Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)

1923-06-10 / 127. szám

1923. Június 1Q. Magánlaksértés miatt rend­őri kilakoltatás Másodszor tett ki az utcára egy héttagú családot a brassói rendőrség Tízezer lej, ami erősebb a törvénynél —! A Brassói Lapok munkatársától. — BRASSÓ, június 8. Brassóban az új lakb­­rt­nti törvény életbelépése óta egyre gyakoribb jelenség a rendőri ki­lakoltatás. Mivel a törvény huszadik szakasza bizonyos esetekben szabad kezet ad a háziúrnak a lakásai, felett való rendelkezést illetően, maguk a hatóságok is úgy csütik-csavar­ják ezt a paragrafust, hogy ennek tartalmára hi­vatkozva az érdekeltek erőszakos után távolí­t­j­ák el otthonából az ellenfelet. Eb­ben az ádáz küzdelemben, ami a brassói lakásínség körül a lakó és házi­úr, illetve a lakó és lakó között folyik, a vesztes természetesen mindig m a szegényember marad. Nagy Ábel román állampolgár, bras­sói illetőségű férfisza­blómester, nyolc esz­tendeig albérlője volt a Kapitány utca 12. szám alatt lakó Negus György pénzváltónak. Negus nemrég átalakíí­­totta lakását, ami miatt Nagy Ábelnek­, ki kellett köttűznie az Isten szabad j­ege alá. Nyolc napig Nagy Ábel uc­­eán lakott, mint végül a lakáshivatal, május 16-án kiutalt számára egy szi­r­ádiás, konyhás lakást a Fékét© uccui 5. szám alatti háziban. Másnap Nagy Ábel annak rendje és módjja szerint meg­­­kötiötte a szerződést Steiner Károly háztulajdonossal, negyedévre, kifizette "a lakbért, majd máj­us 19-én beköltözött az emeleti lakásba, amelyet­­ előzőleg Nagy János fogházőr lakott. A lelki nyugalmában felzaklatott csa­lád azt gondolta, hogy­­békés életük, malleté helyreáll. Nem így történt. Köz­ben Brassóba költözött a Viticola-biode­­gu új tulajdonosa, Voic­escu János, a­ki szintén igényt tartott a Fekete-utcai lakásra. Igényt tartott , és­ azl óviás is lett. Tízezer lejt lefizetett a rég­i lakástulajdonosnak, aki ezért az ösz­­szegért egy felhatalmazást adott Voi­­nescunak a lakás elfoglalására. Ennek alapján V­oinescu János olyan feljelen­tést tett Nagy Ábel ellen új rendőrsé­gén, hogy az jogtalanul »hatolt be« az ő (!) lakására, tehát magánlaksértést követett el, ami miatt kéri Nagy ellen a bűnvádi eljárás megindítását. Az eljárás megindult és a lakásügy aktái átkerültek a brassói ügyészséghez, amely elrendelte a kérdéses lakás kiürítését, valamint azt, hogy az érdemleges bí­rói döntésig Voinescu tarthatja tulaj­­­donáb­an a lakást. A rendőrség ezek után sietett foganatosítani az ügyészség vég­zését és tegnap délelőtt tizenegy órakor erőszakkal kitette lakásából Nagy Ábelt, zsebében a lakás­­hivatal erre vonatkozó jogo­sítványával. Bútorait a rendőrök az udvarba hányták, úgy hogy Nagyi Ábel héttagú családjával és berendezésével egy hó­napon­­belül másod ízben lett hajlély­­talanná. A Brassói Lapok munkatársá­nak érdeklődésére Nagy ezeket mon­dotta: — »Magánlaksértést« követtem el, m­­vel, hogy azt a lakást­, amely a la­káshivatal döntése és a háztulajdonossal kötött szerződés értelmé­ben eng­em il­let meg, birtokomba vette­m­. Azért kellett kijönnöm otthonomból, m­ert nem tudtam annyi lelépési díjat fizetni, mint utódom. Steiner Károly háztulaj­donos úrnak tudomása sem volt róla, hogy a lakásból, amelyet nekem­ adott ki, egyoldalú beállítás és feljelentés alap­ján kilakoltattak. Mivel teljesen jogta­lanul fosztottak meg­ otthonomtól, el­vagyok szánva, hogy a legmagasabb fó­rum előtt­­is elpanaszolom­, hogy mi­lyen igazságtalanság történt ve­lem­". BRASSÓ, június 8. Scotus Viatort — mint ismeretes — legutóbbi kolozsvári tar­tózkodása alatt Kolozsvár városa díszpol­gárává avatta. A díszpolgári oklevél átadá­sa alkalmával Kolozsvár polgármestere üd­vözlő beszédére válaszolva Scotus Viator kitért az erdélyi kisebbségek helyzetére is,­­ amelynek kapcsán leszögezte, hogy a múlt­ban Erdély volt a helyi autonómia klasszi­kus földje és azt­ a megszívlelendő tanácsot adta, hogy térjen vissza ahhoz a hagyomá­nyos nemzeti vallásszabadsághoz és helyi autonómiához, melyről Erdély világszerte híres volt a legrégibb idők óta Scotus vála­szát Costa Foru az Ad­everul legutóbbi szá­mában a következő kommentárral kíséri: Scotus Viator díszpolgári oklevelének átvétele után Kolozsvár város polgármes­teréhez intézett válaszában gyönyörűen tel­jesítette új kolozsvári polgári kötelességeit. Felebilitette hallgatósága előtt, mely­ben jelen voltak a hatóságok képviselői,­ hogy Erdély volt a »helyi autonómia klasz­szikus földje« mind a községek, mind pe­dig a kisebbségek és a vallásfelekezetek te­kintetében. Ebből a megállapításból kiin­dulva, ahol két reményt fűzött: először is,­ hogy mi románok hasznunkra fordítjuk a régi Magyarország fájdalmas tanulságát, s nem pártoljuk saját népünket a többi nem­zetiség kárára, másodszor pedig,­­hogy el­vetjük azt a centralizációs rendszert, mely­lyel mostanában a törvényhatósági önkor­mányzatot pótolni akarjuk, amely utóbbi­nak gazdag tapasztalatait és áldásos gyü­mölcseit állandóan látjuk Erdély városain és falvain. A román nép ez őszinte barátjá­nak beszédén vörös fonálkörttt húzódott végig az az óhaj, hogy „térjünk vissza a hagyományos nemzeti és vallásszabadsághoz és helyi autonómiához, melyről Er­dély világszerte ismeretes volt a legrégibb idők óta.“ Scotus Victor jobban be sem bizonyít­hatta román barát érzelmeit, mint azzal, ahogy ilyen értelemben nyilatkozott. Az orszggnak ez a tisztán látó barátja nagy szomorúsággal tapasztalta, hogy mi a­helyett, hogy az egész országra kiterjesztenék azt a rendszert, mely Erdélyben olyan eredményesnek mutatkozott, hoz­záfogtunk ahhoz, hogy a mai ok­talan centralizációnk nyomorát, melynek romboló hatása a régi Ro­mánia minden városán megérzik, oda is behurcoljuk. Scotus- Viator őszinteségéhez ép oly kevéssé férhet kétség, mint gazdag tapasz­talatához.­­ Erdélyt már régebben is ismerte. Látja a jelenlegi helyzetet, megteszi az összes­i­ Satilitást, számot ad magának a dolgok jelenlegi állásáról és a jóindulatú vendéget jellemző kímélet irányítja, lelkiismerete-­ sen megteszi kolozsvári polgári kötelessé­gét, rámutat a veszedelemre, de egyszer­smind annak orvosszerére is. Vájjon fogunk-e rá hallgatni? Vájjon az ő szavának a centralizáló kormányra nagyobb hatása lesz­­, mint mindazoknak az erdélyieknek és aromániaiaknak, akik az ország javát tartva szem előtt, ugyan­olyan tanácsokat adtunk, mint most a hí­res angol publicista? Jó lenne, de nem nagyon valószínű. Akik kormányon vannak, mi­helyt szabadságról, vagy autonó­miáról, különösen pedig regiona­­lizmusról van szó, úgy viselked­nek, mintha mérges kígyó marta volna meg. Ők ezeket a fogalmakat összevarrják a »bolsevizmussal és a nemzeti veszede­lemmel.« Tudvalevő, hogy azok ellen, akik ilyen féle elméleteket hangoztatnak a bratianista felfogás nagyszerű eszközökkel rendelke­zik. Ilyen esetekben nincs sem törvény, sem alkotmány. Ezek, mint Bratianu Vin­­tila a­ kamarában csak múltkoriban han­goztatta, puszta »érzelmi elméletek«, vagy »jogi elvek«, melyek fölött állanak az »ál­lam magasabb érdekei«, amely magasabb érdekek természetesen azoknak a szemé­lyes megítélésére vannak bízva, akik ben­nünket kormányoznak. Szerencséje Scotus Viktornak, hogy tu­dós és angol publicista, kit az egész világ ismer, mert egyébként­.... abban a vesze­delemben forogna, hogy megismerkednék a besszarábiai stílusú sommás csendőrkí­­sér­ettel. "Lám, lám, a centralizáció ellen beszél, a szabad autonómia, a nemzetiségekkel és vallásfelekezetekkel való, egyenlő bánás­mód érdekében!? Micsoda fölforgató eszmék­, minő »nemzeti egységünkre nézve, veszedelmes felfogás ez! Hiszen ez bolsevizmus! A bol­­sevizmust pedig ebben a boldog országban senki részéről sem szenvedik el, mert azt már kizárólagos használat céljából teljesen kisajátították azok,­akik bennünket kormá­nyoznak, nemzetgyűléstől, hogy a régi­ államadós-­­­ságokat névértékben, a nyeremény-köt­vényeket tőzsdei árfolyamban fizethes­sék. ( Az indemnitási javaslat ismertetése után az ülés­­véget ért. Az ellenőrző bizottság? Budapestre érkezése előtt BUDAPEST, június ). A Nemzeti Új­ság teljesen megbízható forrásbént arról értesül, hogy a párisi jóvátételi főbi­­zottság n­éhány nappal ezelőtt visszahív­ta a­­francia fővárosba Chesseet, a buda­pesti jóvátételi bizottság pénzügyi osz­tályának főnökét. A lap értesülése tízé­­re jnt Ch­esse visszahívása kapcsolatban áll a Budapestre küldendő ellenőrző bizottság­gal. Hogy ez a bizottság mikor érkezik Budapestre, erre vonatkozólagi utasítás eddig nem jött. Valószínű azonban­, hogy az új misszió egészen időszámta lesz és tagjai között senki olyan nincs, aki­ lett volna már Budapestre delegálva. Meg kell je­gyezni, hogy június elsejével a buda­pesti jóvátételi­ bizottság anyaggyűjtő irodája feloszlott. , Rassay és Benárd véres , kardp­rbaja BUDAPEST ,június 8. Súlyos felté­telek mellett és majdnem végzetes befe­jezéssel folyt le Rassay Károly és Be­nárd Ágoston kardpárbaja. benárd az első összecsapásnál négy coltméteres sebet kapott, amelynek kövei fejeztében a kép­viselő sok vért­ vésztett. Rassay bal­­l­ülét horzsolás érte. Benárd a sebét be­varrták. A felek nem böldülek a ki a gy­úrással. Benárd Ágoston súlyos megse­besülése folytán a Sándor Pállal délutánt hat órára kitűzött­­párbajját fel kellett ha­lasztania. •­­ Rupert nem tartja párbajképesnek Bagyát BUDAPEST, június 8. A Bogya-Rup­­pert afférnak nem lett fegyveres folyta­tása, mivel a kihívott őr, R­ Uppert Rezső nem­ nevezi­ m­eg megbízottait. Rupert hosszabb hírlapi nyilatkozatban jelent­­tette ki, hogy nem adhat inyag­os elégté­telt Bogyón­a­k, aki a hasonló sértésekért hosszú ideje nem kért elégtételt. „Erdély volt a helyi autonómia klasszikus földje“ Costa Fora cikke Scotus Viator nyilatkozatáról — A Brassói Lapok munkatársától. — Befejezték a nemzetközi vasúti értekezletet BERN, június 8. A nemzetközi vas­úti értekezlet­­befejezte munkálatait. Az értekezlet valamennyi vitás pontra nézve megtalál­ta a megegyezést. BRA£­SÓI LAPOK A magyar pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitási javaslatot Minden hónapban mérlegelik a tisztviselők helyzetét Eihelyeződtek a elbocsátott közhivatalnokok — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, j­unius 8. Szilágyi La­jos képviselő a f­xfizetéses alkalmazot­tak nyomorának enyhítése érdekében tegnap indítványt terjesztett a Ház elé, amelyre a nemzetgyűlés mai ülésén vá­laszolt a pénzügyminiszter. — Valóban, — mondta Kállay Tibor pénzügyminiszter — a m­agyar tisztvi­selő illetménye a tunlai gazdasági helyzet­hez mérten arány­ta­lantul kicsiny. Az illetményeket emelni kell. A viszonyok mostohasága okozza, hogy a magán és közalkalmazottak fizetésének fölemelé­sét sohasem teh­et. Ide légi tőrén­ és huza­mosabb időtartalmira előlegezni, amivel a hivatalnok biztosíthatná standard­­fenntartását. Júlijusra azonban már egy­ségesek lesznek az illetmények és ami­nt kétségtelenül fokozódik a drágaság, új­ból emelni fogják­ azokat. A tisztviselői kérdéssel a kormány ezideig csak alk­a­­lomszerűleg foglalkozott, ezentúl minden hónapban mérlegelni fogja a tisztviselők helyzetét. Az elbocsátott és az elbocsátandó tisztviselők sorsával foglalkozva beje­lentette a pénzügyminiszter, hogy az eddig­ elbocsátott közalkal­mazottak 94—95 százaléka már elhelyeződött. Mindnyájan­ belenyugodtak­ a vál­tozásba, úgyhogy még azokra az álla­mi állásokra sem­ pályáztak, amelyeknél előnyben részesültek voln­a. Az elbocsá­­tandók kijelölésénél a kormány a leg­messzebbmenő körültekintést lantosítja, de számolni kell azzal is, hogy költség­vetéseik szanálása céljából még a győztes államiok is egyszerűsítik­ a köz­­igazgatást és apasztják a tisztviselői lét­számot. Az indexrendszert az ország m®l helyzetében nem fogadhatja el. A pénzügyminiszteri válasz­­után­ Szilágyi visszavonta indítványát. A ki­sebb­ törvényjavaslatok letárgyalása után Kállay­ Tibor pénzügyminiszter be­terjesztette ( i i­s az indemnitási törvényjavas­latot, amely hat hónapra szól. E javaslatban a kormány egy dbfek között az államkiadá­sok fedezésére és megfelelő hitelműveletre, kér pénzügyi felhatalmazást a nem­zetgyűléstől hat­van mil ha arany­koronáig, amely össze­gen felül a pénzügyi tanács adhat felha­talmazást újabb hitelekre. Az indomni­­tási javaslat arra is felh­atalmazást kér az Az osztrák újjáépítési kölcsön sikere BÉGS, június 8. Zimmermann népi szövetségi főm­egbízott visszaérkezett ,az osztrák fővárosba. Londonban — mondot­ta Zimmermann — Normannal az Angol Bank kormányzójával és Lamont­al a newyorki Morgan-cég főkönyvelőjével ta­nácskozott. Curzon lord kijelentette, hogy Anglia érdeklődéssel viseltetik a Népszö­vetség által kezdeményezett szanálás iránt. A kölcsön előkészületei a legkedvezőbben állanak. A tárgyalások a hét végén vagy a jövő hét elején befejeződnek. Londoni pénzügyi körök mindent elkövetnek a köl­csön sikere érdekében, s a kölcsön elhe­lyezésénél az Angol Bank vette át az angol piacon a vezetést. Normann kormányzó­nak az a "felfogása, hogy a kölcsönben jó tőkebefektetésnél többet látnak. Amerika részvétele az újjáépítés munkájában jó elő­jelnek tekintendő. Zimmermann főm­egbí­­zott táviratot intézett Morganhoz, amely­ben megköszöni az osztrák újjáépítési köl­csön iránt tanúsított jóindulatát. Morgan sürgönyválaszában kijelentette, örül, hogy hozzájárulhat­­Európa újjáépítéséhez,­­és teljes bizalommal kíséri Zimmermannt n­­agy­ feladatainak teljesítésénél. 3. oldal 127. szám. Lemondott a kínai kormány PEKING, június 8. A kínai kormány lemondott. A lemondást pénzügyi nehéz­ségekkel indokolják meg. Huszonötezer munkásnőt zártak ki Angliában , LONDON, június 8. Nagyarányú munkáskizárás tar­tja izgalom­­ám a Parts of Labour vezetőségiét. Néhány héttel ezelőtt béremelést követeltek a sulagyári munkások, melynek teljesítését a mun­kaadók megtagadták. A gyárosok ma közös tanácskozásra gyűltek össze,a­hhol elhatározták, hogy ki fogják zárni az összes munkásaikat. A kizárás folytán huszonötezer munkás kerül az utcára.

Next