Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-01 / 47. szám
ÁRA: 20 LEI. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente............................ 340 Lel Félévre....................... 175 . Negyedévi*................... 90. Havonta..................................30 . Kézbeejtéssel havonta . 6 . AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente ..... . 400 Lel Félévre............................ 200 „ Negyedévre ......................100 „ Havonta.................................36 „ Bérmentve postán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRA $ 0 V — BRASSÓ, KAPU UTCA 64-66. SZÍM. SZERKESZTŐSÉG 177* ' ° KIADÓHIVAtAlVs NYOMDA 62. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívüli minden nagyobb belét külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vest fel. KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 35 . K. Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank. v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE:I Csehszlovákia . 10 K. I Jugoszlávia ..... 2 din. I Magyarország .... 10 m.K. I Ausztria 1000 o. K. I Németország .... 10 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BHANOV-BRASSÓ, 1923. március 1. (Csütörtök.) |ÁRA: 47. SZÁM Erdély iskolaügye, mondta Anghelescu közoktatási miniszter Nagyváradon, magas fokon áll, s ami benne jó, azt a regátban is megvalósítják. E nyilatkozatban a kultúra hivatalos, s részben hivatott őrének spontán elismerése pattant ki amaz évszázados, tiszta és nemes művelődés iránt, mely szűkebb hazánkban, Erdélyben szétáradt, sima is érezteti jótékony hatását. Nem önzés részünkről, s nem is egyoldalú elfogultság, még kevésbbé a más kultúrák irigy lebecsülése, ha ebből a miniszteri megállapításból a magyar iskolázás számára jelentős részt foglalunk le magunknak, s akár premontreik nagyváradi főgimnáziumában, akár a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, melyek mostanában tragikus és ünnepi események központjai voltak, az erdélyi magyar kép vitatjuk. Ez a magyar kultúra, mely az ősi katholikus, református és unitárius iskolák nagyszerűmunkája mellett volt magyar állami intézetek magas színvonalával és mély tartalmával is kitűnt, csak abban a szabad és civilizált légkörben fejlődhetett, melyet az ország, s kivált Erdély sorsának intézői biztosítottak. Ugyanez a szabadság, melyet törvényeken és intézményeken túl elsősorban magasztos tradíciók élesztettek, s lehetővé tette, hogy Erdélyben német és román iskolák is fejlődjenek és a kulturális versenyben olyan nagyarányú fejlődést érjenek el, aminőt csak szabad népek műveltsége mutathat föl. Az új államalakulás történelmi ténye ezt a magasabb erdélyi szellemet, az itteni kultúra tisztább, nemesebb, méltóbb lendületét,bízvást érintetlenül hagyta volna, hiszen a jót, az értékest, akonzerválót konzerválni minden okos politikai célja, de a szélső sovinizmus, a faji türelmetlenség, a fegyelmezetlen önfejűség és az önfejű fegyelmezetlenség durva fejszecsapásokkal ment neki az erdélyi kultúra dicső múltú törzseinek. Most maga a közoktatásiminiszter, aki a tombolok munkáját nem állította még meg, mint Bonaparte az egyiptomi piramisok előtt, meglepve és meghatva áll meg az erdélyi művelődés híres és nagy emlékművei előtt és csodálattal eladózikszépségüknek és értéküknek. Csöppet sem csodálkozunk rajta hogy e speciális erdélyi kultúra javát a miniszter a regátban is meg akarja valósítani, de másrészt nem jól tenné aminiszter, ha minden roszszat is, amit ő meg a rendszere, a rendszere meg a tanácsadói Erdélyben teremtettek, meghagyná ama példaadó értékek rontására s gyalázatára A magas fokon álló erdélyi iskolázást és benne elsősorban a magyar iskolaügyet meg kell tartani erejében és díszében. Ez ép úgy Erdély, mint a regát érdeke, az országé csak úgy, mint az emberi civilizációié, s aki a közoktatás és kultúra élén van, hazája ellen vétkezik a legnagyobbat, ha a műveltségés erkölcs legerősebb fellegvárait, az iskolákat, minden ráz európai politika figyelemreméltó fordulathoz ért. A nagy felületeken egymással érintkező három európai bonyodalom, a német-francia, angol-török,, és lengyel-litván problémák elintézésében, vagy elnem intézésében nyilván nagy szerepet fog játszani a francia-orosz közeledés, amelynek első jeleit a londoni francia-orosz közeledés kapcsán rá kell mutatnunk a két ország legutóbbi viszonyára. Franciaország tudvalevőleg 20 milliárd frank erejéig van érdekelve Oroszországban, amely összeget a kis rentier kölcsönözte a cári Oroszországnak azzal a feltétellel, ha Oroszország kötelezettséget vállal, hogy az Osztrák Magyar Monarchia határai felé stratégiai vasútvonalakat épít. A francia-orosz barátság a világháború kitörésének előeszélyén állott a legszilárdabb alapokon, hisz köztudomású, hogy Franciaország háborúba lépését Zsvolsky párisi orosz nagykövet vitte keresztül. Az orosz-franciabarátság határköve az orosz szovjetdiktatúra kikiáltásának napja volt, amely óta a két ország között a legridegebb volt a politikai helyzet. Ennek a rideg viszonynak a kizárólagos oka nem az orosz államforma radikálismegváltozása volt, hanem sokkal inkább az a tény, hogy az orosz államgépezet irányítását kezébe vevő kommunista kormány hivatalosan kimondotta, hogy a háború előtt vállalt adósságok kifizetését Szovjetoroszország nem teljesíti. Franciaország azóta minden alkalmat felhasznált, hogy, Szovjetoroszország de jure elismerését megakadályozza. A párisi kormány mindenek előtt rossz arcot vágott azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyeket Krasin népbiztos félhivatalosan folytatott az angol kereskedelmi világgal. Később Genfben Franciaország iff megbizottja leplezetlen haraggal tiltakozott aszövetséges és társult nagyhatalmak megkerülésével Csicserin és Rathenau között Rapallóban megkötött orosz-német szerződés ellen. Mégis Szovjetoroszországnak az elmúlt év tavaszán a legszebb olasz temetők városában, temadás ellen nem védelmezi meg és nem szereli ,fel ,a biztosság legkitűnőbb eszközeivel. Az erdélyi magyar iskolák, melyek iránt a miniszter röpke szólamában annyi elismerést fejezett ki, tartós oszlopai lehetnek az új államalakulat társadalmának, melynek belső válságokkal és külső veszedelmekkel kell számolnia, novában történt elismerése óta egyre inkább engedett merev magatartásából. A két ország politikai közeledéséről világgá röpített londoni hírek mégis a meglepetés frisseségével hatnak, mivel a Memel körül legutóbb támadt súlyos lengyel-litván afférról köztudomású volt, hogy a háborúskodást a két ország mögött Oroszország szította és mérgesítette el. Erről az alábbi jelentést vettük: LONDON, febr. 27. Franciaország és Oroszország észrevehető közeledését angol politikai körökben aggodalommal kisérik. A Times feltűnést keltő cikkben foglalkozik az orosz-francia vi-*szonyban beállott fordulattal. A cikk a többi között ezt írja: »Franciaország talán észbekap, hogy kinek köti le magát«... Londonba egyébként az az információ érkezett, hogy Oroszország hajlandó elismerni a franciákkal szemben fennálló tartozásait, azon politikai elismerés ellenében, amely Oroszországnak a Keleten szabad kezet ad. Moszkvában remélik, hogy Franciaország lemond a Lengyelország feletti patronátusáról, ha cserébe az orosz szövetséget kapja. Oroszország békülési szándékainak különben legreálisabb bizonyítéka az, hogy Trockij kijelentése szerint ,az orosz/vörös hadsereget hatszázezer emberrel csökkenteni fogják. Franciaország békült az oroszokkal. A szovjet megfizeti húsz milliárd aranyfrankos tartozását. — A Brassói Lapok eredeti távirata. — Népszövetségi döntőbíróság állapítja meg a magyar-cseh határt. GENF, febr. 27. A Népszövetség főtitkárságában ma kezdődött meg az a tárgyalás, amelyen a Magyarország és Csehország közötti határt fogják megállapítani. A Népszövetségi Tanács ugyanis mindkét ország kívánságára még januárban felajánlotta a döntőbírósági ítéletet Az értekezleten Magyarország és Csehország megbízottjain kívül Garey angol és Pelicelli olasz ezredes is részt vesznek. Szellemes mondásokkal intézik el a nemzetközi adósságokat. Fizetni senki sem akar. f. Brassói Lapok tudósítójától. LONDON, febr. 27. Tegnap jelent meg az angol kékkönyv, mely a jóvátétel és szövetségközi adósságok ügyében igen sok érdekes adatot tartalmaz. A könyvben több politikus nyilatkozata jelent meg, többek között Poincaréé is, aki nyilatkozatában ezeket mondja: — Brittania és Franciaország között áthidalhatatlan árok támadt. Miként azok a bizonyos üzleti felírások, hogy »holnap ingyen adunk«, úgy vagyunk mi is a büntető rendszabályokkal, amelyeket a végteleségig halogatunk. Bonar Law viszont igy érvel Poincaré nyilatkozatára: . — Vagy lefoglalja ön amire a kezét ráteheti, vagy módot ad a német hitel megerősödésére, de a kettőt együtt nem teheti. Mussolini igy nyilatkozott:' — Ha Anglia az olasz adósság megfizetését kívánja, ez úgy az olasz, mint a britt gazdaságot subáin ...éráit*. Olaszország meredek lejtőn van és Brittániának kell segítségére sietnie. Kereszt az iskolákban és kaszárnyákban BUKAREST, febr. 27. A bukaresti metropolita kéréssel fordult a kormányhoz, hogy minden felsőiskolában, középiskolában és kaszárnyában a feszületet kötelező módon alkalmazzák. A kormány még nem döntött a metropolita kérése felett. A nyugati csapatok parancsnoka a királynál. BUKAREST, febr. 27.. Stratilescu tábornokot, a nyugati csapatok főparancsnokát a király tegnap kihallgatáson fogadta. A tábornok jelentést tett a magyar határszélen lefolyt eseményekről. Stratilescu megbízást kapott, hogy ezekről szerkesszen egy részletes jelentést. A tábornok tegnap délután visszautazott Kolozsvárra. Visszaélések a bukaresti cukorelosztó hivaalban. BUKAREST, febr. 27. A bukaresti polgármesteri hivatalhoz jelentés érkezett, hogy a cukorelosztó hivatalnál nagyszabású visszaélésiek folynak a cukor elosztása körül. A polgármesteri hivatal azonnal feljelentést tett a törvényszéknél. Az ügyben igen sok bukaresti nagykereskedő van kompromittálva. A Népszövetség tiltakozni fog Károlyi vagyona elkobzása ellen. BÉCS, febr. 27. Bécsi politikai körökben úgy tudják, hogy a Népszövetség jegyzéket fog küldeni a magyar kormánynak, melyben tiltakozást jelenti be a Károlyi-vagyon elkobzása el . Den. A Népszövetség tiltakozását azzal fogja megindokolni, hogy a trianoni békeszerződés értelmében politikai bűncselekménynek nem lehet minősíteni valakinek ,a háború alatti magatartását és ezért még kevésbbé lehet a vagyonától megfosztani.