Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-24 / 67. szám

JjLéktá&Līas&is. által megállapított szabályok szerint fogják szétosztani Befejezésül Bratianu pénzügyminiszter nyomatékosan kérte a jelenlevő törvényhozási tagokat, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag semmiféle kérdést föl ne vessenek, mert az ilyen eljárás veszélyeztetné az állam külföldi hitelét. A költségvetést pénteken nyújtják be a parlamentbe. Lalescu vitája a péazÜ£yminiszterrel Az új költségvetés tervezetbe a köztisztviselők drágasági pótlékainak emelésére — mondta a pénzügyminiszter — ötszáz millió lejes külön hitelt "vettek fel. Midőn a tárgyalás során ehhez a ponthoz érkeztek, Lalescu Traian képviselő és a pénzügyminisztérium költségvetési albizottságának előadója tiltakozott az ellen, hogy ilyen »foldtozgatással« intézik el a költségvetésben a tisztviselők ügyét és hangoztatta, hogy a köztisztviselők anyagi helyzetén való javítás ügyét egészen meg kell oldani, nem pedig ámítással, ígérettel és félrendszabályokkal elodázni Ezzel a rendszerrel — mondotta Lalescu csak az elégedetlenséget lehet állandósítani s a tisztviselők körében uralkodó izgalmat, melynek oka, hogy jogosan, de hiába kérik, hogy más drágaságnak megfelelő megélhetésüket biztosító fizetést adjanak nekik, mely méltó legyen ahhoz a megfeszített munkához, amelyet teljesítenek és állásuk közéleti méltóságához. Nyomorbérekkel nem lehet a közigazgatási rendbe hozni, mondta Lalescu , hanem továbbra is azt fogjuk tapasztalni, hogy a hivatalnokok legjobbjai magánszolgálatba lépnek át, mert ott megfelelően fizetik munkájukat. Lalescu ezért arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a monepstinált áruk árát emelje fel 18 százalékkal, miáltal új, 809 milliós bevétel éredte el, kérte továbbá, hogy az állam ipar és bányavállalatainak termelését fokozza, hogy ezáltal az állami költségvetés bevétel tételeinek összege emelkedjék, , hogy nacionális gazdasági politikát folytasson, mert csak így érhető el eredmény. Ha így jár el, akkor megoldható és így oldandó meg az új költségvetés keretié,n Névlegesen a köztisztviselők anyagi helyzete, enélkül azonban sem a közigazgatás jobbá tétele, sem az állam bevételeinek fokozása nem lehetséges. Bratianu miniszter azt felelte Lalescunak, hogy a mai viszonyok között nem lehet többet tenni, mert é ea|»t pétratügyi jMtUKtfCÉ* ját falyt*lja úgy ahogyan jónak tartja s hal a bizottság s a parlament többsége úgy látja, hogy aköltségvetés úgy, ahogy ő elképzelte és megszerkesztette asta jó, ám utasítsa el s akkor ő visszavonuló ittasnak adja át helyét. A miniszter válasza nagyon erélyes hangú volt s elárulta, hogy mennyire nincsen hozzászokva ahhoz, hogy m 0 rendelkezésért birálgassák Hétfőn tárgyalják a költségvetést BUKAREST, márc. 20. A most benyújtandó kilenc hónapra szóló államiköltségvetés tárgyalását az eddigi tervek-- hétfőn kezdi tárgyalni a kamara. A kormány reméli, hogy a költségvetés három-négy napon törvényerőre emelkedik. Elkeilt az új lakbértörvény BUKAREST, márc. 22. A mai minisztertanácson végleg megszövegezték a lakbérletek ír meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot A javaslat szerint a bérleteket két évre hosszabbítják meg s a bért az 1917. évi bérösszeg háromszorosában állapították meg. "L.1..1/ . ..n—BRASSÓI Interpellációk napja A kamara mai ülése fél négy órakor kezdődött. A miniszterek közül Duca, Sassu és Incuieu vannak jelen. Spineanu lelkész képviselő, Draghi lelkész ügyében szólal fel, akit a tegnapi ülésen harminc napra kizártak a parlament ülésterméből, miért azzal vádolták, hogy a tegnapelőtti ülésen ő öntötte el a kénhidrogént. Spineanu kijelenti, hogy az ügyet felül kell vizsgálni, mert Draghinak semmi része sincs a tegnapelőtti parlamenntki botrányban. Ez az egész eljárás élénk bizonyítéka annak, hogy milyen eszközökkel érezteti hatalmát a többség az ellenzékkel szemben. Erdély csatlakozása Pap Csipó István szólal fel ezután. A kamarában a napokban több oldalról hangzott el az az állítás, hogy Erdély egyesülése az ókirálysággal nem az erdélyiek akaratából történik. Felkiáltások az ellenzéken.. .szégyen! Vaj.Csicsó hangsúlyozza hogy az egyesülést ,ha erdélyiek hoztak létre, anélkül, hogy erre bárki is kényszerit tette volna őket. A román nép szabad elhatározásból, tisztán román érzésére és román lelkűidére hallgatva alkotta meg Erdélynek Óromániához való csatolását. Amit a kamarában állítottak, az rágalom. Az erdélyi románság abban a reményben mondta ki a csatlakozást, hogy önkormányzatot fog kapni. Msikó lelkész: És ezt sehol sem találjuk. Dúca miniszter: Illedelmes lelkiatya ön. Manu: Mit végzett ön Génuában? Dúca: Nem fogadok el oktatást a hazafias magatartásról. Manu: De én oktatom! Pap-Cisitsó István folytatja beszédét s azt mondja, hogy mikor az osztrák-magyar monarchia felbomlott, abban a pillanatban már minden készen állt az egyesülésre. Fegyvereink is voltak. Az én pincém is tele volt puskával. Erre a kijelentésre a ház minden oldalán taps hangzott fel. Pop-Csicsó: Az erdélyi román akkori lelkületét senki sem ismeri jobban mint én, és tudom, hogy utolsó bániját áldozta volna az egyesülésért. Dissescu: Gyulafehérvárott katonaság segítette elő az egyesülést. Pop-Csicsó: Nem igaz! A gyulafehérvári egyesülést a román nép lelkülete és hazaszeretete segítette elő. Mackensen hadserege akkor több százezer emberrel vonult át Erdélyen és a hadseregbe ezért volt ott szükség. ,Ma a iu: Engem is megtámadtak Szászsebesnél. Pop-Csicsó: Inzultus a román néppel szemben, hogy ilyet mernek állítani róla és bűnt követnek el azok a joggal és az igazsággal szemben, akik ilyesmivel vádolják az erdélyi románokat, önök — folytatja a többségi padok felé fordulva, nem a kötelességüket, végzik. *•: A többség tiltakozott, s egy ideig zaj van a teremben. Bakó vita liberális képviselő, Filipescu is ezt mondta. Ne beszéljünk hazafiasságról akkor, amikor Vajdáról, JMoldoveanuról és Maitereanuról van SZÓ Pop-Dzsidge ami feje« be be» siódét, hogy Erdély román néz», szabadon, és kényszer nélkül mondotta ki a csatlakozást. Beszédét a ház minden oldalán megtapsolták. Sorescu őrnagy Ugye Latku képviselő kérdést intéz Dúca külügyminiszterhez, hogy megtett-e minden intézkedést a Magyarországon letartóztatott Sorescu őrnagy kiszabadítása érdekében Dúca külügyminiszter válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy megtette Sorescu szabadon bocsátása érdekében fiem összes lépéseket. íVi a Ü g c f u szólal fel ezután és visszatér beszédében Bratiana Vittila pénzügyminiszternek az Ő interpellációjárá adott váj...szárú, s rájálja itt, hogy a pénzügyminiszternek az ő távollétében mondott felvilágosításai nem elértettek pl .it... Bratiamu V. pénzügyminiszter kijelenti, hogy tényleg nem válaszolt mindenre és pedig azért, mert Madgearu interpellációja igen sok személyi vonatkozást tartalmazott. A külföldi vállalatok naconalizálása Madge áru szóváteszi a külföldi vállalatok nacionalizálásának kérdését A nacionalizálásnál azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyeknek liberális bankokkal vannak összeköttetéseik. Ezek aztán a legmesszebbmenő kedvezményben részesülnek. Példának felhozza a Steaua Romana és a Tisicaügyét. A költségvetés beterjesztése Bratianu pénzügyminiszter nem válaszol Madgearu interpellációjára, hanem beterjeszti a költségvetésről szóló törvényjavaslatot s kéri a kamarát, hogy mondja ki a javaslatra a sürgősséget. A kamara kimondja a sürgősséget. Hatvan képviselő tárgyalja a javaslatot Következett az alkotmányjavaslat részletes tárgyalása. Az interpelláció befejezése után az ellenzék kivonult a kamara ülésterméből a tegnapi határozathoz híven. Orbania elnök kéri a kamara hozzájárulását, hogy ma ne legyen éjszakai ülés, ellenben a mai ülés tartamát hosszabbítsák meg este kilenc órsig.A ház az elnök indítványát elfogadja. Az alkotmányjavaslat 33—51 szakaszait módosítás nélkül, az 52. szakaszt csekély módosítással fogadták el. Az 53. szakasznál Jorga és Duca miniszter között kisebb szóváltás támad, ez azonban hamar elsimul. Este nyolc órakor már csak mindössze hatvan liberális képviselő van,jelen a teremben, s ez a néhány képviselő hamar végzett az alkotmányi javaslat szakaszaival, úgy, hogy este kilenc órakor eljutottak a 100 szakaszig. Este kilenc órakor Orbeanu elnök bezárta a kamara ülését. i*2& cc&tdm Mr. A szenátus ülése A szenátus mai ülésén a kormány részéről Mardarescu, Cozma, Vaitoianu és Constantinescu miniszterek vannak jelen. A szenátus folytatja az alkotmányjavaslat részletes tárgyalását. A 77—102. szakaszokat minden módosítás nélkül elfogadták. A 103. szakasznál, amely az igazságszolgáltatás szervezetéről szól, Prokopiu, Dissescu és Toni Iliescu szenátorok szólnak hozzá. A szenátus eljutott ma az alkotmányjavaslat részletes tárgyalásánál a javaslat 130. szakaszáig. Mindössze a 110 szakasznál fejlődött ki élénkebb vita Schulerus szenátor és Constantine sem miniszter között, az egyházak autonómiája körül, de ezt a szakaszt is változatlanul fogadták el. Az ülés este 8 órakor ért véget. Mindenekfelett a sajtószabadság! Pangrati Emil szenátor beszédéből BUKAREST, méretű* 22. Pangrati Emil szenátor a kamara legutóbbi ülésén a sajtószabadság védelme érdekében tartott beszédében a következőket mondotta: — Nincsen szabadság, melynek visszája ne volna, s a sajtószabadságra is áll ez. Ha azonbanezeket a visszásságokat helyezzük előtérbe és azzal igazoljuk a sajtószabadság megfojtását, azt tesszük, hogy mindazt, ami az emberiségnek másfél évszázad óta ideálja volt ,amit intellektuális küzdelemmel kivívott, aggodalmak,és fölös óvatosság martalékául áldozatul dobjuk. Meg vagyok győződve, hogy a Szabadságokat nem szabad legyűrni. Ennélfogva ezeknek a szabadságoknak és a román nemzeti érzés védelmében —- amily mindenkor tisztán látónak és erélyesnek mutatkozott — Szabadjon tiltakoznom a sajtószabadsász mindennemű korlátozása ellen, sőt bármely más szabadságnak az alkotmányban tervezett megszorítása ellen. Ki ítélkezik a visszaélések fölött? Egy ember, ugyanolyan ember,mint az, aki elköveti. S mennyiben kell több bizalmat bennnem az,ald ítélkezik, mint aki elkövette? Az igazságszolgáltatás, mégpedig a jogerős határozat meghozataláig a több fokú igazságszolgáltatási szerv határozatában rejlő biztosíték szükséges. A sajtószabadság gúzsbakötése egyet jelentene minden haladás megakasztásával. S végeredményben miért? Azért, mert valaki ön szeretetünkbensértett, azért, mert valaki valótlant állított? Hát nem Ili ennek felelősvérfzownására elég széles it rendelkezésünkre? S m*m álle őfelette is és mi felettünk is a nemzet élő lelkiismerete, mely sokkal felvilágrosodottabb, mint amilyennek azok képzelik, akik a sajtószabadságot meg akarják nyirbálni?* őrizzük meg hidegvérünket és úgy szerkesszük meg az alkotmányt, hogy az világos legyen és feleljen meg az egyéni s állami érdekeknek. Az Igazság és szabadság magasabbaítift elvei* melyek tiémerítség örök javaiból tartóznak, melyekéi ik ilitellektuálisakbe.Két oly nehéz kíbídek meké áldozatuk árán vívtak ki, feltétlen fiílsztrietbilö tartásidők. Ennélfogva sujituioín, hogy eme szakaszok vitája során a szükséges frigufaluin helyett a Viuaoíú emelvényről szenvedélyes szavak s olyan törekvés nyilvánult meg, hogy olyan rendelkezések vétessenek fel az alkotmányba, amelyeket, ha hidegvérrel vennének szemügyre, bizonyára megállapítanák róluk, hogy más idők szellemének befolyása alatt állanak. ■ V : Mit is jelentene az, ha a gondolatszabadság tárgyában a rendes bíróságok ítélkeznének? Ez a lelkiismeret megkötését jelentené. És miért követelik a sajtószabadság ilyen módon való korlátozását? Azért, mert közülünk némelyek jogtalanságot szenvedtek el. Én helyesebbnek tartom — mondotta Pangrati — ha az újságokban tízesével jelennek meg igazságtalan cikkek, mint ha egyetlen igaz cikket is elnyomnak. A visszaéléseket elkövető újságírók fölött is közvélemény ítélkezik, mely végérvényesen pálcát tör felettük. ! ' '' : ’ 1 Válság előtt az angol ipar LONDON,márc. 22. Anglia nagy ipari válság előtt áll. Az építkezési, bányaipari és mezőgazdasági munkásság nagy bérkövetelésekkel állott elő. Ha követeléseiket nem teljesítik, sztrájkba szándékoznak lépni. A munkaadók szerint, ha a béremelést teljesítik, ez lehetetlenné fogja tenni a termelést. Budapesti vasmunkások megakadályozott tüntetése BUDAPEST, márc. 22. A sztrájkóló vasmmunkások a tököli Utcai központban szakszervezetigyűlést tartottak, utána pedig a Rákóczi úton akartak tüntető felvonulást rendezni. A rendőrség azonban útjukat állta s a Baross-téren föloszlatta a menetet A munkások ekkor kerülő utakon a Népszava conti utcai szerkesztősége előtt verődtek össze újból, de a rendőrség itt is megakadályozta a tüntetést. Közben néhány száz főnyi tömeg a Marseillest énekelve vonult a Körútra, ahol a rendőrség véglegesen szétoszlatta a tömeget.