Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-01 / 47. szám

ÁRA: 2­0 LEI.­­ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente............................ 340 Lel Félévre....................... 175 . Negyedévi­*................... 90. Havonta..................................30 . Kézbeejtéss­el­ havonta . 6 . AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente ..... . 400 Lel Félévre............................ 200 „ Negyedévre ......................100 „ Havonta.................................36 „ Bérmentve postán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: B­R­A $ 0 V — BRASSÓ, KAPU­ UTCA 64-66. SZÍM. SZERKESZTŐSÉG 177* ' ° KIADÓHIVAtAlVs NYOMDA 62. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívüli minden nagyobb bel­­ét külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vest fel. KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 35 . K. Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank. v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE:I Csehszlovákia . 1­0 K. I Jugoszlávia ..... 2 din. I Magyarország .... 10 m.K. I Ausztria 1000 o. K. I Németország .... 10 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BHANOV-BRASSÓ, 1923. március 1. (Csütörtök.) |ÁRA: 47. SZÁM Erdély iskolaügye, mondta Anghelescu közoktatási mi­niszter Nagyváradon, magas fokon áll, s ami benne jó, azt a regátban is megvalósítják. E nyilatkozatban a kultúra hiva­talos, s részben hivatott őrének spon­tán elismerése pattant ki amaz évszá­zados, tiszta és nemes művelődés iránt, mely szűkebb hazánkban, Er­délyben szétárad­t, sima is érezteti jó­tékony hatását. Nem önzés részünkről, s nem is egyoldalú elfogultság, még kevésbbé a más kultúrák irigy lebecsülése, ha ebből a miniszteri megállapításból a magyar iskolázás számára jelentős részt foglalunk le magunknak, s akár premontreik nagyváradi főgimná­ziumában, akár a nagyenyedi Beth­­len-kollégiumban, melyek mostaná­ban tragikus és ünnepi események központjai voltak, az­ erdélyi magyar kép vi­­­tatjuk. Ez a magyar kultúra, mely az ősi katholikus, református és unitá­rius iskolák nagyszerű­­munkája mel­lett volt magyar állami intézetek ma­gas színvonalával és mély tartalmá­val is kitűnt, csak abban a szabad és civilizált légkörben fejlődhetett, me­lyet az ország, s kivált Erdély sorsá­nak intézői biztosítottak. Ugyanez a szabadság, melyet törvényeken és intézményeken túl elsősorban ma­gasztos tradíciók élesztettek, s lehetővé tette, hogy Erdélyben német és ro­mán iskolák is fejlődjenek és a kul­­­­turális versenyben olyan nagyarányú fejlődést érjenek el, aminőt csak sza­bad népek műveltsége mutathat föl. Az új államalakulás történelmi ténye ezt a magasabb erdélyi szelle­met, az itteni kultúra tisztább, neme­sebb, méltóbb lendületét,bízvást érin­tetlenül hagyta volna, hiszen a jót, az értékest, a­­konzerválót konzerválni minden okos politikai célja, de a szél­ső sovinizmus, a faji türelmetlenség, a fegyelmezetlen önfejűség és az ön­fejű fegyelmezetlenség durva fejsze­csapásokkal ment neki az erdélyi kul­túra dicső múltú törzseinek. Most maga a­ közoktatási­­minisz­ter, aki a tombolok munkáját nem­ ál­lította még meg, mint Bonaparte az egyiptomi piramisok előtt, meglepve és meghatva áll meg az erdélyi mű­velődés híres és nagy emlékművei előtt és csodálattal eladózik­­szépségük­nek és értéküknek. Csöppet sem csodálkozunk rajta hogy e speciális erdélyi kultúra ja­vát a miniszter a regátban is meg akarja valósítani, de másrészt nem jól tenné a­miniszter, h­a minden rosz­­szat is, amit ő meg a rendszere, a rendszere meg a tanácsadói Erdély­ben teremtettek, meghagyná ama pél­daadó értékek rontására s gyalázatára A magas fokon álló erdélyi isko­lázást és benne elsősorban a magyar iskolaügyet meg kell tartani erejében és díszében. Ez ép úgy Erdély, mint a regát érdeke, az országé csak úgy, mint az emberi civilizációié, s aki a közoktatás és kultúra élén van, hazá­ja ellen vétkezik a legnagyobbat, ha a műveltség­­és erkölcs legerősebb fellegvárait, az iskolákat, minden rá­­z európai politika figyelem­reméltó fordulathoz ért. A nagy fe­lületeken egymással érintkező három­­ európai bonyodalom, a német-fran­cia, angol-török,, és lengyel-litván problémák elintézésében, vagy elnem intézésében nyilván nagy szerepet fog játszani a francia-orosz közele­dés, amelynek első jeleit a londoni francia-orosz közeledés kapcsán rá kell mutatnunk a két ország legutób­bi viszonyára. Franciaország tudvalevőleg 20 milliárd frank erejéig van érdekelve Oroszországban, amely összeget a kis rentier kölcsönözte a cári Orosz­országnak azzal a feltétellel, ha Oroszország kötelezettséget vállal, hogy az Osztrák Magyar Monarchia határai felé stratégiai vasútvonalakat épít. A francia-orosz barátság a vi­lágháború kitörésének előeszélyén ál­lott a legszilárdabb alapokon, hisz köztudomású, hogy Franciaország háborúba lépését Zsvolsky párisi orosz nagykövet vitte keresztül. Az orosz-francia­­barátság határ­köve az orosz szovjetdiktatúra kikiál­tásának napja volt, amely óta a két ország között a legridegebb volt a politikai helyzet. Ennek a rideg vi­szonynak a kizárólagos oka nem az orosz államforma radikális­­megválto­­­zása volt, hanem sokkal inkább az a tény, hogy az orosz államgépezet irá­nyítását kezébe vevő kommunista kormány hivatalosan kimondotta, hogy a háború előtt vállalt adóssá­gok kifizetését Szovjetoro­szország nem teljesíti. Franciaország azóta minden alkalmat felhasznált, hogy, Szovjetoroszország de jure elismeré­sét megakadályozza. A párisi kor­mány mindenek előtt rossz arcot vá­gott azokhoz a tárgyalásokhoz, ame­lyeket Krasin népbiztos félhivatalo­san folytatott az angol kereskedelmi világgal. Később Genfben Francia­­ország iff megbizottja leplezetlen­ harag­gal tiltakozott a­­szövetséges és tár­sult nagyhatalmak megkerülésével Csicserin és Rathenau között Rapal­lóban megkötött orosz-német szer­ződés ellen. Mégis Szovjetoroszor­­szágnak az elmúlt év tavaszán a leg­szebb olasz temetők városában, te­madás ellen nem védelmezi meg és nem szereli ,fel ,a biztosság legkitű­nőbb eszközeivel. Az erdélyi magyar iskolák, me­lyek iránt a miniszter röpke szólamá­ban annyi elismerést fejezett ki, tar­tós oszlopai lehetnek az új államala­kulat társadalmának, melynek belső válságokkal és külső veszedelmekkel kell számolnia, novában történt elismerése óta egyre inkább engedett merev magatartásá­ból. A két ország politikai közeledé­séről világgá röpített londoni hírek mégis a meglepetés frisseségével hatnak, mivel a Memel körül leg­utóbb támadt súlyos lengyel-litván afférról köztudomású volt, hogy a háborúskodást a két ország mögött­­ Oroszország szította és mérgesítette el. Erről az alábbi jelentést vettük: LONDON, febr. 27. Franciaor­szág és Oroszország észrevehe­tő közeledését angol politikai körökben aggodalommal kisérik. A Times feltűnést keltő cikkben foglalkozik az orosz-francia vi-*­szonyban beállott fordulattal. A cikk a többi között ezt írja: »Franciaország talán észbekap, hogy kinek köti le magát«... Londonba egyébként az az információ érkezett, hogy Orosz­ország hajlandó elismerni a franciákkal szemben fennálló tartozásait, azon politikai elis­merés ellenében, amely Orosz­országnak a Keleten szabad ke­zet ad. Moszkvában remélik, hogy Franciaország lemond a Lengyelország­ feletti patronátu­­sáról, ha cserébe az orosz szö­vetséget kapja. Oroszország békülési szándé­kainak különben legreálisabb bizo­nyítéka az, hogy Trockij kijelentése szerint ,az orosz/vörö­s hadsereget hat­százezer emberrel­­ csökkenteni fogják. Franciaország békült az oroszokkal. A szovjet megfizeti húsz milliárd aranyfrankos tartozását. — A Brassói Lapok eredeti távirata. — Népszövetségi döntőbíróság állapítja meg a magyar-cseh határt. GENF, febr. 27. A Népszövet­ség főtitkárságában ma kezdődött meg az a tárgyalás, amelyen a Ma­gyarország és Csehország közötti ha­tárt fogják megállapítani. A Népszö­vetségi Tanács ugyanis mindkét or­szág kívánságára még januárban fel­ajánlotta a döntőbírósági ítéletet Az értekezleten Magyarország és Cseh­ország megbízottjain kívül Garey an­gol és Pelicelli olasz ezredes is részt vesznek. Szellemes mondásokkal intézik el a nemzetközi adósságokat. Fizetni senki sem akar. f. Brassói Lapok tudósítójától. LONDON, febr. 27. Tegnap jelent meg az angol kékkönyv, mely a jóváté­tel­ és szövetségközi adósságok ügyében igen sok érdekes adatot tartalmaz. A könyvben több politikus nyilatkozata jelent meg, többek között Poincaréé is, aki nyilatkozatában ezeket mondja: — Brittania és Franciaország kö­zött áthidalhatatlan árok támadt. Mi­ként azok a bizonyos üzleti felírások, hogy »holnap ingyen adunk«, úg­y va­gyunk mi is a büntető rendszabá­­­lyokkal, amelyeket a végteleségi­g halo­gatunk.­­ Bonar Law viszont igy érvel Poin­caré nyilatkozatára: . — Vagy lefoglalja ön amire a kezét ráteheti, vagy módot ad a német hitel megerősödésére, de a kettőt együtt nem teheti. Mussolini igy nyilatkozott:' — Ha Anglia az olasz adósság meg­fizetését kívánja, ez úgy az olasz, mint a britt gazdaságot subáin ...éráit*. Olaszország meredek lejtőn van és Brit­­tániának kell segítségére sietnie. Kereszt az iskolákban és kaszárnyákban BUKAREST, febr. 27. A buka­resti metropolita kéréssel fordult a kormányhoz, hogy minden felsőis­kolában, középiskolában és kaszár­nyában a feszületet kötelező módon alkalmazzák. A korm­ány még nem döntött a metropolita kérése felett. A nyugati csapatok parancsnoka a királynál. BUKAREST, febr. 27.. Stratilescu tábornokot, a nyuga­ti csapatok főpa­rancsnokát a király tegnap kihallgatá­son fogadta. A tábornok jelen­tést tett a magyar határszélen lefolyt események­ről. Stratilescu megbízást kapott, hogy ezekről szerkesszen egy részletes jelent­­ést. A tábornok tegnap délután vissza­utazott Kolozsvárra. Visszaélések a bukaresti cukorelosztó hiva­alban. BUKAREST, febr. 27. A buka­resti polgármesteri hivatalhoz jelen­tés érkezett, hogy a cukorelosztó hi­vatalnál nagyszabású visszaélésiek folynak a cukor elosztása körül. A polgármesteri hivatal azonnal felje­lentést tett a törvényszéknél. Az ügy­ben igen sok bukaresti nagykereske­dő van kompromittálva. A Népszövetség tiltakozni fog Károlyi vagyona elkobzása ellen. BÉCS, febr. 27. Bécsi politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a Népszövet­ség jegyzéket fog küldeni a magyar kormánynak, melyben tiltakozá­st je­lenti be a Károlyi-vagyon elkobzása el­ . Den. A Népszövetség tiltakozását azzal fogja megindokolni, hogy a trianoni bé­keszerződés értelmében politikai bűn­cselekménynek nem lehet minősíteni valakinek ,a háború alatti magatartását és ezért még kevésbbé lehet a vagyo­nától megfosztani.

Next