Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
2.okaf. »274 szilm. BRASSÓI LAPOK éve hissírti. A szövetségesek visszautatják azt a magyarázatot, amelyet a szovjet Poincaré november 14-iki jegyzékéhez fűzött. Rakovszky kijelentette, hogy a decemberben Moszkvában tartandó lefegyverzési értekezleten Romániát Lengyelország fogja képviselni. Lausanneban a törökök mereven ragaszkodnak követeléseikhez Carson figyelmeztette a török delegációt, hogy Törökország európai határai tekintetében nemcsak az antant, hanem Bulgária is megegyeztek s a Marica-vonalon túlmenő követeléseket vissza fogják utasítani. Úgy látszik Carsonnak sikerült a törökök Anglia iránti gyámkodását eloszlatnia. Meg akarnak szabadulni az oroszoktól. (Lausanne, nov. 29) Curson, hogy a további nehézségek elkerülhetők legyenek, javasolta, hogy a tengerszorosok kérdését minél előbb tárgyalják le és hogy az orosz küldöttséget fosszák meg azon jogától, hogy továbbra is Lausan lndban időzzön. Az égei szigetek rendinarizálását követelik a törökök. (Lausanne, nov. 39) Az égei szigetek ügyében az albizottság felszólította Szarat basát, hogy előbbi nyilatkozatát egészítse ki. A kérdés nem ütközik nagy akadályokba. A törökök nem kívánják a szigetek tulajdonjogát, csak a militarizálásukat. Bulgária érdekeinek megfelelően biztosítani csakis a danzigi mintára történő autonóm közigazgatással lehet . Udvarlás Bulgáriának. (Bukarest, nov. 29) Bulgária magatartása kezd veszélyessé válni a tusaimói konferencia kimenetelére. A bulgár sajtó nap-nap után izgató cikkeket közöl az Ipagy antant ellen és kivárná az Égei tengeri kikötőt. Szerbia, mint amely államnak legtöbb tartani valója van Bugáriától, határozott álláspontot foglalt el amellett, hogy Bulgáriát ne hagyják ki a Balkán Szövetségből. Szerbia a legmesszibb ele nő koncessziókra kész Bulgáriával szemben. Duca külügyminiszter ma kapott utasítást a kormánytól, hogy támogassa Bulgáriát, mert Bukarestben úgy vannak informálva, hogy Törökország és Szovjetoroszország mindent elkövetnek, hogy Bulgáriát megnyerjék az antantellenes szövetségre. i pápai muciit a tírkersnígi keresztényekért. ((Lausanne, nov. 29) Magliota pápti nuncius Lausanneba érkezve tanácskozott az amerikai delegátussal. A pápai nuncius útja a törökországi keresztények védi Imrét célza. Cáfolják a íkrácisi farrarak« feirét. (London, nov. 29) Keyes tengernagy Ázsiába utazott, ahol a tengerszorosok kérdéséről tárgyaló műszaki biszottságnak lesz angol előadója. A nyugatthráciai forradalomról elterjedt híreket az angol sajtó propaganda koholmányoknak mondja, amelyeknek célja váz, hogya lausannei konferencián kedvező hangulatot keltsen a törökök területi igényei iránt. Ien»tainiíß«püSfcirtust’ték kiu'épábas mi kitjaidh (Berlin, nov. 29) A Chicago Tribune jelentése «főelőtt az európai vizeken levő hajókat Konstantinápolyig» rendelték. Ez az intézkedés Amerikának a lausannei konferencián való részvételével függ össze. Törökország a vépülig kitart. (Lausanne, nov. 29)Izmed basa hosszabb beszédb.'ft csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy ma, amikor a keleti béke megtereléséről van szó, a nagyhatalmak materiális okokból bábomba akarják keverni Törökországot. Izmod pasa azt is kijelentette, hogy a mossuli petróleumterületeket sem át, sem bérbe nem fogják adni. Izmod basa azzal fejezte be be rédét, hogy "akár akarják, akár nin., addig nem fognak nyugodni, míg nem teljesítik Törökország követeléseit. Beáss Lausanne feafi. (Párás, nov. 29) Benes cseh luiniszterelnök ma Lausanneba utazik, ahol részt vesz a kisantant képviselőinek tanácskozásán. Todorov Bulgáriai szabadkereskedelméért. (Lausanne, nov. 19) Todorov bolgárminiszter kifejtette, hogy az a formula,melyet november 24-én tárgyaltak, nem foiztositja ft Szabadkereckedellyet #1 .m-szlgokkal in ft de deaigAModiuius'kik fiiénál .at áulMMÜnél Amit napokkal ezelőtt szárnyra kapott a hir, de ami akkor nem bizonyult valónak, az most tényleg bekövetkezett. Az athéni vérbíróság a hazaárulási váddal illetett Gunarisz miniszterelnek és társai ügyében, boszorkányos gyorsasággal ítélkezett és a bosszú érzetétől elütött halálos ítéletet az angol kormány erélyes tiltakozása és fenyegetései dacára, végre is hajtotta. Úgy látszik, hogy a görög nép tragédiája ezzel a fejezethez jutott, melynek következményei ma még ismeretlenek, de semmi esetre sem jelezhetők kedvezőnek. Az athéni dráma részletéről tudósítónk táviratai az alábbiakat jelentik: A, végzetes ítélet. (Athén, november 29.) A hazaárulási perben Gunaris miniszterelnököt, Sztratost, Protopapadakist, Teodokist, Baltazzit és Hadzspneszis tábornokot halálra, Gudas tengernagyot, Stratigou tábornokot életfogytiglani fegyházra és katonai rangjuk elvesztésére ítélték. (Pária, november 29.) A Mavas-ügynökségt jelenti. A hazaárulást Derben halálraitélti Gunaris, Sztratos, Protopapadakis, Teodokis. B a 11 a z z i és Hadzsanestis tábornokon az ítéletet végrehajtották. Angol—^"big feonflife".us előtti (London, november 29.) Az angollapok rámutatnak arra, hogy a kormány tiltakozása a görög miniszterek kivégzése ellen, nem jelent semmi különöset. A kormány lépése csupán a civilizáció elvének érvényre juttatását célozta. Az elítélt miniszterek közül többen németpártiak voltak a háború alatt és Anglia iránt nem tápláltak barátságos érzelmeket(Athén, november 29.) A Reuterügynökség jelenti: A halálraítélt minisztereket és tábornokokat fgolyóval végezték ki. A halálos ítéletet az angol követnek kormánya utasítására bejelentett évéves tiltakozása ellenére végrehajtották. A kivégzések után az angol követ kikérte útlevelét és közölte a görög hatóságokkal, hogy elhagyja a görög fővárost. Az angol követ Lausanneba utazik, ahol Cursonnak jelentést fog tenni. Három és egynegyed millió pénzbüntetés. (Athén, november 29.) A halálraítélteken kívül Gudyst életfogytiglani kényszermunkára i'.é't'k Ezenki/n.1 G uu arist 200 ezer, Sztratest 355 ezer, fi'OtopfcpadakitfC 500 ezer, Ba 1 tiifcttit,'«jj? auUAe T**d*kieti*& millió és G u d ast 200 ezer drachma pénzbüntetéssel sújtották. Az angol sajtó szenvedélyes hangon tárgyalja a halálos ítéleteket. Venizelosz az athéni események ellen. (Lausanne, november 29.) A konferencián az elítélt görög miniszterek kivégzésének híte óriási izgalmat keltett. Attól tartanak, hogy a helyzet nagyon ki fog élesedni. Az a hír terjedt el, hogy Venizelosz azonnal beadja lemondását, mert nem azonosítja magát az athéni eseményekkel. A görögök Venizelosz szándékáról mit sem tudnak. Venizelosz az athéni eseményekről nem nyilakozhatott, mivel hivatalos értesítést még nem kapott. Konstantin áldozatai. (Athén, november 29.) A haditörvényszék ítéletének indokolása megállapítja, hogy a vádlottak a nép előtt tudatosan eltitkolták a Konstantin király hazatérésével járó veszedelmeket. Konstantin eljátszotta a szövetségesek erkölcsi támogatását Görögország részére s ezzel előidézte a kisázsiai katasztrófát. A vádlottakkal szemben bebizonyitották, hogy hazaáruló összeesküvők voltak. Egy nemzet, mely önmagát gyilkolja. Sz atrieai férbitásig kivégeztette Gursziszt és társait. Vjakk brasszilja a Balkánét. — A Brassói Lapok eredeti távirata. — Konstantinápoly felborítja a lansaimei paklit. A törökök semmiseknek tekintik a kapitulációkat. — Kemali fanatikusok kezében. — A Brassói Lapok eredeti távirata. — (Konstantinápoly, nov. 29.) Rifat parisia és a szövetségesek között az ellentét kiéleződött, mert a törökök az apát rádiókat semmisnek tekintik. Antant lapok konstantinápolyi tudósítón azt jelentik, hogy kémiai fanatikus ifjak befolyása alá került, akik a lausannei konferencia lassúsága miatt befejezett tényeket akarnak teremteni. A fanatikus törökök legfőbb törekvése, hogy Konstantinápolyban a szövetségesekkel szemben e 11 en tá 11 ást szervezzenek . A fanatikusok elhatározták, hogy, ha a szövetségesek Konstantínápolyban bármilyen erélyes intézkedésekhez arulnak, azonnal elzárják a város gáz-, villany-, víz, telefon- és távíró veketékének hálózatát. Rifat a szövetségesek tiltakozására kijelentette, hogy nem rendelkezik teljes hatalommal és így afővárosban való szervezkedésüket nem akadályozhatja meg. Az egész Világ fel van háborodva. * (Bécs, november 29.) Gunárisz volt görög miniszterelnök és társainak kivégzése az egész világon óriási felháborodást keltett. (Washington, november 29.) A Az Unió athéni ügyvivője kormányától utasítást kapott, hogy erélyesen tiltakozzon az athéni kivégzések ellen. Hogy amerikai ügyvivő az angol példát követve, szintén megszakítja-e Görögországgal a diplomáciai összeköttetést, a kormány csak később dönti el. ■* 1 Megakadt a? asztali szanálási Programm. (Bécsi, ?i*v. ?19) A szanálási programm mega /U szövetség'tanácsban, »melynek! .’többsége szociáldemokrata, nem jött létre határozat. A szociáldemokraták újabb engedményeket kívánnak. A kormányt fidjelentette, hogy álláspontából nem lenged és a javaslatok elitautósáéiban felelősséget a szociáldemokratákra hárítja. Ha a szövetségtanács a javaslatotnem fogadja el, vr. visszakérd a nemzetgyűléshez és igy négy hét vesztezettőt termt m?, december 1 Mik azok a kapitulációk? A török kapitulációk ügyéről már a mudániai fegyverszünet létrejöttekor megírtuk, hogy legfontosabb tárgya lesz a békekonferenciának. Ez az a kérdés, melynél Törökország nem az egyik, vagy másik hatalommal, hanem az egész hármas antanttal áll szemben. A közönség nagy része, ámbár az utóbbi időben alapok folytonemlegetik a kapitulációkat, nincs tisztásan: mit is jelentenek tulajdonképpen? A diplomáciában törökországi kapitulációk alatt, azokat a megállapodásokat helyesebben szerződéseket értik, amelyeket a nagyhatalmak Törökországgal a Vám, a posta és konzuli bíráskodás tekintetében kötöttek. Az első ilyen megállapodás még XIV. Lajos francia király idejében jött létre, a többi hatalom. Ausztria, (később Ausztria- Magyarország) Anglia, Németország, Oroszország és Olaszország egymásután biztosították maguk számára a kiváltságot, hogy az ozmán birodalom területén postahivatalokat állítsanak fel, ott élő alattvalóik fölött magukbíráskodhassanak és hogy a török állama csak az általuk elfogadott vámtételeket alkalmazhassa a külföldi behozatalra. Fölösleges magyarázni, hogy ezek a kiváltságok nemcsak ellenkeznek az állami szuverénitlással, hanem — a vámkötöttség révén — lehetetlenné teszik az állami gazdasági fejlődését. Amit a XVII. század szultánjai udvariasságból engedélyeztek, meaigázó és fojtogató bilincs lett az utódok számára. A Porta már a múlt században megkísérelte a kapitulációk megszüntetését, de mindenkor egységes ellenzésre talált a nagyhatalmak részéről, és csak nehéz diplomáciai küzdelmek után tudott annyit elérni, hogy az »ad valorem« (érték vámot) 11 százalékról 14-re emelhette és néhány állami monopóliumot életbe léptethetett. A világháború kitörésekor a konstantinápolyi kormány a kapitulációkat nem létezőknek jelentette ki és úgy Németországgal, mint a Monarchiával, rendes tarifális kereskedelmi szerződést kötött. A szövetséges hatalmaknak Konstantinápoly megszállása után természetesen első teendőjük volt újból felállítani ,postahivatalaikat, működtetni a konzuli bíróságokat és a vámokat visszaszorítani az áru deklarált értékének 14 százalékára, viszont az angolai nemzetgyűlés kimondotta, hogy addig semmiféle békeszerződést nem fog helybenhagyni, míg Törökország állami szuverenitása és gazdasági függetlensége biztosítva nincs. Lausannéban tehát csak úgy kerülhet sor a békeszerződés aláírására, ha a szövetségesek lemondanak a kapitulációiéról. légy alapit szövetkezetét egy liberális polgármester, Flora« n«i«áriaester ifilitkazata. A )»Brassói Lapok« tekintetes szerkesztőségének Brasov, igen tisztelt Szerkesztő Ur! A »Brassói Lapok« 271-ik számában »Hogy alapit szövetkezetét egy liberális polgármester« cim alatt megjelent közleményére vonatkozóan kérem a sajtótörvényre való hivatkozással a következőket közzétenni: Ami a cikknek a politikai magjatartásomra vonatkozó részét illeti, arra ez után nem kívánok reflektálni. A cikknek azon részeire vonatkozóan, amelyekben a cikkíró egy rövid kávéházi és egyoldali információ alapján hivatalos működésemmel, privát élelemmel és társadalmi tevékenységemmel foglalkozik. Van szerencsém közölni a nyilvánossággal, hogy a közleményben foglaltak a valódi tényállásnak nem felelnek meg, s a közlemény sértő tartalmáért a jelen cáfolaton kívül a bíróságnál fogok elégtételt keresni, hol teljes szabadságában fog állani úgy a cikkírónak, miként informátorainak a közleményben foglaltak bebizonyítása, és már most biztosítom a cikkírót, hogy a legteljesebb bizonyításra fogok alkalmat nyújtani. I / Tisztelettel: . . Florea Gyula polgámester. "Munkatársunk, a jelen nyilatkozattal megcáfolni szándékolt állításait vek étkám se» Gheorgheni. 192?. nov. 27.