Brassói Lapok, 1923. december (29. évfolyam, 272-295. szám)

1923-12-01 / 272. szám

Az előfizetés ára helyben­­ Évente................... 480 lei Félévre .... 240 „ Negyedévre ... 120 „ Havonta ... 42 „ Kézbesítési díj havonta 8 „ Az előfizetés ára vidékre­­ Évente................... 500 lei Félévre .... 260 „ Negyedévre . . . 140 „ Havonta .... 50 » Bérmentve postán küldve Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2 LEI Vasárnap 3 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAȘOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­mányosunk útján is feladhatók. XXIX. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1923. december 1. (Szombat) 272. SZÁM Előfizetési árak külföldre: Negyedévre . . . 250 lei Félévre .... 500 lei A portó­­íjak­ emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITE­RADOR, BUKAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK BUKARESTBEN: 2- 52 LEI Vasárnap 3- 52 LEI Mi erdélyi magyarok határozottan azt akarjuk, hogy ifjúsá­giunk az állam n­yelvét megtanulja. Mit g­yőződéssel ajánljuk minőséit szülőm­ h­ogy gyermekét taníttassa a meg román­nul. A magyar i­skolák tanerőd is tisztáb­ban van­nak kö­telességjeikkkel, s három­ év óta a román n­yelv tanítását o.teli%-­ merte oly csodálatos lereátriéMsfy©­ vég­­zik, hogy az elért Ark­frikai a mi javan­tifj­ra csakis becsületes megértésünket, készséges jóakaratunkat lehet megálla­pítani. .­­ Minden intelligens magyar ember tudja, hogy minél több nyelvet tanul meg, ann­ál értékesebb­ tagjává lehet a társadalomnak. Nin­cs olyan okos ma­gyar szülő, akit ne látná öröm­mel, hogy gyermeke egy újabb élő nyelvet sajátít el, kivált ha ez az állam törvénykezési nyelve, s ha leninek megtanulását az ál­lami "mindent eszközzel megkönnyíti. Iskolafenntartó egyházaink a jaru­mány jogos tanügyi követeléseit minden klór engedelmesen­ végrehajtották, a magyar sajtós a ro­mán nyelv tanulása elé sohsem gördített semmiféle aka­­­d­ályt, sőt mindig hangoztatta, hogy az államnyelv megtanulása elsőrangú szel­lemi szükséglet, melynek reális haszna is van. .­­ Szóval mi erdélyi magyarok szá­mos tanujelét adtuk eddig is, hogy a kormánynak a rom­án nyelv elsajátítás­­ára vonatkozói intencióit megértjük, tiszteletiben tartják­, s ennek miindenk­ép meg akarunk felelni. "De..., és most következik, amit nem­ győzünk eléggé hangsúlyosan és — ha kell — világgá kiáltani, hogy lojális bé­­keszeretetünk mellett m­agyar felekezeti sk­oláink szabadságát, n­yelvünk, kultú­ránk erejét, hagyományaink szentségét ráaknázni­ nem engedjük­­soha. Felekezeti iskoláink­ elleni napról­­napra újabb támadásokat intéz a kom­­­ány­hataloma. Minden csapásával le­dönteni akarja magyar fajiunk ősi csa­­ádf­áját. A lesújtó­ fejsze azonban gyem­lének fog mutatkoznii és éle­­ntógosor­­ósul azon az acél törzsön­, melyet mem­ triben kéz, hanem Isteni hatalma ülte­tett ebbe a­­vérünktől megszentelt,fölülve A kormányt m­ár sokszor figyel­­meztettük arra, hogy Mindent harcuk, mely magyar iskoláink­ gyengitését és azok lastsu kivégzését­­celozza, hiábava­lói sxtsstfu«! salunk». Két rall­p­­örit­!is Sa­i­tus, dicső múltra iTt összetetíito Magyn® népinek faji érzését és kultúráját féle földi hatalom nemi tudja telkeik­kből kiirtani. Hagyják meg tehát magyar fe­lekezeti iskolá­in­k szab­ad működését érintetlenül, mert e magyar szellemi tűzhelyek a királyhűségnek­, s hazafias­ságnak legfőbb­ támaszai lesznek. Ezt az ígéretet a lib­erális kormány nem­ akarja komolyan­­­venni. Figyelmez­­tett eseteket n­em hallgatja­­meg, nem is igyekszik megérteni. A Magyarság ve­zető férfiai a bukaresti tárgyalások al­kalmával mindig arról győződtek meg, hogy hangjuk még most is a pusztába hangzó­ szóhoz hasonló. Mert a hatalmi erőszak és a vak elfogultság most éli világát, most éli meggondolatlan­ napjait. Bizony átmenetileg is keserves na­pok ezek. A mai kormánytól nem vára­hatunk semmi j­óit, semmi vigasztalót. Ezért határozta el a Magyar Párt vezetősége, hogy az utolsó alkotmányté!a RöZ"közhős, avul, a, leromgá:4«bfc' fáruim elé lépj királyi, pl&, fettu teig* föW tűritek bmcsi bettei-i», vigasztaló fénnyel Zomu tevirágteiá családi oltárainkat. Hátha a királyi azé szebb jövőnkinek veti meg alapját. A Magyar Párt képvisvelői a napoké­ban járulnak ő felsége elé. Hisszük és tudjuk, hogy a király jóindulattal fo­gadja a magyar kisebbség küldötteit. De vájjon magyar ügyünkre nézve a minő hatása le®z érintek a királyi autísek­­­ciának? A király szava roriggyá töphra­ti a miniszter jurák egyoldalú papszhenk deletieit, mert azok nem­ szentesitett törd­vény­ek, csak ideig­­óráig tartó: iníté?J0e^ elések, sategys «ggMuakj Am Isgytem­ OMt* hogy! Ha reia%y­en­fc:* 'wfcsak újabb csalódás érne, ha szerived'ésoiufd­­re nem­ is talál úunk vigasztal­ást, abban a biztos tudatban, hogy minden állami megmaradásának előfeltétele az ország lakosságának jólléte és szabnd kultúrája, nyugodtan­ várjuk annak a boldogabb időnek megérkezését, mely a hatalmad sok lelkében a belátást meg fogja em­lelni. Ez aZ idő azónyára el fogó következ­ni, ha m minim­ázatot m áítela' egysé­­get és «áláré tennitását, akarják. T. D. S ezt minden téren alkalma­znunk kell, hogy mindannyiukkal j­ó viszonyb­an él­hessünk. A kisebbségi problémát csak úgy lehet megoldani, ha maga­sabb kultúrát tudunk nyújtani nekik. Jorga nagyhatású beszédét este hat órakor fejezte b­e. Utánai a trjöbbi savédítre adandó válasz'javaslat: előadíétja bér­­székt Iorga élesen támadja a kormány iskolapolitikáját. „Anghelescu iskolapolitikáját tovább folytatni nem lehet“ Magasabb kultúrával kell megoldani a kisebbségi problémát — A Brassói l­apok bukaresti tudósítójától.. — BUKAREST, nov. 29. A kamara zálai üléséül Constantinescu Alexander kivételével, aki beteg, a kormány összes tagjai jelen volta­k. Leonte Moldoveanu válaszol Lupu dr. tegnapi beszédének­ néhány vád­jára, majd­ dr. Dumitrescu a hajdi kárté­­rítések ügyfélben interpellált. Lupus dr. kérdi a kormánytól, hogy milyen álláspontot foglal el azok­nak a Magyarországon élő birtokosok­nak az ügyében, akiknek birtokai van­nak Erdélyben, s felhívja a kormányt egyúttal arra is, hogy interveniáljon a jugoszláv kor­m­ányn­ál az iskola és egyházi kérdések hamaros rendezése ügyében. Bratianu Vintila válaszol az inter­pellációra, kijelent­ve, hogy az erdélyi birtokosok ügyét a most folyó­ román­­magyar tanácskozások folyamán meg­fogják oldani, míg a­ jug­oszláv-román iskolaügyi tárgyalásokra nézve nem adott határozott választ. Ezután Moldovan Viktor szólalt fel és élénk színekkel ecsetelte a teljesen lezüllött csíkmegyei állapoto­kat. Az egész vonalon tombol a korrupció, gyors meggazdagodási vágy és hatósági önkény. Súlyos vádakkal illette Tabán György volt gyergyó­szentmikl­ó­si rend­őrfőnököt, Spataru István vármegyei prefektust, Dumitrescu Sándor földmi­­velésügyi tanácsost, Popescu Virgilt, Carolin Kornélt (utóbbi kettő nemcsak barátja, de rokona is a csikmegyei pre­fektusnak), akik egyrészt az idegen ál­lampolgárok tartózkodási engedélyének meghosszabbítása körül követtek el sú­lyos visszaéléseket, másrészt a földosz­tások alkalmával jogtalan után saját zse­bükre dolgoztak. Délután négy óra volt, amikor Jor­­ga Miklós emelkedett szólásra. Az egyes parlamenti pártok felett tart szemlét beszéde kezdetén, s különösen az Áve­réseit párt ellen keti ki éles hangon. Jorga a kormány külpolitikája ellen Majd rendre veszi a liberális kor­mány gazdasági, iskolaügg­yi és külügyi politikáját, s azokat élesen boncolgat­ja Különösen hangsúlyozottan ítéli el a kormány külügyi politikáját, s azt imbndjja Románia­, Jugoszlávia Lengyelország és Csehszlovákia között fennálló szerződés mindössze formai, s a három­ államinak Romániához való­ vi­szonyában semm­ül lelki kapcsolat sincs­. Festi azt a hat­almas veszélyt amelyet a szlávság terjeszkedése jelent Roton­ániára nézve, miért a szláv országok nem érez­nek rokonszenvet Románia iránt. Ezután tér át a kormánynak iskolai­­ügyi kisebb­ségi politikájára. A kormány — mondja — kiadott a kisebbségek részére egy iskolaügyi szab­­ályzatot, s kijelentette egyúttal a­zit, hogy ennél tov­ábbi nemi mehet, s több engedményt, mint amennyi ebben a rendel­etelén foglaltatik, nemi áldhat. — A kise­bb­ségek agitálnak, aho­gyan csak bírnak. Az asszonyok küldött­sége a királyné elé járulnak, olyan me­morandummal, amelyet negyvenezer magyar nő írt alá. Sándor József ma­gyar képviselő idején közénk és han­gos szóval kiáltja el a kisebbségek paf­naszát. Mindenki a kormány ellen for­dul s egy lehetetlen helyzetet teremt Én azt hiszem, hogy ez a ren­delet és ez a módszer cseppet sem alkalmas arra, hogy az erdélyi magyarságban irántuk rokonszen­vet keltsen. Nem szabad irreális eszközökhöz nyúl­ni, mert tudnunk kell, hogy az, a­ki nem akar tanulni, az erőszak alkalma­zása esetén semi tanul. — Hogyan képzelik önök azt, uraim, hogy egy katolikus lelkész ide­jöjjön és kiérje önöket,, hogy vegyék fel az ő vallását. A lelkésznek ott kell állania az oltár előtt és várnia azokra, akik hisznek az ő vallásában. Aztán Brandsoh Rudolf felé for­dulva mondotta: — Ön megtanulta a román nyelvet anélkül, hogy a mi elemi iskolánkba­ vagy rom­án líceumba járt volna valaha. Megtanulta a nyelvet azért, m­ert úgy tetszett, kedvre volt hozzá és szüksége volt reá. A korm­ány itt áll hatalmasa­n elérhetetlen magasságban, és várja a fióakaratot, hogy mások közeledjenek feléje, maguktól, j­ószánd­ékukb­ól, s ha ezt neon­ teszik, úgy erőszakoskodik. Ily iskolapolitikát, aminőt Anghe­­lescu ur­az, a mint a következő nyek mutatják, tovább folytatni nem lehet. Áldozatokra van szükség — mondta további Jorga, — hogy « Magyarság ér­­aüdulét a ralaguck szám­ára Bukarestben várja a Magyar Párt a királyi kihallgatást A Brassói Lapok m­unkatársaitó­l. BRASSÓ, november 29. A Magyar Párt — mint­ kolozsvári tudósí­tónk jelenti, — táviratot kapott Bukarestből, Misutól, a királyi palota miniszterétől, amely szerint Ferninánd­ király a Ma­­­gyar Párt küldöttségét november hu­­szonfellerk­edike után fogja fogadni. Ug­­­ron Ist­vánn már el is utazott Kolozsvár­­hól. Bukaresti tud­ósí­lónk jelen­tése sze-­­rint Ugroni István megérkezett Bukarest­be. Nagy Károly püspököt Temesvárról várják, s Gyárfás Elem­ér sem­ érkezett még meg­ a fővárosba. ’A tóhallgatás ideje még nincs s pontosan miegtállapitva s azt a küldöttség tagjáé a Mágn­­stpász­­terrel tartand­ó miegb­eszélést h­­­ingják megtudni. . Minisztertanács foglalkozott a kisebbségi iskolák kérdésével Kiutasítják a temesvári szerb vikáriust Romániából BUKAREST, november 29. A kor­mány tagjai ima délelőtt tí­z ferrakor Brai­tianu Jonnef elnöklete alatt miniszterta­­nácstól­ tartottak, amelyen a Constantines­­cu földmivelésügyi m­iszterein kívül a kormány valamiek­nyi tagja résztvett. Je­len volt még Garbloviicean­u is, aki a teg­v utóbb folytatott, de eredmény­tel értül, ju­­­oszláv—román isktolatüg­yi értekezletét­­elnökölt. , Duca külügyminiszter részletes je­­lentést tett a romáki­ -j tagjaazlá­ti tárgyal­­á­sokról, amelyek Meght ártották­ a ta­­k­ácskinzás eredM'ér­yességét. Elhatároz­­ta a ffiiíniszteri ariác­e,­­ho'­gy aj jördítva' a romániai szerbekkel memberi azt az el­í járást küvetet, amely wSlVfljtót lUx goaK'lóvia követ az AttawS, röMátibkííjeit s­zemben, » érinek első lépésseként dha h­atározta a minisztertanács, hogy Ni­­­fcol­ics temesvári vikáriust fel fogja szó-­ liítani, hogy hagyja­­el az ország területét Ugyancsak Dúca külügymi­niszter jelen­tést tett a románteiagiys® tárgyalások eddi­sti eredményéről is. Végre foglalkozott a a kisebbségek iskola ügyével­­is, a tanács­kozásnak erről a részéről azok­ban semm­­misemi szivárgott kii. A magyar gazdasági bizottság két tagja elutazott Bukarestből BUKAREST, nov. 29. A Bukarestben tárgyaló magyar gazdasági bizottság két tagja mia elutazott Budapestre. Ber­­czelly Jenő pénzügyi tanácsost családi körülményei hívták vissza a magyar fővárosba, míg a pénzügyi bizottság egy másik tagja a banklétét.*k ügyében ujftbto utasát sokért, mwat ft iz&cgym- kön» mtanyhoz. Az «d'iígi tanácskozádok ttr igazolták, hogy «. «magyar' (Mihácíjó (igen korlátolt hatáskörrel jött Bukk­reatbe, s éppen ezért újabb szakértők kikül­dését kérték.

Next