Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-26 / 96. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő :KOCSIS BEE, A előfizetés ára helyben: I Az előfizetés ára vidékre : Szerkesztőség, kiadóhivatal ŐS nyomda: I Előfizetési árak külföldre: I Brassó kivételével kizárólag a I SUKARESTIEH. ste................... 480 lel Évente ..... 500 lel BRA$OV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Negyedévre . . 250 lel 252LEI ívre . . . . 240 » I Félévre .... 260 „ | Félévre . . •. • 500 I annai fiókjai vesznek fel. jyedévre ... 120 „ I Negyedévre . . . 140 „ _ . . . . | A portódnak emelése esetére az apróhirdetések | vasárnap ronta .... 42 „ | Havonta .... 50 „ telefonszamok | előfizetési díj emelésének jogát | közvetlenül a kiadóhivatalhoz 1 _g beskésldi]havonta 10 . |Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. | fenntartjuk magunknak. | I ^ mj & * S XXX. ÉVFOLYAM, BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 26. (Szombat) ~ 96. SZÁM. Sok víz folyik le addig a Dunán, a Rajnán, a Volgán, meg a többi nagy folyamokon, míg az Európai Egyesült Államok ideáljából valóság lesz. De mint az a bizonyos tengeri kígyós, amit a hajósok itt megölt, szent esküdözéssel erősködve láttak, ez a gondolat is csak azok látomásában él, akik a világ szebb jövőjének végtelen óceánján ringatódznak. Valóságban nem létezik tengeri kígyó és az Európai Egyesült Államok terve is csak egy minduntalan fel-felbukkanó tengeri kígyója Európa megváltása hitének és akaratának. Legújabban a yorki, angolországi független munkások szövetsége proklamálta az Európai Egyesült Államok tervét, ezt tartva az egyetlen biztos és eredményes alkotásnak arra a célra, hogy a világ kikerüljön végzetes válságából. Mik teszik, legalább beláthatatlan hosszú időre ennek a hatalmas kialakulásnak a tervét utópisztikussá? Legelőbb is, hogy Európának egészen más képe, összetétele, lelke és szerepe van mint Amerikának. Más a levegője, a népe, a históriai fejlődése, az erkölcse, a szelleme, a politikai, gazdasági és földrajzi alakulata. Nemcsak egy óceán, de egy egész világ választja el őket egymástól. Aztán, ami Északamerika valamennyi államát egyetlen nagy birodalommá, egyetlen nagy köztársasággá, egyetlen nagy nagyhatalommátette, az elsősorban az angolszász fajnak és nyelvnek egysége volt, mely erejét és sikerét függetlenségi harcának, az európai brit hatalomtól való elszakadásának, s az ebből támadt önállóságnak és szabadságnak köszönhette. Európai Egyesült Államok? Ki egyesüljön itt, mikor és hogyan? Királyságok és köztársaságok, ezerféle vallások és hagyományok, népi ellentétek és világnézeti szakadékok, melyek egymásnak akarnak omlani, hogyan egyesülhetnének közös, egységes, összhangos egésszé? Ahány ország, annyiféle nyelv, annyiféle külön indulat, annyiféle külön érdek. Kivált ma még gondolni sem lehet nemcsak valamennyi európai állam csatlakozására, de még arra sem, hogy az egymással látszólag és formailag is békében élő nemzetek fuzionáljanak egységes államterületté, egységes királyságokká vagy köztársaságokká. Mert az nem lehet kétséges, hogy e kettő közt kellene választania az egyesült európai államoknak: monarchia vagy respublika. Már most tessék választani , ki fog belemenni abba, hogy csak szavazzanak is erről a kérdésről: Nagy-britannia királyságaié, vagy Szovjetoroszország köztársasága? A meglevő európai szövetségek is inkább a jövő fenyegető veszedelmei elhárítására és egymás ellen alakultak, semmint a világ békés kibontakozásának előmozdítására és a népek testvériségének szolgálatára. Ahol nagyantant van és kisantant és e két csoportosulás közt valódi összhang, aminőnek kellene lennie, ott nincs semmi értelme, hacsak nem az, amit én az imént adtunk neki, hogy ezek körén belül és körén átlépve külön is Szövetségek létesüljenek. Mirevaló a nagyantant meg a kisantant mellett (ha tényleg volna antant, azaz megértés, összhang), melyek egymás közt is állítólag teljes harmóniában vannak, egy olasz-jugoszláv, egy francia-csehszlovák, egy román-francia, s talán román-lengyel-francia-japán szövetség, amivel szemben megint olaszangol-orosz-német-bulgár- magyar szövetség alakulna? Nem szembecsapó jelenség-e mind ez a próbálkozás, hogy Európa államai nem annyira egyesülni, mint szétmenni készülnek, s hogy közelebb vagyunk egy új villamos viharhoz, melynek felhői már komoran merednek ránk, mint az igazi béke kék égboltjához, ragyogó napsütéséhez? Íme Nitti is, Itália volt miniszterelnöke, mint alább olvasható, kegyetlenül sötétnek és vigasztalannak látja földrészünk jövőjét, melynek, ha a mostani hatalmi rendszer meg nem szűnik, el kell pusztulnia. Ilyen állapot és perspektíva mellett az Egyesült Európai Államok utópia, mert a hatalomvágy és gyűlölködés egészen hatalmába kerítette a lelkeket és az állati ösztönök sokkal erősebben dolgoznak mint az isteni parancsolatok. A nem egyesült európai államoknak még nagyon sok és keserves megpróbáltatást kell kiállnia, hogy élő akarattá váljék a népek lelki és allamaipolitikai egyesülése. A fúzió helyett még sokáig csak konfúzióra számíthatunk. Nem lesz háború Besszarábia miatt Jugoszlávia nem segíti Romániát a besszarábiai kérdésben — A Brassói Lapok tudósítójától. — A besszarábiai kérdés, amelyet Oroszország vetett fel, a bécsi orosz-román konferencia megszakadása óta félelmetesen kísért. Felelőtlenek háborús híreket terjesztenek, amelyeket a különféle oroszországi események összevetéséből következetetnek. Az orosz-román konferencia megszakadásának körülményei, a Kamenco-podolski Dnyieszter bizottság munkásságának hirtelen megszüntetése, Trockij tifliszi beszéde és a hadügyi népbiztosi állásba való visszatérése, Florescu tábornok varsói útja, és még igen sok apróbb körülmény egybevetése talán tényleg azt a látszatot ébreszti, hogy háborús készülődésekről van szó. Ezeknek a háborús készülődéseknek a hírei eljutottak a világsajtóba is, ezek azonban megerősítést nem nyertek s e pillanatban szó sincs arról, hogy Románia és Oroszország között nyílt szakadásra kerüljön a sor. Ha történtek is előkészületek, úgyi az nem háborús készülődés, hanem a minden eshetőségre való előkészület volt. A sok ellenőrizhetetlen hír közé azonban ma egy, komoly hír vegyült. Belgrádból jelentik ugyanis, hogy Franciaország átiratot küldött a jugoszláv kormánynak, amelyben felszólítja, hogy amennyiben Oroszország bevonulna Besszarábiába, úgy Jugoszlávia siessen Románia segítségére. Amint ez a hír Belgrádban nyilvánosságra jutott, a jugoszláv sajtó azonnal éles cikkben foglalt állást Franciaországnak eme kívánsága ellen, s a sajtó hallani sem akar arról, hogy Oroszországnak Besszarábiába való bevonulása esetén a casus foederis helyzete elé állítják Jugoszláviát. Nincsics külügyminiszter Marseillesbe utazott A helyzetet kiélesítette az a hír, hogy Nincsics, jugoszláv külügyminiszter—amint egy belgrádi távirat jelenti — tegnap este hirtelen Marsaidéba utazott. Hivatalos bevallás szerint a miniszter beteg édesanyjának a meglátogatása, politikai körökben azonban határozottan tudják, hogy a hirtelen elutazásnak oka az a Párisból nyilvánított kívánság, hogy Szerbia közölje, milyen álláspontot foglal el a besszarbáiai kérdésben. A politikai körökben az a nézet, hogy a kérdés nem tartozik a Romániával kötött szövetség kereteibe. Trockij szerint Oroszország nem kezd háborút Besszarábia miatt Mindeme riasztó hírek mellett megnyugtatólag hat az a Moszkvából érkezett távirat, amely szerint Trockij hadügyi népbiztos több újságíró előtt kijelentette, hogy Oroszország nem kezd háborút Besszarábia miatt, de a bécsi konferencia után sem változtatja meg eddigi felfogását, s nem nyugszik bele Besszarábiának Romániához történt csatolásába. Moszkvába hívták a Kamenec-podolski orosz bizottságot BUKAREST, április 24. A bécsi orosz román tanácskozások sikertelen befejezése után Kamenec-Podolszkban egy vegyes román-orosz bizottság kezdte meg működését, amelynek feladata az volt, hogy a Dnyeszter mentén a nyugalomról gondoskodjék. A bizottság munkálkodásával kapcsolatban igen sok fantasztikus hír kelt szárnyra, amelyek különösen a külföldi lapokban láttak napvilágot, s amelyek közül nem egy már az orosz-román háború kitöréséről, sőt az első összecsapások megtörténtéről is szólott. A Kamenec-podolski bizottság végezte is munkálatait a tegnapi napig, amikor aztán írásbeli parancs jött, hogy a bizottság orosz tagjai azonnal függesszék fel munkálataikat és haladéktalanul térjennek vissza Moszkvába. Ez a körülmény újabb kombinációkra adott''alkalmat, s Bukarestben már hírek voltak elterjedve arról, hogy Oroszország és Románia között mindennemű összeköttetés megszakadt, s már arról is beszéltek bizonyos körökben, hogy az orosz-román háború kitörése minden pillanatban várható. Ezekkel a híresztelésekkel szemben tegnap este hivatalos jelentés jelent meg, amely megállapítja, hogy az orosz küldöttség tagjainak Moszkvába való visszahívása semmi kihatással sincs a Románia és Oroszország közötti viszonyra, sőt amint az Jovanovicsnak, a román bizottság katonai vezetőjének, valamint Huserescu sziguranca főfelügyelőnek jelentéseiből kitűnik, a Kamenec-podolski tanácskozások a legudvariasabban és a legbarátságosabb légkörben folytak le. A jelentés végül megállapítja, hogy minden kombináció, amely Románia és Oroszország közti viszonyról szól, korai és alaptalan. Aláírták a román-török szerződést Miért nem utazott Bratianu Ionel Konstantinápolyba ? A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, április 21. Kormánykörökből nyert értesülés szerint a Uörök a romái szerződést tegnap Floricában, Bratianu m miniszterelnök birtokán, aláírták. Az aláírás aktusánál a miniszterelnök, valamint a bukaresti török meghazanitartott miniszter kíséretével együtt idén volt. A törökök három automobilon mentek kitegnap Florincába a miniszter vezetése alatt, akinek az angolai kormánytól teljhatalmú meghatalmazása volt a szerződés aláírására. A törökök az egész tegnapi napot Floricában töltötték, s onnan ma reggel tértek vissza automobilon Bukarestbe. Bratianu miniszterelnök pedig ma este áll vissza a fővárosba. Ez az esemény egyúttal megmagyarázza azt is, hogy Bratianu János Konstantinápolyi útja miért maradt el. Az aigoraikormány ugyanis, amikor megtudta, hogy a román miniszterelnök Törökországba készül a szerződés nyélbeütése hajából, sürgős kérelmet intétett a román kormányhoz, hogy az utazás tervétől álljon el, miután annak túlságosan tüntető jellege volna. Ezúttal teljes meghatalmazást küldött a bukaresti miniszternek, s megbízást adott neki a török-román szerződés aláírására. (Bukaresti tudósítónk ezt a — különben megbízható forrásból eredő — hírt csak fenntartással közli, miután a kormány tagjai nagy részének a fővárostól való távolléte miatt annak kétségtelen valódiságáról meg nem győződhetett.) Megnyílt a brit birodalmi világkiállítás Angolország a béke szolgálatában LONDON, április 24. A király ma délelőtt Westleyben óriási néptömeg jelenlétében megnyitotta a brit birodalmi kiállítást. A walesi herceg, a kiállítás elnöke a királyhoz intézett rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás tanúbizonyság Anglia békepolitikájára, amely az emberiség javára törekszik. A király megelégedését, fejezte ki a látottak felett, s ő is nyomatékosan ismételte, hogy Anglia az egész világnak példát ad a szabad együttműködésre, mert különféle fajú, vallású népeket egy közös cél érdekében békés, eszközökkel egyesített. A kiállítás rendezése gyakorlati úton megvalósította a sok népfajból álló birodalom összetartását. Reméli, hogy ez a példa az egész emberiség javára fog szolgálni. Radió-konferencia Génfben Génfből jelentik. Tegnap megnyílt anemzetközi radio egyezményt előkekészítő konferencia. Rambert a svájci radio társaság elnöke ismertette a konferencia céljait, majd hangsúlyozta a nemzetközi szolgálati nyelv bevezetését, a leadó állomások megszervezését, melyeknek központja Európában legyen, végül, hogy nemzetközi egyezménnyel kell szabályozni a még fennálló nehézségeket.