Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-07 / 279. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. m Wmm. ÉVFOLYAM. POLITIKAI NAPILAP BRAȘOV-BRASSÓ, 1922. december 7. (Csütörtök). Előfizetési ár: Vidékre egy hóra 36 „„ negyed évre 100 „ „ fél évre . . 200 „ „ egy évre. . 400 „ Helyben 1 hóra . 30 „ , negyed évre 90 . . fél évre . . 175 . . egy évre . 34* . Kézesitési dij: havinkent 5 Lei. Felelős szerkesztd:JKOCSIS BÉLA. 279. SZÁM. Csak türelem, kedves polgártárs, csak türelem. Nem , olyan sietős a dolog. Minden meg lesz a maga idejében. Nem a te idődben, ha nem a maga idejében. A fő dolog, hogy hidd el, amit a miniszter urak ígérnek Ez jóleső érzést kelt, kellemes illúziókat verőfényes kilátásokat, s mi kell más egyéb a szegény és szomorú embernek? A tisztviselők nagyobb fizetést kérnek, mert a mostaniból, még a drágasági pótlékkal együtt sem tudnak megélni. A miniszter ígéri, hogy majd, ha jó lesz a költségvetés, özönével fogják kap,ni az aranyakat. Azt se tudják majd, mit csináljanak a sok pénzzel. Végső zavarukban osztrák koronát, német márkát, sőt orosz rubelt is fognak vásárol* ■ ni, annyi sok lesz a pénzünk. És ,a tisztviselők beesett arca már gömbölyűre domborodik e szép igéretre, s gyönyörködve nézik a szebbnél-szebb karácsonyi kirakatokat- Ah, ha a Vintilet költségvetése sikerül, mi lesz a jövő karácsonyra? A vasúti szállítás még mindig nyomorúságos. Baksis nélkül nincs vagyon, vagyon nélkül nincs szállítás, szállítás nélkül nincs forgalom, forgalom nélkül nincs gazdaság, gazdaság nélkül nincsélet. De mire jó a miniszter? A miniszter ígéri, hogy rendet csinál a vasúton. Nem lesz több vasúti szerencsétlenség, nem lesz több panama a vagyonokkal, s minden menni fog mint a karikacsapás, vagy mint az amerikai express és a kereskedők, akik szállítani vagy ■szállíttatni szeretnének, s elsorvadnak a vágytól és megpukkadnak a dühtől, hogy nem juthatnak az áruhoz és nem szállíthatnak árukat, az ígéret hatása alatt majd kiugranak a bőrükből örömükben. Hogyne, hisz,a miniszter ígért ki miniszter megígérte...., Majd csak egyszer menjen igazán feljebb a leu, hogy Párisban legalább alpári legyen, majd meglátod, kedves polgártárs, milyen olcsólesz itt nánünk az élet, hogy fognak hanyatt-homlok lezuhanni a lejtőn ezek a veszettül , magas árak ! Most nem tehet a kormány semmit, most a kormánynak meg van a keze kötve meg a lába, most a kormány fontosabb kérdésekkel van elfoglalva, de ígéri, hogy mihelyt a len megjavul, s mihelyt ő is a nagy gondjaitól és dolgaitól felszabadul, olyan olcsóságot csinál, amilyen még a mesékben sem volt Soha. És a lakosságnak ama része, melyet ma már szinte elárasztanak és megfojtanak a drágaság h hullámai, az áramló vízből tapsra emeli ki a kezét, és hálásan tapsol a jövő zenéjének. A kormány ígért, s most epedőn, repedőn és lepedőn várhatunk — az ítéletnapig. Mit türelmetlenkedik a sok elégedetlen háztulajdonos, lakó, rekvirált, kisajátított, internált, externált, hivatalnak hitelező, kormánynak literáló, jogtalanságok reparálását sürgető, segélyeket, nyugdíjakat esedező, s megannyi gyöngelelkiű, kishittű, bizalmatlan és kellemetlen alak, aki mindent ma akar, éppen ma és nem holnap, esetleg holnapután, végső esetben sohanapján? Hát baj az, ha a háztulajdonos nem tudja fizetni az adóját? Hát bajaz, ha a lakót kiteszik az utcára? Ha valaki kellemes társsal oszthatja meg a lakását? Ha valakinek elveszik a gondját, hogy a földjével bajlódjon? Ha valakit csöndes és boldog magányba telepítenek vagy éppen szebb hazába költöztetnek? és nem jobb az eladónak, a szállítónak, ha a hatóságoknál, a kormánynál minél több pénz gyűlt össze? Az özvegyek, rokkantak, nyugdíjasok is jobban járnak, ha hónapok, vagy évek múlva egy öszszegben kapják a járandóságukat, s az örökösöknek is kedvezőbb így a kilátásuk. A jogtalanságok pedig? Azok is el lesznek intézve, csak türelem, türelem. A miniszter informáltatja magát, a miniszter bekéri az aktákat, a miniszter meghallgatja a szakreferenseket, a miniszter teleszidja magát az ügy iránt való jóindulattal, s a miniszter nem csinál semmit, de semmit. Azaz mégis, valamit mégis csinál a miniszter : a miniszter ígér, mégpedig sokszor és sokat ígér.... Amerika közvetítő szerepet vállalt a szövetségesek és a törökök között. A törököket fölbátorította az oroszok megjelenése. Curzon, Csicserin és Izmed pasa szócsatája. — Meghiúsult a Balkánszövetség. — A Brassói Lapok eredeti táviratai — (Lausanne, dec. 5.) Hétfőn megkezdték a Dardanellák kérdésének tárgyalását. Csicserin sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy nem engedték meg a tárgyalásokon való részvételét. Kijelentette, hogy a további tárgyalásokon követelni fogja, hogy egyenlő elbánásban részesítsék a Lobbi államok képviselőit. A tengerparti államok békéje — mondotta — csak akkor van biztosítva, ha a határőröknek megengedik, hogy a Dardanellák megfelelő megerősítésével akadályozhassák meg idegen hajók benyomulását. Beszédében többször Anglia ellen fordult és hangoztatta, hogy keleten Anglia veszélyezteti a békét. A Dardanellák kérdését mindaddig lehetetlen békésen elintézni, amíg idegen katonaság táborozik a parton. Curson Csicserin felszólalására válaszolta, hogy a szóbanforgó csapatok akár tetszenek Csicserinnek, akár nem, olyan faktort képeznek, amellyel számolni kell. Majd a törökök felé fordulva ezt a kérdést intézte hozzájuk: — Önök szabad népnek érzik-e magukat, vagy más állam vazallusai ? Mire Ismétl pasa a következőket felelte: — Nem azért jöttünk ide, hogy egymást megfenyítsük. A mi felfogásunk megegyezik az oroszokéval, de erről majd csak későbben nyilatkozom. Kérdésére megjegyzem, hogy több olyan állam van itt képviselve, amelyik csak más állam háta mögül mer beszélni Az ülést erre bizonytalan időre elnapolták .(Lausanne, december 5.) A területi kérdésekben kiküldött bizottság a tengerszorosok ügyét tárgyalta. Az ülésen a bulgár és az orosz delegáció isjelenvolt. Izmed pasa kifejtette azon általános alapelveket, melyeket a török delegáció a kérdés tárgyalásánál szem előtt fog tartani. Csicserin Oroszország álláspontját vázolta, amely a következő követeléseket tartalmazza: A tengerszorosok szabadsága a kereskedelmi hajók számára, a hadihajók átkelési tilalma és Törökországnak a tengerszorosok megerősítéséhez való joga. Izmed hangsúlyozza, hogy az orosz és török felfogás teljesen egyező. Azülést később meghatározandó időben folytatják. Megakadt a konferencia munkája. A tengerszorosok kérdésével foglalkozó bizottság mai ülésein nagy izgalmak folytak le. Csicserin intranzigens viselkedése a török delegátusok magatartásán szemmel látható változást idézett elő. Ez volt az oka mindennek. Lord Curson kijelentette, hogy a Dardanellákról így nem folyhat tovább a vita és a három hatalomnak meg kell egyeznie. Ismétl pasa emelkedett ekkor szólásra és kijelentette, hogy a tengerszorosok kérdését csak az összes parti államok képviselőinek bevonásával lehet megoldani. Hangoztatja, hogy a Dardanellák mimikai partja Törökországot ületi meg és Konstantinápoly biztonságát garantálni kell. Curson lord felszólította Ismétlét, közölje a törökök álláspontját az 1921. évi december 23-iki jegyzékre vonatkozóan, mert mostani fejtegetései elégtelenek. Ismétl erre ezt mondta: — Erre nincs mit mondjak. Csicserin külügyi népbiztos kijelentette, hogy a tanácskormány egyetlen célja a világbékét helyreállítani. Az e célból összegyűlt konferenciát szívélyesen üdvözli Duca. Sztambulinszkij és Venizelosz rövid felszólalása után, amelyben közölték észrevételeiket Bulgáriának a tengerhez vivő útjáról, ismétl az angol külügyminiszter ismételt felszólítására, jelentette, hogy jelen körülmények között nincs szándékában a török álláspont ismertetése. Kijelentésére lord Curson halálos csendben ezt válaszolta: : — Látom Ismétl pasa a lényeges kérdésekben vonakodik a véleményét nyilvánítani, önök játszanak a konferenciával így nem lehet továbbfolytatni a konferenciát. Amikor úgy látszott, hogy az angol külügyminiszter szavai a konferencia megszakítását vonják maguk után. Csicserin újból felszólalt és kijelentette, mivel ebben a fontos kérdésben nem akarnak az összes érdekelt államok meghallgatásával tárgyalni és maga ismét ezért megtagadta a nyilatkozatot, indítványozza a konferencia bezárását. Ezzel az ülés véget ért és újbóliösszehívására nem történt intézkedés. (Lausanne, december 5.) Amerika közvetítő szerepet vállalt az oroszok, törökök és angolok közt. Az orosz delegáció nem ismeri el a konferencia határozatait. (Lausanne, december 5.) Csicserin szombaton éjjel megküldte a konferencia titkárának a hatalmak jegyzékére megszövegezett válaszát. A válasz kifejti, hogy egyetlen argumentumot sem döntött meg, melyet a hatalmak november tizenkilencediki jegyzékben ajánlottak. A makacsság, mellyel Oroszországot távol akarják tartani a tárgyalásoktól Oroszország létérdekeit sérti. Csodálkozik, hogy a szovjet megbízottait ki akarják zárni a törököket érdeklő tárgyalásról, holott a hadiállapot közöttük régen megszűnt Az orosz delegáció a hozandó határozatok ellen már most tiltakozik, magára nézve kötelezőnek azokat nem ismerheti felés az azokból származó következményekért a’ felelősséget elhárítja magától Nincs francia-mód ellentét a keleti kérdésben. (Lausanne, december 5.) Havas-ügynökség képviselőit felhatalmazták azon konstantinápolyi jelentés megcáfolására amely szerint Lord Curson és Barrére között a konferencián tárgyalt bizonyos kérdésekben nézeteltérés merült fel, sőt a két államférfinak egymáshoz való viszonya ugyanolyan, mint a konferencia kezdetén. A viszony alapja kölcsönös bizalom és teljes egyetértés a konferencia elé terjesztett nagy kérdésekben. Meghiúsult a Balkánszövetség. (Lausanne, dec. 5.) A delegációk körében az új balkán blokk tervét meghiúsultnak tekintik. Izmed pasa kijelentette, hogy az angolai kormány Belgrádban, Bukarestben és Szófiában követségeket fog létesíteni, mert barátságos viszonyban akar lenni az érdekelt államokkal. ( * *' ' ’ Bulgária Nyugatthráciáért. (Lausanne, december 5.) A bulgár küldöttség az újságírók előtt tett nyilatkozatában igyekszik a görög álláspontot az Égei-tengerhez való kijutás kérdésében megdönteni. " Megokolják követelésüket mely jogosulttá teszi nemcsak azt, hogy Bulgáriának útja legyen a tengerhek, hanem, hogy az egész Nyugatthrácia bolgár befolyás alá kerüljön. Megszüntetik a kapitulációkat. (Lausanne, dec. 5.) Curzon, Barriere Child és Garonne a kapitulációk kérdésében értekezletet tartottak. Curzon és Child álláspontja e kérdésben teljesen azonos. Child hangoztatta, hogy teljesen magáévá teszi az angol álláspontot és javasolja, hogy Törökország a kapitulációk helyett egyes államokkal kössön szerződést. Kétszázezernyire apasztják az orosz hadsereget. Megnyílt a leszerelési konferencia. — A Brassói Lapok munkatársától. — (Moszkva, december 5.) Az orosz távirati iroda jelenti: A leszerelési konferenciát Litvinov népbiztos nyitotta meg, akit a lengyel delegáció indítványára egyhangúlag elnökké választottak. A megjelentek élénk figyelme közben olvasta fel Litvinov a szovjet kormány nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy másfél év, vagy két év alatt tökés» az orosz hadsereg létszámát a mostani állomány egynegyedére, vagyis körülbelül kettőszázezer főre leszállítani, ha a szerződő országok is ugyanennyivel lecsökkenthetik hadseregeik létszámát . Az orosz tartomány kormány maga javasolja — folytatta Litvinov — a katonai kiadások radikális csökkentését és a fennálló irreguláris alakulatok feloszlatását. A határterületek kölcsönösen semlegeseknek nyilvánítandók A szovjet leszerelési programmja a konferencia első napján kedvező benyomást váltott ki. Kereskedelmi bojkott alatt a lengyel határállomások. (Varsó, dec. 5.) A lengyel kormány elrendelte, hogy a Lengyelországon, át Romániába küldött tranzitó áruk kizárólag csak a varsói fővámhivatal engedélyével továbbíthatók. Ha a szállító nem szerzi meg ezt az engedélyt, úgy az árut a határon visszatartják s hat nap leteltével a vámtét tíz százalékával terhelik meg. A német szállító egyesület felhívja ügyfeleinek figyelmét arendeletre s kéri, hogy az áruk szállítására válasszanak más utat. A lengyel határállomásokat tranzitó áruk tekintetében a varsói kormány sérelmes intézkedése miatt már majdnem teljesen bojkotálik.