Brassói Lapok, 1922. szeptember (28. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

/ Ara 1 leu. Szerit -s kiai Brassó, Ka Telefoi .Szerkeszt Kiadóhir! Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Elöfifotósi ár : Vidékre egy hóra 26 lel . negyed évre 75 . . fél évre 145 . . egy évre 280 . Helyben 1 hóra 20 lel . negyed évre 60 , . fél évre 120 . . egy évre 240 . Kézbesítési dij havonként 5 lei Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA mm. ÉVFOLYAM. BUBOV-BRASSÓ, 1922. szeptember 27. (Szerda) 219. SZÍN. Háromszázezer bolsevista katona éír fegyverben a ro­mán határon, — így jelenti egy k­onstan­tinápolyi tudósítás. Nagy szám­ és nagy szó, amitől azonban még akkor sem kellene meg­ijednünk, ha több volna mint szám és szó. De mi azt hisszük, ez a távirat nem reális tények, hanem a fantázia ál­tal túlragadott hallomás útján született. Bizonyára történnek csapatösszemoiná­­sok az orosz-román határon is­, mert a szétvonás egy hadseregben sem­ kelle­mes, de a háromszázezert bízvást le le­het szállítani harmincezerre, s a mozga­lom­ háborús jellegét egy alkalmi akció ártatlan minőségére. Romániáról is állították, hogy hatá­rain nagyobbszabásu csapatösszevoná­­sok történtek. A­­hadügyminiszter már meg is cáfolta s a téves Jliir forrását meg is világította. Nálunk nincs hadi ké­szülődés s ha az oroszok csakugyan olyan óriási katonai tömeget vontak vol­na össze a határon­, em­iert a hatását már’ mi is éreznők. Akkor a román hadlügy­miniszter sem mondhatná, hogy nálunk nem­ történt semmi, mert akkor nálunk is kellene némely érezhető dolgoknak történniük. De ahiát mi is kényszerítse e­­pillanat­ban Romániát arra, hogy ő is nagyobb­­had­sereget koncentráljon akár az orosz, akár a bulgár határon? Fenyegeti vala­mely közvetlen veszedelem ? Van vala­mely szomszédos állammal hirtelen föl­merült, s csak fegyveresen elintézhető diferenciája ? Vagy tán közvetett súlyos Indí­tóokok zaklatják nagyobb arányú mé­­lelmi óvintézkedések végrehajtására? A keleti kérdés b­onyodalmai, tudo­másunk szerint, még nem­ hullámoztak od­áig, hogy Románia vitális érdekeiben fenyegetve lássa magát. Az angolai kor­mány magatartása Thrácia és a tenger­szorosok ügyében ránk nézve nem há­borús Veszedelem", aminek első nyilvá­nulására már "hadi erőkifejtésre van szükség, hanem csak olyan alkalmi jel­adás, mely a diplomáciai éberséget, ügyességet és aktivitást követeli. " Románia csak akkor volna kény­telen nagyobb­­hadi mozdulatra, ha a keleti események torlódása a határok eltolódására volna hatással, ha az an­­gorai kormány, a nagyhatalmak egyezte­tő törekvéseivel szemben a rideg eluta­sítás álláspontjára helyezkednék, s Ke­mai pasa ih­ádiserege olyan elhatározó akcióba bocsátkoznék, mely a közeli Balkánt is kilódítaná békés egyensúlyá­ból. Magyarul mondva ,hat a töröki akciói irtása alatt a bolsevista Oroszország é­­ a Thráciát­­és más b­irtok­át feletteni nem tudó Bulgária is megmozdulna. Erről azonban egyelőre szó sincs. A hatalmak és most szólítják föl az su­garas kormányt, hogy a semleges Zóna tiszteletben tartása mellett vállaljon részvételt egy új békekonferencián. A meghívást olyan hatalmas kedvezéssel nyomtatják meg Konstantinápoly v­isz­­szaadása, Drinápoly és Thrácia átenge­dése, Törökországnak a Népszövetségbe felvétele, a mohamedán kisebbségek biz­tosítása), hogy Kemal pasának, hacsak, a győzelmi mámor el nem fojtotta ben­ne a realitás iránt való érzéket, el kell fogadnia a meghívást. S ha ma még így áll a helyzet, le­het-e szó akár Bulgária, akár Orszo­r­szág fenyegető megmozdulásairól ? S ha meg ezek még egyáltalán semmikép nem reagáltak a keleti bonyodalmakra, (legfeljebb a szovjet bizonyos mérvű segítséget nyújtott Kemalnak) lehet-e szó nagyobb csapatösszevonásról akár Románia ellen, akár Románia részéről? Ellenben Románia diplomácia jó­nak minden ászt, lelkiismeretet, és bá (Páris, sssept. 05) Szombaton dél­után befejezték a párisi konferenciát. Es­te hivatalos jelentést adtak ki. E szerint véglegesen megállapították az angolai kormánynak adandó memorandum szö­vegét. A három kormány kéri az angond nemzetgyűlést, nyilatkozzék, hajlandó-e haladéktalanul, hatalmú megbízottját elkürdhal az Anglia, Franciaország, Olasz­ország, Görögország­, Japán, Ro­mánia és Jugoszláviai részvételn­ é­vei Velencében, vagy más helyest megtartandó konferenciára, mely összeül, mihelyt befejezték a szükséges előkészületeket. A szövetségesek elégtétellel veszik tudomásul azt,­­h­ogy Törökország Thrá­­ciát a Maricáig Drinápolylyal együtt vissza akarja szerezni. Ha a török­ök a békeszerződések tartama alatt nem száll­ják meg a semleges zónát, a­­szövetséges antantha­talmak szívesen támogatják kívánságát Thrácia és­ Drinápoly vhs.haraszer­zésére. Bizonyos további területek katonai kiürítését tervezik a hatalmak­, a tenger­szorosok szabadságát pedig a Népszövet­ség védelmébe akarják helyezni a török­országi kisebbségek jogaival együtt. Szí­vesen támogatják Törö­k­ország felvételét a Népszövetségbe. Megismétlik márciusi nyilatkozatukat, hogy a béke ratifikálá­sa után azonnal kivonják csapataikat Konstantinápolyból. Kívánják, hogy a békekonferencia befejezéséig a törökök ne szállják­ meg a sérül­ete­n­­ és ne küldjenek csapatokat a tengerszoroso­kon túlra. Az új határvonal megállapítása cél­jából Kemál pasát meghívják Izmedbe, hogy itt a szövetségesek tábornokaival m­egállapodást kössön. London elégedett.­­ (London, szept. 25) Politikai körök­ben meg vannak elégedve lord Curzom­nak párisi tárgyalásaival. Lord Curzon a tárgyalásokról ki­jelentette, hogy az értekezlet kimenetele bebizonyította, hogy a lényeges kérdé­sekben Nagy Británia, Franciaország, és Olaszország tökéletesen egyező felfogást vallanak. keakaratot, minden leleményt, higgadt­ságot és befolyást koncentrálnia kell, hogy a béké s elsősorban Románia bé­kéje megóvassék. E diplomácia számá­ra is létezik semleges zóna, melyet meg­sértenie nem szabad: a külpolitika ama területe, mely Románia érd­ekeit nem érinti közvetlenül. A jogos államérdeket pedig fegyver nélkül is meg lehet védteni. Az a legna­gyobb s legtartósabb győzelem, mely a béke jegyében(­ a béka )által, s magáért a békéért történik. A törökökhöz küldött jegyzékről megállapítja, hogy a szövetségesek kedvezően fogad­ták Thráeiánál s a Maricáig Dri­­nápollyal együtt a törökökhöz va­ló visszacss­tolását. A három kormány kész táogatni az értekezleten a törökök igényét ilyen ha­tárkiigazítás érdekében. A Dardanellák, a M­árványtenger és a Boszporus szabadságának, továbbá a nemzeti és vallási kisebbségek védelmé­nek ügyét a Népszövetség védelme alatt fogják biztosítani. Ezzel szemben az angolai kormány­nak köteleznie kell magát, hogy Sem az értekezlet előtt, sem annak folyamán nem küld csapatokat a semleges zóna ellen és nem­ tesz kísérletet a tengerszo­rosokon, vagy a Márvány-tengeren való átkelésre. Az említett vonal meghatározására Kemal pasa és, a szövetséges tábornokok Madoniában vagy Izmailben haladék­talanul találkozni fognak. (Páris, szept. 05) A Törökország­nak küldött meghívóban felkérik az an­­golai kormányt, közölte, Ih­ajlandó-e b 1- jes meghatalmazással megbízottját a Velencében, vagy másutt megtartandó konferenciára elküldeni Ennek az összejövetelnek ■ célja: végleges békekötés Törökország és Gö­­rögország között. Poincaré a béke sikeréért. (Páris, szeptember 23.) A tegnapi konferenciáról Sforza gróf úgy nyilat­kozott, hogy megtalálták a legjobb meg­oldást, amely bölcs és reméli,­­hatá­sos lesz. örömét fejezte ki­­ afelett, hogy Franciaország és Anglia ebben a kérdésben megegyezett egymással. Pomcaré a gratulációkra kijelentet­te, hogy nem Franciaország, hanem a béke sikeréről lehet beszélni. A görögök védik Thráciát. (Páris, szept. 25) A Daily Mail je­lenti Athénből: A görög kormány elhatározta, hogy az egész országban kihirdeti a had­iáll­a­­­potot. Az utoljára besorozott négy had­osztályt Thráciába irányítot­ták. A kormány szilárdul el van hatá­rozva, hogy a törököknek Thrácia felé való előnyomulását miniden eszközzel feltartja. A török lovasság a semleges zónában. (London, szept. 05) Koszstantiná­­polyból jelentik : A török lovasság teg­nap Csanak mellett behatolt a semleges területre. Ma délelőtt megbeszélések lesznek az angol talbtonnok és a török parlamenterek között és remélik, hogy barátságos megállapodás jön létre a tö­rök csapatok visszavonulása tekinteté­b­en. , Rhodos , a konferencia székhelye. (Páris, szeptember 25.) A külügy­minisztériumban szóbahoztákó, hogy a­mennyiben Kemal pasa nem jöhetne európai városba, hogy a békekonferen­cián részt vegyen, ebben az esetben Rho­des szigetét javasolják a konferencia székhelyéiül. - i­­­ 1 p Hu javaslatal a keleti kérdés rendezésére. (Páris, szept. 25) Az Information­nak jelentik Rómából: Pius pápa a Nép­szövetségnek jegyzéket küldött, amely­ben javaslatot tesz a kai­ézi kérdés sza­bályozására. A javaslatok az olasz néppárt ha­tározatára támaszkodnak s megígérik a törököknek Konstantinápo­lyt a meg­felelő területekkel, de a keresztény ki­sebbséggel bíró kerületekben külön kor­mányzati rendszert kívánnak. A hírt vatikáni körökben megerősí­tik. ----­ Bulgária autonómiát kíván Thráciának. (Páris, szept. 25) A párisi, londoni és római­­bolgár követek jegyzéket nyúj­tottak át a szövetséges kormányoknak­, melyben Bzarabul Laszky bolgár rataisz­terelnök azt javasolja, hogy Tloráciát autonóm állammá proklamálják. A jegy­zék hangsúlyozza, hogy Bulgária békés politikát akar folytatni. Jugoszlávia titokban mozgósít. (B­écs, sssept. 25) A belgrádi­ hely­zetet alaposan ismerő bécsi diplomáci­ai forrásból arról értesül bécsi tudósí­tónk,­­ bár a jugoszláv kormány energi­kusan cáfolj­a a katonai mozgó­sítást és Nincsics külügyminiszter an­gol és francia lapok tudósítói előtt úgy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia nyuga­lommal és bizalommal varjja be és fogj® fogadni Anglia és Franciaország dön­tését a török-görög kérdésben­, — a belg­rádi kormány titokban több évfolyam­nak mozgósítását rendelte el. Jugoszlá­viában az általános hangulat rendkívül Drinápolyt és Thráciát felajánlották a törököknek. A tengerszorosokat és Konstantinápolyt a Népszövetség igazgatása alá helyeznék. Az antant elküldte ajánlatát Kemal pasának. — Békeértekezletre hívják az angorai kormányt — A Etess® LagoR­­areidi tütörnör — Kemal a békekonferencián. (Párts, s­zept. 25) A Radio ügynök­ség megerősíti, hogy Kemal nem küldi delegátusokat a konferenciára, hanem személyesen jelenik meg. Müvei nem hagyhatja el Kisázsiát, valószínű, hogy a konferencia Kis­ázsiában lass. Konstantinápoly — ostromállapotban. (Paris, szept. 05.) A Chicago Tribu ne j­elenti Konstantinápolyból. A városban ostromállapot va®, pán t©ken és szombaton nagy zavargások voltak­, a­melyeknek ötven halott és 100 sebesült esett áldozatul. Az utcai har­cokban több képviselő és pártvezér is elesett. A felkelésit a kormány ellenségei kezdeményezték.

Next