Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)

1922-06-24 / 141. szám

1922 június 24. szi közzé. A 2293—023 számú belügy­miniszteri rendelet értelmében az ösz­szes cselédlányok orvosi­ vizsgálatnak kötelesek magukat alávetni valahány­szor gazdát cserélnek. A vizsgálat ered­ményét bejegyzik a cselédi könyvbe. Azokat a gazd­ákat, kik könyvvel nem rendelkező cselédeket alkalmaznak, vagy pedig olyanokat, akiknek könyv­­vében az orvosi vizsgálat nincsen fel­tüntetve, és úgy megbüntetik mint a cselédlányokat. Az orvosi vizsgálatot naponta 8—10 óra között tartják a Fe­kete utca 44. iszlámi alatt. ' , — Amerika álláspontja a háború alatt lefoglalt német és osztrák vagyon tekintetében. Londbnb­ól jelentik:­­Han­ding elnöknek a háború alatt lefoglalt német és osztrák vagyon tekintetében az az álláspontja, hogy ellenzi, ha vala­mely állam magánosok vagyonára rá­teszi a kezét. Ami az Egyesült államok a német és osztrák tulajdonokat nem old­hatja fel, mert ezek biztosítékot képez­nek a háború alatt ellenséges országok­ban lefoglalt amerikai tulajdonokért és az azok után járó kárpótlásért.­­ Az Unirea nyár­ mozgói pénte­ken, et'­sze egyetlen előadásban az Erek­mann Chatrián örökbecsű színműve alapján készült »A lengyel zsidó« című négyfelvonásos filmet mutatja be. Ez a csodás tudással megalkotott nagy kon­cepciójú munka a­ filmen épp oly sikere­ket ért el, mint a színpadon. Bejárta az egész világ jelentősebb városait és mindenütt lázba hozta és csodálatba ejtette a közönséget. A film kiállítása minden képzeletet fölülmúl, az első­rangú felvételek a párisi Pathé gyár kiváló munkáját dicsérik, a szereplők pedig a legjobb nevű francia művészek közül kerültek fel. Az Unirea igazgatós­ság­­­a mozilátogatós közönség igényeit óhajtja kielégíteni, mikor semmi anya­gi áldozatot nem­ kímérve egy napos mű­sorokat is beállít, hogy a közönségnek ebben a szezonban miinél több­ filmet legyen alkalma megnézni. (Szombaton) és vasárnap este a »Bolygói zsidó« című tragédia első részét mutatja be a moz­gó. Ez a­­két részes hatalmas­­filmko­losszus Ahasvér, az őrök ,vándor éle­téből mulatt be­l megkapó­ részleteket. — Ai i-J^arolla Mod­y. Egy papirke­­reskedőhöz, aki cigarettahüvely­eket is miad, beállított a napokban­ egy kövér német ur és bizonyos fajta hüvelyekből tiz dobozt kért. A kereskedő elébe tette a dobozo­kat. A kövér német gyanakodva forgatta a kezében és azt kérdezte a kereskedő­től: — És mondja kéretni jók ezek a hü­velyek? , ~ A legkitünőbbbek!, — mondotta ha darva a kereskedő — elsőrangú Héráét gyártmány, nincs párja a világon. — Akkor rendben van — mosoly­gott a kövér német — mert ezek a hü­velyek az én gyáramban készülnek és ön egy mérgeshangu levelet irt nekem, hogy a cigarettapapírjaim csapnivalóan komiszak, örülök, hogy megváltoztatta a véleményét. — Az Apolló mozgóképszínházban pénteken utoljára kerül előadásra a nagy sikert aratott »Dollár-csibész« cí­­mű filmszkeccs. A kedvezményes je­­gyek ez alkalommal sem érvényesek. — Azt mondják, nem történnek ma­napság csodák. Megcáfolják, ezt a kis és nagymamák szúrás, szaggatás, fej és fogfájástól megszabadulnak kik Kárpáti féle M­ovicum­ sósborszeszt használnak. Kapható mindenütt. Főraktár Hesshai­­mer I. L. és A. cégnél Brassó. — Gyógykezelés ultraviolett suga­rakkal. Különösen bevált tüdőcsúcsdu­­rubnál, a gyermekek angolkórjánál, gör­velykórnál, vérszegénységnél, idült bőr­bajoknál, furunkulosisnál, hajhullásnál, stb. Röntgenlaboratórium Brassó, Ár­­vah­áz­ utca 29. Aki a királytól kérte vissza elrekvir­ilt szobáját Berger bácsi kedvéért elküldték az Őrmester­­szobaárat. (Bukarest, június 22.) Régi, régi történetek mesélnek azokról a boldog időkről, midőn a így fede­­mnek álruhában jártak a nép között, hogy annak ajkáról közvetlenül hallják mi a baja, mi a bánata, írni fáj lelkének, s akkor, mint a mesék)­­mondják, a fejedelem felfedte kilétét és igazsá­got szolgáltatott amely mindig a nép javára dön­tötte el a Vitás Egyet. Valahogy ezeket a rég fel tűnt, elmerült időket varázsolta vissza egy pil­lanatra az a kis történet, amely egyik szaloná­­ró öreg kereskedővel történt meg. Az öreg kereskedő, a Berger bácsi, még mint kis gyermek került a csendes kis városba, ahol később üzletet alapított, megszerezte az­ il­letőségét és nyugalmas csendes életét minden na­gyobb, lelket megrázó emóció nélkül csendes szemlélődéssel élte. Feleségével, akivel már ide­stova negyven éven át osztotta meg minden örö­mét, és bánatát, két kis szobában éldegélt. Csendesen és zúgolódás nélkül vette tudomásul hogy öregségére megváltoztak a viszonyok, zu­golódás nélkül adta oda egyik szobáját a ható­ságoknak, akik abba egy őrmestert szállásoltak be. A vendég­ azonban lassan terjeszkedni kez­dett és az öreg házaspár végül a szobába­­szorult ki. Hiába volt minden tiltakozás, minden interm­emeniálás, nem történt segítség s a két kicsiny ’lakószobát az őrmester birtokolta. Ekkor am '’öreg Berger bácsi gondolt egy merészet és nagyot. Elutazott Bukarestbe s panaszával egye­nesen a királyhoz­ fordult. Megjelent a kabinet­ irodában, ahol előadta, hogy audienciát kér a királytól. A király jóindulattal hallgatta végig az öreg szatmári kereskedő panaszát, behívatta szárny­segédét, akinek azonnal utasításokat adott, fs­ az­­után felhívta az előtte állói öreget, hogy két féitz múlva ismét jelentkezzék. Két­­óra múlva már teák a kabinetirodába bocsátották, ahol megnyug­t­­atták, hogy mindent elintézett a királyi jóindu­lat. Berger bácsi hazament, és az őrmester egy z­fézerre csak sietve csomagolt és ma megint a régi, megszokott ebédlőben fogják ebédjüket el­fogyasztani először, annyi hosszú idő után. 75, London 4465—515, Milano 4750—800 Prága 1930— 50.­­ Értékpapírok: Magyar hitel 2090, Salgó 10700, Rima 3375, Délivasut 3555 ÁllamVasut 16300, Kohó 06600, Atlan­tika 2550, Kőszén 17600, Nasici 15200,­­Szlavónia 1520, Országosfa 1275, Föld­hitel 2975, Viktória 11700. * (—) Zürichi tőzsde. Nyitás június 22-én: Berlin 163, Newyork 527 és egyne­gyed, London 2334, Páris 4545, Milano 2562, és fél, Prága 1007 és fél, Budapest 14, Zágráb 175, Varsó 12, Bécs 3 és fél, bélyegzett 3 és háromnegyed. (—) Zürichi tőzsde. Zárlat június 22-én: Berlin 161 és fél, Amsterdam 203 Newyork 527, London 2335, Páris 5430, Milano 2550,­ Prága 1000, és egynegyed1 Budapest 54, Zágrábi 175, Szófia 353 és fél, Varsó 12 Bécs 3 és háromnyolcad1, bélyegzett 3 és háromnegyed. ( (—) Párisi tőzsde. Devizák június 21-jén: London 61.18, Newyork 11.55, Bertn 355, Mad­­­rid 180.50, Brüsszel 92.90, Róma 56.40, Zü­­g­fürich 219.50. Bukarest hiányzik.­­ (—) Aas állami bevételek felesleggel áprilisban és májusban. A folyó év április havában az állami bevétele 500 millió lej volt. Ebből a regátra és Besszarábiára 346 milliós lej, Erdélyre é­s Bukovinára 154 milliós lej esik. A kiadások ösz­szege a regátban és Besszarábiában 131 millió, Erdélyben közel 31 millió, volt. Májusban előb­bi felosztás szerint 510 illetőleg 199 millió be­,­vételt és 272 illetőleg 83 millió kiadást tüntet fel a pénzügminis­ztérium kimutatása. A pénz­tári felesleg tehát áprilisban 338, májusban 354 millió lejre rúgott. Az adatok bizonyára helye­sek, ámbár nehezen képzelhető, hogy az adóter­­hek­kel a regáttal szemben többszörösen sújtott erdélyi lakosságtól eredő, bevételek egész évban át a két hónaphoz hasonlói arányban lennének a régi királyságbeli bevételekkel szemben.. Még­is szembeötlők az, hogy a bevételek és kiadás­­ok egybevetéséből meg lehet állapítani, hogy Erdély áprilisben a befolyt összegek ötödét, má­jusban 42 százalékát költötte el, ellenben a régi királyságban áprilisban a bevételek egyhama­­dát, májusban pedig 53 százalékát költötték el. Ezek a számok beszédes bizonyítékai annak, hogy Erdély érdekeit háttérbe szorítja a kor­mány. (2) A román állampolgárokat ter­helő magyarországi tartozások kiegyen­ítése tárgyában az aradi törvé­szék egy lefolytatott perben kimondta,­­hogy 1 a romániai adósnak lejben kell magyar­országi tartozását megfizetnie. A tarto­zás összegét a genfi tőzsdének­ az 1918. november elsejét megelőző időből való középárfolyama alapján kell átszámí­tani. Az adott esetben beszerzett ada­tok szerint a genfi tőzsdén 1918. szep­tember—október hónapokban úgy ala­kult a középárfolyam, hogy egy magyar korona 74 iránival volt egyenlő. Ezen az alapon az aradi törvényszék a szege­di felperes­­által perelt 43000 korona kö­vetelésért 31723 lejt ítélt meg. Az aradi törvényszék ítélete az első ilyen ügyek­ben Romániában, tehát ez jelentő­sége van. | (—) Kétszázezer Vagon gaboná kivitel® ter­vezik. A földművel­ügyi minisztériumhoz Érke­zett adatokból arra számítanak, hogy az idei ter­mésből 200 ezer vagon gabonát lehet export cé­lokra átengedni. | (—) Egy tmillió m Érfil konventuS évi ka­m­­atterha. A konvertálásra kerülő külföldi kincs­­­tári jegyek összege 1 milliárd( 401 millió 26­ ezer aranyfej. Ebben az összegben nincsenek blen­ne azok a tartozások, miket Románia a szövets­é-­ ges államoktól vett igénybe. A most megszava­zott 30 és fél milliós angol kölcsön négy Szá­zalékos évi kamata 1 millió 500 ezer angol font, mai paritással fele körülbelül egy milliárd­ lejt tesz ki., Romániának tehát a költségvetési jövedelmek egytizedrészét csa­k a mostani kölc­sön kamataira kell fordítania., A kormány a kölcsönt elsősorban a vámbevételekből akarja fedezni. Ha átlagos számítással minden vagon áru kivi­teli vámját 10000 lejjel irányoznák elő, leg­­­­alább 100000 vagon árut kellene exportálnunk hogy legalább a kamatszükségletet fedezzük. Látható tehát, hogy a bonok konszolidálása nagy terhet ró az országra, s azt csak úgy fog­ja elviselhetni, ha a kormány minden eszközt megragad az export előmozdítása s a szállítás megjavítása végett. (2) Ausztria kereskedelmi mérlege 1922 év első negyedében a következőleg alakul: Bevitel 17 milliós 400 ezer mázsa (tavalyi megfelelő időszakban 10 mil­lió 100 ezer), kivitel 0 m­illió 900­ ezer mázsa (3 millió 800 ezer.) Az élelmisze­rek importja 20, százalékos emelkedést mutat. Az ipari nyersanyagok bevitele szintén emelkedőben van. Az egyes or­szágok között a bevitel így oszlik, meg: Csehországból 40,1, Németországból 80 kéttized, Magyarországból 0,3,­­ Egye­sült­ Államokból 3,6, Olaszországból 0,5, százalékot, a többi országokból egy százaléknál kevesebbet importált Ausz­tria. A kivitel tekintetében Olaszország vezet, utána következnek Németország, Magyarország (12,7 százalék), Csehszlo­vákia, Jugoszlávia,­­Svájc, az Egyesült Államok és Lengyelország.­­ (—) Lengyelország kivitele Bécsien át. Lodz és Bécs között nagy a kereskedelmi forgalom, jzért a Lodzba il vásárolt árutömegeket Bécsből irányítják a Balkán piacaira. A lengyelországi szextilipari szövetség nagy bécsi cégekkel tár­gyal az exporttal összefüggő szerződési viszony megteremtése végett.­­ (2) Biharpüspökke megindul a teherforga­­­lom Magyarországban A CFR és a MáV. kiküldöt­tei Nagyváradon folytatott két napos tanácsko­­záson megállapodtak abban, hogy Július elsején Biharpü­spökin is megnyitják a két ország közötti teherforgalmat. A menetrend kidolgozását a debreceni üzletvezetős­égre bízták. Az­­értekezleten a kocsielosztás sorrendjében is megegyeztek.­­ (2) A peflfolzlségnyi szénbányák termelése jú­nius első hetében 23727 tonna volt. Ebből a vas­útnak 18063 tonna kellett, 3867 tonnát a bánya­­üzemek használtak el, a magánosok 3220 tonnát kaptak.­­ (1) A gabonaszállítás lebonyolítására a Va­s­ut 120 gabonavonatot fog járatni., Constanti­nescu T. vasúti vezérigazgató kijelentése sze­rint mintegy 300 ezer vagon gabona fog aratás után elszállításra várni, s a­­­szállítást hrom hónap­­alatt le kell bonyolítania a Vasútnak.­­ (2) Köszked­ett áruszállítás Bulgáriába­­és Ju­goszláviába. Egy bolgár vasúti küldöttség Buka­restbe érkezett, hogy a közvetlen áruforgalom felvéteér­ől tárgyaljon. Valószínű, hogy a meg­egyezés létrejön s a háború óta megszűnt köz­vetlen seszöklöttetési Ruszcsukon át rövidesen hely­reáll. — Szombaton Temesváron összeül a Rromán—jugoszláv vasúti bizottság, hogy a közvetlen áruforgalmat szabályozza.­­ (2) A tűzifás kivitelt még e hét folyamán szabályozni fogják. Eszerint csak a bükkfa­­kivite­lét fogják megengedni, a már általunk bejelen­tett 50 százalékos kontingens kvóta ellenében.. Kontingensfának csak tölgyfát lehet beszállítani, melynek árát a­ raktár («(melyet természetese­n a minisztériumi jelöl is) 1800 lejben állapították meg. A raktáriig terjedő fuvarköltség az expor­tálót terheli.­­ Hogy a tervezett intézkedés rugóit kellően megérthessük, megjegyezzük,hogy Erdélyben főleg bükkfát égetnek, de használják a tölgyet is, a régi királyságban nagyobb béd­éj­ben részesítik a tölgyet, mert a tölgy­faállomány sokkal nagyobb a bükknél odaát. Megemlítjük különben, hogy a kontingentálusi rendszertől el­tekintve semmi sérelem nem éri Erdély faiparát azáltal, hogy az­ exportált bükk­fáért tölgyfát kell beszolgáltatnia.­­ (2) A Románia és Csehszlovákia közötti gaz­dasági kapcsolat szorosabbra fűzése végett Prá­gában és Bukarestben bizottságok alakultak az összes számbavehető érdekeltségekből. A bizott­ságok statisztikai adatokat gyűjtenek, hoogy mi­lyen cikkeket szerezhet be a két ország kizáróla­gosan a másik országi területén. A romániai bi­zottság tagjai a prágai mintavásá­zon a cseh bi­zottsággal együttesen fogják megtárgyalni a cél elérésére szükséges intézkedéseket. A romániai bizottságban Teodorachi bukaresti kamarai eln­mök Vezetése alatt­­az összes mezőgazdasági, ipa­ri és kereskedelmi szövetségek kiküldöttei részt vesznek. ' : ! • | (—) Budapesti­ gyapjúakció. Budapesti tudó­sítóink távirata szerint a mai gyapjúvásár nagyi vevőközönség élénk érdeklődése mellett folyt le. Kiállítottak 3000 mázsa gyapjút s ez telje­­sen el is kelt. Az árak átlagban 5—10 százalékkal magasabbak az eddigi piaci áraknál. Középminő­ségil 1100—1300, középfinom szövet és po­sz­­tógyapju 1300—1500, finom és legfinomabb met Hnol 1500—1800 korona, nettó kilogrammonként. A kiállított tételeket cseh és németországi gyárak vásárolták meg. (—) Az első magyar mezőgazdasági (­kamara. Budapestről jelentik:­­Az első­ mezőgazdasági kamara Debrecenben június 22-én alakult meg. (—) A búza áresése Budapesten­. A budapes­ti árutőzsdén tegnap az a hír terjedt el, hogy a kormány a tisztkivitel megnehezítése végett az eddigi 2 korona kiviteli illetéket 25 koronára emeli fel. A kormány ezzel az akcióval le akarja törni a szagras liszt és búza árakat. A hír a tőzs­­dén és a termelők körében nagy meglepetést kel­tett. A búza ára a hír hatása alatt 2—300 ko­ronával visszaesett. (—) A svájci liszt, b búza és egyéb termények átvétel© véglett e héten! Buka­restbe érkezik k­i a svájci kormány kikül­döttje. A vasúti vezérigazgatóság a sváj­ci liszt és termények szállítására külön vonatokat rendszeresít.­­ (—) Amerikai—magyar hajóstársaság ala­kult Oceana Steamsky Company név alatt. Ma­gyar részről az Atlantika, amerikai részről a Har­­riman csoport vesz részt az új alakulatban,mnely hét amerikai hajót vásárolt. A társaság Bradábel fa­jt fekete tengeri kikötőiből is fog Angolh hajókat járatni. H­a bútort zongorát akar venni, na sajnálta az utat Marosvásárhalyra is tekintse meg SZÉKELY és RÉTI ErdélyiAsír Bútorzár R. T. butorturmalt. Furnirok nagy válaszukban olcsón kaphatók. közgazdaság (—) Bukaresti tőzsde. Valuták jú­nius 22-én: Napóleon 560—565, márka 50—51, leva 101—102, cseh korona 305—310, török líra 96—98, angol font 675—683, francia frank 1345—1355, sváj­ci frank 2850—2900, olasz Ura 750—760, drachma 440—450, dinár 203—207, dol­lár 158.50—159,501 •­­ (—) Budapesti tőzsde. Nyitás június 22-énl: Dollár 992—994, t­árka 303, Ura 49, osztrák ko­rona 655—670, Tel 638-641, szoltel 1935. Kifizetések­­ Berlin 302, Milano 49, Prága 1926 és fél. Értékpapírok: Magyar hitel 2650—220, Sal- Ego 11100—11250, Rima 3450-3475, ÁllamVasut 16450—16500, Kőszén 18000, Ganz Danubius 79000, Papíráru 3300, Cukor 50000, — Irányzat szilárd. | | j | j | | Budapesti zárlat: Napoleon 075—83 lej 630—40, dinár 1300—320, szokol 1905—25, márka 295—305, osztrák koro­na 645—665, lengyel márka 21—22, líra 4825­ 75. Kifizetések! Berlin 295-205, Bécs 630-50, Newyork 080-60, Paris 8620- BRASSÓI LAKOK A magyar jóvátétel! kérdés. [(Budapest, jún. 22). Hirek sz­erint a magyar kormány elhatározta a jóvátéte­l kérdésnek a hágai konferencia elé va­lói tárását, ahol a semleges diplomáciai­­körök felfogása szerint kedvező fogad­tatásra számíthat. Ugyanis Olaszorszá­­­gon kívül Anglia és­­Románia is vállal­­kozna a­­magyar álláspont támogatására, hogy Magyarország a jóvátétel fizetésé­r­e két esztendei haladékot kapjon. Val­ak­i kereskedelmi miniszternek, aki nem­rég Párisban tárgyalt a jóvátételi bi­zottsággal, állítólag sikerült az antant követeléseit mérsékelni. A szovjet nem akarta a szabad­­kereskedelmet (Berlin, jun. 22) Rigai jelentés sze­rint Brikov, az orosz külkereskedelmi bizottság elnöke négy rigai gyűlésen kije­lentette, hogy a népbiztosok tanácsa továbbra is fenn akarja tartani a külke­reskedelmi monopóliumot. 5 oldal

Next