenedése is igen megnehezíti a fizetési tervezet megvalósítását. Mi lesz a német márkával ? Cseh törvény a községi választásokról. (Prága, jun. 22) A csehszlovák kormányminisztertanácsban elfogadta aközségi választásokról szóló törvény novelláját, mely az első választási időszaknak négy évvel való meghosszabbítását rendeli el. V... ságot, lázadásnak az emberi jogokra va kormánynak biztosítania kell a liberálé hivatkozást s lárolásnak a fajhoz és kis kormányt, s akkor a hazia meg van kultúrához való ragaszkodást. Az ujat mentve.