Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)

1923-06-01 / 120. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA A.RA : I 12 ELŐFIZETÉS ÉRA­BELIBEN: AZ ELŐFIZETÉS ARA VIDÉKRE: I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA­­ KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: I A R­A * I Évente 840 lej I Évente 400 lei I BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU-UCCA 84—66. SZÁM. Csebexlovákie 150 lel. Csetmlovákia 1 c. K. QD I Félévre 175 . I Félévre . 200 „ I TELEFONSZÁMOK i Jugoszlávia ... 150 „ Jugoszlávia 2 din. *** I Negyedévre 90 „ I Negyedévre . 100., I SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Magyarország . . 150 „ Magyarorország . lom.K. ^ __ T.EI — [Havonta . 80 „ [Havonta • 36 „ I Hirdetéseket s kiadóhivatalon kívül minden" nagyobb bel- Egyéb külföldi államokban 10 svájci Ausztria . 1000 o. K. __ rpv | Kézbesítési díj havonta­­. 6 „ I Bérmentve postáit küldve I és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vés* fel. frank, v. ennek megfelelő összeg. Németország 50 M. — AaH*a. — BRAȘOV-BRASSÓ, 1923. junius 1. (Péntek) XXIX. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Gyönyörű valami az a választói jog. Az a jog, hogy­ az állam­i valamennyi hivatott polgára, a siép a mágia akarata, meggyőződése, méltánylása alapján válassza meg azo­kat a férfiakat, akiknek­ a­­jellemére, a tehetségére, az odaadására kiváltja bíz­ni az ország sorsának Intézését. Ez a jog és ezzel a­­joggal való élés a legna­gyobb­ erő és tisztesség, amivel a pol­gárság csak rendelkezhetik, ha­­ ren­delkezhetik.­­ De nálunk ebben a tekintetben­ is na­gyon különös, nagyon­ bántó és­­na­gyon szomorú a helyzet. Nagyon jól emlékezhetünk még rá, hogy, az újjáalakulás ideje óta történt parlamenti választások micsoda előzi­­m­ények f­el óta utózmányokkal folytak­ le. Legelőbb is az ország lakásainak egy jelentékeny része, a magyarság ama nyomasztó légkörben, mely reá neheze­dett, egyáltalán szóhoz sem juthatott; még csak megmozdulnia sem lehetett,­­hogy, a képviselőválasztáshoz­­való jo­gát, legelső­sorb­an a választási lajstro­mokba való felvétele által érvényesítse. Később, mikor már erről a különben törvény­ által biztosított jogáról szó­­le­hetett, a szavát már­ még hallották, de m­eg nem hallgatták: a magyarság to­vábbi is quantité négligeable, számot nem tevő, fölösleges elemi maradt az alkotmányos formák megnyilatkozása során. EULuil A legutóbbi választásokra meg már­­ nagyon kö­lnyű emlékezni,­­habár nehéz szívvel is: a választói lajstromokba nem vettek fel ugyan reklamáló magyarokat, de a bennök foglalt magyar választókat sem­ engedték az urnákhoz; a magyarság jelöltjeit nem­ engedték ugyan szerephez jutni a választásokon, de mindenféle hatalmi eszközzel azokat is elütötték mandátumuktól, akik erre biztosan szá­míthattak. így­ következett be azután, hogy Románia két milliónyi magyarsá­gának alig egy-két képviselője került be a kamarába és a szenátusba, élő bi­zonyságául a választásokban megnyilvá­nult törvényességnek, szabadságnak, és most egy román képviselői, a ka­marában arról panaszkodik, hogy 1919 óta a választói lajstromokhoz hozzá sem nyúltak­, s­­hogy­­egész generáció ke­rül föl a 21­­éves életkorból, melyet a választói jogosultság m­ár megillet, a 24 éves életkorig, amit ma ezek is elértek. Ebben a negatív kirostálásban ma­­már nemcsak magyarok, hanem szászok é­ svábok, stb. sőt románok is foglaltat­nak, különben m­eg sem volna érthető, hogy leg­y román képviselő­­ezt a hiá­­­ny­osságot szóvá teszi a parlamentben. A törvény előírja, hogy, a kormány­­nak­­minden arra jogosult választópol­g­­árt még akkor is föl kell vennie a m­évl­­ajstrom­ba, ha ők maguk nemi is kérik, mennyivel inkább kellene megí­zutnie a kormánynak, hogy alkalmat adjon a legelemibb ás legfontosabb polgári­­jog teljesítésének a lehetőségére. Ma már benne van a közhangulat­ban —­ s­­ez a® a haraszt, ami némi tick­­rög hiába — hogy legkésőbb­ az őszre mélyreható változás lesz a kormány­­­zatban, ami majdnem egyet jelent pzzar, hogy a parlamentet feloszlatják és juji választásokat végeznek. Micsoda kirívó képe lesz ennek az­­új parlamentnek, ha amikor a nép valódi alalkatának, ham­i­­­sítatlan meggyőződésének kifejezése akar lenn­i, százezrei fognak hiányozni azoknak, akik jogosítva lettek volna a nép akaratát a maguk szavazatával is EL’vűjteni, d­e a választási lajstromból hiányozván, ezt az alkotmányos jogukat nem­ gyakorolhatták? De mindettől eltekintve, egy ilyen nagyfontosságú kötelesség elmulasztása nemcsak dacolás a törvény, világos, pa­rancsoló rendelkezésével, hanem az al­kotmányosság lényegének a súlyos én meg­­sértése is. Íme, új alkotmányt hajtott keresztül pár nap alatt a liberális kor­­m­án­y, s talig a legtöbb, a választói jogo­sultság biztosítása, arról egyáltalán­­nem­ gondoskodott a kormány. Persze az ürügy, a mentség, s a ki­búvó adva van: a választási eljárásról BUKAREST, május 30. A kamara tegnapi zajos ülésének ma folytatása volt: a fegyelmi bizottság a két ellen­­­zéki képviselőt, akik tegnap a Resicaj­­törvény megszavazásánál im­parlamen­­táris kifejezésekre ragadtatták magukat, Mihalachet és Madgearut tíz ülésről ki­zárta. A felzúdulás, amely, a kizárás nyomán támadt, teljesen f­elfordította a parlament mai ülésének rendj­ét, s ott újból olyan jelenetek játszódtak le, a­melyek élénken emlékeztetnek a kama­ra márciusi viharos üléseire. Az ellen­zék, mint egy, ember Szállt síkra az el­nöknek ama intézkedése ellen, amellyel a védekezni próbálkozó Mihalache pa­rasztpárti képviselőtől megvonta a szót, s a parlament képe egy pillanat alatt teljes zűrzavar képét mutatta, amely­nek központjában Manoilescu háznagy állt, aki erőszakkal rángatta le a pa­rasztpárt vezérét a szónoki emelvény­­ről A mai kam­ara zajos ülésének po­litikai jelentősége alig van: a küzdelem, amely, ma ott lefolyt, tisztán Személyi kérdés következménye, az ország érde­két egy­ lépéssel sem viszi előre. A mai ülésről részletes tudósítá­­­sunk a következő: : . ( A miniszterek részéről Bratianu Vin­­tita, Sassu, Anghelescu, Mosoiu és Cosma vannak jelen. Elnök: Orleanu, Bratianu Vintila és Anghelescu mi­niszterek néhány kisebb jelentőségű tör­vényjavaslatot nyújtanak be, majd Orle­anu elnök bejelenti, hogy az argesi püspö­ki szék betöltése céljából a kormány, ösz­­szehívta a nagy választó kollégiumot. Készül a vihar Zianu rövid felszólalása után Jakobes­­cu a besszarábiai kegyetlenkedésekről szól és Calomfirescu ügyész szerepét festi le a cetatea-albai vérengzések körül. Orleanu: Nem engedem m£g, hogy gyilkossággal vádoljon egy távollevőt, aki nem védekezhetik. Meséket mond, — mond­ja az elnök — de bizonyítani­­nem tud. Az ellenzéken erre a kijelentésre a til­takozás moraja hallatszik, Jacobescu pe­dig tovább akar beszélni. Orleanu: Nei, engedem meg, hogy to­vább beszéljen. Hang az ellenzéken: Csak az igazat mondja! stb. majd különös törvény fog gondos­­­kodni. Nos hát, a névlajstromokból töme­gesen kihagyott választójogosultsági je­löltek, várjatok nyugodtan, amíg az a bizonyos külön törvény m­­eg fog ér­kezni. Bizonyosan az új választások után fog jönni, ahogy az a mai rend­­­szernek kellemes és előnyös lesz, de ttemi a népnek, s nem­ az országnak. Itt már úgy­­is teljesen szabad a vál­­asztás: szabad azt megválasztanunk, a­kát a kormány és többség kegye szá­munkra kijelöl.­­ Orleanu: Az igazat majd a vizsgálat fogja megállapítani. Iacobescu mégis tovább beszél, a be­széde végén kéri a kormányt, hogy ne en­gedje meg az igazságszolgáltatás tisztvise­lőinek a politizálást. Madgearu és Mihalache kizárása A fegyelmi bizottság teszi meg ezután jelentését Mihalache és Madgearu képvi­selők ügyében, akiknek tíz ülésről való kizárását javasolja. * Mihalache a szónoki emelvényre megy hogy védekezésé!, amelyhez a kamara sza­bályzata szerint joga van, előadja: Mihalache: Nincs szükségem védeke­zésre azért, mert tegnap tolvajt emleget­tem. Amikor láttam, hogy a liberális kép­viselők mily készséggel szavazzák meg a Resica-törvényt, az volt a benyomásom, hogy az államot e pillanatban milliárdok­­kal károsítják meg. Orb­anu: Csak a védekezés joga illeti meg a képviselő urat. Védekezzék külön­ben megvonom a szót. Az elnöknek erre a kijelentésére kitér a vihar. Az ellenzéki képviselők felugrál­­nak helyeikről és fenyegetően kiáltanak az elnök felé. Filipescu Grigorie: Ez disznóság! A vihar egyre erősebb és erősebb lesz, egyetlen értelmes és artikulált hangot sem lehet hallani. Orleanu rendre utasítja Mihalachet. Mihalache: Úgy is tudom, mit akar, elnök úr! Azt akarja, hogy itt újból vihar legyen. (Tiltakozás a liberálisok oldalán, taps és ováció az ellenzéken.) Orleanu: Megvonom a szót. A lárma és a zúgás szakadatlanul tart, semmit sem lehet hallani, csak látni le­het, hogy Mihalache öklével hevesen a szónoki emelvény korlátjára ül, s kitűzé­sedett arccal kiált valamit az elnök felé Felfüggesztik az ülést Manoilescu háznagy erre­­a szónoki emelvényhez rohan, Mihalacheva támad , le akarja ráncigálni onnan a paraszt­párt vezérét. Mihalache teljes erővel ellen­áll, a parasztpárti képviselők pedig ki­vétel nélkül az emelvényhez rohannak, hogy Mihalachenak segítségére legyenek. A jobboldali képviselők is felugrálnak s az emelvény felé sietnek. A helyzet már kezd kritikussá válni, két tábor áll szemben egy­mással, mindannyian izgatottan nekihevül­ten, harcrakészen, amikor az elnök be­jelenti, hogy felfüggeszti az ülést. öt perc múlva az elnök újból megnyit­ja az ülést. — Madgeary képviselő urat illeti a szó. Az ellenzéken újból hatalmas erővel tör ki a tiltakozás. Mihalache: Azt hiszem, hogy nemcsak az emberiesség, de a lovagiasság követel­ménye is megkívánja, hogy végighallgas­sanak. Orbeanu: Megvontam a szólás jogát. Madgearu képviselő úr nem akar beszél­ni? Tinta tartó­ harc a parlamentben A többségi képviselők az óriási kava­rodásban a szónoki emelvény körül gyüle­keznek, hogy a fegyelmi bizottság javas­lata felett szavazzanak. Mihalache felragad egy tintatartót és a földhöz vágja, mire Manoilescu hozzárohan, át akarja karolni és úgy eltávolítani a teremből. Mihala­­che ellenáll, mire Manoilescu ököl­lel fejbeverte. Erre Mihalache fel­ragad egy másik tintatartót és M­a­­nollescuhoz vágja. Filipescu Grigorie és­ több carancta képviselő Mihalache körül gyülekezik, és kirántják őt a háznagy karjai közül. A p­a­­rasztpárti képviselők a liberális oldal felé indulnak és a kormánypárti képviselőket a miniszteri padok felé szorítják, úgy, hogy a harc már közvetlenül a miniszte­rek előtt folyik, akik látva a kényelmetlen helyzetet, eltávoznak helyeikről. Filipescu Grigorie egészen közel megy a liberális képviselőkhöz s hármat közülök súlyosan inzultált. A verekedők közé vegyül Leanca parasztpárti képviselő is, a botrá­nyos jeleneteknek szakadatlan sora játszódik le, s a hangulat túlfűtött, a két tábor elszántan áll egymással szemben, amikor az elnök újból be­jelenti, hogy felfüggeszti az ülést. Megnyitás után m­egejtik a szavazást A kamara a fegyelmi bizottságnak Mi­­halachera vonatkozó előterjesztését el­fogadja. A szavazás egész tartama alatt őrült zaj van a teremben. Az ellenzék szakadatlanul zúgja: — Tolvajok! Tolvajok! Tolva­j Pok és Orleanu elnök kihirdeti a szavazás eredményét­­és felhívja Mihala­chet, hogy hagyja el a tanácskozó termet. Mihalache nem tesz eleget a felhívás­nak, mire az elnök kijelenti: — Erőszakkal fogjuk, eltávolítani. Erre Filipescu Grigorie és Leonce parasztpárti képviselők kétoldalt közre­veszik Mihalachet, aki azután a pa­rasztpárti képviselők gyűrűjében kivo­nul a teremből. Madgearu megy, fel ezután a szót­, neki emelvényre, hogy előadja védeke­zését. Mielőtt azonban hozzákezd, meg­kérdi az elnöktől, hogy tulajdonképen mit szabad mondani a szólásjog meg­vonásának veszélye nélkül. Orleanu: Tegnapi kijelentései miatt adhatja elő védekezését. Madgearu: Ezt azonban önkényesen­ tágíthatja vagy­ szűkítheti elnök ur. líjb­ól zúgás keletkezik­ a többség ol­dalán. Az elnök Madgearut rendre o­­sit­ja.: * Madgearu: Jól van. Imparlar­ris kifejezést­­használtam­!. Azt íné­­ hogy alaposan besózták, de ír­o­nizálták a Resiai-r müveket. A bizonyitám. A kormány . A Közelharc a kamara mai ü­lésén Kizártak három ellenzéki képviselőt Mihalache Manoilescu háznagyhoz tintatartót dobott Bukaresti, telefonjelentést.

Next