Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-02 / 76. szám

a IAJ, SB. POL ________. Békés munka jegyében A brassói Ipartestület közgyűlése A nemzetiségi béke eredménye a kisipar izmosodása — A Brassói Lapok tudósítójától. —­ BRASSÓ, március 31. Tegnap tartot­ta ez évi rendes közgyűlését a Brassói Általános Ipartestület és angját kipáthat­­juk, hogy ez a közgyűlés a nemzetiségi zavartalan béke jegyében folyó alkotó munka bizonysága volt. Erdély egyik legnagyobb ipartestü­­lete ez, ezerötszázat meghaladó taglét­számmal és ősrégi idők óta közös m­n­­kában összeforrott három nemzetiség­gel. Milyen jóleső érzés hallgatni az elnök háromnyelvű megnyitó szavait, a­­melyek az utolsóban, a magyarban szé­lesednek ki egy tapintatos elnök és te­vékeny szellem beszédévé, s a vitát, a­­melyben a román, német és magyar fel­szólalók válaszolnak egymásnak, más­más nyelven fűzve tovább minden zök­kenő nélkül a felvetett gondolatot és figyelni a szavazást a választási listára, amelyre nézve az elnök bejelenti, hogy mivel az újonnan választandók hivata­los jegyzéke gondosan a nemzetiségek és a szakmák arányában állíttatott ösz­­sze, az esetleges törlésnél a kitörölt he­lyébe csak ugyanolyan nemzetiségű és ugyanolyan szakmájú jelöltet írjanak be. " Mindenütt,, minden kérdésben csak a szakma az osztály és a köz ér­deke domborodott ki, és "elég a megje­lentek során végignézni, hogy a belső béke külső jeleit is megtaláljuk. Az elnöklő Szabó Béni fél három­ kor nyitotta meg az ülést, megemlékez­ve az év fontosabb eseményeiről, kö­zöttük azokról az új alkotásokról, ame­lyek az asztalosok és a szabók közös ter­melő szervezeteit megteremtették és a ci­pészek, valamint a csizmadiák közös szervezetét, szindikátusát életre hívták és a többi iparágakban is közös alkotások terveit, s előmunkálatait érlelték meg. A múlt ülés román nyelvű jegyző­könyvének felolvasása után a másik két nyelvű jegyzőkönyv felolvasását a köz­gyűlés felolvasottnak vette és így gyors egymásutánban haladt végig a tárgyso­rozat többi pontjain: az elöljáróság je­lentésén, a múlt évi pénztári zárszáma­dáson és az ez évi előirányzaton, az Ipartestület jövedelmeinek szerény mér­tékű emelése, amely kérdésben a köz­gyűlés egyhangúlag" többet adott, mint amennyit az elnökség javasolt, a díjak felemelésével ö­sszhangzó alapszabály­­módosítás, végül a tíz új elöljárósági tag, három póttag és egy számvizsgáló bizottsági tag választása, szintén egy­hangúlag, az elnökség javaslata értel­mében. Közben pedig arra is talált alkal­mat a­ közgyűlés, hogy néhány sérel­met megtárgyaljon; ezek közül a legfon­tosabb az egyre jobban elharapózó kon­­társág ügye volt, mivel szemben az Ipar­testület, erős harcot határozott el. A közgyűlést, az elnök négy óra k­özt Márja aA-'-V.u -,a­édi ugyan­azt a teremtő iimikát is jár­­vó a­zok figyelmébe, amelynek a­ belső békéjét és fejlődését * köszönheti és amelyben a vezetőszerep az Ipar­­testületnek igazán kitűnő elnöke kezé­ben van, aki minden közérdeknek fá­radhatatlan képviselője, minden jó dolognak felkarolója és a kisiparos ér­dekek legtevékenyebb harcosa.­­ Míg a brassói ipartestület az ő hig­gadt és megértő vezetése alatt áll és míg a vele tökéletes összhangban álló elöljáróság zavartalanul fejtheti ki munkásságát, a brassói ipartestület ugyanolyan őre lesz a kisiparos ér­dekeknek, mint a közös munkában ki­fejezésre jutó zavartalan nemzetiségi békének. A roménn állampolgárság $ Kapható minden -----------------------------------»•—*--------a ^ könyv ker­eskedés­meg-szerz&sére és elvfeszté- ^ Cen vnoy mark­er. -------------------------------------------—----------_ dtli.etu d lel­jiorté­sére vonatkozó TÖSVÉNY5 be'rlji'iáse mer ------------------------:———:--------------—- 5 lett a BRASSÓI hiteles magyar forditásban megjelent, LAPOK" könyvosz- 41»X 8 MSZ. 5 tályától. Uj szám­­ „Detektiv Sorozat“ EBN8T WOPP A kisértettanya. Ár a 12 Lel.­i & „Brassó Lapok“ könyvosztálya. , Törökország szövetségre lép a bulgár komitácsikkal ? Alexandroff Drinápolyban KOSTANTINÁPOLY, március 31. Alexandroff, a bulgár komitácsi bandák vezére tegnap Drinápolyba érkezett, ahol a török hadsereg tisztjei hatalmas és leírhatatlan lelkesedéssel fogadták. Meg­­bízható helyről nyert hírek szerint Alexandroff a bulgár komitácsik főhadiszállását Drinápolyba fogja felütni. Négy macedón komitácsi külünítmény megindult a görög határ felé. » »«■.w..rjTrirwvtnrvnnr­aniiAfWLamaan-Krssi­tmnszky beteget jelentett Tüntetettek Bécsben az ott lakó besszarábiaiak — Az orosz delegáció vezetőjének szenzációs nyilatkozata: Romániának nincs joga Besszarábiához BÉCS, március 31. A bécsi román orosz tanácskozások a lehető leglas­­sabb tempóban haladnak előre. Az­ orosz delegáció — még eddig határo­zottan nem­ tudni mi okból — hozzá­­halasztja a tárgyalásokat, s most szorul­hattak meg, mert Kresztomsszky az orosz hatlalt meg, mert Keronszky, az orosz delegáció vezetője — beteget jelentett, s kérte, hogy a legközelebbi ülést hét­főn délután tarthassák meg. A rom­án delegáció­­- mit tehetett egyebet — kénytelen volt elfogadni az ajánlatot. Bécsijén az a felfogás alakult ki, hogy az orosz delegáció valamilyen formu­­­lát keres arra, hogy a tanácskozások­nak majdnem­ biztos­an bekövetkezői megszakadásának elejét vegyék. A tárgyalásokat diplomáciai körök­ben felette pesszimisztikusan ítélik meg amely főként Kresztiinsztkynek­ Beszt­­szarábia ügyében tett szenzációs nyi­latkozata a­d tapot. Kresztinszky ugyanis Béc­sben a következőket mondotta: — A szovjetunió sohasem adta beleegyezését ahhoz, hogy Bessza­­rábiát Romániához csatolják. Oroszország Besszarábia megszál­lását eme terület jogtalan eltulaj­donításának tekinti. Téves a román kormánynak az az érve, hogy Besszarábia valaha Romá­­­niához tartozott,­­amelytől Oroszország 1912-ben elvett. Amikor Románia 1918- ban megszállta Besszarábiát, tudatta a lakossággal, hogy a bevonulás csak át­meneti. Ugyanakkor az olasz­ konzul közölte az orosz forradal­m(s főcsapatok) vezetőségével, hogy a román bevonulás nem politikai természetű, hanem tűz­­tán az élelmezésről való fomdoskodikt céloz*.-'.', végül Áverésem 1918. márck ■ tabar­­i szovject 'ié.H.«Ia!3vel szóső­­dést irt alá, amelyben vállalta, hogy a román csapatokat k­ét hónapon belül visszavonja Besszarábiából. A szovjetet akkor, amikor a szomszédi viszonyla­tokat akarja meg­állapítani, a népek ön­rendelkezési jogának elve vezeti, és nem a történelmi jogok, mert az a fel­fogása, hogy Besszarábia lakosságának m­agának kell döntenie sorsa felett,, hogy csatlakozik-e valahová, vagy ön­álló marad. Tüntetnek a Bécsben lakó bess '.arábiaial. Érdekes körülm­ény, hogy a Becs­ben lakó körűik'-'1 “"­­ , b­esszaráb­iai emigráns tegnap ^ *. •- — - is» ^.©verődött, akikhez aztán az osztrák­ tö­mleg csatla­kozott. Ezek a besszarábiaiak n­épgy­ű­­lésen tiltakoztak Rom­ánia magatartása ellen. Speranu volt néptanító beszéde után a nélygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben követelik­ a ro­mán csapatoknak Besszarábiáb­ól való azonnali kivonulását Ebéd a­ román és orosz delegátusok tiszteletére Grünberger osztrák külüg­yminisz­ter vasár­nap délben a Bécsben időző rom­án és orosz delegátusok tisztel­eté­re dinét adott. Az­­újabban belérkezett jelentésekből m­ár következtetni lehet arra, hogy mi­ért jb©tíegöd tett m­­­eg olyan hirtelen Kreszi­tinszky. A péntek­­délutáni ülés ugyanis felette izgatott hangulatban folyt le — erről tertm­észetesen a hivatalos jelentés mélységesen hallgatott —i­s e­r­rte az szolgg­­áltatott okot, hogy a területi kérdések elvetésénél Románia képviselői a jelen­­legi határ elismerés­ét kérték­, id­e hajd­­aniollakhal­ nyilatkoztak valós pontokban ignd­ékenységeket tanúsítani. A­ népsza­vazás kérdésében pedig a szombati­­ül­áh sem kidlott volna nyilatkonia a román délenlát­lónak, s ettől iséült Imreg Kr­esz­­tzonzky. A mai ülés, amelyen mintet m­ár Beszarun­a üfejte véglaig el fogj­­dőlni, döntő lesz, a­­politikai k­öéök szériát a megegyezés njbi iis kizárva. De annak a le­hetősége túlságosan kérdésessé vált. Amalfiban már nyolcszáz halott van A király sziklaomlás miatt nem érkezhetett a helyszínére Salernóban 40.000 hajléktalan vár segítséget — A Brassói Lapok eredeti távirata. — RÓMA, március 31. Már megemlé­keztünk arról a rettenetes katasztrófá­ról, mely Salermo vidékét és különösen Ama­lfit érte. A tenger szökőárja, me­lyet vulkanikus erupció és földrengés okozott, Amalfi városát, a reneszánsz- trib­ura emlékeivel,, felbecsülhetetlen művésztörténeti értékeivel együtt rom­­badöntötte. A halottak száma a nyolc­százat meghaladja. A környéken a szik­lafalak még egyre omladoznak. A föld­csuszamlások a vidéken még nem szűn­tek m­ag•Nápolyiéi $?,fe Atrmil* fitől nyugatra állandóan ruht.g az &Üh úgy a fíBgrepönözett földnek és szik­láknak omlását elősegíti. A király vonaton akart a helyszíné­re­­utazni, de egy hirtelen leomlott­ sziklafal rázuhant a pályatestre. A vo­nat nekiment a sziklának és kisiklott Csak a vonatvezető éberségének, Jet l­­hetett köszönni, hogy nagyobb­ baj nem történt. A király visszautazott Ná­polyba, ahonnan most hajóval akar­ja megközelíteni Amialfát. Rómából, Nápolyb­ól és Salernó­­ból mintegy tízezer főnyi mentősereg­ érkezett a kritikus területekre, de min­den segítség­­törekvés, minden jószán­dék tehetetlenül áll a természeti erők­ végtelen erejével szemben. Positani, Maiori községek elpusztultak. Amalfi dúsgazdag, kereskedői és jómódú polgá­rai vagyontalanul, nyomorultan mene­külnek Salomo felé, ahol a szerencsét­len kárvallottak nagy részét elhelyezik. Több mint negyvenezer hajléktalan me­nekült ebbe a városba, Vettochio községet az árvíz elso­dorta. A körülbelül hétszáz lakos köz­ség házaival együtt valósággal eltűnt a föld széléről. ---------------------------------- 15T M­ORAVGTZ fenembekereskedése. Minden msarendelést gyor­­san és pontosan elintéz. Jegyzékek ingyen. Szabolcska az erdélyi irodalomról -- A Brassói Lapok munkatársától. BUDAPEST, március 31. Szabolcs­­ka Mihály, az élő magyar költők legki­válóbbika, nagybeteg bátyját látogatta meg Magyarországon. A magyar kultú­ra büszkeségét ez alkalommal fölkeres­te az Új Nemzedék munkatársa és elbe­szélgetett vele az erdélyi irodalmi vi­szonyokról. Szabolcsika a többek között a következőket mondta: — Kenyeret kaptam­ volna a meg­csonkított Magyarországon is, de köte­lességemnek tartottam helyemen meg­maradni Erre büszke vagyok. Egyéb­ként az erdélyi irodalmi életnek­ sok szomorú árnyalata van. A fiatalok köz­zött van egy néhány, aki a maga lá­blán jár, de sajnos, nagyon kevés az ilyenek száma. Ami­ál nagyobb szám­mal vannak a hírhedt Bécsi Magyar Új­ság volt munkatársai, akik Erdélyt való­sággal ellepték. Az éhség kergette eze­ket ide. Ami förtelmét bárhol is ki­találnak a szerencsétlen Magyarországi­ra, azt ezek másnap mind megírják azokban az újságokban, melyek rendel­kezésükre állanak, akármilyen gyaláza­tos hazugságok legyenek is azok. Ve­­­selnek is ezek a jó urak. Verseikben Adyt szeretnék utánozni, de csak em­lékét sértik. A sajtóról beszélve a jeles költő pap megjegyezte: — A Brassói Lapok az országos vi­szonylatban­­is legmegbízhatóbb, leg­jobb nívójú lap, mely teljesen jó szellemben itt. A Temesvári Hírlap is ezen a csapáson halad. Az elterjedt la­pok köré tömörült fiatal írógeneráció tagjai még­ valahogy megszerzik ma­guknak az érvényesülés­ lehetőségét, de a többi írónak­­ és költőnek keményen meg i­s kell dolgoznia a mindennapi ke­nyérért. Elhárított vasúti szerencsétlensg M­áramarosban Cseh vonal veszedelme román területen A Brassói Lapok tudósítójától. MÁRAMAROSSZIGET, m­árcius 30. Ismeretes, hogy Márasmarosban a béke­­szerződés különös területi és határv­i­­szonyokat teremtett. Az összevissza szabdalt Im­egye Vasútvonala hol ro­m­án, hol cseh területen húzódik, és a tóst ál­lami megegyezése folytán közösen hasz­nálják a cseh és román­­állalmi v­asutaik­kal a szeszélyesen, országim­­árokon át­menő vonalat. Ezen az u. n. penge-vo­­nalon az utóbbi­­időben számos vasúti baleset történt, am­elyek valami különös szerencse folytán minden nagyobb baj nélkül végződ­­ek. Legutóbb a Visóvölgy­­ben, Kuzi község­­közel­ében érte ka­tasztrófa a cseh vonatot, amely sinne­­poldés következtében siklott ki, de sze­rencsére a kocsik­ a sziklafalnak dőltek és nem t­a­­mlásu­k ol­ddalon tátongó mély­ségbe. Ugyanazon a helyen néhány nap előtt ismét baj történt A­­csütörtökön délben Máram­arosszig­etről 12 óra 42 perckor induló 113 számú cseh sze­mélyvonatot a 173—174 szám­u őrhá­­zak között Petrescu Juon erdő­őr meg­állította és jelentette, hogy néh­ány száz méternyi távolságban a hegyol­alal lesza­­ka­dlt és a pályát 20 méter szélességben és 3 m­éter magasságban eltorlaszolta. A vonaton utazó mérnökök megtil­­lapíították, hogy hegycsuszamlás történt, amely végzetes lehetett volna a személy­vonatra, ha az erdész idejekorán nem állítja meg a vonatot, Máraaiarossz­lget Föl asinaal hílzottság fe/állt ki a helyi, szintté és egy ára iaftilvn toiár több mint löe ínunk,ás tHa igo*.utt a pálya Sza­­badidiátételén. A ívrmtok­ egész top csak láts?.lllá..aal és nagy kiíacasd k­öz­­iel­.eViheken, de másnap reggelre m­ár megsizasulhatott a notariális forgalom.

Next