Brassói Lapok, 1924. február (30. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

F&szerkesztő: SZELE BÉLA d­r. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2 Lli­ l Vai&mnnp 4 i.rdi A* «ISiiuUi ára holybaai Évente...................... 480 lel Felévre .... 240 , Neeryedevre ... 120 » Havonta ... 42 „ Kézbesítési dij havonta 8 „ Ab­elefizetáa ára vidékre­­ Évente . ... 500 lej Félévre .... 260 . Negyedévre ... 140 . Havonta .... 50 . Bérmentve postán küldve XXX. éVFOLYA XVI. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAȘOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Előfizetési árak külföldre­­ Negyedévre . . . 250 lei Félévre . . .500 lei A portódíjak emelése esetére aj előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. tilKUtli bübm­­ ! Brassó kivételével kizárólag a PUBUCITE KADOR, BUKAREST, Etrada Berthelot No. 1 vagy annak­­fiókjai veszne­k fel APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­ttáfik­oknak fpla IHntók N­UESTIEI: 2-12 LEI Vasárnap 5 L­E 1 1924, ismeretlen, titokzatos esztendő, várjon mit rejtegetsz, mit tartogatsz a szá­munkra? A Gorgonarcu félelmes bal­sorsot-e, mely idáig is könyörtelenül ül­dözött, vagy a tündérképü jószerencsét mely idáig is csak csábítva, csalogatva csillogott előttünk? Ol­, a mult, a múlt, amit ma, Szil­veszter éjszakáján könnytelen arccal és érzéktelen s­zívvel temetünk, nagyon sö­tét, kietlen, vigasztalan évfolyam vala, melynek haragos fekete hullámai szinte életerőnket, akaratunkat, reményeinket is magukkal sodorták. Még visszapil­lantani reá is annyi volna, mint a kővé­­meresztő Medúzám látványa, amitől csak Fortuna istenasszony tükre — a jövő — menthet meg bennünket. Tekintetünket hát előre kell vet­nünk abba a talányos, alaktalan, de színes szépségeket sugárzó világba, mely kiszámíthatatlan, de örök törvé­nyeivel, Isten és­ a história titkos vég­zéseivel ezután következik, és hitün­ket, amelynek pillanatra sem szabad hozzánk hűtlenné válnia, meg kell erő­sítenünk sorsunk kedvező fordulatának bmátó reméltével. Erre buzdít a né­pek t­örtént.ie a nv­ayar^£? vérrel és zivatarokkal .terhes*faultja, a költők prófétai jólszava, valamint lé­­­tünk nagy problémája. Nehéz küzdés előtt áll a romániai magyarság, de nincs­­élet, nincs öröm , és nincs diadalmas jövő küzdelem nél­kül. Napóleonról mondhatták, hogy ha­­nyatfekve, kardja hegyével emelhette magához a császári koronát, de egy kis népnek, egy legázolt népnek, egy vérét és vagyonát vesztett népnek minden talpalattnyi előhaladást véres erőfeszí­téssel kell megváltania. Olyan időket élünk, amikor roppant áldozatokra van szükség, hogy népi­­jogainkat kivívjuk és állandó jóllétünket Kom amit föld­jén megalapítsuk. A pillanatnyi kényel­metlenségekkel, testünk és szivünk egy —egy vérző sebével nem szabad törőd­nünk. »A nagyratermett áldozatokban él, mondja a költő, s az a bátorság, mellyel egy nép nyelve, kultúrája örök kincseit véd, átüti a fene fátumok mez­dithatatlan záraitos gyémántfegy­veré­vel a mennybe nyit fényes utat.« Az a szerencséten sors, hogy nem értenek meg bennünket, hogy becsüle­tes hűségünket gyanúval és rágalommal illetik, hogy e bizalmatlanságtól eltelve nyugtalanná és gyötrővé teszik nap­ ’­jainkat, nem tarthat örökké, de semmi­esetre sem törhet, meg bennünket. A­meddig mások követnek el velünk szem­ben igazságtalanságot, addig nincs okunk sem lázongani, sem kétségbeesni végzetünk miatt. Csak ha magunk vol­nánk igaztalanok -és méltatlanok -ön­magunk és kötelességeink iránt, akkor vonhatnánk le fatális következtetést küzdelmes végzetünkből.. Igazunk és hűségünk tudatában a jövő harcára elszántan, áldozatkészen, a hit kincses, talizmánjával keblünkben kell előre indulnunk. Ne feledjük, hogy a­­hit odalöveli vi­gasztaló sugarait, ahol a fájdalom me­nedékhelyet keres; még a sir éjszakáját is megvilágítja; az emberek előtt nagy­szerű és mérhetetlen távolba nyit kilá­tást.« Ne a jelen gondja, s gondolatra tött se be egészes lelkünket, hanem «4 határtalan jövő is, melynek folyamán hivatásunk, méltó magasára kell emel­kednünk. Erre a„, küzdésre az Ajibau «. ma­gyar népet a szellem és erkölcs fegyve­reivel kell felruházni. A virtus, mond­ja Berzsenyi, nem hiú agyváz, hanem boldogságunk védistene, mely a méltó bért a jóknak megadja, még a tömlőé­ben, meg a kereszten is. Magyarságunk erényei, mint az egyiptomi síremlékek üregeiben fenn­maradt búzaszemek, kedvező talajba jutva, gazdagon fognak újra kisarjadni. Csak lelkészeink, tanítóink, vezető fér­­fiaink, lelkes asszonyaink ne lankadja­nak e drága kincsek feltárásában, csi­szolásában, megőrzésében. Az általános A zavarból és romlottságból, mint Ca­­nf­en­s a tenger hullámaiból halhatat­lan Luzládája kéziratát, meg kell men­teni a magyar faj tiszta lelkületét, mun­kára való képességét, földjéhez, hité­hez, nyelvéhez való ragaszkodását. Ne csüggesszen el senkit az u­gon-PáRÚ-', décel­ber 31. A Ti­nospócseh­ írszlovák szerződés, mzgyet január köze­pén írnak alá Benes és Poincare fo­ári­sá­ban. Európa valamennyi álla­mban nagy meglepetést és feltűnést keltett, s mindenütt messzemenő katonai, politi­kai­­és gazdasági jelentőséget tulajdoní­­tanak neki­ .­­ Elsősorban arról van szó, várjon Varsóban hogyan fogadják az eseménye­ket. Eddigi a Javorina-i kérdés, am­ely mi­att Csehország és Lengyelország­ között súlyos ellentét volt, útjában állott an­­nak, hogy Franciaország Csehországgal is, Lengyelországgal is szövetségben áll­­jon. A Javorina-kérd­ésben idejűr­óbb tör­­tén­i döntés ó­ta ez az akadály elhárult, de egy másik nagy probléma, az orosz kérdésben való tájékozódás szempontja merült fel. Minden jel arra vall, hogy a francia-cseh szövetség mögött az orosz kérdés rendezésének szán­déka rejlik olyan értelemben, hogy Szovjet-Oroszországot az adóssá­gok kérdésében engedékenyebb állásfoglalásra bírják és ennek ellenében megszüntessék izolált­ságát. A francia,cseh szerződéssel támadt helyzettel szemben az európai nemzetek sorában már bizonyosí’­o­­­t ellenzéki csoportosulás is kezd kialakulni. Egyik tényezője ennek Olaszország, am­ely főként gazdaságii­­szempontból agu­gódiik és attól tart, hogy a francia-cseh ipar között szoros együttműködés jön létre, am­ely egyrészt fokozná a franci... nagyipar érdekszférájának kiterjedését, másrészt lehetővé tenné a francia és cseh ipar oroszországi térfoglalását a többi állami rovására. A másik ellenzéki­ áramlatnak Lengy­elország és Románia az oszlopai, a­­ amelyek Orosországgal szemben változatlan bizalmatlansággal vi­seltetnek és nem szívesen látnál izoláltságának megszüntetését. Az angol álláspont az­­orosz kérdés­­ben az, hogy lehetővé kell hg.-ul Szovjet a­dolat, hogy aránylag kevesen vagyunk, s a ránk zúduló csapások súlya alatt össze kell roskadnunk, el kell pusztul­nunk. A történelem egészen mást tanít, és egészen mást a mindenható termé­szet is. Egyetlen makkból az egész vilá­got tölgyekkel lehet teleültetni, s a kis patak útja is a nagy óceán felé vezet. E tudattól eltelve, tisztelettel törvé­nyeink, hűséggel uj hazánk, szeretettel román testvéreink iránt, menjünk ne­ki az uj, a titokzatos, a boldogság re­ményét csillogtató új évnek. »Előre, előre szünetlenül, ha utunk egy ideig sivatagon vezet is át, vagy szakadékai vérrel telnek is meg, elkövetkezik majd a nap, mikor a sötétség eloszlik, a szik­lák megvilágosodnak, s minden oldalon fény és szín árad szerte. Ekkor végre elérjük az igazság és testvériség ígéretű földjét.H­or­oszország normális diplomáciai hely­zetei, d­e föltétlenül követelni kell, hol Szovjetoroszor­szág a külföldi adósság kérésében elfogadható álláspontot fog­­­laljon el.­­ A francia-csehszlovák­ szövetség hí­re különbsen Londonban élénk kommen­­­álásra talált. Az angol politikai körök sajnálják, hogy Csehszlovákia a szerző­dés által éles ellentétbe került Némzet­­­országgal és késznek nyilatkozik arra, hogy a német délkeleti határon minden politikai­­ konfliktus esetén úgy ' szere­pel­jen, mint Franciaország' akaratn­él* kuli megbízottja. Az angol katonai és politikai körök rendkívüli érdeklődéssel fordulnak Len­y­­elország új álláspontja felé. Itteni promáciai körök azzal ,. számolnak, hogy Lengyelországot föl­­fogják venni a kisantantba. Beavatott londoni körök vélemé­nye szerint ez a kisantant bomlá­sát jelentené. Lengyelország és Csehszlovákia a kásán­tant szövetségében hevest és ma­­kacs harcot vívnak majd egymással a vezetésért. Valószínű, hogy lengyel, vagy román vezetés alatt létrejön majd­ az orosz határállamok szövetsége, amely Lengyelországot, Romániát, Lettorszá­got és Észtországot foglalná magában, amiig Csehszlovákia Jugoszláviával együtt egy, a franciák felé orientálódó államcsoportot alkotna, amelyhez később Görögország és Magyarország is csatlakoznék. Minden jel arra vall, hog­y a romján és­­ enged politika pénzügyi okoknál fog­va is erősen közeledik Angliáihoz. Ennek a csehszlovák-r francia szöv­­vetségnek a cseh lapok, különösen ped­ig a Tribuna véleménye szerint a legközel­­ebbi következménye a Hohenzollern di­­nasztiát illetőleg az lesz, hogy a német trónörököst, aki csak nemrég telepedett fe el sí birtokáig el fogják I.Val&tani Né­­m­etországba.­­ Biztosra vehető, hogy a kisantant a szövetséges államok segítségé­vel már a közeljövőben ultimata- Az orosz kérdést akarja rendezni a francia-cseh szerződés­ ej állam­csoportok terve — A Brassói Lapok tradesi távirata. — BHAISUV-BRASSO, 1924 január 1 (kedd) Mod­astaiauak­­ oldal 1. SZÁM mot fognak küldeni a német kor­mányhoz, amelyben követelni fog­ják a trónörökös kiutasítását. A trónörököst ■valószínűleg Korf­u-­ ba fogják száműzni.­­ A kisantant tanácskozásának tárgysorozata A kísantant legközelebbi konferen­ciáját január 9-én tartják a követ-C kezű tárgysorozattal: 1. A békeszerződések sértetlensége. 2. Egyenjogúság a nemzetközi konferenci­áiákon. 3. Görögországnak a kisantant tagjai sorába való liszregett belépése. 4. Jugoszlávia, Csehszlovákia és Romi-A­nila között való szövetség ki­mélyítése és 5. A kisantant tekintélyének nemzetközi vonatkozásban való megszilárdítása.­­ A tárgysorozat első pontját — amint azt a Venkov estilap írja —­­azért fogják tár­­gyalni, mert Magyarország kísérletet tesz a jóvátételi kötelezettségnek nem­ teljesítésére. Bulgária pedig újból be akarja hozni az általános védkölei érett­ségét. * „A miniszterek ígéreteinek A kamara magssa­razta szl ».zlaterbem a költség­vetést A­dkass­ói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST,­dec. 31. A kamara mai, karácsonyelőtti utolsó ülésén Pop Geor­ge azt indítványozz­a, hogy az Oroszor­szággal a jövő hó folyamán megkezdődő salzburgi tanácskozások napirendjére a Krímben levő kétszázezer erdélyi ro­mán vagyonának ügyét is tűzzék ki. Dun­ca miniszter ezt megígéri. Dregh­i Flórian lelkész szólalt fel ezután, aki a lippai szenátor választás visszaéléseiről szólván bejelenti, hogy a l­­bliani hatóságok őt szombaton lefogták és egész éjszaka elzárva tartották, mert az ellenzéki párt jelöltje érdekében fej­ti­k­ ki propagandát. Dregh­i beszéde alatt, a többség ál­landóan zajong és ellenmondásokkal ki­­kö­ti a szónokot. Marzescu miniszter akar válaszolni üregjeinek, de amikor arról szól, hogy a kormány meg fogja torolni a visszaéléseket, Juniata képvise­l­ő felugrik helyéről és a" Miniszter felé kiáltja: " Semmi értéke sincs annak az m­éretnek, amely a miniszteri pa­dokból hangzik el. Tatarescu is megígérte,­ hogy véget fog vetni Erdélyben a választási visszaélé­seknek, s ezek azóta csak megnagyob­bodtak. A miniszterek ígéretének nem hiszünk! Az elnök rendbéutasítja Juniant, mi­re aztán Marzescu mégis megígérhette, hogy a lippai választás bűnöseit meg fogja büntetni Ezután következett a költségvetés tárgyalása s azt a m­ai ülésen a kamara részteteiben is elfogadta, az ülés azzal végződött, hogy Bra­­tianu Jones boldog ünnepeket kívánt a képviselőknek. A legközelebbi ülés január huszon­kiilenczün­tén lesz. A szenátus tegnap tartotta meg ka­rácsony előtti utolsó ülését, megsza­vazva egy csomó törvényjavaslatot. Leg­közelebbi ülése január huszonnyolcadi­­­kán lesz.

Next