Brassói Lapok, 1923. december (29. évfolyam, 272-295. szám)

1923-12-01 / 272. szám

«1 ffi? ASSIST EAPOR% mm. m Új hatalmi csoportot készülnek Európában Izgalom a francia politikában -n A Brassói Lapok m­unkatársát­ól. , BRASSÓ, nov. 29. Az a kordián­s szövetség, amely a háború előtt és a háború alatt Németország ellenségeit egymáshoz fűzte, teljes bomlás­ban van A szövetség m­a már csak papiroson lé­tezik, s­­uj szövetségiek és ujj tengeri ha­dtesítése köti le a világpoliti­­kát. N­ém­i ii­nek ('szerződések adták meg Eur­ópa térképiének uj formáját, nem azért válhatik jelentőségteljessé a há­­b­oru befejezése, mert uj országhatár zivért( SZa ’ ilí ,E­l­ run­)a' szivében, haneto mintn­dínere­k h­áboru utáán­ ötödik esz­tendőbén már kezdik felismerni a bér­keszerződések teremtette lehetetlen helyzetet s igyekeznek menteni azt, a­m­it azzal elrontottak. Világszerte tan­ácsi oztások folynak és alapos diplo­m­áciaii műnké; megy régibe, hogy ezen a káros helyzeten se­­gítsenek, s mentsék azt, ami menthető s most a diplomaták uj hatalmi cso­portosuláson dolgoznak, amelyek a kö­zeljövő történelmét döntő módon fog­ják befolyásolni . Im­e, egy rövidíts kép a mai h®ly­­zetríől : Franciaországban nőtten-nő az iso­galom1. Politikusok aggodalommal lát­ják, hogy Anglia mily na­g­y engedé­­kenységet tanúsít a tengeri kérdésrem.­­ Riadt izgalommal nézik, hogy a­z an­gol külügyminisztérium titkos tárgya­lásokat folytat S­­a­nyolországga­l, s a­g­­gódással tekintenek aról a tény eléi, hogy­ ezek a tárgyalások Na­gybritann­nia és Spanyolország közötti b­arátság megerősítését célozzák. A legügyesebben Olaszországi visel­kedik az dír adott helyzetben. Itália jói­kor­ta megsie­j­tette az angol-spanyol köze­ledést, s erre építette politikáját, amely moost arra irányul, hogy Marokkótok olyan tengeri kikötőre tegyen szert, a­mely Olaszország hatalmát erősíti.­­ Izguiomi uralkodik amiatt is, s ezt a sajtó,­sémi titkolja, hogy a washingtoni tengerészeti szerződést, amely Franciar­or­szág hajórajját Olaszországéval egyen­lő tonna tartalomban állapítja meg. S ez izgalom, érthető is, mert ez a szerző­dés, am­ellett, hogy Franciaország ön­teltségét nem­ veszi figyelembe, úgy alakítja át a­ tengeri hatalmiak erejét, amely­ semmibén semi lehet kellelm­es Franciaországnak. A szerződés ugy­an­­is olyan helyzetet teremt a tengerem hogy az az Olasz-Spanyol szövetség túl­nyomós fölényben lesz a Földközi ten­geren a francia flottával szemben. Török-angol tárgyalások a Mosszul-kérdésben PARIS, november 29. Az kormány utasította Törökoszig nemze­ti képviseletét, hogy kezdjen mielőbb tárgyalásokat az angol korrrettával a Mossul-kérdés rendezés© ügyében­. Hogyan halt meg Désy Zoltán •— Egsy újságíró naplójából — Lázár Miklós a budapesti hegytír felelős szerkesztője íita a lapja leg­a­ tóbbi számában : Olvasom­ a lapokban, hölgy haza­hozzák Désy Zoltánt Keletgaliciából, a zezavai temetőből. E vágtató, időkben kinek jutott eszébe Désy( az egykori ma­gyar közélet Szent György-lovagja, a legtisztább férfiú, aki valaha is a ke­zemet megszúrko­ita ? Nekem atyai ba­rátom volt, a sírját is én találtam­ meg, egy csatáktos lmsiudon anno 1915 feb­ruár 27-én. Egész élete izgalomban, ön­­feláldozásában leőrölt 56 éve pred­esz­­­linálta arra hogy egy vivaszi éjszakán eltűnjék és a szennyes dluzleien kori­an mint örök példa és hősi legenda jár­jon vissza közibénk. Ki volt Désy? Ma­gyar­­politikus, akinek zsebllántása és necsüzetessége volt. Nem­ elragadó szó­nok (Utáni koncepció — lángeszű stá­­tusférfii — szürke elgondolkozó rekedt és beteg férfiú- akinek a karaktere su­gárzott­ és fénytért mint egy ivlám­pa a ködös sötét éjben. Elment a háborúba és elesett. 1915 áprilisában terjedt el Désy Zol­tán hősi halálának him Senk?', swei­t­,iv­dott bizonyosai a h&dssrsgp&rgnefmók'­ság ellenőrizhetetlen jelentéseket ka­­pott. Elhurcolták fogságba vetették, ké­­k­tusábani tsabat­ás orv«sá ságit'­ség hijján elvérzett, lemészárolták a ko­zákok és a szivét, mint Petőfiét, a dárda hideg hegye járta át? Ekkor bukovinai és délkerekgaliciai harctereken jártam és a testi, és lelki nyomor teljességében sémi volt­­más iglondóm, mint az 56 éves hadnagy kihűlt teste. Elhatároztam: nem' nyugszom addig,, amíg a sírját meg nem 'találtam. Ismertem 'Désy Zoltánt. Tudtam: élve fogságba nem kerülhe­tett. A jószerencsére bíztam magam­ é s a­mely soha­ sohasem pártolt el tőlem­, csak kocogtunk előre toronyi an­yabarfi Sadagora már hajnal óta mögöttünk­­tavaszi förgeteg szántotta az utunka­t estére pedig csikorgó hideg lett, hogy pokrócba burkolva, mint az arab harcosok didergünk és átkozlódunk a szalmán. Zöldelő táblák között keletnek haladunk, amikor végre nemi is mesz­­s­ire ágyuk szavát hozza felénk az alko­nyat. (Régen boldog ifjúságomban ku­tyaugatás, harangszó, hirtelen feltűnő Világosság emlékeztette az utast, tanya, falu közelségére. A háborúban látni, az ágyúzás kutyaugatása, harangzúgása, vi­lágossága a vándornak.) Valóban né­hány perc múlva román falu alvégén fordulunk be, futárok nyargalnak, a nyengykápájukban olajmécses, szalmafe­deles viskók fénye­s pocsolyában tűk­­öződik vissza, a katonák dalolnak ma­­gyar és román nótákat felváltva. «Lo­ Vás­ok+rock a ftd'life«*. A röpülő lovasok­ vezérkara a román nép­tanító alacsony mesteng­erendás szo­bácskájában ül, amikor bekopogtatok hozzájuk. Az asztalfőn a kapitány, gróf Bissingen, ‘magas, szikár arisztokrata, "'körülötte gróf Brandis és Balázs fő­hadnagyok, gróf Thun, Lincke-graf Tordi és gróf Sylva-Tarvuaka, Müller hadna­gyok, O­ Jez de Rouse zászlós. Ezek Lésy ma­ros vásárhelyi népfölkelői mellett har­coltak a zalaszeyki sáncok alatt. És sorra elmondják a következőket: Bissingen: Huszonharm­adikán dél­után indultunk el a 202 szám­ú magaslati pont irányában, ahol a Zalaszeykit vé­dő megerősített orosz állások­ kezdőd­nek. A 19 honvédzászlóalj egyik nép­felkelő századát tám­ogattuk. A honvé­dek élén sovány, idősebb­ hadnagy ha­ladt, a sapkáját levette, a haja ősz volt, a bajusza is, cigarettázva IQ—12 lépés­re mindig a csapata előtt haladt A katonái «méltóságos jó urunknak» szé­l­­tolták. Nekünk rögtön feltűnt a legény­ség és a tiszt viszonya­, a honvédek úgy néztek föl rá, mint valami szentre. O­to mindegyiket a nevén szón­totta. Megle­petésszerűen szuronnyal rajtaütötték­ az orosz állásokon, elfoglalták és lefész­­kelték magukat. Most kezdődött az iga­zi tánc. A szomszéd sáncok gránátokkal lőtték a honvédeket, az öreg méltósá­­gos hadnagy azonban tudomást sem vett erről, tovább is a katonák előtt járkált,­­arirettásekt, a fiésésesek­et kö­tözgette. Megtudtuk, hogy a hadnagy úr Désy Zoltán magyar képviselő, nyu­galmazott államtitkár. Fél 11 órakor koromsötét tett, az ágyutűz megszűnt, rövid időre, odamentünk Désyhez és bemutatkoztunk. Mosolyogva kínált ci­garettával, azt mondta, szenvedélyes do­hányzó­, nem bír füst nélkül. Éjféltáján , a honvédek és a lovakról leszállott dra­­gonyosok és huszárok szuronnyal, kara­béllyal mintegy 800 métert előre dolgoz­ták magukat és elértek azt a pontot Za­­laszeyki-Horvan­yicai mellékvasuti vo­nal az országutat keresztezi. Mi a jobb­­szárnyon berekedtünk, Désyé volt a centrum. Az oroszok egyre nagyob­b tö­­megeket dobtak elénk, Désyt egész re­gimentek támadták, amelyeknek kozák erősítései is voltak. A honvédek állása­­­lőtt rettenetes öldöklés folyt, miig lát­­t­ni, hogy Désy a csapat élére fut és ellentámadást parancsolt. 200 lépésre Désy megbotlott és elesett. Nem­ hiszem, hogy sebet kapott volna, mert az ellen­ség oly közel volt, hogy puskát már senkit sem használt, szuronnyal, dár­dával dolgoztak mindkét részről. Még estében is kiáltozott, a honvédek mond­ják, hogy ezt kiáltotta: — Fiaim, fiaim, ne törődjetek.... — Valósglnüteg e egy kidöntött drót­­­sövénybe botlott, így csúszott a sárba. Nyomban 10—12 kozák esett neki, mi ki akartuk vágni, de a túlerővel szemben nem­ tudtunk, kézelat»!»' bárkézojb Msg­ Letartóztattak egy pénzhamisító bandát Jassyban Erdélyt hamis ötszázlejesekkel árasztották el Bukaresti tudósítónk telefonjelentése. JASSY, novemb­er 29. A jassyi Feridi- őrség ma nagyszabású­­ pén­zhamisító­­bandát leplezett le, mely nagy tömegek­­ben gyártotta a hamis ötszáz lejeseket. A leleplezés annál nagyobb feltűnést keltett, mert a­­pénzhamisító bánda felé egy gazdag vaslul­i földbiirtokos, aki fiával együtt már hosszabb idő óta űzte a pénzhamisítás jövedelmező mestersé­gét. A jassyi rendőrségnek már régóta tudomása volt arró­l, hogy környékén­ egy pénzhamisító társaság végzi bűnös üzelmieit, s hosszas nyomozás után si­került mia letartóztatni a társaságnak valamennyi tagját, akiknek főnöke Mar­ge­scu földbirtokos. A banda többi tagjai mind' társaságbeli, tekintélyes és vágyó-­ nos- emberek, s éppen­ ezért m­ég jele­nthetetlen rejtély ma is, hogy mi tridik­tolta őket arra, hogy hamis pénzek gyártásával foglalkozzanak. A pártoa működése kiterjedt Jassyra, Castra, Vaslul­ra, s maga a hamisítás Margescu birtokán folyt. .­­ 1 | A hamis ötszáz tejeseket legna­gyobb részben Erdélyben érté­kesítették s teljesen elárasztot­ták az országnak ezt a részét a hamis bankókkal. A sassyi rendőrséginek a bűnszövet­kezet összes tagjait­­sikerült kinyomozni­, s a legközelebb­i órákban még szenzá­ciós letartóztatások lesznek. Tudtak-e Márffyék a régi bombamerényletekről ? Hogyan terelődött a gyanú az ébredőkre ? — Márffy József szerint külföldre szöktek a korábbi bombamerénylők A Brassói Lapok m­unka­társ­át­ől. BUDAPEST, nov. 29. Budapesten ma már mindenki tudja, hogy a teljes apparátussal nyomozó rendőrség most már megtorsíthatatlanuul elérkezettnek látta az időt, hogy egyszer és minden­korra leszámlolj­on azokkal al felelőtlen elemiekkel, am­­elye­k­ évek óta bizonyos időközökben nyugtalanítják a. ‘11 síkossá­got. A Reviczky-utcai b­ombamerénylett alkalmiáv­al a­ francia követ levelet ka­pott, amelyen a már eléggé ismert 101-­­es bizottság szerepelt aláíróként. A főkapitányságon legelőször azon­ban­­az irány­ban kezdtek tehát kuta­tni, hogy kik lehetnek­ a bombamer­ény­­­etek alkalmával mindig jelentkező, ti­tok­la­­tos 101-es bizottsá­gnak a­ tagjai. A szá­lak Kovács testvérekhez és Vas Titusz­hoz vezettek, akiket előállította­k, öt na­­pig a rendőrségen tartották őket, min­dennap többször kihallgatták, faggat­ták a négy fiatalem­bert, hogy Vijjjon nem­ tudhak-e valamit a­ francia követ­ség elleni bloimbolm­egényletről. Szo­mb­aton azután mind a négyüket szab­alban engedték, mivel a rendőrség figyelmét új dolgok vonták magukra. A főkapitányságra ugyanis bizalmas jelen­tés érkezett arról, hogy a IX. kerület egyik kiskocsmájá­ban esténként gyanús fiatalembe­­rek találkoznak, akik sokat beszél­nek a legutóbbi benshamerér­ylet­ről és a heatori nyoma-ásról. A ferrancvárosi korcsmatársaságnak tag­jai sorában volt Márffy József, Ador­ján Géza és m­ég néhány más ismert­nevű ébredővezér is. Ekkor detektívek kezdték figyelni a vendéglőt és az ott hallott beszélgetés­ekből ,az a­ meggyőző­dés fortoláló­dott ki bennük, hogy ennek a társaságnak tagjai nemcsak a Reviczky-utcai merény­letről tudnak, hanem tudomásuk van az eddig elkövetett összes bűncselekményekről is. Ezen az alapon tartóztatták le az­után Hesz Károly önkéntest, Chriasti József pallérsegédét s végül Márffy Jó­zsefet és Adorján Gézát. A kihallgatá­sok során hangzottak el azután a­ m­ár is­mert vallomások, amelyek kétségen­­kívül igazolják ,a­ letartóztatottak bű­nösségét. Ma csütörtökön délelőtt Adorján Gézát hallgatták ki. Vallomásában elő­adta, hogy m­ár egy év óta­ elmaradt az ébredők összejöveteleitől, miivel sok ember isen csalatkozott és ez elkedveltte­­n élette attól, hogy tovább­ foglalkozzék az ügyekkel. Azt a kijelentést tette, hogy véleménye szerint a korábbi­ bombamerényletek elkövetői már ré­gen külföldön helyezkedtek el. Vallo­másával szemben a­ főkapitányságon valószínűnek tartják, hogy Márffyék az 1922. évben az erzsébetvárosi Demok­rata Kör dohány utcai helyisége el­len elkövetett tragikus emlékű pokol­gépes ínerény­letről is tudtak. ím, a&emfa#­t. " Albert János elnök ur szélhámosságai Veszedelmes gonosztevő a brassói rendőrségen —­­A Brassói Lapok mmunkatársától,­­ BRASSÓ, nov. 29. Ma reggeli szá­mlában beszámolt róla a Braiss­óii La­pok, hogy a brassói álla­m­rendőrség kézrekerítette Albert János ügynököt, aki szélhá­m­osságaiival egész csomó, em­bert megkárosított. A rendkívül lelemér­nyes gonosztevő letartóztatásának előz­ményei az alábbiak: Az eltolult napokban Hinti Henrik brassói álla­mrendőrségi irodafőnök Er­zsébetvároson járt. Itt bizalmasan a­r­­ról értesítették őt, hogy jelenleg Bras­sóban időzik egy Albert János nevű egyén, aki az utó­bbi hetekben elegáns autóval végigjárta a­ brassókörnyéli fal­vakat, ammelyekb­en úgy evi azon recipe szerint számos szélhámosságot követett el. Minden községben felkereste a te­­kintélyesebb­ földesgazdákat, akiknek­ úgy folutatkozott be, mint ,a medg­yesti gazdasági egyesület elnöke, akinek nagy mennyiségű széna van a­­birtokában­, a melyen olcsó áron túl akar a­dni. A falusiak felültek a mesének és szívesen lefizették az elnöknek a minden vagyon után kért 500— 500 lejt. Az előleg felvevése után Albert nem száll­itotta le a szénát, hanem Bras­­sóba­­jött és itt is folytatta garázdál­kodásait. Hintz Henrik is visszatért Brassóba és nyomá­ban hozzálátott a nyomozáshoz. Rövidesen megállapi­­totta, hogy Albert, aki valóban Brassói­ban tartózkodik, nemi fa, medgyesi gaz­dasági egyesület elnöke, Kand­ó­­egly csaló­, akinek se­m megbizatásra, sem szénája nemi Volt. Azt is megtudta róla, hogy a Barcasági Ud­var éttermjeiben ét­kezik­ Tegnap, szerdán délben rá­ is akadtak a detekt­erk­­Albert Jánosra, akit előállítottak. Albert János 46 éves alb­ísi (nagyküküllőmegyei) lakos, bi­­zalm­at­keltő megjelenés és jó beszélő­­képesség jellemzi. Kihallg­atása alkal­mával b­ev­allotta, hogy Zlom­ányban, Vido­mbákon, Rozsnyón, Höltövényen s Brassóban nagy összegeket vett fel, a­z­­zal az ürüggyel, hog­y szénát szállít. Bevallása szerint ezen­ a módon 47.000 lejt vágott zsebbe, amely összegből a letartóztatás pillanataiban mindössze né­hány száz lej volt nála. Vallomásával szemben a rendőrség bizonyosra veszi, hogy legalább százezer lejt tesz ld az az összeg, amellyel Albert megkárosította a hiszékeny­­brassói és brass­ókörnyéki gazdákat. A rendőrség beism­erő val­lomása alapján őrizetbe vette Albert Já­nost, akit mindaddig nem kísérnek át az ügyészségre, a­míg a rendőrség nem hallgatja ki sí károsultakat, akiknek l­ezárása rendkívül magas. A rendőrség minden, tevékenységével folytatja a nyo­mozást.

Next