Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

2. oldal 280 x/flm.. nápolyból a keresztények aggódva me­nekülnek és az eltávozóknak írásban kellett, adniok, hogy nem térnek vissza. A menekültek vagyonát zár alá helyezték­, a vallási birtokok pedig ve­szélyben vannak. A pápai nuncius az emberiség nevében kéri a konferenciát, hogy intézkedjenek a keresztény lakos­ság megvéd­elmezéséről. ­­i görög kormány a köztársaság kikiáltását tervezi. Felszólítják a királyt, hogy hagyja el az országot. (Páris, dec. 6.) A Le Malin szerint a görög király a forradalmi bizottság fel­oszlatását kívánta és kijelentette, hogy csak ez esetben marad a trónon. A forradalmi körökben ez a kíván­ság kellemetlen hatást keltett. A forradalmi bizottság a királyi csa­ládot az országromlás okozójának tartja és a köztársaság kikiáltását tervezi. A királyt felszólítja, hogy mondjon le és az­ országot hagyja el.­­ ( András herceget megosztották katonai rangjától. (Athén, dec. 6.) Miután András her­ceg elhagyta Görögországot, a rende­let jelent meg, mely őt a közkegyelmek­beli részesülésből kizárja és törli a ka­tonatisztek sorából. Duomanis, Pallis, Exdatilos és Valettas tábornokokat sza­badlábra helyezték. (London, dec. 6.) András görög her­ceg, feleségével a Calypso angol cirkáló­ra szállt és útban van Brindisi felé. A herceg Angliába szándékozik utazni, 1­­ig­ a gorfig királyi családért. (Róm­a, dec. 6.) A pápa a görög kor ■lányhoz levelet intézett, melyben kéri hogy a görögök érdekében tanúsítson mérsékletet a királyi család, András her­ceg és a többi vádlott ügyében. Nona­­tasz megköszönte a pápának Görögor­szág iránti érdeklődését, s közölte vele hogy András herceg ügyében az ítélet megfelel a szentatya kívánságának. Csak Anglia kí­vja vissz a felvetőt (London, dec. 6.) A külügyi államtit­kár kijelentette, hogy az angol követen kívül, egy állam se rendelte vissza kép­viselőjét Athénből. Az angol kormány athéni diplomá­ciai ügyvivője utasítást kapott, hogy ne érintkezzék a görög kormánnyal. Az an­gol kormány megfontolja, hogy ne hív­ja-e vissza Athénből a tengerészeti utas séját. Cáfolják az »!!« t arrailis«at. (Athén, dec. 6.) A Chicago Tribune szerint a Görög Sajtóiroda alaptalannak mondja azokat a h­íreket, hogy Patras­ban és Missolongiában kitört volna az ellenforradalom. András herceg Glas­or­zágban. (Róm­a, dec. 6.) András görög her­ceg kedden Brindisibe érkezett. Scheidemann merénylői a bíróság előtt. A Brassói Lapok tudósítójáu­l.­­ (Lipcse, december 1.) A birodalom védelméről szóló törvény alapján ala­kult állami törvényszék már folytatta Huster Heinz eberfekli­­kereskedő Oelschluger Károly felsősziléziai föld­ole­vés hunperét, akik a Scheidemann volt német birodalmi kancellár ellen in­tézett merénylet fővádlottai. A mai tárgyaláson maga­ Scheide­­mann is mint magánvádló és Fehren­bach volt birodalmi kancellár, mint ül­nök is részt vett. Golschl­agert azzal vá­dolják, hogy ő szerezte be azt a maró folyadékot, melyet a másik vádlott, Hus­ter egy gumnitlabdábó­l­­Sch­eide­­m­ann arcába fecskendezett. Oelschlae­gernek érettvégyi vizsgája is van­, a míg­ Huster mindössze négy gimnáziumot végzett A főügyész a vádlottak’ ellen 11 —11 évi fegyházat, polgári jogaik tízévi felflüggesztését és Oelschlueger ellen jo­gosulatlal fegyvertartásért külön három havi fogházat indítványozott. A rend­­kív­ü­li nagy érdeklődést keltett bűnpör­ben előreláthatólag holnap, hirdetik­ ki az ítéletet. BRASSÓI LAPOK Kik okozták Bulgária katasztrófáját? A macedósr bulgár emigráció Sztambulinszki ellen. — A Brassói Lapok bécsi munkatársától. — (Bécs, dec. 3.) Lapunk bécsi mun­katársának alkalma nyílott beszélgetést folytatni a macedón bolgárok bécsi emi­grációjának egyik ismert nevű vezéré­vel, aki a bulgár miniszterelnök belgrá­di útjáról egyebek között ezeket m­on­dotta­. Sztambulinszki hiába mondotta Belgrádban, hogy ami a szerbek kezé­ben van, az ott is maradjon,­­ legfel­jebb a tehenészetét adhatja el, ami a sajátja, de Macedónia és a macedóniai bolgárok nem az övéi. Elég szégyen, hogy a szerb újságírók előtt a bulgár miniszterelnök azt jelenthette ki, hogy a macedónok tették tönkre Bulgáriát és hogy minden politikai gyilkosságot ők követtek el. Ha akarják — mondotta Sztambulinszki, — megrakok velük egy pár vagont és ideszállítom önöknek. — Így még Hamid szultán sem ke­zelt minket. Nekünk egészen más véle­ményünk van arról, hogy kik tették­­ tankra Bulgáriát, és kik döntötték újabb szolgaságba Macedóniát: a dobro­gőrjei hősök, akik beengedték az ellenséget a Vardar völgyébe és Daszkelov vezetése alatt vonultak fel az antant seregekkel együtt Szófia ellen. Ezek­ Sztambulin­szki inasai, és nem a macedónok az okai mindennek. — És kik rendezték a politikai mé­szárlást a szófiai Odeonszínházban? Kik gyilkolták meg a trnovoi ártatlan em­be­reket, Takes volt minisztert és Gregor szerkesztőt? Kik tették el láb alól a gyil­kosságok miatt vádat emelő Csuloj vizs­gálóbírót és az ártatlan emberek tov­ábbi sorozatát? Ezeket is macedónok gyil­kolták meg? Nem! A macedóniai bol­gárok más tettekben vitézkedtek. — Mit adott nekünk Sztambulin­szki? A cepenicákat, amellyel végigver­tek minket és még egyet: annak a remé­nyét, hogy a szerb király legyen Bulgá­ria cárja... " .! . ! ■­­ Biztos­, hogy Bulgária ,marsában, nem Sztambulinszkié az utolsó szó... ■k lengyelek leverték a keletgaliciai felkelőket. Kimtaf nífiQitásMi Hitetik ju ikrái ír ftmtistellit lAtHtörvészfNék tié állítják, akik passzív ellentállást hirdetnek- - fiz ukrán nemzet vezéreltek proklamációra. — A Brassói Lapok berlini tud­ósit­ójától. —. (Berlin, december 3.) Hetekkel ez­előtt bejárta az európai sajtót a kelet­­galiciai ukrán felkelés­eire, melyet a hivatalos Lengyelország megcáfolt ugyan, de amely egész mostanáig rendkí­vüli elkeseredéssel nyílt utcai harcok­kal folyt és forradalmi helyzetet terem­tett az elnyomott tartományban. A poli­tikai konstellációról csak most lehet tiszta képet alkotni, miután úgy ameny­nyire elfojtotta a varsói kormány az uk­rán lakosság lázadását. Megbízható je­lentések arról számolnak be, hogy bár a zendülés utóhullámai még mindig erő­sen érezhetők s általában a nép­ nem nyugszik bele, hogy végérvény­­esen Len­gyelország fennhatósága alá kerüljön, a lengyel hatóságok erőfeszítései pilla­natnyilag biztosították­ az államtekin­tély fenntartását, s a lengyel csendőr­ség és karhatalmi alakulatok tökélete­sen urai a helyzetnek. A varsói kormány vasököllel torolta meg az ukrán láza­dást és haditörvényszék elé állította a passzív ellenállásra búj­toga­tó politiku­sokat. Az ukrán lakosság elkeseredését főként az robbantotta ki, hogy a lengyel kor­mány Keletgalicia kisorosz lakossá­gát, amely által lakott terület még min­dig csak ideiglenes jellegű megbízással van az antant főhatalmaktól a lengyel államigazgatás alá rendelve, fegyvere-­ erővel akarta a választásokon való rész­vételre kényszeríteni s szabad megnyi­latkozását illetőleg a maga érdekeinek megfelelően befolyásolni. A nép azon­ban ellentállt a lengyelesítő erőszaknak s felkeléssel akarta magának az önren­delkezés lehetőségét megszerezni A varsói kormány most megtölti a galíciai börtönöket ukránok ezreivel, alakot hetek óta kihallgatás nélkül tart ott, s­­javarészt a felkeléstől távol álló po­litikai indokokból is ,inkvizíció alá von. Az ukrán sajtót a kényszerrendsza­bályok teljesen megfojtották. Egész Ke­letgalicia területén még a falvakban is rögtönítélő bíróságok ítélkeznek könyör­telemül és érdemleges bizonyító eljárás nélkül a parasztok felett. Az elnyomásnak ilyen rendszerével szemben az ukrán nép vezetői elhatároz­ták, hogy az egész világ figyelmét hív­ják fel nemzetük szörnyű, helyzetének­ tarthatatlanságára s kiáltványban teszik közzé a vilsoni elv kicsúfolásából elő­állott politikai megsemmisítésüket. A vi­lág műveit nemzeteihez intézett prokla­máció így kezdődik: — Megrendítve azon üldözések ál­tal, melyek az ukránokat saját szülőha­zájukban érik, a világ kulturnemzetei­hez fordulunk abban a reményben, hogy nem fogják nyugodtan végignéz­ni az ukrán nemzet tönkretételét, mely­nek még az sincsen megengedve, hogy a lengyel elnyomó törekvésekre passzi­vitással feleljen. A kiáltványt mintegy száz neves po­litikus és tudós írta alá, közöttük Roma­­hezuk, a volt osztrák képviselőház alel­nöke, Barvinsky udvari tanácsos, Ba­csin­szky Vladimir, az ukrán Nemzeti Ta­nács elnöke és bátyja: Sándor, főviká­­rius, továbbá Chosmysczyn és Kotzyi­lovszky püspökök. | | | | Görögország a bolsevisták példájára szembeszáll egész Európával. Nem tűr beszólást a görögi dánokba Venírolosz marad továbbra is a békedelegáció vezetője.­­ Új követeket küldenek az európai fővárosokba. — Beszélgetés egy görög diplomatával. — A brassói Lapok bécsi szerkesztőségétől.­­ (Bécs, dec. 3.) A görögök véritélete még ma is izgalomban tartja egész Eu­rópát. Minden jel arra mutat, hogy a görögök teljesen elvesztették fejüket és a moszkvai kormány példáját utánozva, nem hallgatnak a többi európai álla­mokra,­­hanem ezekkel szembeszáll­va, továbbra is saját fejük szerint cselek­szenek. Egy hivatalos misszióban Bécs­ben időző görög diplomata ma a követ­kező érdekes kijelentéseket tette: — Igen sajnálatos, hogy az utódába ■Vök és általában Középeurópa sajtója ne­m tart Görögországból közvetlen je­lentéseket, és a görög lapok csak ló— 1? napi késéssel érkeznek az utódálla­mok fővárosaiba. u,­yy­hogy Közép euró ■a közvéleményét Görögországgal szem­ben, az angol, francia és amerikai sajtó irányítja. Hogy tulajdonképpen mi volt az­ oka a volt kormány tagjai kivég­zésének, az már mindenki előtt nyilván néé teresk No® «*•*«.* **»«£&«&. ni, hogy Görögország mennyit szerve­zett, az egész országban polgárháború tombol és a kormányzás csak a barlang alapján lehetséges. A bíróság,ma­jd­nem egy hónapig tárgyalta a kivégzett minisz­terex perei így tehát módjában állott igazságos ítéletet hoznia. A kivégzés mindenesetre a görög állam­ szuverén joga, ameybe semmiféle idegen állam nem avatkozhat bele. (!?) A korm­á­­nyunk egyébként ezt az álláspontot kép­viseli az angol kormánnyal szemben is amellyel egyébként Lindley követ távo­zása óta sűrű jegyzék­váltást folytat. Az a híresztelés, hogy Anglia és Olaszor­szága a diplomáciai viszonyt Görögor­sz­ággal megszakították volna, nem igaz. Az angol követ elutazását személyes ön­kénykedésnek kell tekinteni, (?!) egyen­ként úgyis lehet magyarázni, hogy csak azért utazott Londonba, hogy kormá­nyát tájékoztassa egyéni felfogásáról. A Yiutotff Aagitasi és toch­igm- 1­­22. december 8. szág között ne­m­ szakadt meg, ezt bi­zonyítja az, hogy Lindley követ eluta­zásakor az athéni angol követség egyik főtisztviselőjét bízta meg az ügyek el­intézésével.­­ Valótlan az a híresztelés is, hogy a görög kormány lemondott, vagy le akar mondani. A bécsi görög követség ma több sürgönyt kapott az athéni kor­mánytól, melyek ezt a híresztelést meg­cáfolják. Az sem igaz, hogy Veilizelosz megválik a békedelegáció vezetésétől. Veilizelosz továbbra is a görög békedele­gáció élén marad és eddigi álláspontját nem változtatta meg. Görögország maga­tartása a nyugati hatalmakkal szemben egyébként semmit sem változik. A görög exminiszterek kivégzését belügyének te­kinti, amibe nem tűr beavat­kozást,­ egyébként azonban iparkodik összes kötelezettségeinek megfelelni. Bécsi szerkesztőségünk, mivel disz­kréció köti, fenti nyilatkozatot úgy közli, hogy azt egy hivatalos misszióban Bécsben időző görög diplomata tette. B Bennünket­­ne­m köt ígéret, mi tehát el­árulhatjuk, hogy a fennti kijelentések magának Görögország új követének szá­jából valók. Fenti nyilatkozatot Dimit­ríj Drossos dr. Görögország új követe tette. Eddig Ypsilan­ti herceg képviselte Görögországot Bécsben, az új kormány azonban mivel a régi regime embere volt, elmozdította és helyébe Dimitrij Drossos dr.-t nevezte ki bécsi követté. Hivatalosan Drossos még nem foglalta el új állását, azonban Ypsilanti herceg már nem jár be hivatalába­, az összes ■gyeket Drossos intézi, aki néhány na­pon belül megkapja az agrement-t az osztrák kormánytól. Erről bécsi szer­kesztőségünk táviratban számol be és közli azt, hogy értesülése szerint az új görög kormány majdnem­ az összes euró­pai követeket meneszti és majdnem min­denüvé új követeket küld. A fenti nyilat­kozat kapcsán egyébként meg kell álla­pítanunk azt, hogy Görögország új kö­vete ezzel nem a legszimpatikusabb mió­don mutatkozott be Bécsben. Körülbe­lül ugyanolyan hangon beszél, mint Trotzkij, de elfelejti, hogy a görög vér kormány mögött nem egy hatalmas ki­terjedésű és nehezen megközelíthető bi­rodalom­, hanem egy a tengeri hajókról rommá lőhető balkáni államocska áll. te-JLIrun-! 1 t! 1 M l.ii.j lLlmicI.fi eijitas a Bécsb­e menekült olisz kommunisták miatt. (Bécs, dec. 3.) A fascisták uralomra jutásakor a kommunisták és anarkisták tömegesen menekültek el Olaszország­ból.. Ezek közül több ezer Ausztriába leginkább Bécsbe jött. Az olasz és osz­trák kormányok között tárgyalások foly­nak arra vonatkozólag, mi történjék a menekültekkel és Olaszországban m­a­radt családjaikkal? Ezek a tárgyalások odairányulnak, hogy módot találjanak a Menekültek visszaszállítására Olasz­országba. Az osztrák kormány hangsú­súlyozta, hogy a menekülteket tekintet nélkül ezek politikai pártállására be­fogadta ugyan, de nem szeretné, ha eb­ből kifolyólag bárminemű félreértés tá­madna a két kormány,, vagy a nép kö­zött .Az olasz emigráltak túlnyomó ré­sze mindent elkövet, hogy ne kelljen viss­ztérnie Mussolini haájábra, és ab­ban az irányban tilpogatóznak, nem en­gednék-e meg nekik, hogy Jugoszláviá­ban telepedjenek le? Erre azonban egy­előre kevés a kilátásuk, mert Jugoszlá­via kérlelhetetlenül hajtja végre azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítsé­gével megszabadulni igyekszik azoktól a kommunistáktól és más policeswiedrig elemektől, akiket korábban beengedett. Az iSiWk szanási törvény vajúdása. (Bécs, dec. 6.) A többségi párt köré­­ben foglalkoznak azzal a gondolat­tal, hogy a szanálási törvénytervezetet új ■entz­elgyűlés elé kellene vinni. Az új­­választások elrendelése es tén csak már­ciusban kerülhet sor erre. Ki lesz Írország ffikormányzója ? (Loudon, december 6.) Cosgrave ir korma lyeinök Londonba crkezc.t, Healy ír főkormányzó jelölt t­öbb britt­ miniszterrel tárgyalt. A Daily Mail szerint Abercorn her­ceg lesz az északi Írország főkor­mány­

Next