Brassói Lapok, 1923. augusztus (29. évfolyam, 170-195. szám)
1923-08-01 / 170. szám
’V tuu Amnnw M ............. ...... ... IV ketete, hogy a kisantakt állateai kéz! a kézben haladnak egymás mellett tökéletes szolidaritástam. — A mostani konferencia sokkal gyakorlatibb alapokon folyik, intett az eddigi konferenciák bármelyike, s tiszítán konkretizálhattunk totóén kérdést. Megvizsgáltuk Európa általános politikai helyzetét, a jóvátétel kérdését, a nemzet problémát, a lausannnei béke ügyét, megvitattuk a Balkán politikai helyzetét és a magyar kérdést. Teljes egyetértést sikerült létrehozni mesmzeetközi politikánkban, s ez az egyetlen eredmmény is nagy jelentőséggel bár reánk nézve. " — A magyar kérdésben megállapodtunk jövőbeni követendő politikánkra nézve, s határoztunk a magyar kölcsönügyében is, amelyre egyenes választ adtunk. Emellett tárgyalás alá került a k&t antant és Magyarország közti viszony is. A trianoni béke ugyanis csak általánosságban érinti ezeket a kérdéseket, de az i0tt lefektetett elveket még ki kell egészíteni. Határozatunkat részletesen kidolgozott, jegyzék formájában azonnal közölni fogjuk a budapesti körteállsnyalt . Több állam már kötött kétoldalú szerződéseket Magyarországgal, míg több más állam még csak tárgyal. Csehszlovákiának már van kész szerződése Magyarországgal amelyről minisztertársaimnak jelentést is tettem, s hiszem, hogy a Miantant többi államai is hasonló megoldást hozhatnak létre Magyarországgal. Itt egy újságíró megkérdezte, hogy: határozott-e a kisanima a magyar propaganda ellensúlyozására nézve? — Természetesen határozott — féltette Benes, — de részinleket ütem közöltek, mert azt mondanák reá, hogy dematw« — Ai balkáni kérdések szert is teljes megegyezésre jutottunk, különösen ami Bulgáriát illeti Egy bulgár újságíró szólt közbe ekkor.* — Kemi' mondhatnia külügymfmsszh£r Ar erre vonatkozólag részleteket? — Felesleges. Magatartásunkat amúgy is a főulgár kormány cselekvései fogják irányítana, — felelte Benes. — Precidrozta a bolgár kormény álláspontját? —■ kérdezte tovább az Újságíró. — Természetesen, 3 nyilatkozatai minden tekintetben kielégítőek voltak, 8 tolost várnunk kell, hogy ezeket a kielégítő nyilatkozatokat gyakorlatilag hogyan váltja be a bulgár kormány*iól cseh külügyiminiszternek az Újságírókkal való beszélgetése, amely közel egy óra hosszat tartott, véget ért Nyilatkozik Nincsics Tíz órakor Nincsics külügyminiszter fogadta az újságírókat, s szagy, vonásokkal vázolta általánosságban a konferencia munkásságát, majd pedig a következőket mondotta. A Msantant már több ízben ismételt bizonyítékát adta kohéziójának. Az eddig felmerült, s a kisantarsi államait érdeklő problémákat mindenkor a legteljesebb egyetértéssel oldottuk meg, s mindig az általános béke érdekében. így például teljes volt az egyetértés a Habsburg kérdésben, de a román-magyar határmerdezések idején is. Beszélt ezután még a szetronaceron kérdésről, majd áttért a Magyarországgal szemben elfoglalt álláspont fejtegetésére. — Az az egy bizonyos, — mondotta —, hogy Magyarországgal szemben az ellenőrzés politikáját kell folytatni. Nagy hiba volna Magyarországot a jóvátétel tekintetében Németországgal, Ausztriával egy sorba helyezni. Ezek az országok gazdaságilag igen gyene lábon állanak, ezt azonban Magyarországról állítani nemi lehet, , Majd szólva a jugoszláviairománok helyzetéről, azt mondotta, hogy Jugoszlávia teljes politikai és nyelvi szabadságot biztosított azoknak. Ha fordultak, is elő olyan esetek, amelyet egyik-másik helyen elégedtetlenteégyet váltottak ki, megszállították a j egsi é zsebibíkorű vizsga!;s tót, hogy az esetleges jogtalanságot jóvátegyék. — A mi helyzetünk — folytatta aztán Ninicsics — Horvátországgal szemben ugyanaz, mint Romániának Erdélyivel szemben. Radicsék elismerik a jugoszláv államot, de azzal a paradox kívánsággal lépnek fel, hogy a jugoszláv királyság kebelén belül alakuljon meg a horváti köztársaság. Ezt Radicsék valahogyan az osztrák-magyar monarchia mintájára akarják megalkotói, s emellett fieffl gondolnak arra, hogy éppen ess volt az okaannak, hogy amonarchia alkotmánya összeomlott Radics már eddig is igen sokat engedett álláspontjából, a helyzet azonban még nincs teljesen tisztázva. De törmden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezt a Radics-féle mozgalmat végérvényesen letörjük. Végül kijelentette t még, hogy a Jugoszlávia és Olaszország közötti viszony e pillanatban a lehető legszívélyesebbet. Homáara sem ellenezte a magyar kölcsönt Duca külügyminiszter délután fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt a ma magyar kölcsön ügyéről a következő kijelentést tette.s » . — Ismételten hangoztatom, hogy Romániának a magyar kölcsön ellen soha semmiféle ellenvetése sem volt, mert nem akarjuk neheztté tenni Magyarországnak gazdasági talpraállását. Mi csak garanciákat felvetelünk arra nézve, hogy az általunk nyújtott kölcsönt nem fogja arra használni hogy ellenünk felfegyverkezzék. Romániának Oroszországhoz vallás viszonyáról is szólott a külügyminiszter , kijelentette, hogy Románia “kész minden pillanatban tovább folytatni azokat a tárgyalásokat amelyeket Lausanne Chau Csicserinnel megkezdett. Azatolsó Illés A szinajai konferencia ma reggel tartotta meg utoló ülését, amelyről a következő hivatalos jelentést adták ki: »A ma reggeli ülésen Dúca, Nirosícs és Penes urak vettek részt, elnöke pedig Bratianu Jones miniszterelnök volt Az ülésen összefoglalói áttekintést vértettek a konferencia munkásságából, s a konferenciázó államok képviselői örömmel állapítják meg a legteljesebb egyetértést. A mai ülés elhatározta azt, hogy a konferenciákat a jövőben rövidebb időközökben fogják megtartani,é s a legközelebbi valószínűleg Belgrádban lesz. Jegyesék a magyar kormányhoz Ai konferencia tagjai ma délután megszövegezték azt a jegyzéket amelyben Magyarországot a szinajai konferenciának a magyar kölcsönre vonatkozó határozatáról értesítik. A jegyzőket még a mai nap folyamán a nagyhatalmak kormányaihoz küldik meg, amelyek aztán kérbés nem fogytaik Magyarországnak. Petőfi az emberi közösség aranykapcsa A költő halálának 74. évfordidójára — A Brassói Lapok tudósítójától, — év óta égnek a Petőfi-kultusz plgártüzd. Legelőször is talán legmagasabban ma egy éve lobogott a láng a segesvári csatatéren, ahol a költő nyugotóhelye körül a csatolt részek magyarsága kegyelettel gyűlt össze, és ahol e magyarság legjobbjai Benedek Elek, Dózsa Endre, Szabó Jeska Mihály, Szombati Szabó István és mások áldoztak hói elméjük, költői lelkük és magyar szívük legjavával. Tűzről tűz támadt lángról láng gyulladt. Magyarországon nem volt testület a nemzetgyűléstől a falusi elöljáróságig, nem volt község a fővárostól a kicsiny faluig, nem volt társaság a Magyar Tudományos Akadémiától a vidéki olvasókörökig, nem. Volt tanintézet az egyetemtől az elemiskoláig, amely ne hódolt volna annak az isteni áldásnak, annak az emberi kiválóságnak, melynek Petőfi a neve. Hogy a magyar szívek így összedobbantak, hogy a magyar kezek úgy összefogtak közös áldozatra, az csak természetes, hiszen Petőfi a magyar szellem legtökéletesebb kristálya, Petőfi bölcsészete a magyar teremtő erő legfőbb remeklése. ! ! De PS Psíefö emitennárhite ünnepi hangjai merne tuthatosak még a régi Magyarország tóitól, a- í&bfcteié m« kilőtt pa»gy,Gríf.ág k&‘*Ukii k $ itt ke*« dőfiák & reaUkiviUi, autói#! Egy .ki« csíny, tgy 'iGgyősött pép skfUőit®, egy bábura rmstett, w^trdus réUen antttág fia hódolatra készteti a legnagyob nemezeteket, a leghatalmasabb, győzelemtől még mámoros államokat. Parisban és Rómában hajlanak meg az irodalmi és tudomány fölkentjei, a" politika hatalmasai, a társadalom előkelői, egy alföldi magyar falu szülötte előtt. "Fölemelő jelenség volna ez a béke arany korszakában is! De most, mikor a népek még folyton háborús gyűlölettel vannak telve, tekkor országot szigorúan elzárjákhatáraikat a külföldnek nem annyira anyagi, mint szellemi termékei elől, akkor Petőfi nemzetközi ünneplésében van valami mélyen vigasztaló, valami magasra buzdító. Annak a franciának, annak az elúsznak, annak az Óceánon inneninek és óceáron túlinak, aki valamely Petőfi ünnepen részt vett, lehetetlen nem érezni, hogy őrült háborúk és oktalan békekötések még nem pusztították el, még nem irtották ki az emberi közösséget, a humanitást, amely oly határos az istenivel, a trmnitasszal. De mi indíthatta a faj és nyelv szerint lakó föld és műveltség szerint érdek és érzés szerint annyira elválaszolt embereket, hogy Petőfi ünneplésében találkozzanak, egy költő iránti hódolatban egyesüljenek? Aki erre a kérdésre kimerítő választ tudna adni, az tulajdonkép megoldaná az emberi összetartozandóság örök problémáját. Mi nagyon megelégednink, ha e rendkívül bonyolult kiadatnak csak egy-két sieárát mgyoshatunk ki. A tenveh tteibeiók sídreítói bispáayára az alkotót, a majd*nemi Isteni erővel tavantot tisztelik ,kik is él a szépérzék, akár isteni adhanánykép, akár emberi Szerzemény utjító azok mindenütt és mindig gyönyörködni fognak Petőfiben. Gyönyörködni fognak eszerű dalaiban, mint a festő nörzsában, fenséges Ódádban, mint a vihartól zugló erdőben, bájos leírásaiban, mint a tarka tavaszi rétben. — Azokat Petőfi tündérgazdagságu képzelete felragadja bércek magasságába és lesodorja tenger mélységiébe, meghordozta őket égen és taldon, álom és valló világban. Külön gyönyörűség jut osztályrészül azoknak, akik a százezrek köztn a magyart vallják anyanyelvüknek, vagy legalább némileg behatoltak a magyar nyelv értelmi és érzelmi szövevényeibe; ezeknek Petőfi költészete egyúttal andalító zene, a gondolat és fonma viszi hangjainak örök üdítő forrása, amelyből a legtökéletesebb a műfordításban is sok, nagyon sok elvész. Mindezeket a közvetlenül és közvetve élvezőket át kell hatnia annak a tudatnak, a milyen nagy az ember az ő alkotói erejében, mennyire közelebbi hozott kiemiünket a Bes'endü ember isajgk'Sásához Petőr, az a fcöRok költője, ex a ■ amüvészek anivésze! Azonban még oly csodás művészet, még oly rendkívüli alkotóerő, a külsőnek és belsőnek még oly teljes visszhangja nem tette volna Petőfit világköltővé, nem szerzett volna neki tisztelőket északon a Bűnök és svédek, Pieibn és Lorvátok koréban, a tár* VaU jenkikftéá, ék á tafíítibli hUkáál, aSiüviti vitakJáért®, ha Petőül örök emfateri érzéseket nem ssüntetett volna mag és U& aa tsgész világot muapai hístenvétel, ú&a. írirdiatott tolna. A francia Baudelaire, a német Rilke, a magyar Babits, sőt még Ady is, még ha nemzetközi elismerést vívnak is ki formai művészetükkel, a kifejezés, az előadásmód új eszközeivel, mégis inkább csak az irodalmi ínyencek szűkebb körét fogják meghóldlítani, inkább csak a műértők kedveltjei maradnak lelki szerkezetük sokkal különlegesebb, mintsem milliók válthatnák őket lelki rokonaiknak. — De Petőfi érzéseivel és gondolataival nagy embertömegek, mondhatnám! mindnyájan közösséget fogadhatunk. Ha Petőfi költészete csak azt az egyetemes nagy érzést, a szerelem, és csak azt az éltető eszmét, a szabadságot hirdetné, amint azt jejigájé mondja, akkor is az egész emberiségéhez szólana. De költészetében ott csillog, a gyermeki szeretet, ott ragyog a hitvesi hűség, ott lángol a hazaszeretet, ott izzik a népbarátság, ott forr az emberi jogokért, az örök igazságokért való lelkesedés, hogy ne is erak lássuk a szülőföldhöz valló ragaszkodását, a természetért valid, rajongását. Nincs a föld kerekén romlatlan szív amelyet Petőfi érzései erősebben meg ne dobogtatnának, nincs egészséges agy amelyet Petőfi gondolatai föléje hevítenének. Művészi formába öntött érzesd, teremtő erővel kifejezett gondolatai az emberi összetartóizandóságnak világot átfogó fonalai, Petőfi az emberi közösségnek egyik örökkétartós aranykányáa. Legyen büzsike a minden magyar kibal h'gy ott az aranyai magytaföld lái TuUte, est a kapesot magyar székem mürsolye tomlekeire. Kariba Albort. 8R-ASBBI msm Lengyelország kibékül Csehszlovákiával A szzinajai konferenciának egyik elvitathatatlan jelentős eredménye, hogy a két viszzálykodó állam, Csehszlovákia és Lengyelország között békéltető tárgyalások megindulása. Pilzs, Lengyelországnak Szimajában tartózkodó megbízottja ma, délután és este közvetlen tárgyalások megindultak. Pilz, Lengyel miniszterelnökkel, továbbá a három Szíriájában tartózkodó külügyminiszterrel. Pilát a tanácskozások után informálta az újságírókat arról, hogy Bayes hajlandó tárgyalásokba bocsátkozáa az öszszes függő kérdések ügyét pont, de tüstént nem határolhat, mert kezei a cseh kormánnyal szemben kötve vannak. Valószínű — mondta Filz — hogy az egyezkedő tárgyalások két héten belül Prágában megindulnak, amelyek azután feltétlenül eredményre fognak vehetni áss* mszsm % Éjjel tizeenegy órakor telefonálja tudósítónk, hogymegbízható forrásból szerzett értesülés szerint Scheyda, a lengyel külügyminiszter már augusztus hó folyamán Prágába utazik, hogy a csehlengyel kibékülést tető alá hozza. Véres összetűzések Németországban Válság előtt a stérpei kormány — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — BERLIN, julius 30. A tegnapi munkásgyűlésekkel kapcsolatban a várost aggodaloma fogta el. Berlin északkeleti részein sok kommunista gyűlést tartottak. A város külső képe nyugodtnak látszott de mindenki félt, hogy a nyugalom csak a bekövetkező vihar szélcsendje. Attól tartottak, hogy a kommunisták a huszonhét zárt gyűlésről kijátszva a tilalmat az uocákon rendbontói felvonulásokat rendeznek. Ennek megakadályozására lovas, fegyveres rendőrök nagy számban jelentek meg az uoda keresztezéseknél. A középpártok munkás vezéreinek tegnapi ülésén a helyzetet igen komolyan ítélték meg. Ha nem is kormányválsággal, de a kormány újjászervezésével, mindenesetre számolnak. A szocialisták balszárnya, ellenzik a kortpányba való belépést Neurappen véres vasárnapja BERLIN, július 30. A fotói gazdasági terhek hatása alatt Németország kommunista munkássága vasárnap országszerte demonstratív tüntetést rendezett a kormány ellen. A kommunistáik vasárnapja mint előrelátható is volt, nem mállott el vértelenül. Neuruppinbtól befutott jelentések szerint ott véres összeütközés történt a tüntetők és rendőrök között. A gyújtó szónoklatoktól felcsigázott hangulatú tömeg kifosztott számos élelmiszerüzletet. Majd mintegy négyezerfőnyi tömeg a törvényszék fogháza elé vonult, és erélyesen követelte a politikai foglyok azonnali szabadára bocsátását. A neu ruppl.ni kevésszámú rendőrség tehetetlennek bizonyult, a kommunistákkal szemben és ezért telefonon Potsdamból kért erősítés A potsdami rendőri kirendeltség éjjel tizenegy óra körül érkezett Neurruppinbe, midőn a tömeg rohamot készült intézni a fogház ellen. A rendőrség ekkor sorhütet adott a támadóikra. Két ember meghalt, hét súlyosan megsebesült, egy rendőrtisztviselő pedig élelveszélyes sérülést szenvedett. A rendőrség a tel tes nyugalmat csak a hajnali Jóra isfiaa tulta leelyraátítani