Brassói Lapok, 1922. július (28. évfolyam, 153-172. szám)
1922-07-23 / 165. szám
1922 milli 23 Felhívás részvételre a segesvári országos Petőfi-jubileumi fitepre Petőfi Sándor Isten nagy ajándéka volt magyar népünk számára. Kedélyünk derűje, küzdelmeink eleven ereje, jellemünk közvetlensége, és egyenessége, szabadságszeretetünk, az örök eszménybe vetett rendületlen hitünk és bizalmunk, egyszóval egész magyar lelkünk és érzelemvilágunk nyer e nagy jellemben megszemélyesülést költészetében pedig művészi kifejeződést és érvényesülést. Az egész világ elragadtatással bámulta e Széllemériást, kit a magyarság büszke öntudattal vall magáénak. Túlhatárainkon Petőfi szülőháza, hazája, költészetének eleven tényezői közé csoportosulva jubilál ez évben a magyar. Nekünk, Románia magyarságának pereilig halála emlékezetét és sírhelyét rendelte ünneplésünk színteréül a Gondviselés. Ki ne érezné hát közülünk annak a szükségét, hogy meglátogassa Segesvárt és Fehéregyházán, e szent emlékeket? Érezzük ezt mind! Úgy van ma is, mint Petőfi mondotta hajdanában: «Nem mondom én, előre székelyek! !Mentek úgy is előre jó fiúk!» Nem azért tesszük ma közzé e felhívást, mintha ide e jubileumi alkalommal hívni kellene a magyart. Csak azt akarjuk inkább elmondani, hogy jöhet bátran mindenki a júl. 30 és 31-nski nagy napokra. Ez országos ünnepet a belügyminiszter úr 41811—1922. sz. jún. 24. keletű rendelete engedélyezte. Ma itt, Segesvárt örömteljes munkával tesszük az előkészületeket, hogy befogadhassuk és vendégül láthassuk Petőfi költéssé.... minden tisztelőjét, kultur egyesületeket, és társulatokat, intézményeket, ezek képviselőitép úgy, mint magánosokat. Tanúsítani akarjuk, hogy amily kevesen vagyunk itt számban, székelyek, magyarok, ép oly nagy és igaz szives , vendéglátó szeretetünk. Tanúsítani fogják szász és román polgártársaink is, hogy a Világirodalom e nagy szellemének ünneplésénél Vendéglátó szives szérűsésben találkozik a szász és román a magyarral. A részvétel megkönnyítése végett kedvezményes vasúti jegyeket, sőt Udvarhely felé különvonatot is kérelmeztünk. Amint a kedvező elintézés meglesz, a jelentkezőknek elküldjük a kedvezményes jegyeket. Brassó közvetlen környékére Szele Béla dr. adja gyorsabb kézhezvétel végett a jegyeket. Másfelé azonban Tóth Lajos segesvári lelkész az orsz. bizottság előadója küldi el, aki kéri, hogy a jelentkezések a részvételre címére írásbelileg küldessenek, mert csak így lehet az elszállásolásról egyöntetűen gondoskodni. E jelentkezéseket minél előbb szükséges megtennii, hogy az ellátás is ehhez mérten legyen előkészíthető. Vendégeinket arra kérjük szeretettel, hogy vezetőik és a rendezőség iránt azt a katonás rendtartást és pontos fegyelmet tanúsítsák most is jó nevünk és szép sikerünk érdekében, melyről 1897-ben és 1899-ben Ugrón Gábor vezetése alatt ma is elismeréssel emlegetik az akkori ünnepeket látogató székely népet. Egyéb tudnivalók „pár nap múlva a programmal együtt közöltétnek. Azt azonban díszfelvonulásunk érdekében már most is két idkő,hogy amely vidékinek sajátos és jellegzetes népviselete van (Kalotaszeg, Toroczkó stb.) . Viseletben vegyenek részt a felvonulásban és ünnepélyen. Magyar és székely népviseletben megjelenő ifjak és lányok csoportját is beillesztjük a felvonulás rendjébe. A leányokét búzavirág és pipaes, azt ifja két veroulk vállfüzérre, ékesítve. E csoportozatok résztvevőiről, számukról értesítést kérünk. Szükséges tudnivalókkal írásbeli megkérdezésre szívesen szolgál az országos bizottásgnak említett előadója, .. Találkozzunk minél számosabban, minél lelkesebben, de egyúttal minél fegyelmezettebbein és méltóságosabban is a segesvári országos ünnepeken ! A rendezőség sajtóbizottsága Segesvár, 1922, Julius 1a. ^ Dr. Tölti Lajos Dr. György Zsigmondi '007, LJzi, előadó: Rácz Sándor: Illa bútort s zongorát ■ akar venni, na sajnálja az utat Karosvásárhelyre és tekintse meg ! SZÉKELY és RÉTI | Brittilyrészi Bútorgyár B. T. butortermeit. Hófurnbok nagy választékban olcsón kaphatók, ....................................... — Dühöng a kólóra * Odesszában. Odesszáiból érkező biztos hírek szerint a kolera ott valósággal dühöng. Naponként körülbelül 200 új esetet jelentenek be.. BRASSÓI LABOR A román nemzetiségi politika küspi. Gyűllölködő sovinizmusa, vaoit megértő testvériség ? — Seríjati-e erdmdduA romájiositam ? (Brassó, július 21.) Nagyszebenben pár nappal ezelőtt La Raspanti (A válaszúton) című román füzet jelent meg, melynek szerzője Ilie Marin. A magyar Tidoi D'Arti nnlilMro t\t^1 r\ A ívről f Annlrc^Il pVZXkliSU |ZV1UU1 * Ui %.ksx vivoom honfitársai előtt bebizonyítani, milyen elkeseredést és fájdalmat vált ki a nép Lelkében, ha nyelvét, kultúráját elnyomják, ha erőszakosan, igaztalanul bánnak vele és jogait nem engedik érvényesülni. . A román társadalom lelkiismeretére akar apellálni, mikor a magyarokhoz ezeket a kérdéseket intézi: — Vájjon Széchenyi István liberális koncepciója vagy Apáthy soviniszta felfogása remélheti-e a megvalósulást? Melyik fog a közeli vagy távoli jövőben jól tevő békét vagy új vérontást provokálni? — Ki szolgálja jobban az igazságot, aki egy nép elnemzetleniesedését akarja, vagy valamennyi nép kölcsönös tiszteletét? A román politika válaszúton áll. Vagy tovább megy a lejtőn, a nemzeti jelszavak útján, mely a dekompozícióhoz vezet, vagy rátér a gyulafehérvári útra. ’ (Arad, július 21.) Iorga Miklós előadást tartott az aradi kulturpalotában. Azzal kezdte, hogy nem szabad határvonalat húzni Erdély és a Regát közt, minthoholnnti neimo Konciulntao A.JLJL iii VAALA JLJ.V J VH VO A/WkJIUll VVVU ember, a másikon csupa gazember élne. Az embereket csak a becsület és a kultúra szempontjából szabad bírálni. Azt tanácsolja, hogy a nemzetiségeket ne csak kénytelenségből megtűrjék, hanem egyenesen támogassák is kulturtörekvéseikben. Ne törekedjünk — úgymond — a romanizálásra, a mert úgyis csak a nemzetiségek salakját és a leggyengébbeket sikerült meghódítani. És az így nyert anyag olyan gyönge lesz, hogy az eadső megpróbáltatásnál széthull. Táplálni kell a más fajok kultúráját is, mert a kujuima közös vagyon. Nagy elismeréssel szól Jorga a magyar szabadságharci ereklye--múzeumról, melyhez hasonló csak egy van, Olaszországban. Ennek a magyar kultúrának együtt kell működnie a románnal. Vétkezik az emberiség ellen az a román, aki a széthúzást segíti elő, s azok a nemzetiségek, melyek a konszolidációt akadályozzák. Az idén nem jön magyar színtársulat Brassóba. Parlaghy Lajos nagyváradi színigazgató levele a Brassói Lapoihoz. (Brassó, július 21.) Több ízben foglalkoztunk már a brassói magyar színiidény kérdésével, s legutóbb, egy kolozsvári jelentés alapján, azt is megírhattuk hogy Parlaghi Lajos nagyváradi színiigazgató Banu minisztertől a brassói játszási engedélyt megkapta. Ez alkalommal, az előrehaladott idényre, valamint a brassói közönség türelmetlenségére való tekintettel felhívtuk Parlaghy igazgatót, hogy a brassói magyarság tájékoztatása céljából végre nyilatkozzék, mikor és minő tervekkel hozza le társulatát Brassóba? Parlaghy igazgató kérdéseinkre az alábbi ma érkezett levélben válaszol: Úgy becses lapja, mint a brassói közönség szíves érdeklődésére az alábbiakban adom meg a választ arra, hogy miért nep jöttem az idén tigulatommal Brassóba. Mint ismeretes, úgy a színészet? Felügyelő úr, mint az Erdélyi és Bánáti Színészegyesület Tanácsa határozatukig kimondták, hogy az uj beosztás folytán Brassó az 1922. évi szeptember hó 1-étől kezdődőleg Nagyvárad városához csatoltatott. Ezen határozatot Bana kultuszminiszter úr is megerősítette. Amidőn a miniszter úrnak ezen döntést hivatalosan tudomásomra hozták, azonnal beadvánnyal fordultam az Erdélyi és Bánáti Színészegyesület Tanácsához, hogy Brassót adja nekem erre az évadra is, vagyis szeptember elseje előtti időre. A színészegyesület kérésemet azonnal eladotn a minisztériumba nyori elintézés végett. ■Személyesen utaztam le Bukarestbe, hogy írásban beadott kérésemet minél gyorsabban tudjam elintézni. Tárgyaltam is ez ügyben Bana miniszter úrral,aki megígérte, hogy kérésemet indokaimnál fogva azonnal elintézi, de referáltat magának az egész brassói ügyről, mert az idei szezonra több román társulat ie tart igényt a fovasulói engedélyre. Az egyedüli színház helyisége Brassónak is vitássá vált miniszter úr kijelentése szerint, mert az-Apollo helyiségét is csak miniszteri engedéllyel lehet megszerezni. Az engedélyt a teásági színiévadra janár II-án kaptam kézhez. Ez az időpont már olyan messze belenyúlt a nyári idénybe, hogy dilemma eléálllttott a miniszter úrnak e késői intézkedése. Ugyanis a színészegyesülettel és tagjaimmal kötött szerződésem értelmében hat heti szünidőt tatozok adni, ha tehát az értesítés napján azonnal elindultam volna társulatommal, akkor is legjobb esetben három hetet tölthettem volna Brassóban, mert azután szünetet kellett volna adni. Három hétre pedig egy ilyen hatalmas testülettel útra indulni nem lett Volna rentábilis sem atagoknak, sem nekem, bár meg vagyok győződve, hogy Brassó város műértő közönsége a legmesszebbmenő anyagi áldozatokat is meghozta volna, de leutazásom, visszautazásom minden kedvezménynek igénybevétele mellett cirea 75000 lej kiadást jelentett volna. Ezekből világosan kitűnik, hogy az idén tisztán csak technikai okokból nem mehettem le Brassóba, dte mivel jövőre ez a kérdésenár teljesen tisztázva van, így az elé semmi akadály nem gördülhet. A jövő szezonra, kellő időben megteszem bejelentésemet a prefektus urnál, kellő időben informálom Brassó Város nemes közönségét művészi programjaimról, társulatom jöveteléről, hogy annál nyugodtabb , biztosabb elhelyezést nyerhessenek tagjaim. Szerkesztő Uram szíves elnézését kérem, nemkülönben szíves elnézését kérem ez igazi ímapártolás hírében álló brassói közönségnek és kérem, hogy jóakaratutámogatásukat tartsák fenni számomra a jövő szezonra. Maradok Szerkesztő Uramnak készséges híve Nagyvárad, 1922. Julius hó 18. Parlagi Lajos, színigazgató. 5 4. Bethlen Gábor és Petőfi Sándor demokráciája. Nagy Károly ref.nüsnök évi jelentésének bevezető része. Ez erdélyi református egyházkerület közgyűléséről itt tudósításunkban jeleztük,hogy a Nagy Károly püspök által előterjesztett rés aközgyűlés által viharos tetszéssel fogadott évi jelentés bevezető részét, mely a hamis demokrácia mai tülekedésének napjaiban irányszabásra hivatott, közölni fogjuk. Ezen ígéretünknek teszünk eleget, mikor a püspöki jelentés értékes részét az alábbiakban olvasóink elé tárjuk: Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt jelentésem közelebbi tárgyaira térnék, szívesszeretettel köszöntöm a közgyűlés új ciklusának tagjait, ezt a megújhodott közgyűlést. Egyházunk örökkévaló tartalma: a Jézus evangéliumi vallása; a régi hit,a régi erények, amelyek az új viszonyokhoz szabódó új kötelességek teljesítéséhez adnak erőt. Az uj kötelességhez*, hogy egyházunk Romániában, is mint magyar református egyház* vehessen részt* Isten országa Céljainak szolgálatában, azokban ,is, amelyek az egyének lelki süílvességére vonatkoznak, azokban is, amelyek az egyetemes emberiség kultúrfeladatai megoldásában az egyes fajok, nemzetek, egyházak és társadalmi tagozódások közreműködésének vannak fenntartva. Ez új kötelességek teljesítéséhez a régi erényekre van szükségünk népünk egyetemében éppen úgy, mint a különböző fokozatú képviseletek tagjaiban. Erdélyi egyházkerületünk alkotmánya rendelkezéseiben is, de még inkább szellemében, örökletes bölcsességgel gondoskodik arról, hogy úgy a megcsontosodásra vezető stagnáció mint a destruáló radikalizmus veszélyeit kikerülve, a történelem tűzpróbáján igazolt örökkévaló értékeink konzerválása mellett eszközöltessenek a soha nem szüneteltetendő korszerű reformok. A most kezdődő ötéves ciklusra megejtett kerületi választások 52 új taggal éppen egy negyedében újították meg közgyűlésünket. Kétségtelen, hogy minden valamire való törekvésnek, van képviselője a közgyűlésen. S ez így is van rendjén. A «zellernek hadd tusakodja» utak! f'.v: csak egyet kérek a közgyűlés • igen tisztelt tagjaitól: őrizkedjenek felül tu a politikai ugr'filprovocal őreinek! Nem kívánjuk elvonni egyházunk ügyeit a nyilvános bírálat elől, de vissza kell utasitasunk, hogy egyházunk ügyeiben állicisták, magyarságunk tekintetében azok ítélkezzenek, kiknek a magyarsághoz csak annyi közük van, hogy jó magyar telkeket, magyar nyelvű, nyom látványaikkal igyekeznek mérgezni Csak azt kérem, hogy ne feledjék, hogy mi magyarok és református keresztyénnek vagyunk’. A magyarnak, — mint általában a turániaknak — eszményei a történelemből vettek. Nem ábrándozó. Csak népmeséinek, vannak tündér-eszményei; a való életben realizált eszményeket termel és követ. Nem esetleges, hogy a magyar természete szerint, a keresztyén felekezetek közül is ahoz húz, amely a keresztyén eszménynek, Jézusnak történetiségét legerősebben hangsúlyozza, s eszményének értékét is azzal méri, hogy mennyiben tudja alakítani az egyén és köz reális életét, mekkora a jellemz és történelemformáló ereje. A magyarság és kálvinizmus bensőleg együvé tartoznak. Nemcsak időileg esik hát össze, hanem lelkileg is összetartozik az a két jubiláns évforduló, ez évhez kapcsolódik: Bethlen Gábor kollégiuma alapításának 300 és Petőfi Sándor születésének száz éves fordulója. A magyar eszmény alkotó történelmének, a magyar géniusznak ez a két nagy alakja különösen ihleti a magyar kálvinista lelkeket. E rövid megemlékezés keretében meg sem kísérelhetem jelentőségük méltatását, inkább csak arra nézek, amit ma nekünk jelentenek. Erdély aranykora és a magyar irodalom aranykora vetíti fényét reánk e két fejedelem lelkén keresztül..Nem öszszehasonlításra várnak, hogy melyik nagyobb? melyik dicsőbb? — hanem* inkább hálateljes hódolatra intenek a gondviselő Istennel szemben, ki a magyar géniusznak ilyen képviselőit adta nemzetünknek. — Igaz, Bethlen Gábor és Petőfi közt kétszáz esztendő van, s , munkaterük is különböző, s mégis lelkük alapvonása ugyanaz: a magyar néptelek incarnatioja. Tudom, hogy a mai demokraták csak a proletár Petőfit kegyeskednek elfogadni demokrata elvtárs nek s Bethlen Gábort »felmutikás«-nak sem minősítenék; de nekünk az evangelium mértékével s magyar népünk irántiszeretetünk egész hevével kell,megállapitanunk, hogy nekünk a Bethlen Gábor demokráciája az eseményünk s nem a Károlyi Mihályé. Bethlen Gábor demokréciájának symbolikus kifejezése a református papságnak adott nemes leveléhez kapcsolt címer jelmondata: »Arte et Marte dimicandum«. Mikor a nikolsburai békét Mars utján megkötötte, hi tut térében első lépésű megalapítant kollégiumát, hogy a fegger és béke eredményét a mai vettség és művelődés eszközeivel tegye nemzet© • egyetemének közkincsévé. vé - * A Bethlen Gábor demokráciája nem a girondista egyenlőség, melynek csak arra való a szabadság, hogy a magasabb ,ra nőtt fejeket leüthesse. Az ő demokráciája a népléleknek, mint a nemzeti élet termőföldjének üvegtermékenyítése , a viharálló vackor törzsbe nemes galy oltása, hogy ezáltal megnemesljék az egész termés. És Bethlen demokráciájának megfelelő volt itt iskolája. Kollégium: a tudományok, tanulók és tanárok köztársasága, öntörvényadással és végrehajtással, ahol az alapok egyformán hordozzák a tanárok és tanulók szükségeit, ahol az urfi és szolga együtt lakik, étkezik, játszik, tanul s szövi az életre szóló barátságot, az egymásnak és köznek tett kölcsönös szolgálatok alapján. Együtt védik és építik a nemzeti élet e clenédiumát, melyet az ellenség minden csapása elsőnek ért de a melyet Hollandia Anglia, és Svédország együtt védenek, hogy megvédhessék általa a reformált kereszténységet Európa legkeletibb részein. Bethlen jóltudta, hogy miért bízza köllégiumát az egyházra és miért állítja az egyház szolgálatába a szabad tudományokat is, hogy az egyház el ne zárkózhassak az élettől és az élet és tudomány soha se nélkülözz© a vallás megszentelő erejét, hogy az egyház