Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-02 / 76. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente................... 480 lej Félévre .... 240 , Negyedévre ... 120 „ Havonta .... 42 „ Kézbesítési díj havonta 10 „ Az előfizetés ára vidékre : Évente................... 500 lej Félévre .... 260 „ Negyedévre . . . 140 „ Havonta .... 50 „ Bérmentve postán küldve XXX. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAȘOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—86. szám. Telefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Előfizetési árak külföldre: Negyedévre . . 250 lej Félévre .... 500 “ A portoldijak emelése esetére az előfizetési dij emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRD PártSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 2. (Szerda) MM,!!: 252 LEI Vatarnap 3 LEI A nemzeti kisebbségek napja Brassóban A német-szász néptanács tiltakozik az iskolaügyi reformok ellen — Glendyser brassói lelkész az Astra által rendezett előadáson a hazai németség keserű csalódását tolmácsolja — A Brassói Lapok munkatársától. — BRASSÓ, március 91. Vasárnap Brassóban a romániai németség, s vele kapcsolatban a nemzeti kisebbségek nagy problémája volt napirenden. Véletlenül vagy térszerűen, az mindegy, a szászok, svábok, és más germán elemei az új Romániának, egy napon, majdnem egyidőben, testületi határozattal és egy kiváló reprezentánsok lángoló szavaival nyilvánították ki a hazai németség mélységes csalódását az ígéretekben és kilátásokban, égető fájdalmukat kulturális kincseik és évszázados erősségeik veszedelme miatt és szenvedelmes tiltakozásukat a kormány jogfosztó iskolai törvényjavaslatai ellen . Ez az erőteljes és egységes föllépése a romániai németségnek ép oly tiszteletreméltó, mint időszerű és jogszerű. Valóban az orpód és rendszer,ahogyan a magát szabadelvűnek nevező kormány a nemzeti kisebbségek szabadságjogait megsemmisíteni iparkodik és az a végzetes csapás, melyet e jogokra az iskolai reformokkal készül mérni, már a végsőkig fokozza a csalódás, keserűség és méltatlankodás indulatát. A kocka immár el van vetve, s ha a romániai nemzeti kisebbségek feljajdulása és tiltakozása most is eredménytelenül fog elhangozni, az egész nemzeti kisebbségi küzdelemnek új alapon, új szervezkedéssel, a harc új irányával és bár mindig törvényes, de hatásosabb eszközeivel kell folytatódnia. A romániai németség tiltakozása Az erdélyi német-szász néptanács március 30-án, vasárnap délután 4 órakor Brassóban a Honterus-gimnázium aulájában Schullerus Adolf dr., püspöki vikárius, szenátor elnöklete alatt teljes ülést tartott, melyen az állami népiskolai törvényjavaslatotttárgyalta és egyhangúlag a következő határozatot hozta: Az erdélyi német-szász néptanács a leghatározottabban állást foglal a törvényjavaslat ellen, mely az országban levő német nevelőintéz Astra által rendezett nagyon érdekes és értékes előadás-sorozatban az akadályozott Antonescu helyett március 30-án délután 5 órakor dr. Glondys Viktor brassói ev. lelkész a kiváló tudós tartott előadást német nyelven. «•Pszichológiai adalékok a kisebbségi kérdéshez« címmel. A Laguna-líceum tágas dísztermébe nagy és szép közönség gyűlt össze, legnagyobb tömegben szászok, de sokan voltak románok és szép számmal magyarok is. Román Ítélet a hibákról Glondys bevezető szavaiban az Astra vállalkozását méltatja. Annak a szellemnek a kifejezése akar lenni ez az előadássorozat, hogy mindkét részzetek nagy részét megsemmisüléssel fenyegeti. Azokban az állami népiskolákban azonban, melyek a jelen javaslat törvényerőre emelkedése után még fenn fognak állni, az anyanyelvi saját népkultúra ápolása és az anyanyelv annyira meg lesz szorítva, hogy ez iskolák magas népnevelő feladataik betöltésére távolról sem lesznek képesek. Egyidejűleg a német-szász néptanács állást foglal a törvényjavaslat ama rendelkezései ellen, melyek a felekezeti oktatás törvényes szabályozását megelőzve, a felekezeti képzőintézetek szabad jövőjét fenyegetik. Az erdélyi német-szász néptanács tiltakozik továbbá a kisebbségi állami népiskoláknak a javaslatban tervezett előrelátható megnyomorítása, a német kisdedóvók német karakterének veszélyeztetése, a községi iskolák felfüggesztése, a tanítóképzés fenyegető államosítása, valamint az állami elemiiskolai intézmények fenntartási költségeinek a politikai községekre való áthárítása ellen. A nagyromániai német nép, a törvényjavaslat rendelkezéseiben kulturpolitikai bírtok állományának legsúlyosabb veszede lantét látja. Tiltakozik a rombolás ama szelleme ellen, mely e rendelkezésekről szól és a legnagyobb határozottsággal állítja vele szembe azokat az erkölcsi erőket, melyeken a német népiség felépült. Az utolsó órában még a román közvéleményhez fordul, hogy a végzetes hibát, melyet a törvényjavaslatnak a közölt szövegében való elfogadása jelentene, elhárítja és emlékezteti a román népet azokra az ismételten tett ünnepies ígéretekre, hogy a kisebbségek jogait meg fogják óvni. Egyidejűleg azonban felhívja a néptanács a nagyromániai német parlamenti pártot, mint politikai képviseletét, hogy a harcot a törvényjavaslat ellen a legteljesebb határozottsággal vegye fel. Jől tiszteltessék mindaz, ami szent és drága, hogy egymást jobban megismerjék és megbecsüljék és közös erővel munkálkodjanak a haza javára. Az Astra tehát nemcsak kulturális, de állampolitikai szempontból is nagyértékű akciót végzett. Mehedinti azt mondta, a politika alkalmazott erkölcs és jaj annak az államnak, mely nem ezen alapul. Lepadatu szerint a denacionalizálási törekvés képtelenség. Bogdan Duicának a szászokról mondott dicséretéről nem beszélhet. Hivatkozik Pocliseanu román akadémikusra, aki a kisebbségi ügyet a legfontosabb problémának mondta és azt állapította meg, hogy itt követik el a legtöbb hibát, amit Duca külügyminiszter legutóbb úgy fejezett ki, hogy a kisebbségi kérdésben végzetes hibákat követtek el. Ezek a hibák, a román tudós szerint, azért történnek, mert az emberek nem látnak tisztán. A regátban nem volt kisebbség, a csatolt területek románságát pedig erősen befolyásola a tegnapi mák iránt érzett revans. Glondys ezt a megokolást nem osztja, ellenben az ellenhatás indokát az évszázados álom váratlan beteljesülésében és a románság szangvinikus szellemében látja. A románságnak azonban számolnia kell azzal a ténnyel, hogy Románia lakosságából 23 százaléka nem román, akiknek más fajuk, nyelvük,, vallásuk és világnézetük van. Ezeket nem lehet hatalmi erővel, ostromállapottal, szigurancával, csendőri, rendőri felügyelettel kormányozni, hanem csak lelki és erkölcsi alapon. A nemzeti kisebbségek nem játéklabdák, s ügyük nem pártkérdés, sőt nem is csak állami kérdés, hanem internacionális kérdés, melynek elintézése a morál körébe tartozik. Ha nem akarják, hogy az ügy kezelése csak ökölcsapás legyen a vízbe, meg kell hallgatni az igazságokat is. És ő, mivel eredményre törekszik, őszinte lesz, ami annál inkább lehet, mivel egyedüli célja, hogy hid építtessék az ellentétek áthidalására. • A németség rögtön csatlakozott majd lassanként csalatkozott Két kérdést vet föl, hogy, azokra feleljen: minő pszichológiai fordulat állt be a németségben a csatolás óta és minő lélektani tényekkel kell eljárni a németekkel szemben? Az elsőre nézve azt mondja, hogy míg a románságra nézve a helyzet adva volt, a németségnek még határoznia kellett, ők Bukovinában még a monarchia összeomlása előtt, dacára a rutének fenyegető magatartásának, elhatározták a Romániához való csatlakozást. Meggyőződésük volt, mint a szászoknak is, s mint valamennyi német elemnek, hogy a román államban olyan szabadságuk lesz mind kulturális, mind nemzeti szempontból, amilyen még nem volt. Mit lehetett volna ezzel a lelkes odaadással, ezzel az önkéntes készséggel, ezzel a nagy erkölcsi tőkével csinálni, ha felhasználják és jól gazdálkodnak vele? De jöttek a kellemetlen csalódások. A csernovitzi csatlakozási ünnepségen a román vezérszónok a jelenlétükben teuton barbároknak nevezte a németeket, őket pedig »idegenek«-nek, mintha nem lettek volna már ők is évszázadok óta nehéz munkában és küzdelemben, szolgáiba és táplálva ez ország javát, jövőjét! Akkor még teljes bizalom, belső odaadás, a jövő biztató reménysége, ma hűvös rezerváltság és kínos bizalmatlanság. Bizalmukat az is erősítette, hogy az erdélyi románok és szászok a múltban szolidárisok voltak egymással szemben az elnyomás politikájával, s hitték, hogy az egykori román minoritás, hogy hatalomra került, meg fogja érteni a német kisebbséget. A nemzeti érzés csak mélyebb lesz a támadásokkal A második kérdésre, hogy mikép kell pszichológiailag eljárni, azzal a megállapítással felel Glondys, hogy a népek nemzeti érzése ma mélyebb és erősebb mint valaha és minden nyomásra még mélyebb lesz. A világ németjeinek ragaszkodása, együttérzése Németország iránt sohasem volt oly erős, mint most, balsorsa és szenvedése nehéz idejében. A népek önrendelkező jogának előtérbe helyezése is az erős nemzeti érzés hatása alatt vált modern tétellé. Ezzel a ténnyel a román politikusoknak is számolniok kell. A német nemzeti érzés sokkal hevesebb és erősebb lesz, mint idáig volt Egy román politikus a bánáti svábok panaszára azt mondta, hogy ők a magyar uralom alatt elmagyarosodtak, tehát most el kell románosodniok. Igen ám, mondja Glondys, de ma már egészen más a helyzet. A legegyszerűbb és legigénytelenebb paraszt is tudja már, hogy fajának törvényben és nemzetközi kötésekben biztosított jogai vannak. A biztosított és nem méltányolt jogok Idézi Glondys a párisi egyezmény ismeretes rendelkezéseit, melyek az anyanyelv szabad használatát, az iskolák és felekezetek szabadságát, a székelyek és szászok autonómiáját stb. biztosítják, de amelyek nálunk figyelembe nem vétetnek. Mindenesetre demoralizáló hatása van annak, ha a milliók tudják, hogy jogaik és minő jogaik vannak, de a kormány nem tudja. A romániai német nemzeti kisebbség tudatában van törvényes jogainak, valamint annak, hogy az erkölcsi szempontok mindenekfölött valók. Képzeljék el a románok, hogy ma kisebbségbe kerülnének (magyar vagy orosz fennhatóság alatt) vájjon mit szólnának, ha nyelvük, kultúrájuk, művészetük veszedelembe kerülne, s kulturális kapcsolatuk súlyos akadályokra találna ? Bizonyára tiltakoznának és küzdenének ellene, mint tették a múltban, amikor tanúságot tettek róla, hogy így gondolkodnak. Most a németség van ilyen helyzetben. Meg kell becsülni, ami másnak szent és meggyőződése, hogy az, ami ma hivatalosan történik, az nem a nagy román majoritás akarata. Befejezésül Glondys kéri ennek az igazságos és méltányos közvéleménynek a segítségét és idézi Eminescu szavait: »Az egész világ minden polgárának legyen joga együtt élni, mint testvéreknek.« Az előadót beszéde befejezésével melegen üdvözölte a közönség. Glondys pszichológiai alapon panaszolja fel a németség sérelmeit 76 SZÁM. Olaszország elüntette költségvetéséből a deficitet MILÁNÓ, március 31. De Stefánia pénzügyminiszter tegnap megtartott pénzügyi expozéjában kijelentette,hogy a fasiszta kormány hivatalba lépése óta az ötmilliárdos deficitet a költségvetésből eltüntette. A múlt évben harminckétezer köztisztviselőt bocsátott el. Olaszország fizetési mérlege kiegyensúlyozottnak tekinthető, s ez magyaráz/.* "meg az olasz vadura stabilzását ■sz amerikai és angol valutával szemben.