Brassói Lapok, 1922. október (28. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-01 / 223. szám
4 oldal. 223 szám. BRASSÓI LAPOK ' ............both niiiewi—■■■■b—m—wh—wm——MMfÉWieBWftKCfJweap mmmmm A szenteri szász tűzoltók szétvertek egy román lakodalmat. 8 román, 4 szász sebesült — Egy román fiú halálán van. (Brassó, szept. 29) A közeli Szentpáter községben vasárnap este véres botrány játszódott le egy román lakodalmas nép és aszász tűzoltók között Hogy e két faj közötti békétlenség okát megérthessük, tudta kell, hogy a községben túlnyomó részben szászok laknak, akikinek soraiból választották eddig a bírót. Legutóbbi a régi szokás félretételével román bírót tettek a falu élére, ami úgylátszik, a szász lakosságot ellenséges indulatra hangolta a kisebbségben levői románok ellen. Vasárnap délután a Creanga-család a községi nagy vendéglőben örömünnepet rendezett, férjhez ment a Creangyailényl s ebből az alkalomból a család a rokonokat és ismerősöket a nagyvendéglőbe hívta meg — lagziba. Egész délután békésen iddogáltak, a lakodalmasok, a cigány is húzta a talpalávalót, a midőn egy váratlan incidens felborította a lakodalmasok jókedvét. Az nap temetés volt a faluban, egy szász önkéntes tizeltót temettek, akinek a végtisztességén megjelent a község szász lakossága és kivonultak a meghalt bajtársai is: az önkéntes tűzoltók. A 24szász tűzoltó a temetés után betért a nagy vendéglőbe, hogy halotti tor, néhány krigli sör mellett felidézzék elhunyt tűzoltó társuk emlékét. Javában folyt a beszéd, a halott iskolai és kortársai vitték a szót, elmondták róla, amilyen rendes, jóravaló pajtás volt, amidőn kegyeletes visszaemlékezésüket hangos ajtónyitás zavarta meg. Egy Râsnoveanu nevű 60 éves román földkrives nyitott be a különszobába. Erre az egyik szász legény visszavágta a kinyitott ajtót, amire az öreg hangos jajgatással felelt. A homlokát és orrát sértette meg az ajtó. Az öreg román kiáltozására kijött e szomszéd szobában vacsorázó lakodalmas nép és a szász legényekkel szemben, a megbántott öreg ember védelmére keltek. A román lakodalmasok és a szász tűzoltók eleinte csak szóval inzultálták egymást, majd hirtelen kiszaladt néhány tűzoltó a korcsma udvarára, ahonnan az ölberakott fából dorongokat rángattak ki és azzal estek neki a lakodalmas legényeknek. A Creanga-vendégek is védekeztek az ütések ellen, székek emelkedtek a levegőbe, a nőik sikoltoztak, a gyerekek bírtak, a vendéglős tehetetlenül állott az ütközet közepében,szitkok, káromkodások, nyögések és jaj kiáltások hangzottak). A csata végén 8 román és 4 szász sebesült nyögte a vasárnapi szórakozás nem várt gyönyörűsségeit. A szász legények a csata hevében az összes ablakokat beverték, sőt sarkaiból is kiemelték. Az asszonyok és gyermekek a betört ablakokonkeresztül menekültek a korcsmából. De nem kímélték a cigányokat semi, az egyiknek, amint mondotta a kihallgatáskor — a sas merényét, legdrágább kincsét, hegedűjét törték össze. A Sajnálatos incidensnek a római nők közül három súlyos és öt könnyű sebesültje van. A legsúlyosabb Joan Creangának, egy 21 évesifjúnak az állapota, akiaz ütések következtében agyrázkódást szenvedett és most élet-halál között fekszik. A szászok között négykönynyebb sebesülés van. A verekedés kivizsgálására Brassóból kiszállott Cheris Alajos, törvényszéki vizsgálóbírói és dr. Kecskeméti Zsigmondi törvényszéki orvos. A vizsga (Marosvásárhely, szeptember 129.) Körülbelül ötven esztendővel ezelőtt Szováta község határában a falubeliek egy kis tavat fedeztek föl, mely tó vizének csodálatos gyógyító erejéről csakhamar messze földön lengendás hírek keltek szárnyra. A kis tavat a község egyik gazdája 1873-ban szerezte meg a néhány fürdőkabint épített a tó körül, majd egymásután épültek a nyaralók, s igy lett a hegyek közé eldugott ismeretlen kis Szováta községből rövid idő alatt keresett fürdő. Szováta község szorgalmas lakói csakhamar felismerték a szovátai tavak vizében rejlő kincseket, kitartóan tovább dolgoztak és igy érték el, hogy Szováta ma Erdély egyik legszebb és legnagyobb fürdője. A községihez tartozó fürdőterületen levő tavakat akkoriban a község bérbe adta, azonban község lakóinak mindig meg volt az a joguk, hogy a fürdőt ingyen használhatták. 1921-ig Szováta fürdő magánkézen volt, ekkor azonban egy részvénytársaság kezébe ment et. A részvénytársaság azzal kezdte működését, hogy a községbelieknek eltiltotta a díjtalan fürdőzést, most pedig azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a fürdőt minden jog és törvény ellenére lekapcsolják a községről.Ez a terv érthető izgalmat okozott a község lakói között, mert hiszen el akarják venni tőlük azt a fürdőt, amelyet ők ápoltak, ők fejlesztettek és amelyenk kiépítésében úgy anyagilag, mint fizikailag hatalmas részt vettek. A szovátaiak építették a községből a fürdőbe vezető utakat, növendék fákat ültettek, gondozták a sétányokat és ezekért a munkákért a régi tulajdonosok bizonyos összeget fizettek a községnek. A jelenlegi tulajdonos részvénytársaság ezzel szemben a községet még attól a legelemibb jogától is megfosztja, hogy a község tulajdonát képező ötszáz kát hold területén sem legeltetést, sem gazdálkodást nem enged meg, sőt a nyári szüdőidény alatt még a közutak használatától is eltiltotta a lakosságot, így az a helyzet állott elő, hogy a közbir■itokosok csak nagy nehezen tudják földjeiket megművelni és a termést haza számtani. Szováta község képviselőtestülete több ízben tiltakozott a fürdőigazgatóság e jogtalan eljárása ellen, azonban az igazgatóság fittyet hány a panaszokra, sőt azt a tervét, elhajtja most keresztül vinni, hogy a községet, melyet a Szováta vize választ el a fürdőtől, külön községé akarja nyilvánítani, azzal a valótlan érveléssel, hogy a fürdő, a községnek háromszázhetvenezer lej pótadót fizet évenként. Ezzel szemben való az, hogy az 1921-ik évben a község pótadója 24280 lej volt, amelyből a fürdő és villatulajdonosok 14452 lej pótadót fizettek. Az 1920. évi 1921. évi állami adókirovás után a községnek 46961 lej és 82 báni állami adója van, igy magától értetődik, hogy mivel kevés az állami adóalany, a községi háztartás is a mai igények szerint van beállítva s igy a pótadó magas, de a midőn az állami adó beállítás megtörténik az 1922-ik évre, úgy a községi pótadó hatvan százalékkal csökken. Az erőszakos elválás következménybíró Sendersz Keresztélyt, a falu legmagasabb és legerősebb emberét letartóztatta és beszállíttatta a törvényszék fogházába. Senders adta a tanúk vallomása szerint azokat a súlyos ütlegeket, amelyek folytán hárman kórházi ápolásra szorulnak. Iye az lenne, hogy a község több mint ezer hold területű határától lenne megfosztva s mint birtokos birtokai jogos és szabad használatában lenne akadályozva. De kárt szenvedve az elszakadás következtében a község azért is, mert eddig a fürdő által fizetett adót a község növekedésére és fenntartására fordították, míg ha az elszakadás megtörténik, a már virágzásnak indult Szováta község teljesen tönkremenne és az új község sem volna életerős. Az elszakadás következtében tehát az a helyzet állna elő,hogy mind a két község életképtelenné válnék, ezt pedig remélhetőleg Páska igazgató úr és társai sem akarják, akik azzal fenyegették a szovátaiakat, hogy »Nagyromániában minden szabad és úgyis kérészti viszik, amit akarnak.« Szováta fürdőigazgatósága az elszakadás ügyében már felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, azonban han hisszük, hogy a belügyminiszter mielőtt döntene ez ügyben, meghallgatja az érdekelt község lakóit és néhány ember érdekéért, nem dobja oda az egész község létalapját a kapzsi és mindent felhabzsolni kész részvénytársaságnak. Szováta község harca a fürdő-részvénytársasággal. Ki akarják Sch Linkni a községet a fürdőből. A kamarák országos kongreszszusa Constanzában. (Konstanza, szept. 29) Ma délelőtt tíz órakor nyílt meg a romániai kereskedelmi és iparkamarák országos kongresszusa ..A megnyitáson Károly trónörökös és Sassu V. kereskedelmi mii-iniszter is résztvettek. A trónörököst Georgescu D. a konstantai kamara elnöke üdvözölte, majd kifejtette, hogy a kongresszus fő célja Románia gazdasági kincseinek értékesítése. . Sassu V. kereskedelmi miniszter a kongresszus jelentőségét méltatta. Mindenkinek kötelessége, hogy hatalmassá tegye az országot. Románia természeti kincseit teljességükben az ország szolgálatába állítani. A kamarai reform tekintetében a kormány az elhangzói kívánságokat a lehetőség határain belül teljesíteni fogja. Ezután Károly trónörökös üdvözölte a kongresszust. Kifejtette, hogy a mai nehéz időkben a gazdasági fejlődés a legjobb biztosítéka országunk jövőbeli haladásának. A hazai iparnak meg kell hódítania honi piacunkat, s ebben a kereskedelemnek kell az ipar segítségére lennie. Harcolnunk kell azon elfogultság ellen,hogy hazai, gyártmányaink silányabbak a külföldieknél. Egyes kereskedők szemérmetlen spekulációjának véget kell vetni. Az igazi kereskedő nemi lehet kufár. A tisztességes kereskedőnek harcolnia kell a kereskedői reputáció megmentéséért. Ezután a kongresszus megalakulása következett. Elnöknek Hagi Teodórák bukaresti kamarai elnököt választották. A kongresszus holnap kezdi meg érdemleges munkáját. 1922 október 1. HÍREK Hulló falevelek, aranyesője aranyozza ívekte Kanyargó ösvényeket, és didergő, szürke utakat. Körös-körül az elmúlás fájdalma remegés az ember szívében Ilyenkor feír valami csöndes, finom fájdalom, a szemünk messzeségbe révedés a lelkiünkön, mint valami távoli muzsika drága ritmusa, úgy vonaglik át a hulló levelek amnyzsinórjának édes zizzenése. Ilyenkor oly jó egyedül lenni és hallgatni a Szívünk furcsa lüktetésétés elgondolkozni hosszan azon, hogy mennyi várgylomib hull le azéletünkben az elindulástól a nagy megérkezésig... Hogy mennyi akarat tűrik ketté és mennyi szándék borul le Bilva a csaldás sötét asztalára... Lelkünket átöleli az elmúlás fájdalma, arcunk egy percre csöndesen elsápad és az ajkunkat valami megmagyarázhatatlan hűvös árnyalat csókolja Vértelenre. Aprókis bánatok kopognak be a szívünk ajtaján és régi, elmúlt, artmnyszőke meséket simált be a Vérünkbe, régi, elmúlt meséket, amelyeknek finom a parfümje a hagytávolságon át is kábító imámon, jal színesíti ki az életünket. Oly szomorú és fájó most ízekre gondolni, a mezőkön már elsápadt a nyáriós erőtlen szirmaikat hullatva halnak meg a virágok. i i y A mesék ajkán elnémul a mosoly, avágyak rózsái elhervadnak és a legszentebb dalok csengő muzsikáját fájó emlékké könnyezi lelkünkben egy-egy lehulló ide sárga falevél selymes, titkos zizzenése., Minden, minden az elmúlást hozza... és vérző szívünk béna hittel lükteti át legszebb gondolatainkon az elmúló erő, nagy és szent remegéseit... És ilyenkor akaratlanul is lehunyjuk a szemünket és úgyérezzük, hogy az életünk újra néhány forró könnyel lett gazdagabb... Gyarmati Ferenc.• Eltemették Apáthy Istvánt. Szegedről jelentik: Az egyetemi előcsarnokában felravatalozott Apáthy István koporsóját díszmagyaros egyetemi hajlgaatók őrzik. A részvét általános. A középületeken gyászlobogók lengenek. Az özvegyhez és az egyetemi tanácshoz rengeteg részvét távirat érkezett. A területés pénteken délután volt valamennyi egyetemi küldöttségének, az Akadémiának, a városnak és valamennyi egyesületnek a részvételével. , — Petőfi ünnepély Brassóban. A brassói magyarság is kiveszi részét a Petőfi születése századik évfordulójának ünnepléséből. Most folynak az előkészületek arra, hogy október 21-én Brassónban Petőfi-ünnepély tartassák,melynek programmján többek közt N. Tessitori Nóra, a kiváló recitátornő, Petőfi költeményeket fog szavalni. Az estély részletes programimját közelebb közölni fogjuk. f ( — Betiltottak egy német újságot Beszarábiában. A Tarutinóban megjelenő Deutsche Zeitung Beszarabiens Bz szeptemfebr hó 21-én felszólítást kapott a kerületi prefektől, hogy a katonai parancsnok rendelete alapján szüntesse be a további megjelenését, ellenkező esetben számolnia kell a következményekkel. — Beszarábia tudvalevőleg hadizóna s ott a katonai parancsnok rendelkezik. — Apponyi gróf eladja eberhardi birtokát. Tegnap megírtuk, hogy a cseh kormány Apponyi Albert gróf eberhardti birtokát feloldotta azár alól. Budapesti tudósítónk jelenti ma, hogy a cseh kormány csak a birtokon lévő házát engedte át Apponyi családjának. Apponyi a nyarat ősi birtokán akarta tölteni annál is inkább, miért vendégül kívánta látni Mihalovits Ödön jubiláns zeneszerzőt. Mihalovits családjával le is utazott Eberhardra, azonban Apponyi nem mehetett el, mert a cseh kormány Aggá Schicht Okos háziasszony csakis tisztítóképességére, kiadós voltára és tökéletes tisztaságára felülmúlhatatlan Schicht-féle Szarvas-szappant használ, mert újként megóvja vele hosszú éveken át drága fehérneműjét, pénzt, fáradságot takarít meg, puha fehér kezét is megtartja emellett s mindig újonnan örvendezhet, ha ragyogóan tiszta fehérruhája illatát érzi. Csak a védjegyre ügyeljünk ! Ügynök Brasovban FITZ GUIDÓ, Lópiao 20. szám, Schicht