Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. TIKAI NAPILAP XXVIII. ÉVFOLYAM. BRAȘOV-BRASSÓ, 1922. december 1. (Péntek). Előfizetési ár: Vidékre egy hóra 36­0. , negyed évre 100 , „ fél évre . . 200 „ „ egy évre .400 „ Helyben 1 hóra . 30 „ „ negyed évre 90 „ , fél évre . . 175 , . egy évre . 340 . Kézesitési­ dij: havanként 5 Lei, Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA, 274. SZÁM. A román parlament új ülésszakához nagy reménységet fűz a liberális sajtó. Anyagában bizonyára nevezetes is lesz, hiszen korszakos fon­tosságú kérdések kerülnek szőnyegre, de erősen kételkedünk benne, hogy az egyoldalúan megszavazandó, reformok belső érték dolgában is kiválóak lesz­nek-e s­­még inkább, hogy gyakorlati megvalósításuk nem merül-e el a köz­élet süppedékes­­mocsarában s a párt­szempont és hatalmi önkény kiszámítha­tatlan útvesztőjében. Minden okunk sn­eg van rá, sajnos, hogy ettől a parlamenttől, mély kor­mányzati erőszak jegyében és súlyos vá­lasztási visszaélések zavaraiból született amelyben a többmilliós nemzeti kiseb­ségek aránytalan kisebbségben vannak képviselve s­­amelynek munkájától a ro­mmán politika nagy és jelentős pártjai maradnak távol, mél­tó és megnyugtató eredményt ne várjunk. Elmondhatjuk-e várjon­­erről a mostani parlamentről, hogy képviselői­nek legnagyobb része a jog és igazság szellemétől van áthatva s hogy azon a tiszta és szilárd erkölcsi alapon áll, mely a rendkívüli nemzeti felada­tk megoldására egyedül képesíti­ a törvény­hozást ? A legjogosultabb ez a kérdés az alkotmányreform szándékával szemben, mely az állam jövendőjének fenntartó oszlopául szolgál. Minden nemzet, még a legnépesebb s a leggazdagabb is tönk­re jut, mondja egy 1700-iki lengyel em­lékirat, ha alkotmányának javításánál könnyelműen jár el, és nincs veszedel­mesebb ellensége az országnak, mint a rossz alkotmány. Már­pedig azt előre megmondhat­juk, hogy egy olyan alkotmány, mely nem foglalja magában az állam vala­mennyi polgárát megillető szabadságot és egyenlőséget, mely azzal a határozott tendenciával állíttatott össze, hogy bi­zonyos rendszer uralmát biztosítsa s bi­zonyos osztályokat és tömegeket rész­leges függésben tartson, jó nem lehet. Ha pedig nem jó és hiányos parlament­­ben gyorstalpalás módjára mégis ke­resztül akarják haj­szó­lni, akkor már előttünk a jelenlegi parlamenti ülésszak munkájának veszedelme. A törvényhozásnak nem volna sza­bad elfelejtenie, hogy a legfőbb törvény nem­ a kormányhatalom­ erősítése, ha­nem a nép jólléte, ez pedig a rend, be­csület, biztosság, munka és igazság for­rásaiból táplálkozik. Egy olyan nagy, ki­terjedt s különböző fajokkal és szoká­sokkal telített országban, mint a mai Románia, feltétlenül számolni kell min­den máson kívül a Leviathan állami kor­mányzását terhelő kivételes kötelessé­gekkel is. Rousseau mondja, hogy minden po­litikai közület számára van egy erő­­t maximum, melyet a kormányhatalom­nak nem kellene átlépnie. Nagyobb tá­volságokra a közigazgatás sokkal bajo­sabb, épúgy ,mint valamely teher sut a salak a hosszabb emelőrúdi végén. Nemi csak hogy ,a kormányzat nem oly eré­lyes és gyors a törvények megőrzése, a zsarolások meggátlása, a visszaélések megszüntetése körül, de még a nép sem­ ragaszkodik annyira elöljáróihoz, hisz sohasem látja őket, sem honfitársaihoz, mert nagy részük számára idegen. Nem­ is lehetnek megfelelőek ugyanazon tör­vények oly sok különböző tartományra nézve, hol különbözők a szokások, más az éghajlat s nem is alkalmazható min­dig ugyanazon kormányaikat. Az egy­más előtt ismeretlen emberek ily nagy száma közt, bár a központi kormány egy helyen összefűzi őket, a tehetség ho­mályban, az erény elrejtve, s a gonosz­ság büntetlen marad. Az elöljáró el van halmozva teendőkkel, s nem­ szem­lélhet semmit a saját szemeivel; alsóbb rangú hivatalnokok kormányozzák az államot. Végül ama rendszabályok, me­lyek szükségesek az állami tekintély fenntartására, (amely alól oly sok álla­­mi hivatalnok ki akarja magát vonni vagy magát túl­tenni azokon,) egyma­gukban fogják képezni az állam­­fő törek­vését ; a­­nép javára m­i sem marad fönn, alig van törekvés a megvédésére. A fő törekvésnek tehát — fejezi be gondola­tát Rousseau — egészséges és szilárd al­kotmány elérésére kell irányulnia s in­kább számíthatunk azon erőre, mely a jon­kormányzatból ered, mint olyan se­­gédforrásokra, melyeket a nagy terület szolgáltat . A törvényhozásnak tehát előrelátó­nak és bölcsnek is kell lennie, azon kí­vül hogy igazságosnak és emelkedett­nek. Észre kell vennie, hogy ezen a vul­kánok erupciója és földrengések által ki­szélesült szigeten az összhangot, az egy egységet nem az autokrácia, s nem­ is a börtönök és temetők békéje, hanem a népjogok tiszteletén s a közszabadsá­gok szentségén alapuló becsületes és igazságos kormányzás, makulátlan er­kölcsű és magas színvonalú törvényho­zás teremtheti csak meg.­­ Erős kétségeink vannak, hogy ez-e az a kormány s­em e az a parlament, mely Na­gyro­mánia népeinek nemcsak új törvényeket ad, hanem az örök em­beri és isteni törvények uralmát is biz­tosít­ja? Szünet a lausannei konferencián. Néhány napra elhalasztanak a területi tárgyalásokat. — Egyenlő tárgyaló fél­nek ismerik el az oroszokat. — Konstatinoápolyba rendelték az Európában levő hajókat — A Brassói Lapok eredeti táviratai — (Paris, nov. 29) A lausannei tanács­­­kozásokban szünet állott be, mivel az­ 1 m­ed pasa számára az új utasítások, me­­­lyeket a mossuli kérdésben kért kormá­nly­ától, eddig nem érkeztek meg­. A katonai kérdésekkel foglalkozó albizottságban remélik, hogy a szigetek kérdésében sikerülni fog a megegyezés, , mert a törökök hajlandók belenyugodni a szigetek katonai leszerelésébe. A gazdasági bizottság felszólította Izmad pasát, hogy részletesen fejtse ki a török követeléseket. Az orosz követelé­sek felől még nem döntöttek, mert az olasz megbízott e kérdésben az antant kormányok újabb tanácskozását kivin­ta. Remélik, hogy a tengerszorosok kér­désében az oroszok engedni fognak, bár eredeti álláspontjukat erősen hangoz­g­tatják. (Lausanne, nov. 29) "Curson és Iz­mad basa megbeszélései után a területi kérdések tárgyalását néhány napra el­halasztották Állítólag mindketten újabb utasításokat várnak. Nem megy el Lausannéból az orosz delegáció. (Lausanne, nov. 29) Rukovszky ha­tározottan megcáfolja azt a hírt, mint­hogyha az orosz delegációinak szándéka volna elhagyni Lausannet, abban az esetben, ha nem engednék meg, hogy az összes tárgyalásokon részt vegyen. Az orosz küldöttség ebben az esetben arra fog szorítkozni, hogy semmisnek jelent­se ki mindazon határozatokat, amelye­ket Oroszország hozzájárulása nélkül hoztak. Egy Lausanneban tartózkodó török diplomata kijelentette, hogy a törökök hogyan támogatják Oroszországot, de­­ azon ürügy me­iatt, hogy az oroszoknak nem engedik meg, hogy a tárgyalások­ban fel­tétel nélkül részt vegyenek — nem fogják megszakítani a tárgyaláso­kat Egyenlő tárgyaló félnek tekintik Oroszországot (Lausanne, nov. 29) Rakovszky jegyzékére a szövetségesek válaszjegy­­zéket adtak át, amelyben Oroszország­nak az őt érintő kérdésekben teljes egyenjogúságot biztosítanak a konferen­cián. Amerika külön tárgyal Törökországgal ? (Lausanne, nov. 29) Itteni politikai körökben beszélik, hogy az amerikai kormánynak a közelkeleti helyzettel szemben tanúsított magatartásának az a célja, hogy Törökországgal szemben kü­lönszerződés ügyében tárgyaljon, mert a fennálló szerződések elavultnak te­kinthetők. Mivel az Egyesült­ Államok a békeszerződés, amelyről most tár­gyalnak, nem fogja aláírni, az amerikai kormánynak nincsen módja rá, hogy a lausannei megállapodásokhoz bármi­lyen hozzájárulását is kifejezze. Child követet, az amerikai kormány felszólí­totta, hogy Lausanneban hívja fel az ösz­szes nemzeteket, támogassák az elvet, a­mely szerint el kell tekinteni minden k­el,a területek annektálására és ide­igen földi el­őajókra vonatkoz­ó követelés­eiktől. Azt hiszik, hogy ez a lépés az impe­rialisztikus rendszer kihívását jelenti. Bűzlik a rnossali petróleum. (Lausanne, nov. 20) A Reuter ügy­nökség tudósítóját erélyesen fölszólí­tották, hogy vonja vissza azokat a hí­­reszteléseket, minthogyha Anglia Török­országgal külön tárgyalásokat folytatna a mossuli detróleumforrásokért is csatolt; hogyha ellenszolgál­tatásképen nyers­-, olajmnonopolium engedélyezését kíván­ta volna a törököktől. Hivatalos angol helyen kijelentették,­­szó si sem lehet arról, hogy Anglia mandátumát a jövőben bármily engedményért feladja. Harc a mossuli petróleum mezőkért. (Róma, nov. 29)- A Messagero je­lenti. Francia politikai körökben attól tartanak, hogy Anglia a sum­eraoi szer­ződést felmondja. Római körökben úgy tudják, hogy Anglia és Amerika között a mossuli petróleum mezők , ügyében megegyezés jött létre. Amerikai momento, (Bukarest, nov. 29) Egy Bukarest­ben időző amerikai diplomata kijelen­tette, hogy Amerika semmiféle körül­mények között s­emi fogja megtűrni hogy a Dardanellák és a mossuli petróleum­­források azifantant európai befoly­é­s alá kerüljenek. Amerika inkább kész Török­ország függetlenségi törekvéseit támo­gatni. v . ■ | | Az amerikai diplomata azt is kije­len­tette, hogy az antant elég nehéz hely­zetben van, mivel a sevresi egyezményt fel kell bontani. Amerika annak idején figyel­meztette Briandot: most már késő. Jobb volna, ha a többi békeszerződés tanulmányozását maga az antant kezde­ményezné, ezzel legalább megóvná a presztizsét. Anglia nem támogatja Görögországot. (Lausanne, Yiov. 29) Az angol dele­gáció­­Lausanneban kijelentette, hogy a diplomáciai viszony megszakítása nemi azi­g egyedüli intézkedés, amit Anglia Gö­rögországéi­­en tenni fog. A követ vissza­hívását úgy magyarázzák, hogy Anglia ezentúl­­teljesen tartózkodni fog attól, hogy­­Görögországot a­­keleti konferen­cián támogassa, vamint az­ eredetileg szán­dékában­­volt. Venizelosz le akar mon­dani Görögország képviseletéről. Ebben azáigyben tanácskozott az angol küldött­séggel. A­­tanácskozások során beigazoló­dott, hogy Görögország helyzete a bekö­vetkezett események következtében tel­jesen vigasztalanná lett. Lausannéban nem tárgyalnak az adósságokról. (London, nov. 29) Az alsóházban Wedegewood megkérdezte a kormánytól, kötve érzi-e magát a szövetségközi adós­ságok ügyében,a Balfour jegyzéke által ? A miniszterelnök azt válaszolta, hogy sem­­francia, sem­ olasz részről nem­ történt javaslat Lausanneban arra vonatkozólag, hogy az adósságokról is beszéljenek. A jóvátételről sem beszél­he, lünk — mondotta a miniszterelnök — M Ha a tárgyalás megtörténik, a kormány a kérdést minden irányban teljes sza­badsággal megvizsgálja. A törökök mereven ragaszkodnak követelése­ikh­ez. (Lausanne, nov. 29) Az orosz dele­gációnak valószínűleg nemi engedik m­eg, hogy az egész konferencián részt­

Next