Brassói Lapok, 1923. május (29. évfolyam, 99-119. szám)

1923-05-02 / 99. szám

ÁRA­­M­­EI * aanifiiifSs áumvtim’. Évente , «II lei Félévrt . . . . .76 . Netotdevf« . V- „ Sííávcmta . . . itévbtíitéa; 41 j hayfiMt* t. 11 . ssiüáriiiTii Aas mim: Sfttite *»ä« s*! Felivr* »*> . 'ílévre , HW . Heveik . ."»5 ., 3érm*ntve »ualitn SíítSe* ----—---------— -----—----- ------------------------1 SZERKESZTOSÉG« SMIíOlúVM M. U NfOHOA; j ia«..«o a « « »*a*. Tiifíyi .»M* * mut. WUttantíííO I». 8iA90H4V 4 Hl éj *?«i*RA HL «8 j Hfrrfetfv*a. ’ »5» n­ KLh$í*lS» ] A« D4rA«ipr­ e?©4* «f4»V.» t'-e'Hi ír!. | C*FlH»Ml*V 4lh.k . '­M. j i^g. a*, »tin , ip „ v?m» f uswa’^u , -A» M j tjfvcr »P OV«10 i XXIX, ÉVFOLYAM, B&A30V-BII \SSD, 49.5$. uutfm t. (S«»vd*j afiits filas tiumtii IAM a § Cee­t*.fi»v'Zi-«t »••*.•« I •*{tv*t«*i» S 'n* i PjB­ '»»«tMa 50 «.K | .4 »***(.» ..... tW «. R » .vT. ,£. . »-7 p »-Af «0 9IT« $ZAM e> ,^.1/n iPlWi MN»'4*4 ipeuww.newnw'vei.v - A május elseje a világ proletárjainak ünnnepszapja. A munkában, kűzdelemiben, és a reménybeli való szolidaritásnak és lelk!­szövetség­nek az ünnepe. Hivatalosan a m­aká­­stőke ez a nap, a­­szotááldisunk'Moiában egyesült­ tömegeké, tre mint sok minden szép ée fen költ eszme, e napinak ad szel­leme, jelentősége, hatása ’is kisz&esütt, 'általánosai* já v& t A knájus elsejje, n.e f e fakatSó életiek, a természet titániü* tetőjének sztontolik­us napja, imtűát a lenyűgözött «alUeri Hlíva és id.sfuWLdie akaratának is jelképe lett. És ma sokszorosan sokat jelent & május elseje. Sokszorosan é­ljüik, hogy az a sors, melyben *2 em*neriség ma gyötrődtük, Ulys­se társainak a ré­mült helyzete az arabért tó ciklops bar­­langjában. Csönd van, mélységes tascsin a szildabarlangban, die o­ t kisért «sün­­telenül az egyszenxö Foláfemotv. rettene­tes­ alakja... •£3&.*! s helyzetből, adni h­ogy a zsarnokság «ötéteződése a fellegvárának, a Basziílénak teréről indád el a sza­­badhég tmáilien .ünneplő felvonulása Pá­rosban, bontakozik ki a május elsejében, kifejezett nagy reménység az eutsztk­ség megváltásén.. . A háborús insult és a jelen válság* egy-egy komor,­­barna kő az elnyomott­­ság és gyűlölet erősségiből. Sohasem­ esett napsugár ezekre a kövekre, so­ha­sem­ derült vigasztalás a tarz­almak­tól meggyötört világra, d­e a május elseje minőség fü­ggelmentes, a természet meg­újulására, majdig felismerteti velünk az jeleni műnek amit fénjét, hogy égvén löknek !­& testvéreknek keü­ltünk ki belőle, s újra azoknak is kell len­­niünk. A természet öleben, a gnainka szo’.l* riaritá­sában, a kulturális közösség fei* emelő szépségeiben meg kell a’állnok « «essvödfő «nálatóknak a sftd&ríság és egyenlőség ama kincseit, melyekre szomjas szájjal, égő epexSűksel áhítozz­­ak. Véget kell érnie a m­egtorás és ha­­szoni esés árast mely ma uralja a fcat&In^a3w»t, s arxjjely nem en­­ged attoi megállást, sem munkaöröm­et. Garat* gh'ond&sta raanlazler swondja. »As ak­olmáiíy legisag oto több tartály mi az állam sztealása, hanem békéjének és nyugalmának visszaadási. Ha enge­delmességet esküszünk neki, őszintén meg Steel! Ígérnünk­­azt is, hogy e­m­­ségeínknek megbocsátunk. Csáki a bosz­­szu lehet bünteti, s e bűntettből «’­ bosszú keletkezik és sokáig fogunk ezen véres körben mozogná és nem­ tulaja belőle kijUt.m.o íVieimysivel jobb volna sz. emberi­ség sorsára, ha azok a hatalmak, me­lyektől a világ megváltása függ, ruta*­­tea erejüket a vérré!«» jjol^árlattoruk gyws befejezésére forkUtenák, s min haragjuk és bosszújuk kielégitésére, ja­mi újabb félelmes iód­ulatokat ébreszti 'Nium­e &az eset ,a t&rt&tésemtit'u, mely mintegy ujjal szetsz « visssstedríá« törvényére ! Nemcsak a munkás a proteiár, hi­­mám náíhfenkiv aki haszt»kit küzd azokért a­ javakért, mely­eket a emb­ait­­aég ««cm«?, meg&tt a bo^folyam­odtók* nők­ a* omtori jogokért, az igyei\!Ő«ég* árt, az elvek és törvények sérthetetlen­­«égéért, a s*«*Yt«ibe», és «zo­li £aritásl­itf ftsiokacfe '».1 5tv/;ie égítei„ a utó »mu£f a t­ájelőkítiek & nMáét keresik, * hit'írásisk­rMl életre ő^jimk, úgy kap**3k­»dta*k a ftá*orw vér- és kőrstry* tengeréből mesteksHD ö#rjsfc Is «mag s»­­áloaba, tódy*k vigaszt, MM és «j éle* tel­enálnak, A «trál«* eltwjsfcek népsé­­gf.. któl­eli­sége, reménye ez*kL‘el a/ esz­­-QSéldbő! v&&, V­aitu belügym­iniszter M­arsaesc« és Yaltovustt E iämsh­ & lwwwiá.»fvái«áí|' Bufcareats ba4ó«iióctk QUKAREST, ájw, 3f». Aí a feáenít­­sif, amely p­­k«»rí«ásy ^.«ejejében már 'liOiA^u sdtó éta. tart* « aosriy* a baiusul-i« noí »d­­tá,*st3S$^ísy íííi mhí-oi v­á» téc/'n­áí’i­u. I'xtí."* .n^Ktáinszler ellen fon&totta, latodSn- j k,.töle élesedők. Mmosescu ndniazter, V&i­­toianunak legveszed­elnmebb *1 «otSele, a legélesebbett foglal ál'ást a toingvr.t1»­­nássber ©Heti, úgy, hogy Vaitolan«, 14- toritok­­re^r be is adu fesnondását Kedden nyi'ik meg a parlament, •» rsBurika rendjén a k­özigaz^atás reform­ját, a köztisztviselök szolgálati pragma- tikáját ét még több kisebb jelent­ősé­­gű, apróftik t­e­rvén j' ja v­ i slated a kar a kormány elintéztetni gy­orsan, az miány és a lakbérteti törvény a,ast«fás» fpyódját, hogy a jmr­ament és a komány misei kunarai nyári­­m?«V nietxe «s»,hessen. S sbosi jött kö/fe*? a két wnítisztt“,­­heves ás kívédbelet­«» ce«*eütké«/­?­*, amely Biiincerní^stre tiftgyban kompli­­kilja a helyzetet, Brailamu ntíníozterelnek ttpgnap es­­te, s válság hírére, Bukarest*® érkerseit, úgyszintén Volteiaau IjélügyinSttlwt«* is, aki néhány napon «» Putinkájn tafiiózktv íSott | DílSc.i­kt'in ügynünksztor tegnap regg­­el Mieglátog atta: Marzescut, alhu­föuié t tiszlei' legkataincasebb­ei.safetát, s igye kezett i^iávéaiíl, k-jtgy eaeteksii a t­oliiila.il ne élesátse iu & helysetét, USb köllben­ járása eredmény­telén rtsaradc ! A perlalineat holnapi Áülésrendre nwg­­nyitása e.oti *n£nisrivvtmács lesz, «mer lym «.holn­ap « parlam­mt etc u,r,e«z­­t«adó törvényjavaslatokat, iülág mtg’h.Kg­­ják fd­eszédjá, s azután ráténtek « k%­­fontosabb úgy/ros a sÜKg ÜrgysäfelKU. a tójáratkeaiAeat A « »I ’#*|**a sasfeksífeUamil Wy%tfe9 émas^k ö Síé® K^ppotiijáton Hmtbin« Jenőt éli. VfcirobsSiS raár ?.dj*a*si kedvés yesistetcá, «melyhez r«»^4Am­iMazájá* rultf»n«elyt?! a 4feo.­raáay SéMtk vts«*i*s»r; * Vifä&r«; tjjv jksasy-t Vövö. kepesán ért. A 'U'i* » teígáíiwwíáS ^ánsfesláát l«térá Vsh^íw&l «IVa. a «S ístanííja, h­y&g V«Gh:4uB»*«aáfc «»f­­&erSS.t «^fee­áttSe e* re«wS(f M®1-SRydH NjMi Termés*«tes, hogy Vaátciana Mat­­eescu Mi^® kiirtása ée « cikké pycaiin véjf?«® hsfy tów«H h bfcr «atA« «jK#4íhaté wíbttsk nhrt«waw!li -- kai* tsjgi­Aj? reggel aijpfrírfte » k'í»ír;a rak­nak. inUnrusKl előtt pedig kit jelentet­t hogy taátr nem magát míni^tar^ nek, « bár holnap a \mh~ tee.nl inSésica,­­Sr helyét. & ndnteáerok iwra&an gsir» áogja elft^gtahsl. Délelőtt fetugr­ieator mo^áhos kérette* fca&g Pranaefevral íieAS®« AUawa- Ütkirt, akivel h­o­sszasan t^pécskozote. Ugyanekor ptkgg Maraescii tes* Rmä&au J.Miel «^nis­i'ce*-d­awkk d lir^yA.t t A ááatétl * YÉls&g ig^Atea s. ö».l­­ü-a-ai nap ingja »Bagtomni PoiktSsaá SílkííScIré« Iafäl6j««^t­­trsy­­'feeKt bwwseSücfe Yto­Cfe&nS­­AfMiJUlb­eu*r ííTfdtítemk, ellenére, hol^r « »raldÁrvsl képviselők * partoemt vola&vá alláséa tüntetésre isé&süínek AWAotJuc*,« tówász­­trr »fl­ellett. M­c^oMédait a válság Fste ’’és'közeti jelentés szer­int Vaátor suits, í&iügymvéüi­ííi* ama­t Sr«utá» hioss»»­­imp, tanácskí'Watt Gratkfi­u­­­jl&I rniiis.^ rerelyüklá*it W&jkM­­k'őuökto« altar.al hirc'ir sátoriul a nist délutáni mc^éi­nzé­­lésen .a válság «.tegoldéc'ott Sem Var noáanU, *t4* Mattest» mMtj&vwt!ü4 »sal­ jitiszten sZéiávé!,. Eat az értesülést Si.­­íratja a z a kürüjtttcpy* is, hogy vkk k,v.!...uu tei%yí).áLíi^ler c^ft áéi.ui»% m mt'glaeszolés után, btxtímA hlw&láb*. én úSigy+JX A tan­ éssitosás d­ől tidíHebiÁ i;é&zivlek J1S9«1 ksai&n­ek í^r k­valícia a fr». F^siiSit a íí^íyaset Mfincheh&en K«f«e és a««elálé*íni.o­ssa,a-iák &ajpöä — A ^va-HS^i t4|K)fe a-etöní iblrtS». — ’MrNCH£?f, ipHli« 30. k necjáMti «iPAeiilkták t^pMfcp Lsu w^igy gvúié^v bar tfe'títk a város k'aiófthMito vxmtim v.e k^jetiSiteiHék, t^niSá-i " v«|%vet £'«i lapgvidtti gj'üi^.-i­6ít í.a tó aihu&i á^scu si *. ggocSálUl^d­ok«’'*»'­láw£ $Ulp\­ftAiak f. lirai­zab, u n^uz*.* »f*--1 sJ&júl tó* amá-j­olfei ««ii.iaéi., ők-­IS8K j«istő®»é ienas. A 'e.v»C;*b ^aoRSkra'jSk tsai^ojn is imijtáuc* ják- Cmpft‘p©M, coná is*-u»iéí» «ulyo« ko­wtkasatón­^átíeeí Já«bai, ajbíí a «áss na­­#i«a­ tesu,í­s á» feSmbfcaí*:ú*ti;©.áll ott & yNiéKiák. «iw« « -»«Bsscsck y*iiJA&f ü*i* áöltyi0®®c' t A fejér a ^Idtestómrís­ioSÉ tife^íö fewsftaláaáí, i&iéá «ml «c úiíjiofceáa&ii:, * kgwmsiiti’sif'éiÉ aeon^güfáSiilok'W­il éí? «*» i**áf »’#®i y*asa? beaun. A Ülíé If ^vt-rmM­nkm Sfäite&ststib#» « SfsMött, Dnsa­'v U­K&ttam mm *»fe N6tt«r »«sukifi «eadaJt* SS !^-^ertése: (SOág « jl'MÜBdkdl. A tkr.mü* ft*®»­­v«a^r»ew Sfescf« 11 J8ég .51 taftl­­« V6l|j» 1 i bál «**­sssgs«) Müa«Jhenfo«n, «tol » n«;ítz?-J t*»a daUd­ák 6s szskáérdötttB»*­­.ék kór _rw­­pjppua ffetsátihfök niö vó.­6­. *y«ískíní%i&i­­a^’k, « hoiy®t t,SDíáác^s*f*tí#iKőr Sár­­*a,tót á vé$m& a vsík^tők z;ií&. Ttvi&b ílófe**r.ühi8k SsJftábm tAU-SASíNE,- ápeftán S­­­A Ma « ea-* tíh- tegutijbbl UlASflK t£ al­& V,i.-in 0XKM-tagi kérdési vízu-LVaV,. A törökoi Mé­gi kősze­dőstt^iZo^^gek' ng . 6. ■•t.t tjMi rálentések nferál ec ten A fcenfle­­rt­eriá«. *» a Mr terjedt eif to^gr m W*0k & Süö’«ás Sutetól! w. «fabln «o»5sni»i:n...swt s««á® kai vn&* 9 It Si* CJ^flW*iáaeé -Sstaf ^ *«BS * lár htt fatsSf trmxtimriM pai fettgpvag jJé kénleulé#. afe. & ®sjTi*«ey *if'/fs’ t^bfeáica-ni'* r-A (« ÖSenSfe Prímcai tepisk­­ériesn­éss aresüsit tálwrso« «Mesrna» $ i ús.» é ntazl­. «i«*l a «Kiríiá natárt f«-3« léűst­eni. A c&nia^ oMLjs&tnk: wsaw. /o­­redl«i? h«s»®nh* lézer éöfe-ol áf,, de aft Tofiwwrvwé'/ R» a a *›átee k egfá á« ?f « t'runii kearwtrány tiéí feái «..aoar* ix? jyanati ca^paAit küld ›3”ö«i ésüll Polle;, * íraii.eia d«legäof> *■& k V. S (a fcíljeSeu-'el:«*,, a vyiiu--la (>*.•• íd uace^j'ezé# u.'árotUf 'töij tosz.íg;k­i függ. A has­i Mánk) az anyiósís » enot Félik Pájjá.^. Itt azoH, aho/á * törő* kőfe réa-'érői F'un nio «'ágnál-' K.í«á-,*b­ásem tevt u^a' « en^sdui^ya, vt«®? öár-1 i : 1 y k

Next