Brassói Lapok, 1923. szeptember (29. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-01 / 196. szám
Barbu Stirbey herceg külföldre utazik & liberális gazdálkodást csak külföldi tőke mentheti meg a csődtől *— A Brassói Lapok munkáiba át él. — BUKAREST, augusztus 30. A liberális kormány, de maga a liberális párt, most, hogy a téli parlamenti szezon rohamos léptekkel közeledik, kezd gondolkodóba esni a politikai helyzet súlyos voltáról A liberálisokat végveszély léngedéi, az a megállapítás zúg végig a kormányon és pártjában, és mindegyikük érzi, hogy ha a tarthatatlan helyzeten hamarosan nem segítenek, úgy a párturalom korszakának mihamar vége van. Sürgős segítségre van tehát szükség, hogy a kátyúból kimenthessék a liberális kormány szekerét, s a fejek súlyos gondoktól izzadva találgatják a módozatokat, amelyektől segítséget, hamaros segítséget lehet remélni. A liberális pártnak ezidőszerint Bukarestben időző vezetői a legsürgősebb teendőnek például azt tartják, hogy apárt még a parlamenti ülésszak megkezdése előtt a konferenciáknak egész sorozatát tartsa meg Ezeknek a konferenciáknak az volnaa feladatuk, hogy kigondolják azokat az eszközöket, amelyekkel a liberális kormány létét meg lehet menteni. Amolyan kigondoló-bizottság féléket alakítanának, s — amint a jelek mutatják — az első kigondolás már meg is történt. Legsürgősebb teendő a kigondolás szerint ez lesz, hogy a párt kebeléből, majd ha Bratianu Jones szeptember tizenkettedikén visszatér az országba, küldöttséget memsztenek a miniszterelnökhöz, s kérni fogják őt, hogy erős kezével és tekintélyivel állítsa helyre a már oly régóta nélkülözött harmóniát a kormány kebelén belül. Ezt így elképzelni könnyű, tény azonban, hogy a civódás és marakodás, amey a kormány egységét megbontotta, oly mély barázdákat szántott, hogy azokat kigyengetni Bratianu Jones sem egyéniségének súlyával, sem pedig erős kezével aligha fogja tudni. A kormány helyzetét naprói-napra továbbfajuló krízis teszi tarthatatlanná, ezt mindenki tudja. S biztos forrásból nyert értesülés szerint a miniszterelnöknek hazatérése után első dolga lesz a gazdasági kérdések komplexumához nyúlni, hogy megszüntetve a készpénzhiányt, rendbehozzák az ország zilált pénzügyi helyzetét. A részletes tervet már ki is dolgozták erre nézve. A miniszterelnöknek első dolga lesz Oromoluval, a Banca Nationala igazgatójával tanácskozni, majd pedig bevonja a tanácskozások körébe Barbu Stirbey herceget, akit ma pénzügyi téren a legposszibilisebb embernek tartanak, s akiről az a meggyőződés kering, hogy külföldi összeköttetései megadják neki annak lehetőségét, hogy a külföldi tőke bizalmatlanságát eloszlassa. Bratianu miniszterelnök a leghatározottabb formában fogja felkérni a herceget arm ,h©gy minél korábban utazzék Midicettek várkastélya A Brassói Lapok párisi tudósítójától. A Roidinettek, szegény k!a párisi bunkásteátiykák, varrodákban, műhelyekben, üzletek, áruházak, raktáraiban senyvedő szomorú virágai a nagyvárosi nyomornegyedeknek. A »midinette« szó halványam pikáns mellékárnyalata is arról beszél, hogy a kis párisi faemunkáslártyok szegények, pénztelenek és mégis csinosak, kacérak ,elég jól öltözködhet, hogy miből, nem nehéz kitalálni Körülbelül egy a sorsa valamennyinek, ha a véletlen szerencse elébük nem ver valami becsületes iparost vagy dúsgazdag (wallomost, aki elragadja az egyformán Sfutó pólyák egyikéről a bololg kiválasztottat A nagyváros fénye, pompája, gazdagsága játsza ellenállhatatlan erővel a kerítő könnyű szerepét. És a fiatal, rajongó leányszív gyors fellángolásánál, az autók, minik, selymek, parfümök, drága szórakozások varázsának haditásánál tout csak a bukás, a sivár letörés, a prostitúcióba torkolló életvergődés érkezik el gyorsabban. Szép, boldog életre vágynak, mióta léteznek a midinettek,valutára, urd életre és olyan nagyon ritka, akinek, az álma beteljesül És most mégi?.. & KsMtoaU&k vAr- Ü&Mtétyft Imik: töUM. Ofó pw®' ik ifi hM&hfo tih&k mikMatsugpfi árökké azurSoéb, a Myéres mellett fekvő San Salvadour partjain, Dél-Franciaországban, a Madarak Hegyén. Két jólelkű és nemes francia vállalkozó, Godin és Luguet urak megvettek és feltalanították a vidék legszebb kastélyát a midinettek álompalotájává,itt fognak lakni néhány boldog hétig fölváltva Franciaország nagyvárosainak szomorú sorsú proletárleányai, akik eddig még sohasem látták a Földközi tenger végtelen tükrét, sohasem sütkéreztek a Provence forró, aranynapsugarában és sohasem hallgatták csillagos éjszakákon, balzsamos illatot lehelő fények tövében a tücskök és madarak holdsugaras hangversenyét. Most mindez valóra fog válni! A hófehér kastélyt berendezik, szobákra osztják és lehetővé teszik Párás városának anyagi és erkölcsi hozzájárulása mellett, hogy a pompás vidéken üdülhessenek a munkában megszörnyedt, vérezeg tény, tüdőbajos, napfény útin kóvárgó szegény kis midinettek. Godin úr, az akció megteremtője és vezetője a következőkben számolt be a Le Jouhnai munkatársa előtt az intézmény jövendő működéséről. az A „san-salvadour-i kastélyban százharminc szoba lesz, némelyek kétágyasok, úgy, hogy egyszerre százhatvan leányt tudunk elhelyezni. Az üdülési idő egy hónapig fog tartani, ennek elteltével utáhfelanthatvftR, htozjí toéMi& el a hsyifttttAAük, hidrát, S? Jw&mj, feöjör évvföta feélattri»wí*feáái,einy nak nyújthatunk kellemes és hasznos üdülést, amire tapasztalataim szerint egészségi okokból igen nagy szükségük van. Nem kórház lesz itt, hanem kifejezetten üdülőhely, mert ahhoz, hogy betegeket ápolhassunk, külön felszerelésre volna szükségünk, amely fölött még nem rendelkezünk! Egyelőre csupán arról van szó, hogy a nélkülözhetetlen pihenésben részesíthessük azokat a munitkanőket, akik az állandó robotban kimerülve a tuberkulózis és vérszegénység veszélyeinek vannak kitéve. Egy hónap alatt, amit napfényben, jó levegőn, jó táplálék és megfelelő testmozgás mellett visszanyerhetik elveszett erőiket. Télen nyáron vendégül látjuk az üdülőket; az évszakok változása ezen a vidéken semmi jelentőséggel nem bír és nem jár együtt az éghajlat változásával. A leányok egyébként állandó orvosi felügyelet alatt fognak megfelelő diétában és kúrában részesülni. • Mívaii a dolog financiális oldalát illeti, azt is minden tekintetben kielégítőenigyekeztünk megoldani. Nincs semmi szükség arra, hogy a pihenés üdülés ingyenes legyen. Nem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy kegyet gyakorolunk, alamizsnát alünk azoknak a fiatal leányoknak, akik saját kezük munkájából élnek erre Jog®#! büszkék is* öt és tíz tx-mc között fog váltakozni »l&fcnA k$j. bt alkatfüstk, tothataeift. A m @ltfcllUSZOB« Iktmtén így tehát még nyolcszázezer francra van még szükségünk az üzem működéséhez, nim azonban, ha ötszázezer francot öszszeszedünk, már meg fog indulni. A terv megvalósításához még a legszerényebb divat szalonok, szabó és varrömühet b. F fb. is bejelentették hozzájárulásukat és nincs az a kis Üzlet, amely évi öt-hatezer franc-bai ne »állit»tott volna föl egy ágyat« és ez az »ágy« évenkint tizenkét smunkáslánynak fog nyugalmat adni. Természetes, hogy a nagy áruházak, nagy műhelyek több »ágyalapítványt« tettek. Mindebből az látható, hogy a San Salvadori kérdés egyáltalán nem megoldhatatlan feladat. ( Az egész üdülőtelep adminisztrációját a Közegészségügyi Hivatal illetékes körzete fogja végezni a legnagyobb hozzáértéssel, kétségtelenül teljes megelégedésre.) / * 1 l ' A midinettek várkastélya tehát föl fog épülni, kőről-kőrendre jövő évre már zárt kapu, világlás, szellő* szobák, kék ég, üde levegő, harmatos pázsit és halkan csobogó tengertükör fogják várni a sápadt, vérszegény , sovány kis proletár leányokat, akik mint ékes vérebsereg fognak leszállói a Madarak Hegyére és minden bizonnyal erősen, egészségbe?» térnek ivftss&a a HagyvAraapk AAstfts. rgi'g* érő bórtáníiul kom, tvagy Uu»li«&n.ák tavibb' a «i'ájáfc ®0 k BRASSAI LAPOK külföldre, keresse fel a római, párisi, londoni tőkéseket, s fejezze be dicsőségesen mindazokat a tárgyalásokat, amelyeket Bratianu Vintila pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt nem a legdicsteltesebben kezdett meg. A liberális gazdálkodás megmentése felé már csak ez az egy út, Barbu Stirbey herceg külföldi útja vezet. S ha ez sem sikerül? Liberális körökben ma már csak a legvértesebb fiatalok nézik optimista szemmel a párt uralmon maradásának lehetőségét. A többiek, a többség, látja és tudva tudja, hogy az ellentétek annyira mélyen szántók, hogy azokat csak csoda szüntetheti meg. -r-1 i-i*i "•! -r*i T"** “**-"> niniiiynu-vrivitnr 'innrnmn vinmnwiww Vasravetiek, megiimoztak és kifosztottak öt embert a brassói ügyészség fogházában Utánzóra talál a Csíkszeredai rendőrattrocítás Közelharc a brassó—v dombok után — A Brassói Lapok munkatársától. — BRASSÓ, augusztus SO. A közbiztonság fenntartóinak egyre merészebb kilengései folytonosan aggasztóbbak. Még egy hét sem telt el azóta, hogy a hetyke rendű rkomisszár kegyetlen csizmája kitaposta a lelkét egy szegény magyar legénynek, de ahelyett, hogy a Csíkszeredai rendőrgyilkosság szomorú kimenetele egyszer smindenkorra elrettentő például szolgált volna, az egész lezüllött közbiztonsági rendszerünk előtt újból embervér folyt — egy Hatósági »beavatkozás« eredményekén . Az eset, amelyről számot kell adnunk a változatosság kedvéért, Brassóban történt. Ezúttal román emberekkel történt rendkívül súlyos sérelem, amelyet époly szomorú kötelességünk magunkévá tenni, mint amidőn a magyar kisebbségekhez számító román állampolgárokat ér valami leány óriás, öt sarkalcai lakos: Dinu József, Muntean György, Sebesan Viktor, Ciurea János és Munteán János munkások Brassóba jöttek, hogy munkát keressenek. Mivel útjuk nem járt szerencsével egy ismerősük tanácsára Vidombák felé vették útjukat, hogy ott folytassák a munkakeresést. Hétfőn délután indultak el Brassóból gyalogszerrel. Ahogy békésen beszélgetve mendegéltek, egyszerre mint derült égből a menykőcsapás, hirtelen lövés zajra törte meg a nyárdélután csendjét és egy golyó süvített el a falusiak füle mellett. Rémülten hátrafordultak és ekkor két szaladó alakot pillantottak meg. Djimiék nem tudták mire vélni a dolgot és — mivel üldözőik fegyvert forgattak kezükben, ezért — futásnak eredtek. Ekkor valósággal golyózáport zúdítottak rájuk az üldözők. A megszeppent emberek ekkor már félig sem vették tréfára a dolgot, megállották, hogy bevárják a titokzatos támladiókat. Ezek csakhamar utólérték őket. Ketten voltak: eg katona, akinek a kiléte nem oív mermes é® Popa, brassói ügyészségi fosizátőr. Ezek minden felelet és magyarázat helyett rávetették magukat az öt munkásra és borzalmasan összeverték őket. Előrántották fegyverüket és miután az összes golyókat ellövöldözték üldözés közben — a puskacsővel aguha-főbe verték a szerencsétlen emebereket. Sebesan Viktor fejét beverték, a többieket ahol érték, ott sebezték az ütések véresre. Midőn e munkájukkal elkészültek, mindannyiukat megkötözték, jól összerugdalták és bekísérték őket az ügyészségi fogházba. Popa fogház,őrmester és cimborája, a katona, aki alkalmasint a foglyok felügyeletére kirendelt közeg, itt folytatták kegyetlenkedésüket. A rettenetes helyzetbe jutott munkások meg akarták tudakolni kínzásuk és letartóztatásuk árát, de kétségbeesésükre jó szó és magyarázat helyett megint pokoli borzalom várt reájuk. Vasrafeszítelték őket, amelynek megtörténte után Porva foglházőr megkezdte a vallatást. Kijelentette a foglyok előtt, hogy azért tartóztatták le őket, mert loptak és nyomban adják elő az egész pénzüket. Dinuék kénytelen-kelletlen elő is adták az egész náluk levő pénzt, összesen 552 lejt, amelyből később csak 164 lejt kaptak meg, a többit a fogházőr és a katona nem szolgáltatta vissza a munkásoknak. Cellába zárták őket és anélkül, hogy az ügyészségen bárki is tudott volna a történtekről éjjelre fogva tartották őket. Másnap — tegnap — az ügyész elé kerültek, aki maga sem tudta okát adni az öt munkás furcsa letartóztatásának, még kevésbbé a megkínzásuknak és minden további nélkül szabadlábra helyezte őket. A szerencsétlenül jártak a Brassói Lapok híradása nyomán remélnek elégtételt kapni, ezzel egyidejűleg pedig bűnvádi utón is eljárást indíttatnak az őket meggyötrő, kifosztó Popáék ellen, akik embertelen cselekedetükkel jóidőre keresetképtelenné is tettek öt ártatlan embert. \W&. L Jugoszlávia nem teljesíti a Fiuméra vonatkozó olasz kívánságokat A belgrrádi minisztertanács Radics akcióját meghiúsultnak jelenti ki — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BRASSÓ, augusztus 30. Holnap jár le az a határidő, amelyet az olasz kormány adott Jugoszláviának arra, hogy nyilatkozzék Fiume kérdésében. Abelgrádi minisztertanács — amint azt az onnan érkezett távirat jelenti, — Nincsics külügyminiszter elnöklete alatt foglalkozott az üggyel, s részletesen kidolgozta azokat az utasításokat, amelyeket a római jugoszláv követségnek haladéktalanul megküldenek. A határozat szerint a belgrádi kormány mindaddig titokban tartja azokat az utasításokat, amelyeket a fiumei kérdésben a Rómában időző jugoszláv delegációnak küld, amiig azokat át nem nyújtják az olasz kormánynak. Kiszivárgotthírek szerint a jugoszláv kormány álláspontja a rapallói szerződés határai között mozog. Fiume szabadellám lakásainak szervezetére vonatkozólag a kormány álláspontja az, hogy azokban a két állam képviselőinek egyenlő számban kell részt vennniök. Ha ezek a hírek megfelelnek a valóságnak, úgy kétségtelen, hogy Jugoszlávia felfogása éles ellentétben áll az olasz kormány álláspontjával, s az még csak diplomáciai konfliktust fog előidézni. . Ugyanez a minisztertanács foglalkozott Radics ügyével is. Nincsics kijelentette, hogy Radics külföldi akciója meghiúsult. A külügyminiszter kijelentése mindenesetre még korai, mert hisz Radics még el sem kezdte külföldi akcióját, s valószínűleg erre való tekintettel határozta el a minisztertanács hogy Radics ügyével a kormány csak fontosabb ügyek elintézése után kíván foglalkozni WVVWWVVWWSVSVWV^AA^A^S^^ Törökország leszerel ANGORA, augusztus 30. Az^ingóra! nemzetgyűlés törvényt hozott, a török hadsereg leszereléséről. A hadsereget béke alapon fogják újjászervezni. “——“—“——---------—' a MODERN MOZGÓ 1923. augusztus 31. 1 A tizennegyedik a 2. rész együtt. A főszerepben Petrovich, Mattyasovkij ■ és Loth Ha a brassói közönség kedvencei. 1 A szünetben Seba Fregoli, a világhitük átváltozó művésznő, kilő perc alatt 40-szer öltözik át.