Brassói Lapok, 1922. július (28. évfolyam, 153-172. szám)

1922-07-09 / 153. szám

Vasáru Szerk­esztőség és kiadóHivatal : Brassó, Kapu­ u. 64-( ■■ Telefonszámok: Szerkesztőség . 177. Kiadóhivatal . 82! Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Előfizeti k­ .*' : Vidékre egy h­óra te! » negyed évre 7^ „ fél évre „ , egyr ’(é 280 . Helyben 1­20 le .„'négy.. 00 fi * 120. ” er­r­e . 240 . Kézdet t .t.i­ji] 5 lei Felelős szerkesztő: K­O­C­S­I­S BÉL­A XXVII. ÉVFOLYAM. BRASOV-BOSSÓ, 1922. Julius 9. (Vasárnap.) 153. SZÁML Az Adevenul annak idején nem háborodott fel az er­délyi magyar műemlékek megrongálása és meggyalázása miatt, de most szinte felháborodott az oxfordi egyetemi tilta­kozása miatt. Rabulisztikus megjegyzé­sei abból a hamis alapból inállnak ki, hogy a magyar szobroknak nem történt bántódásuk. Bár nagyon jól tudjuk, — hiszen ha nem tudnék is, minden nap sokszor be­bizonyítják előttünk, — hogy Bukarest igen távol esik Erdélytől, azért valame­lyes messzelátóval és jó memóriával meg lehetne figyelni és emlékezetbe le­­­­hetne tartani azokat a legutóbbi évek­ben elkövetett kulturcsel­ekedeteket, a melyek miatt­­mind­en­kulluxember arcát a szégyen pírja borította el. Hirtelenében­­csak a­­ nagyszalontai Kossuth-szobor csunya levételére és ta­lapzatának felrobbantására, a marosvá­sárhelyi Bem­ szoborra és az aradi be­­d­eszkázott Szabadságszoborra gondo­lunk és visszaemlékezünk arra a »kul­­turmunkára« is, amely a már­amar­os­­szigeti Petőfi-szobor körül játszódott le. Kulturbotrány az,, amit felelőtlen elemek, (vagy felelősek?) ezekkel a mű és kulturemlékekkel elkövettek­. Merény­let az emberi és: művészi érzés ellen. Tá­vol áll tőlünk, hogy ezeket a barbár és vandál cselekedeteket a hivatalos kö­rök rovására írjuk, sértő, és megszégye­nítő volna annak még a feltételezése is, mintha egy román kulturember, vagy más közéleti européer azonosítaná ma­gát ama kulturértékek­ rombolásával, a­melyek az egész emberiség közkincsét kell, hogy képezzék. De hogy milyen esetek megtörténtek, hogy folytatódtak, azt le nem­ lehet­ ta­gadni, aminthogy egy Petőfi, Kossuth, Szigligeti, Bem, szellemének fensőségét sem lehet józan emberek előtt kisebbíte­ni, vagy lerombolni. Kossuth Lajos a magyarnép s ezzel minden nép szabadsá­gáért harcolt, jobblágyakat szabadított fel, a polgári munka és demokrácia ural­máért, minden népiek testvériségéért küz­d­ött jegy elnyomói cézári zsarnokkal szem­ben Petőfi lángszavával kősziveket gyűj­tött, a szabadság, egyenlőség, testvéri­ség költője volt. Bemi és az aradi 13 szentséges nevet állítottak maguknak minden szabadságért rajongó nép lel­kében Ezeknek a szobrait hiába robbantják fel vandálkezek vagy nacionalista örjön­gők, az ő szellemük, törekvéseik, kul­­túrértékük megbecsült manden nyugati és szabadságra törő keleti nép előtt is. Az eszmét megfeszíteni, meggy­alázni, nem lehet, az mély sírjából is kitör és eget kér. Miért kell e világító szellemek ellen hadakozni egy kulturállamnak? Itt arról van szó, hogy minden egy­es bántalom, mely műkincset, műemléket a nemzeti kegyelet, vagy históriai emléke­zet művészi megnyilatkozását éri, az egész kultúrának, az égés­ civilizáció­­nak sérelme. Teljes tisztélg­g­el és mél­tánylással a román művelődés alakjai és emlékei iránt, a világ közvéleményé­nek nyitott szeme­tés igazságos ítélete előtt követeljük meg a magyar kultúra méltó megbecsülését. Semmi közösség és összeköttetés e sérelmek átérzéséb­en és a feljajdulásban a magyar állammal, mint ahogy politikai kapcsolatunk nincs egykori hazánkkal, de annál inkább szükséges, hogy érzéseink, emlékeink, kultúránk tiszteletben tartassanak. Mi olyan levegőt, olyan életet, olyan sor­sot akarunk ebben az országban, hogy (Kolozsvár, júl. 7) Váratlanul ismét, olyan intézkedés történt a kormány ré­széről a csatolt területek magyarsága ellen, ami mélyen belevág a fajunk és nemzetünk jogaiba, szabadságába. A csatolt területek magyarsága által a törvényes keretek közt, alkotmányos módon megszervezett Magyar Szövetsé­get a belügyminiszter rendeletileg újra felfüggesztette. Az egyetlen hivatalos indokolás a megdöbbentően sérelmes intézkedéshez hogy a Magyar Szövetség megerő­stett alapszabályok, nélkül folytatta mű­­ködé­sét, holott a szervezeti alapszabályok ép­pen megerősítő végett vannak t­­- ügyminszterimu­san, utyan, agig­y a hatóság és a kormány tudtával, hiozzá­járulásával folytatta. A betiltás tegnap délután fél öt óra­kor történt. A Magyar Szövetség hivata­los helyiségében megjelent Popovics Va­lér­a rendőrprefekt, Sileriu,kihágási rend­őrkapitány, a szigoranca főnöke,, egy ír­nok és egy közrendőr. A­ rendőrfőnök felmutatta a vármegyei prefekt rendele­tét, melynek alapján felszólította a Ma­gyar Szövetség elnökségét, hogy az irat­­tárát adja át. Ez megtörténvén, a helyi­séget hivatalosan lepecsételték. A június 17-én kelt és Fran­c­sorici belügyi­­államtitkár által aláírt rendelet. .­ betiltás indokául azt mondja, hogy a Magyar Szövetséginek nincsenek jóvá­hagyott alapszabályai és ezek nélkül, is­­működött anélkül, hogy az alapszabá­lyok jóváhagyása végett lépéseket tett n volna. A rendelet szerint új kihágás fo­rog fenni s elrendelte, hogy a vezetőség ellen az újabb kihágási eljárást megindít­hassék. A felfüggesztés a Magyar Szövetség elnökségét teljesen váratlanul érte. Az elnökség szerdán bejelentette a hatósági­nál, ahogy augusztus 5-én,.. a központi vá­lasztmány tart ülést 6-­án pedig nagygyű­lést tartanak. Az idevonatkozó kérvényt a rendőrprefekt láttamozta, a tervezett gyűlést a sziguranca nem­ kifogásolta, sőt a rendőrségen azt is kijelentették már, hogy a gyűlésre való­­engedélyt szombaton kézhez vehetik. A betiltó rendelet következtében per­sze a gyűlés megtartására vonatkozó engedélyt visszavonták Jósika Samu báró kijelentette az új­ságíróknak, hogy a szövetség felfüggesz­tése ellen tiltakozott és kérte, hogy mu­tassák meg neki a betiltó végzést. Az­a külföld, melyhez magunk nem is visz szűk panaszunkat, csak szabadságunk, fejlődésünk és jóllétünk gazdag örö­meit lássa. Az Adeverulnak és az egész román sajtónak, a román kormányzat­nak és a társadalomnak ezt a szellemet kell szétárasztania és a lelkekben meg­gyökereztetnie. Nem­ Anglia­­és nem a külföld van félrevezetve, hanem­ a ha­zai közszellem, mely a magyar kultú­rában az állaim ellenségét látja.­ra való hivatkozással azonban, hogy ab­ban bizalmas jellegű útbaigazítások fog­laltatnak, a kérést megtagadták Metes prefektust szintén megkérdez­ték a hírlapírók, hogy­­miért történt a be­tiltás. Metes azt mondta, hogy ő már rég felhívta a­­belügyminiszter figyel­mét a Magyar Szövetség működésére. A Szövetség intenzív tevékenységet fejt ki, székházat akar építeni, utasításokat ad iskoláknak és egyesületeknek. Petőfi-ün­nepséget rendez, tisztviselők ügyeit intő fzli­s információja szerint az agrárreform­ mal kapcsolatban megbízottakat küldött a vidékre és a parasztok közt azzal agi­tált, hogy n­em áll érdekükben, a föld el­­fogadása, illet­i az övék. Az ilyen kérdések nem tartoznak egy politikai szervezet körébe. A minisz­terelnök egyébként már a Szövetség ide­iglenes működését­­­em helyeselte. Ármegállapító bizottság Bécsben. (Bécs, július 7.) Bécsből jelenti ki: A kor­mány­ a külföldi Valuták­ emelkedésével beállott áranarchia leküzdésére árm­eg­állapító bizottságot alakított. Ez a bi­zottság valamennyi üzletben felülvizs­gálja az árak­at és­ a visszaéléseket szigo­ran megtorolja. Újra betiltották a Magyar Szövetség működését , helyiségei zár alá vették és átpecsételték.­­ A vezetőség tiltakozott a be­tiltás ellen. ~ Báró Jósika Samu nyilatkozata. A volt prefektus bűnei. Sikkasztott, okmányokat lopott. Raureniből jelentik: Mihailescu Trai­ant, R. Valcea megye volt avereseánus prefektusát. R. Valceában ma letartóz­tatták, mert sikkasztással, hivatalos ha­talommal való visszaéléssel és hivatalos­ okmányok eltüntetésével vádolják. Mindezeket a bűncselekményeket pre­fektus korában követte el .­­ A letartóztatás nagy feltűnést keltett mert Mihailescu Traian a c. valceai ave­rescanus párt elnöke. Ezzel az üggyel kapcsolatban más szenzációs letartózta­tások is várhatók. Görög ultimátum Angolok. (Athén, jul. 7) Athénben ma a király elnöklete alatt fontos minisztertanács­ volt, amelyen a kisázsiai görög csapa­tok főparancsnoka is részt vett. A minisztertanács hosszas vita után elhatározta, hogy az angolai kormány­hoz újabb ultimátumot intéz s abban az esetben, ha arra kielégítő választ nem­ kap, elrendeli az ellenségeskedés meg­kezdését. Ellenzéki koncentráció a karmáim ellen A nemzetipárt és a parlam­enten kívüli harc. (Bukarest, júl. 7.) Az Adeverulban olvassuk: A nemzetipárt mindenesetre el van szánva arra, hogy a harcot vég­letekig folytatja. Az­zal, hogy a parla­mentből kivonult, rémi azt akarta ki­fejezni, hogy politikai passzivitásba lép,, sőt ellenkező­leg h­ogy nagyon is élénk­ politikai akcióba fog. Eddig megszervezte a kampányt Er­dély városaiban, nagy és kisközségeiben rendezett gyűléseken. A királyhoz péti­cót intézett és küldöttségek fognak hoz­zá kihallgatásai menni. A gyűlések leg­nagyobbika, a gyulafehérvári nagygyű­lés­­lesz­, melyen nemcsak Erdély és a Bánság kiküldöttei, hanem a nép tíz ezrei­ is részt fognak venni. A nemzeti párt, hogy a törvényte­lenségekért és erőszakosságokért meg­büntesse a bűnösöket, hogy a liberális pártnak demokratikus államban tűrhe­tetlen mindenhatóságát megszüntesse, ■ hogy a törvényes állapot helyreállítását kierőszakolja és Nagyrom­ániában ismét becsületes, demokratikus, alkotmányos és parlamentáris rezsimet létesítsen,m ítész a parlamenten kívüli küzdőtéri­k minden törvényes eszközét felhasználni. Szükség esetén még azt is megteszi, hogy megkéri az ország polgárait, hogy az adók fizetését tagadják meg, mint hogy törvénytelenek, mert nem bírják törvényes parlament jóváhagyását. Mindezekről értesítették az ellenzé­ki­ pártok képviselőit, kikkel mostanáig tárgyal­tak és megegyeztek abban, hogy a legerősebb eszközökkel fogják a küz­delmet tbiyoiYu, azzal a szilánt «.•■iln.ta­rozással. bogai- a jelenlegi parlamentbe be nem vonulhatnak, mert ezzel poli­tikai erkölcstelenséget követnének el és kimondanák a demokrácia halálos ité­letét . A néppárt és nemzeti párt sarló elatt. (Bukarest, julius 7.) Jól értesült kö­rökből a következőket közük velünk s ezek hitelességéért szavatolunk — írja a Lupta mai számlában. • Mint már jelentettük Mánia Oyi­la és Averescu tábornok kiűzött nagy jelen­tőségű­ tanácskozás folyt. E tanácskozás érdemi tartalma a következő: Maniu Averescu tábornoknak ajánlatot tett az ellenzéken és kormányon való kollabo­rálásra vonatkozólag. A néppárt el­­n­öke Mániának ennél még többet aján­lott fel, ugyanis a két pártnak Maniu elnöklete alatt való fúzióját.. Minthogy­ azonban Maniu Gyulának a párt végrehajtó­ bizottságától csak a kollaborálásra vonatkozó tárgyalásokra volt meghatalmazása, az eddigi nacio­nalisták vezére válaszát Kolozsvárról való visszatéréséig elhalasztotta. Ha a nemzeti és­ a néppárt között, a­ fúzió létrejön, az­ ujtpárt neve n­emzeti néppárt (partidat national of popon: lu) lesz. ( .. i. ) Averescupárti körökben nagy re­ményeket fűznek a Maniu és Averescu közt folyó tárgyalások sikeréhez. A helyzet a jövő hét folyamán Lec rázódni­ fog. (Bukarest,* julius 7.) Maniu, ki Bukás­restben számos politikussal tárgya! L . tegnap visszautazott Erdélybe, hol párthiveivel fog megbeszéléseket foly­tatni s a jövő hét elején ismét Büka­­restbe­ fog utazni. I‘ Mjanin politikai barátainak kijelen­tette, hogy mindaddig semmiit sem­­ba­ncároz m­íg a végrehajtó bizottsággal nem tanácskozik, úgy hogy ami­­t ide ti, nem illetn­etk­ azzal a váddal hogy nem jár el őszintém, vagy hogy régi politikai szövetségeseire és barátaira nem­ lenne tekintettel. Maniu Kolozsvárott. Mai számunk 12 oldal.

Next