Brassói Lapok, 1923. augusztus (29. évfolyam, 170-195. szám)
1923-08-01 / 170. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. ÁRA. 2 IEI Bukarestben 2*52 BEI AZ ELŐFIZETÉS AM flSLIBSil : Évente 840 lel Félévre 175 . Negyedévre 90 „ Havonta . . 80 „ Kézbesítési dl havonta.. 8 „ AZ ELŐflZSTllS ÍU VIDÉKKÉ: Évente 400 lel Félévre 200 „ Negyedévre 100 „ Havonta 36 „ Bérmentve postán kfldve POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU-UCCA 64-66. SZÁM. TELEFONSZÁMOK : SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bélés külföldi hirdető iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. ELŐFIZETÉSI ÁRAK KÜLFÖLDIRE Negyedévre 200 lej Félévre . . 400 lej A pertódnak emelése esetére az előfizetési dij emelésének jogát — fenntartjuk magunknak — mi SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia 1 c. K. Jugoszlávia 2 din. Magyarország 1üm.K. Ausztria . . I00O o. K. Németország . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRANOV-BRASSÓ, 1923* augusztus 1. (Szerda) ÁRA: 7 LEI Bukarestben 2*52 LEI 170. SZÁM A nemzeti párt a 13 egész ország színe előtt üzent hadat a liberális pártnak és nyíltan proklamálta, hogy legelső és legfőbb feladatául e párt uralmának megdöntését tekinti. Ennek a célunk érdekében hota létra a nemzeti párt az ellenzéki blokkot, melyet a parlamenten kívül és a parlamentben szembe állított a liberálisokkal. Tagadhatatlan tény, hogy a nemzeti párt szándéka és törekvése szimpatikus volt a nép legszélsőbb rétegeiben, és a kisebbségek is testvéries megértéssel és lelki összhanggal kísérték a nemzeti párt cselekvéseinek minden egyes mozzanatát. Pillanatig sem kételkedtünk abban, hogy a nemzeti pártot az ország és a nép valódi érdekei vezérelik a liberális uralom elleni harcában. Sajnálkozva láttuk azonban, hogy a párt egységében, vagy taktikájában, szervezettségében, vagy erőforrásaiban zökkenések jelentkeznek, mely megnyilatkozásai és akciói legtöbb esetben eredménytelenséggel végződtek. A parlamenti harc például — bármennyire fáj is ennek megállapítása — nem annyira a liberális stárt ügyességén éserején, mint inkább ez ellenzéki blokk, és ennek fő irányítója, a nemzeti párt fegyelmezetlenségén, vagy részvétlenségén szenvedett hajótörést. Ez a sikertelenség a közhangulat is egyre ellenségesebb megnyilvánulásának hatása alatt már csüggedő liberálisok soraiba új lelket öntött, és most már ők léptek fel támadólag. S ha nyíltan be nem is vallották, de avalóságban arra szervezkedtek, hogy a nemzeti pártot tönkre tegyék. Ennek a célnak szolgálatában kieszeltek egy együgyű ráfogást. Liberális politikusok és lapok Vádat emelnek a nemzeti párt, főleg pedig annak vezetői ellen, azt állítva, hogy a párt és vezetői összejátszanak Horthyval, és azokkal a magyar irányítókkal, melyek ,a békeszerződés által teremtett állapotok megváltottatására törnek. Ezt avádat senki komolyan nemi tettel is nem is vehette, a nemzeti párt ennek dacára bedőlt a liberális trükknak és, hogy megtámadottreputációján segítsen, olyan lépésre határozta el magát, mely a politikai pártok életében meglehetősen szokatlan. A nemzeti párt manifesztummal fordult a tsinaiai konferenciához és attól két szomszédos ország elleni erélyes fellépést kért, sőt még ennél is tovább ment, és, Záros határidőt szabva ment, követelte, hogy az egyik szomszéd', Magyarország', államformáját rendezze. Igazán különös kilengése ez a nemzeti párt taktikájának. A liberális párt naiv vádjára így felelni, vagy a liberális párt megbuktatásának érdekében ilyen aknát ásni, valóban különös, hogy egypártnak, mely az ország belső konszolidálójáért indít harcot az uralmon tehén fejezzük ki magunkat. Egy politikai fő párt ellen, az ország belső politikai életében kell eredményeket kivívnia, de semmi eleire sem szabad aurópai jelentőségű külpolitikai kérdések darázsfészkébe tévednie. Annál kevésbbé szabad , mások portája előtt söpörgetnie és más országok belső ügyeibe beleavatkoznia, egy olyan pártnak, mely itthon, a saját országa belső életében képtelen a zászlójára írt célokat megvalósítani. Akit hisszük, hogy a nemzeti párt ezzel a manifesztummal megcáfolta ugyan az ellene liberális részről emelt nevetséges vádat, de egyidejűleg újabb taktikai hibát követett el, mely természeténél és jellegénél fogva most, már nemcsak az ország népe előtt, hanem a külföld előtt is a liberálisok malmára hajtja a vizet. Ha ezt akarták, és ezt célozták a SZINAJA, július 30. Vasárnap, a szinajaikonferencia második napján két ülés volt és pedig reggel kilenc órakor az egyik, amely délben tizenkét órakor ért véget és délután öt órakor a másik, amely este hétig tartott. A tegnapi üléseken Duca, a vendéglátó külügyminiszter elnökölt, balján Benes jobbján pedig Niricsics és Jurascu titkár ültek. A tegnapi tanácskozások első pontja a Magyarországinak a jelzálogok feloldására vonatkozó kérése ügyében elfoglalandó magatartás kérdése volt. A kérést a jóvátételi bizottság már tárgyalta, s kedvező határozatot is hozott, a kisantant delegációja azonban akkor nem fogadta el a jóvátételi bizottság álláspontját, s így került az ügy a krearntánt konfer©nfoiája elé. . E kérdésben tökéletes volt a nézeteltérés a kisantanít kebelében. A tanácskozáson Benes rámutatott, hogy a kisantanit érdeke is, hogy olyan magyar kölcsön ügyét elősegítse, amely megkönnyítené Magyarország gazdasági talpraállását, s Mdomiborította, hogy a nyugati államokban is ilyen hangulat uralkodik. Hangsúlyozta, hogy a magyar kölcsön ügye megoldhatatlan a jelzálogok feloldása nélkül. Kütöri kiemelte még, hogy a kölcsön magában elősegítőnemzeti párt vezérei, akkor sikert értek el. Hogy van-e és lesz-e köszönet ebben a sikerben, azt felesleges feszegetni. A konferencia tárgyalásának következő pontja a klisaritanínak Bulgáriával szemben elfoglalandó álláspontjának a leszögezése volt A határozat szerint mindaddig, amíg a bulgár kormány a már kötött szerződések érvényességét elismeri s olyan cselekedetekbe, amelyek a kisantant államainak érdekeit sértik, nem bocsátkozik, a kisantant a jelenlegi kormányfejezést mindhárom állam külügyminisztere, hogy a kisebbségi ügyek teljesen liberális kezelésének mi sem állja útját, ha a kisebbségek lojális magatartást tanúsítanak azzal az országgal szemben, amelyben élnek. Szolidáris a kisantant a Jóvátétel kérdésében A hírgyűkorolónak egyik legfontosabb pontja, a jóvátétel kérdése került szóba ezután, s a konferencia úgy határozott, hogy a jóvátétel kérdésében, amennyiben az Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát illeti, a három kormány teljesen szolidárisnak tekinti magát, bármikor és bármely állam tegye is szóvá a jóvátétel kérdését Külügyminiszterek kommünikéie a tegnapi ülés befejezése után a következő szövegű hivatalos kommünikét adták ki: : ■[ »Bene«. N'Skosics és Drica urak a nap folyamán két hosszú értekezletet tartostak. . . Ezeken az értekezleteken részletesen megbeszélték a magyar és bulgár kérdést. A három állam külügyminiszterei között minden tekintetben teljes egyetértés uralkodik. . . .” A magyar kormánynnak a jóvátételi bizottság határozatának revíziójára vonatkozó kérését a jelzálog kölcsönök feloldása ügyében vizsgálat alá vették és határozatukat meghozták. A napirend további folyamán tanulmányozás tárgyává tették a népszövetség következő ülésének tárgysorozatát, s a miniszterek teljes megegyezésre jutottak valamennyi kérdésben. Mindezek erküvai Még több politikai ás gazdasági természetű kérdést vettek vizsgálat alá, érintve a kisaktant helyzetét , viszonyát a barátságos és szövetséges államokkal szemben. Jugoszláv-csehszlovák gazdasági közeledés A tegnapi nap folyamán még Benes és Nincsics külügymiszterek hosszú tanácskozást folytattak, amelynek keretében a jugoszláv-csehszlovák gazdasági közeledés módozatait beszélték meg. A konferencia Harmadik napja A hétfői nap a külügyminiszterekneje a Szíriájában összegyülekezett romániai és külföldi újságírók elők tett nyilatkozataival kezdődött. Benes csehszlovák külügyminiszter reggel felkilenc órakor fogadta a heíkrlapírókat akiknek a következőket imokolta:• Sokkal többet, mint amit Daca külminiszter úr mondott önöknek, még fferencia megnyitása előtt, feletti mondhatok, legfeljebb ismételbe írnám az ő szavait Az ő nyilatkozatai élesen világítottak rá a helyzetre, s ebben köztünk teljes egyetértés uralkodik. — Gyakorlati haszna akomferenciáinak igei sok van. Elsősorban dokumentáltuk a kisantakt tökéletes egységét, másodsorban a három ország konszolidációja felé jelentős lépést tettünk és blammdsorban a legpontosabban megbeszélhettünk minden függő kérdést minden részletében. Tényként leszögez- Magyarország megkapja a külföldi kölcsönt Véget ért a szinajai konferencia — Rendezik a kisebbségek jogait — Jegyzékben értesítik a magyar kormányt a konferencia határozatairól — A Brassói Lapok kiküldött munkatársától — né Magyarország gazdasági közeledését a kisantakithoz. Duca külügyminiszter kifejtette ezután Románia álláspontját, amely szerint semmi kifogása sincs olyan kölcsön ellen, amely Magyarország gazdasági fellendülését segítené elő, de “súlyos aggályai vannak, hogy Magyarország a kölcsönt propagandára és fegyverkezésre fogja fordítani. Nincsics minndkét állásponttal teljes határozottsággal szállt szembe, s kijelentette, hogy Magyarország gazdasági helyzete semmikép sem engedi meg, hogy kellő garanciák nélkül kölcsönt adjanak neki Nincsics nyilatkozata után a helyezet menthetetlennek és elveszettnek látszott, s kijelentése után, amely szerint kormányainak előzetes beleegyezése nélkül semmiféle határozathoz sem járulhat hozzá, még inkább elmérgesedett, mert Románia és Csehszlovákia képviselői tántoláthatatlanul ragaszkodtak az azonnali határozathozatalhoz. A tanácskozások folyamán Ninicsics engedett álláspontjából, s mindössze arra nézve követelt garanciát, hogy Magyarország a nyújtandó kölcsönt kizárólag gazdasági célokra fogja felhassználni . Délutánig tartott a vita, amikor is sikerült kiegyezésre jutni A kisantant konferenciájának határozata úgy szól, hogy a kölcsön első részlete kiutalásának megkönnyítése céljából hajlandó Magyarország külföldi jelzálogainak feloldásához hozzájárulni, azonban kellő garanciát kell kapnia, a kisantantnak a kölcsön mikénti felhasználására nézve. Csak ha Magyarország megfelel majd a kisantant kívánságainak, lehet szó a kölcsön további részleteinek kiutalásáról. A kölcsön ügyével kapcsolatban foglalkozott a kisantantt konferenciája a Magyarországgal szemben tarusítandó jövőbeli magatartásával is. A tanácskozás folyamán azt hangoztatták és rótták fel bűnéül Magyarországnak, hogy a kisantakt közeledési szándékát újabb provokáló magatartással mindenkor meghiúsítja. Ehhez képest határozott is a konferencia és pedig abban az értelemben, hogy a kisaktant Magyarországgal szemben továbbra is a körültekintés és óvatosság politikáját fogja folytatni,nyal szemben is azt a politikát fogja folytatni, mint a Sztambulinszky kormánnyal. A "még "függő kérdések teljes tisztázása céljából elhatározta a konferencia, hogy Bulgária bukaresti meghatalmazott miniszterét Szíriaieblít kéreti- Görögországot nem vették fel a kisanlantba Határozott a konferencia Görögországnak a kisartant államjai közé való felvétele ügyében is, illetőleg kuűn mössze arról volt szó, hogy milyen álláspontot foglaljon el a kisantant Görögországgal szemben, mert Görögországnak a kisantant államai közé való felvételéről egyelőre szó sem lehet, miután Görögország belügyi helyzete nem nyújt kellő garanciát az ország teljes konszolidálására A kisebbségek kérdése A kisebbségek ügyének tárgyalásakor annak az álláspontjának adott ki Aki antant és Bulgária