Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-21 / 64. szám
...BAJUMIM LAKIK kel fizetnek azok, akik szóból nem értenek. Mialatt a teremben ezek a beszédek folytak, más szónokok az udvaron észszerűttekhez beszéltek és pedig Mihalache, Madgearu Virgil, Filipescu Grigore, Agerbiceanu és Manu lelkészek és mások. Határozati javaslat Végül Vladescu tábornok a határozai javaslatot olvasta fel, mennek lényeges pontjai a következők: 1. Tiltakoztak a nép akaratnyilvánításának s a vidékiek eljövetelének megakadályozása ellen; 2. Az ostromállapot ellen; 3. A trónus és a civilizált világ színe előtt tiltakoztak az ellen, hogy egy ál amesiny, am.lopás útján lérenti az ament bitorolja a nemzet jogait, tipora lábbal a régi alkotmányt és a gyulaehérvári, kisinevi, és csernoviczi határozatokat és az alkotmánys demokrácia alapelveit s tárgyal egy olyan alkotmányjavaslatot, amelyet alaki hibái és reaktionárius taralma miatt csaknem az egész nemzet elvet. 4. Az összegyülekezett polgárok ebben a kísérletben a jogrend fel Torna árát látják, amely minden modern demokráciának alapköve és az abszolutizmus és államcsínyek uralomra jutását. 5. A királyt mint a törvényszék védőjét felkérik, hogy vegye a jogrendet a felülről jövő bolsevizmus ellen védelmébe s mentse meg az országot a különben elmaradhatatlan súlyos következményektől. 6. Követelik a kormány eltávolítását, mely a törvényhozó hatalmat bitorolja, mert a mostani úgynevezett törvényhozó testületek nem egyebek, mint lelkiismeretlen eszközei a nemzet szuverénitás elnyomásában. 7. Követelik, hogy olyan kormány következzék, amely a választások szabadságát garanálja követelik, hogy az ország zsarnokaival szemben szabadon ítélkezhessék, követelik a korona és nemzet között való összhang helyreállítását. Ez a harmónia legyen az az alappaktum, amelyen hazánk jövője felépítendő. 8. Harcba szólítanak mindenkit, akiből a szolgalelkűség és korrupció ki nem irtotta a hazafias idealizmus csíráit. A jogért, igazságért sorakozzanak az állampolgárok ezredei a nemzeti demokrácia lobogója alá, hogy védelmére keljenek a szabadságnak. A mai törvénytelenség puszit es öl. Ezzel a gyűlést Pap Csicsó I. berekesztette. Politika az utcán Felvonnl a katonaság Reggel 5 órakor a második Hadsereg minden egysége készültségben áll, s Heiban tábornok vezérkara készen kidolgozott tervvel várta az eseményeket. Az ellenzéki pártokban úgy mondják, hogy szombaton este a királyi palota miniszterének, Misunak, hivatalában tanácskozás volt, amelyen megbeszélték a vasárnapi gyűléssel kapcsolatos katonai teendőket. Ezen a tanácskozáson Bratianu Jones miniszterelnök Mardarescu hadügyminiszter és Misu, a királyi ház minisztere vettek részt. A kidolgozott tervnek megfelelően reggel hét órakor a katonaság már megszánva tartotta a főváros különböző részeit. A katonaság ünnepélyes eskütétele, amely erre a napra volt tervezve, elmaradt. A kirendelt mentők a posta épülete mögött voltak elhelyezve. A fővárost teljesen megszállta a katonaság. Minden útvonalon, minden nyilvános épületiben, a minisztériumokban, sőt a liberális párt kabineten kívül álló vezérférfiainak, így Maltezeanu képviselőnek házában is katonaság volt elhelyezve. Az Elisabet-boulevardon állandóan őrjáratok cirkáltak fel és alá. A Strada Carol, a Lipscani és majdnem az egész Calea Viktoriei katonai automobilokkal volt megszállva, amelyeka második és negyedik hadsereg tisztjeit szállították a város különböző részeibe a kiadott rendelkezések értelmében. Lassanként azonban a Calea Viktoriei megtisztult az automobiloktól, egyetlen egyet sem lehetett látni, csak azt a hármat, amely Heiban, Davidoglu és Nicoleanu tábornokok rendelkezésére állt. A királyi palota előtt Miközben a Dácia-beli gyűlés tartott, egy polgárokból álló csapat Grigore Filipescu vezetése alatt hazafias énekek hangjai mellett a királyi palota előtti térre vonult. A menet élén két hatalmas feliratot vittek. Az egyiknek szövege ez volt: Éljen az alkotmányos király, a másiké: Le az alkotmánnyal. Alighogy felvonult ez a csoport a Strada Imperial felöl két katonai különítmény érkezett futólépésben a királyi palota elé, hogy a tüntetőket szétkergesse. A polgári hatóságok képviselői közül senki sem volt jelen. Rövid negyedóráig tartó harc keletkezett, amelynél a katonák puskatust használtak a tüntetők ellen. A harcnak egy sebesültje van: Constantinescu, a nemzetipárt titkára, mellén puskatustól eredő ütést szenvedett és lakására szállították Megállítják útjában a tömeget A gyűlés végeztével annak résztvevői az utcára vonultak, hangosan tüntetve a kormány és az alkotmányjavaslat ellen. A tüntetők élén Maniu és Popovici Mihály haladtak. A felállított katonaság azonban nem engedte, hogy a tömeg továbbvonuljon. A tüntetők és katonaság szemtől-szembe álltak egymással. Egy óra hosszat tartott ez a helyzet és sem a polgárság, sem a katonaság nem mozdult. A tüntetők in nem vonulhattak el, mert a Strada Carol bejáratánál nem katonai kordon, hanem mintegy ezer főből álló tömör katonai csapat állt. Amiig ez a helyzet tartott az első sorokban állók közül, akik közvetlen érintkezésbe jutottak a felállított katonasággal, többen megsérültek. A katonák puskatust és szuronyaikat használták, hogy a tömeg továbbvonulását megakadályozzák. Marinescut a lábán bajonetszúrás sebesítette meg, míg Ialomita képviselőt, akit puskatussal ütöttek meg kórházba szállították. Ionescu Miklós ügyvéd szintén szuronysebet kapott a lábára. Radulescu ügyvédet pedig ugyanilyen serlett, a Coltea kórházba szállították. Estig tizenöt sebesültről tudnak. Tárgyalás Davidoglu tábornokkal Közben a helyszínére érkeznek Mihalache és Lupu képviselők, Maniu pedig tárgyalásokat kezd Davidoglu tábornokkal, s kéri,hogy intézkedjék, hogy minden esetleges katasztrófa elkerülhető legyen. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a tömeg, mint a katonaság három-három lépést hátrált s úgy a két csapat között hatlépésnyi üres tér keletkezett. A belügyminiszternél Popovics Mihály és Madgearu képviselők, hogy végre tiszta helyzetet teremtsenek, a belügyminiszterhez mentek, s tárgyalásokat kezdtek abban az irányban, hogy a katonaság utat engedjen a tömeg elvonulására. A két képviselőt egy ezredes kísérte automobilon a miniszterhez a katonaság sorfalai között. A tömeg között az a hír terjedt el, hogy az ellenzéknek ezt a két vezérét letartóztatták, s ezért kisérik őket automobilon. A két kiküldött felkérte a minisztert, hogy engedje meg a tüntető felvonulást. A miniszter így válaszolt: — A kormány elhatározásait én nem változtathatom meg. — Akkor, majd meglátjuk, hogy mit fogunk csinálni — mondta Popovici s a két kiküldött eltávozott a minisztertől. -Közben a minisztérium épületének udvarán néhány száz főnyi tömeg verődött össze. Szónokok és kürtösök harca Ez a tömeg, amikor látta, hogy a két kiküldött távozik, hangos kiáltozásokban adott kifejezést a kormánnyal szemben érzett ellenszenvének, mint a kivonult csendőrség szétoszlatta. Közben a tömeg — határtalan fegyelmezettséget tanúsítva — nyugodtan állt szemben a katonasággal, néhány lépésnyi távolságra attól, s nyugodtan hallgatta Maniu, Mihalache és Lupu beszédeit. Amikor Madgearu és Popovici visszaérkeztek a minisztertől, sközölték a tüntetőkkel, hogy a tüntetést nem engedélyezik, a Dacia erkélyéről néhány ellenzéki képviselő beszélni akart, de a katonai kürtösök, hogy elnyomják a beszédet, a rendes indulóra rendítettek rá teljes erővel. Ha a szónok elhallgatott, a trombiták is elcsendesedtek. A tüntetők kiáltásai hangzottak csak: — Le az alkotmánnyal! • — Szabadság kell nekünk! Délután három óra körül végre az ellenzék vezetői és csapatok parancsnokai között megegyezés jött létre, minek következtében a tömeg kisebb csoportokban a katonák sorfalai között lassan elvonulhatott. Csendes éjszaka Délután fél négy órakor egy polgárokból összeverődött nagyobb tömeg a Strada St. Janica-ra akart felvonulni, mire a kivonult katonaság a levegőbe lőtt. Az egyik golyó a párthelyiség erkélyén álló Romiro Nicolau újságíró kabátját átlőtte. A tömeg állandóan tüntetett, hangosan adott kifejezést az alkotmányjavaslattal szemben érzett ellenszenvének. Este kilenc óráig tartott ez így is fél tiz felé úgy a tömeg mint a katonaság elvonult .Éjszaka még kisebb nagyobb katonai őrjáratok cirkáltak a főváros utcáin,, de munkájuk nem akadt. A fővárosra mély c s.uki csend borult. M. folytatták a gyűlést BUKAREST, márc. 19. Az ellenzéki pártok ma délben tizenkét órakor a Dacia nagytermében újból ülést tartottak, amelyen Vajda Sándor elnökölt. A gyűlésen Vajda, Petre Lungu, Popovici Mihály, Chipescu Grigorie, Grastovsky tábornok, Lupu dr., Reducaniu, Diaconescu, Mihalache, Banu, Madgoreanu és mások beszéltek. Valamennyi szónok az alkotmányjavaslat és a kormány ellen foglalt állást, s mindnyájan helytelenítették, hogy a tegnapi tüntetést a kormány nem engedélyezte. A gyűlésről Vladescu tábornok vezetésével egy küldöttség ment a szenánátus és a kamara elnökségéhez, s az ellenzéki pártok nevében memorandumot adtak át. A katonaság újból kivonult a gyűlés tartama alatt a főváros utcáira. A gyűlés azonban a legnagyobb nyugalomban folyt le, s a katonaságnak semmi dolga sem akadt. A gyűlést délután egynegyed öt órakor fejezték be, majd a gyűlés résztvevői kivonultak a Str. Carolra és a tegnapi tüntetést meg akarták ismételni. A Sirokkó Herczeg Ferenc vígjátékánsdb. bemutatója a Vígszínházban (A Bruttói Lapok budapesti acarkaartó féfjétól.) BUDAPEST, mire. 15. A keresztlevele hazudik. Hatvanesztendősnek mondja Herczeg Ferencet, aki szemre nem lesz még ötvenesnek sem, lélekben pedig olyan friss és fiatal, hogy könynyen versenyezhet akár a harminc esz-tendősökkel is. Termékenysége bánálatraanelló. Plasztikus UjStúdic kétf jó sorba beleszüritelt nevel a korfestő regény, lélekmarkoló színmű, még bőven telik el nem lankadó alkotó erejétől. Mindegyik műve a gondolkodás és az érzés emelkedett kultúráját képviseli. Oly níüvász, aki nagy és kicsiny munkáiban egyképűen megbecsüli m igit és a közönségét. Bizonyos, hogy alkotásai a magyar szellemi életnek ünnepi színvonalát jelzik. Legújabb darabjának, aSirokkónak Kóser Dóra, híres énekesnő a hősnőbe, remiscpry érzékeny idegzete merőben zenére van telítve. Évekig kellett bolyongania, szerteszét a világban, mint engedelmes bábuja a Mesternek, aki a legharsogóbb szavakkal hirdeti önmagáról, hogy semmivé terpitette Wagner Richardot ,és a maga vadonatúj zenéjével meggyájtotta a világok LajkouM Moháéi**, egyáltalában tiszta látja kósix* Dórában a sstwtten .nu szóvárgó ígyöngédkegire vágyó leányt, mnthogy csupán a Mester dalait előadó csoda-Dóra a Mester gőgös, zsarnoksága előtti házasságba menekül: férjhez avagy egy kitartó udvarijához, dr. ainsH tudós stilisztikushoz, aki mellett meg akarja találni azt a nyugalmat, amely a világban bolyongó énekesnőnek egy pillanatra sem adatott meg. Ez azonban nem sikerül neki. Fábián hajóorvost, aki a Csendes óceánról tért haza, rábírja, hogy tegye próbára az aszszony hűségét. Ha Dóra enged a csábításnak, meg van a félve várt bizonyosság hűtlenségéről, ha nem enged neki, még van a még jobban vágyott bizonyosság állhatatosságáról. Dr. Fábián belemegy szenvedő barátja kedvéért ebbe a kegyetlen játékba csakhamar azonban tüzet fog és cselvető kérletezőből komoly szerelmessé válik, aki fölfedi Dórának azt a játékot, amelyet férje kieszelt. A tudós boldogsága ma már nagyon is kockán forog, annál is inkább, mert a sértődött asszony előtt ismét megjelenik hosszú Távollét után a Mester. A zeie a bálvány legcsábítóbb hangjait hallatja. Ígt dicsőség látomásaival kápráztatja el a házasságában nem egészen boldog asszonyt, aki még nem tudta teljesen eltemetni mágiában a művésznőt. Amerikai körútra hívja magával, hogy tut a tengeren énekművészetével megszán» tál hatalton híveket szerezzen a Mester ttoU»eftAia«k, itt az a pwe, Áralkué a hivatásitól elszakadt e»ü,Yós*uő seftje, de még sara eyuge- YaUaat tükőtől.Cbői rb&zeterhenio a guuigy «delhe» hatna a vígjáték, mert déli szélvihar, airokko kavarog az asszony lelkében, fáz a fonó vihar, amelyet igy jellemlez Herczeg Ferenc: — Ha megered a sirokkó, akkor megváltoznak az emberek. ... idegesek és nyugtalanok,, várnak valamit" és nem tudják mit... Akarnak valamit, azután megint nem akarnak semmit... bántják egymást és nem tudják miiért... A sirokkó! Akinek rosszak az idegei, annak megfájdul a feje, és a szívre, és akit neon oltja el otthon a tüze, annak Fejére éghet a háza... A tűz azonban a harmadik felvonásban elalszik. A ház nem ég le. Dóranem megy világgá a Mesterrel és, bár ellátogat dr. Fábián lakására, nem csápul az ő karjába sem. Minden viharból kimenti az az édes bizonyosság, hogy nemsokára gyermeket, — Vért az ő véréből, húst az ő busából — fog ringatni karjában. Ez köti a jövőben férjéhez és ez kárpótolja mindazokért a szép illúziókért, amelyeket, mint művvésznő, majd mint asszony el kellett veszítenie. A szép és kevésbbé szép hazugságok közepett az egyetlen maradandó igazság : a gyermek. Ebbe az éretlen bölcs és jóságosan nemes tétel, de cseng ki ez az egyes jeleneteinek bohózatossága mellett is alapjában kló-, moly vígjáték. A darab vonalvezetése nem mívóia egyenes. Ferenc néha ÍrJ. Attól »z úttól, «melyen nekVait nil n céljjmak a cselihátrány ok kér megtorpanás csak bizonyos zökkenőkkel halad tovább. De ezért beséljesen kárpótol a fő mi alaknak sokrétű és sokszínű, olykor varázsosan foszforeszkáló jellemzése, az egész munkát magas színvonalra emelő tiszta irodalmiság, a párbeszédeknek megkapó okossága, és lejekből fakadó szellemessége." I A Vígszínház kellőképpen tudta értékelni azt a toegüsztettetést, hogy Herczeg Ferenc neki engedte át legújabb darabját. Arra törekedett, hogy a Sirokkót lehetőleg kerek előadásban vigye a közönség felét Kőzer Dóra bunyósult szerepét Varsányi Irén vlárta.Ma, aki tudvalévően színésznői fiályájának egyik legnagyobb sikerét aratta Herczeg Kék rókájának Ceciljében. Mostani alakítása méltó volt ehhez a réggebbi parádés szerepéhez. Páratlan finomsággal juttatta kifejezésre RózerDóra megtépett asszonyiaáglt. Egyképpen volt művészi hangja a tragikus elborulások és az ujjongó derű számára. A féltékenységtől feldúlt tudós férj tragikus alakja Tóth Sándorban talált rokonszenves m*jgszcmélyi©sítőjérc, míg a barátból csábitóvá váló tengerészorvosi Rajnay Gábor tette mulatságosan kedvessé. A Wagner Richardot «leromboló» zenei álmessitásból hegedűs Gyula formált kabinetalakulást A hősnő kötnyeles diákhugának, a túlemímcipált modern lányokat szatirizáló szerettében Gaál Francska töltötte be a színpadot a fényébe, s«az«iwa»na áradó pajkos' Horexig' Femiditete a kötőhönyűleg szívvel rugaszkodó közönsége a maga, spontán lelkesedésvel ünneppé avatta bemutató estéjét. máatcm& 2L