Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-28 / 70. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. Fele! összekészít: KOCSIS BÉLA’ ÍRA: AZ ELŐFIZETÉS ÁM HELYBEN: AZ ELŐFIZETÉS ÁM VIDÉKRE: SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : KÜLFÖLDRE NEGYEDÉ* ! 20 YES SZÁM BÜLFÖLDTTÍkT:!” r* ...................................*:r ■ • 400 BRA5OV-BRASSÓ, KAPU UTCA «466. SZÁM. Csehszlovák,. . . Csehszlovák!. . . le.» 2 TMévre • • • • 175 ■ Félévre • 200 .. _ TELEFONSZAMOK: Jugoszlávia . . . , Jugoszlávia 1 dl-Negyedévre .90., Negyedévre . . .100., SZERKESZTOSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Magyarország . . 150 „ Magyarorország 10 m K ** — leiTM,a • • • 8° - “a.on,a • • • • 36 Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bel- I Egyéb külföldi államokban 10 svájci I Ausztria . . . 1000 o. Krl?I ______________ Kézbesítési dl] Havonta : ■ 6 „ Bérmentve postán küldve és küülföldi hirdető iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. frank, v. ennek megfelelő Keszeg. Németország . . . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. IVA*** * AZ NAPILAP BRANO V-BRASSÓ, 1923. március 28. (Szerda) 71. SZÁM. Egymásután bocsátják el az erdélyi nagyobb vá° ,-kmagyar alkalmazottait. Semmi különösebb indokolás, csak éppen a könyörtelen ukáz, hogy menniök kell. Semmi tekintet, hogy egy érdemes múlt van e jóravaló emberek mögött, hogy szerény javadalmukból családot tartanak fönn, hogy munkaerejükre a közigazgatásban szükség van, s hogy felváltásuk új és avatatlan emberekkel bajokat, zavarokat okoz. Semmi tekintet sem az emberiesség, sem a közérdek iránt, csak el, csak el, mivelhogy ezek az alkalmazottak magyarok, szegény és szerencsétlen emberek, akik balgán és naivul a trend, igazság ésemberszeretet uralmába vetették bizalmuk és existenciájuk horgonyát. A magyarnak, kivált ha még szegény is, ha befolyás és pénz nélkül vergődik ezen a földön, ama hajótörött sorsa jut osztályrészül, aki a zsúfolt csónakba hiába kapaszkodik, az evezőrúd durva csapásai verik vissza a hullámok közé, az elmerülésbe.... A magyar, ha szegény és elhagyatott, nem szállhat föl a mentőcsónakba,, sí nem szállhat szembe sem a jogtalansággal, sem a rágalommal, védelem és rokonérzés nélkül kell a saját szülőföldjén, a saját testvérei és embertársai körében elvéreznie Micsoda kegyetlenség és lelketlenség, micsoda méltánytalanság és igazságtalanság egy sereg tisztviselőt, akik becsületes munkát végeznek és akik ellen hivatali szolgálatuk dolgában soha komoly kifogást nem emeltek, merő hatalmi tendenciával egyik napról a másikra elbocsátani, csak azért, mivel magyarok! Az alkotmány megszavazása, s amaz áradozó kijelentések idején, hogy itt minden ember egyenlő, s hogy a kormány ép úgy mint a törvény, tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait, valóban nagyon találó példa és biztató rendszer a magyar hivatalnokok tömeges elbocsátása! így néz ki a valóságés a többi? Ezt már igazán nem kell megnevezni. De u ugyebár, ezeket a magyar alkalmazottakat azért bocsátották el, mivel nem tudnak még románul? Hát bizonyára ezek az alkalmazottak szeretnék a legjobban, ha az állami nyelvet perfektül ismernék, de lehetett-e a lenyűgöző szolgálat, a nehéz életgondok, a megmegújuló lelki válságok közepett kifogástalanul megtanulni a nyelvet? Ha a kormányzat súlyt fektetne arra, ami a legfontosabb, s ami a múltból mint törvényen alapuló rendszer szolgálhat követendő példa gyanúit, hogy a magyar lakossággal az a nyelvét értő és beszélő tisztviselők érintkezzenek, akkor a marosvásárt melyi, nagyváradi, sík magyar városi és megyei magyar alkalmazottakat nemcsak elbocsátani nem volna szabad, de számukat még megis kellene sokszorozni. Az igazi alkotmányosság, ha a gyulafehérvári határozat és a békeszerződés rendelkezésétől el is tekintünk, megköveteli, hogy a lakosság érdekeit megfelelő este fél kilenckor a kamara 262 szóval 8 ellen név szerinti szavazással elfogadta az alkotmánytervezetet. A kormány tehát most már tető alá hozta művét és nyugodtan alhatnék, ha megengedné azt a lelkiismerete és az ellenzék. Ebben az órában ugyanis, mikor e nagyjelentőségűesemény hírét kapjuk, azt is jelenti tudósítónk, hogy az ellenzék éjjeli tüntetésre készül. Ez ugyan nem változtat azon, ami ma a törvényhozás házában történt, azonban mindenesetre jellemző tünet, hogy az alkotmány ellen megszületése pillanatában az ellenzék az utcához kénytelen fordulni és a közvéleményre, az ország népének tömegeire apellálni. Az ellenzék nem vett részt a szavazásban, a kormány és tábora nyugodtan láthatott hozzá, hogy az országnak olyan alkotmányt adjon, amelynek elvei és intézkedései bizonytalanságot, félelmet és aggodalmat keltenek. Ha nem is hangzik el ma éjszaka az ellenzék tiltakozása Bukarest utcáin, akkor ez csak időbeli késedelem, mert Románia történetének ez a nevezetes órája fájdalmas érzéseket kelt az erdélyi kisebbségek szívében. Ezek kívánságai, súlyos követelései, reális igényei a kamara többségének belátását nem világították meg. A szászok mai ülésen jelen volt képviselői nyomban tiltakoztak is az új alkotmány ellen és ez a tiltakozás csak kezdete annak a küzdelemnek, amelynek az alkotmány revíziója érdekében — a törvényes utakon járva — meg kell indulnia. Az alkotmány megszületésének órája egyúttal egy új küzdelem megszületésének perce is. A nevezetes eseményről a következőket telefonálja tudósítónk: A kamara mai ülésének első szónoka. Napirend előtt Simionescu volt, aki aziránt intézett le, a lelkét, s nyelvét megértő tisztviselők szolgálják. A hivatalos indoka az elbocsátásnak azonban csak ürügy. Az igazi ok, amit be nem vallanak, az illetők magyar volta. S hogy mint ilyeneket üldözzék, s beletaszítsák a nélkülözésbe, a szenvedésbe, ez hozzátarte-hogy hajlandó e pénzbeli segítséget nyújtani Jassy városának, hogy a legutóbbi tűzvész alkalmával elpusztult van - a lepett nini turpidu v. Simionescu kérdése válasz nélkül maradt. Connerth Frigyes szász képviselő intézett interpellációt ezután a földmivelésügyi miniszterhez, hogy hajlandó-e a marhakivitelre elrendelt zárlatot feloldani? Köztudomású, hogy Erdély marhatenyésztése jóval felülmúlja a szükségletet, s a sok fölösleges marha itt pusztul. Figyelmezteti a minisztert, hogy ha a kivitelt meg nem engedi, úgy az kiszámíthatatlan gazdasági kárt jelent az országra. Ezután áttér a ház az alkotmányjavaslat tárgyalására. A javaslat vitája A 132. szakasznál Jorgu Tomna, a bukovinai lakosság vallási helyzetét ecseteli, és kéri, hogy zik ahoz a rendszerhez, mely iskolákat zár be, földeket vesz el, s tömegeket hajszol a kétségbeesésbe. Ez ellen a rendszer ellen valamennyi emberesen és igazságosan érző románnak velünk együtt tiltakoznia kell, a szakaszt a teljes vallásszabadság szellemében szövegezzék meg. Chirculescu előadó hangsúlyozza, hogy az alkotmány a teljes szabadságot mindenki számára biztosítja. A kamara a szakaszt változatlanul elfogadja. , Chirculescu előadó aztán felolvassa a minisztertanács által az erdők kisajátítása ügyében módosított szakaszt, amelyet a minisztertanács módosításával elfogadtak. A 133—135. szakaszokat változtatás, nélkül fogadják el, a 136 szakasznál sorga indítványozza, hogy a szakasz szövegébe vegyél fel a királynak fizetendő civilista összegét. Chirbcurlescu: Ezt külön törvényben fogjuk szabályozni. A szakaszt változatlanul elfogadják. Az ülés vége 6 órakor. Az elnök az ülés folytatását este 8 órára tűzi ki. Megszavazta, a kamara részleteiben is az alkotmányjavaslatot Nem vett részt az ellenzék a szavazásban • A szenátusban még holnap folytatják a tárgyalást Bukaresti tudósítónk telefonjelentése 262 szóval 8 ellen Orbanu házelnök bejelenti azután, hogy szólásra nincs feliratkozva senki. Elrendeli a javaslat feletti szavazást, s miután az elnökhöz névszerinti szavazást kérő irat érkezett, névszerinti szavazást rendlel el. Megtörténik a szavazás. A teremben egyetlen egyesült ellenzéki képviselő sincs illen. A szavazás pontosan fél kilenc órakor kezdődött, s néhány perc alatt megtörtént a fontos aktus. A javaslat nélelett 263 a javaslat ellen 8szavazat esett. Azon pillanatban, amikor a szavazás i megkezdődött, valaki ismét kénhidrogénné telt üvegcsét dobott el a teremben, azonban ez — kis mennyiségűt lévén — kevés emóciót okozott. A szavazás befejezése után Binder szász képviselő emelkedett szólásra és a következőket mondja: — Miután a gyulafehérvári határozatokat az alkotmányjavaslat uán nem vették figyelembe, miután a nemzeti kisebbségek jogait az alkotóiági javaslatban nem respektálták, miután mindazokat a módosításokat, amelyeket az ország kisebbségeinek nevében indítványoztak, elvetették munKUMtipari malom a most megszavazott alkotmányt nem ismeri el törvénynek. A szász képviselők a javaslat ellen, a zsidó képviselők a javaslat itelteit szavaztak. A magyas képviselők közül senki sem volt jelen a szavazásnál Jorga Miklós tartózkodott a szavazástól. Bratianu János miniszterelnök rövid beszédben köszönte meg a képviselőknek az alkotmányjavaslat létrehozása körül kifejtett munkásságukat, és rámutatott arra, hogy az alkotmányjavaslat megszavazásával mily nagy szolgálatot tettek a hazának. Jorga válaszolt a miniszteri inilkosavarra és beszédében kijelentette, hogy Imon avté ben Ferdinánd király teszi az esküt ere az alkotmányra, amikor azt mindenki köteles törvénynek elismerni. Viszont, ha nem teszi le a király az esküit az aSfeetuaryra, úgy az csak bizonyítéka lesz annak, hogy az alkotmány nem a nép akaratából született meg. Az ellenzék megdöbbenése Amidőn a parlamenti eseményeknek a város négy különböző részén székelő pártki álmokban hire ment, mindenütt mély benyomást keltett. Az eltwtutáki parlÉMKvknen miéi/ iojLháborsa*