Brassói Lapok, 1923. december (29. évfolyam, 272-295. szám)
1923-12-01 / 272. szám
Az előfizetés ára helyben Évente................... 480 lei Félévre .... 240 „ Negyedévre ... 120 „ Havonta ... 42 „ Kézbesítési díj havonta 8 „ Az előfizetés ára vidékre Évente................... 500 lei Félévre .... 260 „ Negyedévre . . . 140 „ Havonta .... 50 » Bérmentve postán küldve Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2 LEI Vasárnap 3 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAȘOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók. XXIX. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1923. december 1. (Szombat) 272. SZÁM Előfizetési árak külföldre: Negyedévre . . . 250 lei Félévre .... 500 lei A portóíjak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITERADOR, BUKAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK BUKARESTBEN: 2- 52 LEI Vasárnap 3- 52 LEI Mi erdélyi magyarok határozottan azt akarjuk, hogy ifjúságiunk az állam nyelvét megtanulja. Mit győződéssel ajánljuk minőséit szülőm hogy gyermekét taníttassa a meg románnul. A magyar iskolák tanerőd is tisztábban vannak kötelességjeikkkel, s három év óta a román nyelv tanítását o.teli%- merte oly csodálatos lereátriéMsfy© végzik, hogy az elért Arkfrikai a mi javantifjra csakis becsületes megértésünket, készséges jóakaratunkat lehet megállapítani. . Minden intelligens magyar ember tudja, hogy minél több nyelvet tanul meg, annál értékesebb tagjává lehet a társadalomnak. Nincs olyan okos magyar szülő, akit ne látná örömmel, hogy gyermeke egy újabb élő nyelvet sajátít el, kivált ha ez az állam törvénykezési nyelve, s ha leninek megtanulását az állami "mindent eszközzel megkönnyíti. Iskolafenntartó egyházaink a jarumány jogos tanügyi követeléseit minden klór engedelmesen végrehajtották, a magyar sajtós a román nyelv tanulása elé sohsem gördített semmiféle akadályt, sőt mindig hangoztatta, hogy az államnyelv megtanulása elsőrangú szellemi szükséglet, melynek reális haszna is van. . Szóval mi erdélyi magyarok számos tanujelét adtuk eddig is, hogy a kormánynak a román nyelv elsajátítására vonatkozói intencióit megértjük, tiszteletiben tartják, s ennek miindenkép meg akarunk felelni. "De..., és most következik, amit nem győzünk eléggé hangsúlyosan és — ha kell — világgá kiáltani, hogy lojális békeszeretetünk mellett magyar felekezeti skoláink szabadságát, nyelvünk, kultúránk erejét, hagyományaink szentségét ráaknázni nem engedjüksoha. Felekezeti iskoláink elleni naprólnapra újabb támadásokat intéz a kományhataloma. Minden csapásával ledönteni akarja magyar fajiunk ősi csaádfáját. A lesújtó fejsze azonban gyemlének fog mutatkoznii és élentógosorósul azon az acél törzsön, melyet mem triben kéz, hanem Isteni hatalma ültetett ebbe avérünktől megszentelt,fölülve A kormányt már sokszor figyelmeztettük arra, hogy Mindent harcuk, mely magyar iskoláink gyengitését és azok lastsu kivégzésétcelozza, hiábavalói sxtsstfu«! salunk». Két rallpörit!is Saitus, dicső múltra iTt összetetíito Magyn® népinek faji érzését és kultúráját féle földi hatalom nemi tudja telkeikkből kiirtani. Hagyják meg tehát magyar felekezeti iskoláink szabad működését érintetlenül, mert e magyar szellemi tűzhelyek a királyhűségnek, s hazafiasságnak legfőbb támaszai lesznek. Ezt az ígéretet a liberális kormány nem akarja komolyanvenni. Figyelmeztett eseteket nem hallgatjameg, nem is igyekszik megérteni. A Magyarság vezető férfiai a bukaresti tárgyalások alkalmával mindig arról győződtek meg, hogy hangjuk még most is a pusztába hangzó szóhoz hasonló. Mert a hatalmi erőszak és a vak elfogultság most éli világát, most éli meggondolatlan napjait. Bizony átmenetileg is keserves napok ezek. A mai kormánytól nem várahatunk semmi jóit, semmi vigasztalót. Ezért határozta el a Magyar Párt vezetősége, hogy az utolsó alkotmányté!a RöZ"közhős, avul, a, leromgá:4«bfc' fáruim elé lépj királyi, pl&, fettu teig* föW tűritek bmcsi bettei-i», vigasztaló fénnyel Zomu tevirágteiá családi oltárainkat. Hátha a királyi azé szebb jövőnkinek veti meg alapját. A Magyar Párt képvisvelői a napokéban járulnak ő felsége elé. Hisszük és tudjuk, hogy a király jóindulattal fogadja a magyar kisebbség küldötteit. De vájjon magyar ügyünkre nézve a minő hatása le®z érintek a királyi autísekciának? A király szava roriggyá töphrati a miniszter jurák egyoldalú papszhenk deletieit, mert azok nem szentesitett tördvények, csak ideigóráig tartó: iníté?J0e^ elések, sategys «ggMuakj Am Isgytem OMt* hogy! Ha reia%yenfc:* 'wfcsak újabb csalódás érne, ha szerived'ésoiufdre nem is talál úunk vigasztalást, abban a biztos tudatban, hogy minden állami megmaradásának előfeltétele az ország lakosságának jólléte és szabnd kultúrája, nyugodtan várjuk annak a boldogabb időnek megérkezését, mely a hatalmad sok lelkében a belátást meg fogja emlelni. Ez aZ idő azónyára el fogó következni, ha m minimázatot m áítela' egységet és «áláré tennitását, akarják. T. D. S ezt minden téren alkalmaznunk kell, hogy mindannyiukkal jó viszonyban élhessünk. A kisebbségi problémát csak úgy lehet megoldani, ha magasabb kultúrát tudunk nyújtani nekik. Jorga nagyhatású beszédét este hat órakor fejezte be. Utánai a trjöbbi savédítre adandó válasz'javaslat: előadíétja bérszékt Iorga élesen támadja a kormány iskolapolitikáját. „Anghelescu iskolapolitikáját tovább folytatni nem lehet“ Magasabb kultúrával kell megoldani a kisebbségi problémát — A Brassói lapok bukaresti tudósítójától.. — BUKAREST, nov. 29. A kamara zálai üléséül Constantinescu Alexander kivételével, aki beteg, a kormány összes tagjai jelen voltak. Leonte Moldoveanu válaszol Lupu dr. tegnapi beszédének néhány vádjára, majd dr. Dumitrescu a hajdi kártérítések ügyfélben interpellált. Lupus dr. kérdi a kormánytól, hogy milyen álláspontot foglal el azoknak a Magyarországon élő birtokosoknak az ügyében, akiknek birtokai vannak Erdélyben, s felhívja a kormányt egyúttal arra is, hogy interveniáljon a jugoszláv kormánynál az iskola és egyházi kérdések hamaros rendezése ügyében. Bratianu Vintila válaszol az interpellációra, kijelentve, hogy az erdélyi birtokosok ügyét a most folyó románmagyar tanácskozások folyamán megfogják oldani, míg a jugoszláv-román iskolaügyi tárgyalásokra nézve nem adott határozott választ. Ezután Moldovan Viktor szólalt fel és élénk színekkel ecsetelte a teljesen lezüllött csíkmegyei állapotokat. Az egész vonalon tombol a korrupció, gyors meggazdagodási vágy és hatósági önkény. Súlyos vádakkal illette Tabán György volt gyergyószentmiklósi rendőrfőnököt, Spataru István vármegyei prefektust, Dumitrescu Sándor földmivelésügyi tanácsost, Popescu Virgilt, Carolin Kornélt (utóbbi kettő nemcsak barátja, de rokona is a csikmegyei prefektusnak), akik egyrészt az idegen állampolgárok tartózkodási engedélyének meghosszabbítása körül követtek el súlyos visszaéléseket, másrészt a földosztások alkalmával jogtalan után saját zsebükre dolgoztak. Délután négy óra volt, amikor Jorga Miklós emelkedett szólásra. Az egyes parlamenti pártok felett tart szemlét beszéde kezdetén, s különösen az Áveréseit párt ellen keti ki éles hangon. Jorga a kormány külpolitikája ellen Majd rendre veszi a liberális kormány gazdasági, iskolaüggyi és külügyi politikáját, s azokat élesen boncolgatja Különösen hangsúlyozottan ítéli el a kormány külügyi politikáját, s azt imbndjja Románia, Jugoszlávia Lengyelország és Csehszlovákia között fennálló szerződés mindössze formai, s a három államinak Romániához való viszonyában semmül lelki kapcsolat sincs. Festi azt a hatalmas veszélyt amelyet a szlávság terjeszkedése jelent Rotonániára nézve, miért a szláv országok nem éreznek rokonszenvet Románia iránt. Ezután tér át a kormánynak iskolaiügyi kisebbségi politikájára. A kormány — mondja — kiadott a kisebbségek részére egy iskolaügyi szabályzatot, s kijelentette egyúttal azit, hogy ennél további nemi mehet, s több engedményt, mint amennyi ebben a rendeletelén foglaltatik, nemi áldhat. — A kisebbségek agitálnak, ahogyan csak bírnak. Az asszonyok küldöttsége a királyné elé járulnak, olyan memorandummal, amelyet negyvenezer magyar nő írt alá. Sándor József magyar képviselő idején közénk és hangos szóval kiáltja el a kisebbségek pafnaszát. Mindenki a kormány ellen fordul s egy lehetetlen helyzetet teremt Én azt hiszem, hogy ez a rendelet és ez a módszer cseppet sem alkalmas arra, hogy az erdélyi magyarságban irántuk rokonszenvet keltsen. Nem szabad irreális eszközökhöz nyúlni, mert tudnunk kell, hogy az, aki nem akar tanulni, az erőszak alkalmazása esetén semi tanul. — Hogyan képzelik önök azt, uraim, hogy egy katolikus lelkész idejöjjön és kiérje önöket,, hogy vegyék fel az ő vallását. A lelkésznek ott kell állania az oltár előtt és várnia azokra, akik hisznek az ő vallásában. Aztán Brandsoh Rudolf felé fordulva mondotta: — Ön megtanulta a román nyelvet anélkül, hogy a mi elemi iskolánkba vagy román líceumba járt volna valaha. Megtanulta a nyelvet azért, mert úgy tetszett, kedvre volt hozzá és szüksége volt reá. A kormány itt áll hatalmasan elérhetetlen magasságban, és várja a fióakaratot, hogy mások közeledjenek feléje, maguktól, jószándékukból, s ha ezt neon teszik, úgy erőszakoskodik. Ily iskolapolitikát, aminőt Anghelescu uraz, a mint a következő nyek mutatják, tovább folytatni nem lehet. Áldozatokra van szükség — mondta további Jorga, — hogy « Magyarság éraüdulét a ralaguck számára Bukarestben várja a Magyar Párt a királyi kihallgatást A Brassói Lapok munkatársaitól. BRASSÓ, november 29. A Magyar Párt — mint kolozsvári tudósítónk jelenti, — táviratot kapott Bukarestből, Misutól, a királyi palota miniszterétől, amely szerint Ferninánd király a Magyar Párt küldöttségét november huszonfellerkedike után fogja fogadni. Ugron Istvánn már el is utazott Kolozsvárhól. Bukaresti tudósílónk jelentése sze-rint Ugroni István megérkezett Bukarestbe. Nagy Károly püspököt Temesvárról várják, s Gyárfás Elemér sem érkezett még meg a fővárosba. ’A tóhallgatás ideje még nincs s pontosan miegtállapitva s azt a küldöttség tagjáé a Mágnstpászterrel tartandó miegbeszélést hingják megtudni. . Minisztertanács foglalkozott a kisebbségi iskolák kérdésével Kiutasítják a temesvári szerb vikáriust Romániából BUKAREST, november 29. A kormány tagjai ima délelőtt tíz ferrakor Braitianu Jonnef elnöklete alatt minisztertanácstól tartottak, amelyen a Constantinescu földmivelésügyi miszterein kívül a kormány valamieknyi tagja résztvett. Jelen volt még Garbloviiceanu is, aki a tegv utóbb folytatott, de eredménytel értül, juoszláv—román isktolatügyi értekezletételnökölt. , Duca külügyminiszter részletes jelentést tett a romáki -j tagjaazláti tárgyalásokról, amelyek Meght ártották a takácskinzás eredM'éryességét. Elhatározta a ffiiíniszteri ariáce,ho'gy aj jördítva' a romániai szerbekkel memberi azt az elí járást küvetet, amely wSlVfljtót lUx goaK'lóvia követ az AttawS, röMátibkííjeit szemben, » érinek első lépésseként dha határozta a minisztertanács, hogy Nifcolics temesvári vikáriust fel fogja szó- liítani, hogy hagyjael az ország területét Ugyancsak Dúca külügyminiszter jelentést tett a románteiagiys® tárgyalások eddisti eredményéről is. Végre foglalkozott a a kisebbségek iskola ügyévelis, a tanácskozásnak erről a részéről azokban semmmisemi szivárgott kii. A magyar gazdasági bizottság két tagja elutazott Bukarestből BUKAREST, nov. 29. A Bukarestben tárgyaló magyar gazdasági bizottság két tagja mia elutazott Budapestre. Berczelly Jenő pénzügyi tanácsost családi körülményei hívták vissza a magyar fővárosba, míg a pénzügyi bizottság egy másik tagja a banklétét.*k ügyében ujftbto utasát sokért, mwat ft iz&cgym- kön» mtanyhoz. Az «d'iígi tanácskozádok ttr igazolták, hogy «. «magyar' (Mihácíjó (igen korlátolt hatáskörrel jött Bukkreatbe, s éppen ezért újabb szakértők kiküldését kérték.