Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-16 / 88. szám
Ko Bö»tól dílűig A tartályból A magyar miniszterelnök nem engedi elnyújtani — Szilághnbora a szanálási javaslat vitáját Múzeumu A világháború emlékei Fázishím A Brassói Lapok párisi tudósítójától. PATHS, április 5. Hagyott-e vájjon nyomokat a világháború a francia főváros képén? őrzi-e valami a nehéz esztendők emlékét, amikor Künn Verdunnél, a Champagne-ban, az Argonnokban, s fenn Flandriában ezer sebből vérzett Franciaország, s Páris sötétben a messzehordó hajóágyuk tüzelését s a német repülők támadását rettegte? Páris, ez az örökké vidám, s szomorúságot nem ismerő város, gyorsan törölte ki szeméből a rossz álmot, s mint már annyiszor egy-egy emléktáblával, szoborral, vagy múzeummal szabadította meg magát a rossz emlékektől : az ismeretlen katona sírja a l’ Orc de Triomphe alatt, a négyéves küzdelem emlékszobra egy harcias amazon képében — vérszegény szobrászati alkotás, mely a Louvre előtti szép Place du Carousselt csúfítja el, — s itt-ott, a Boulvard, St. Michelen, a bányászati főiskola falán néhány márvány emléktábla: »Páris bombázása 1918« felírással, s [mellette a látható nyomokkal, néhány háborús tájkép a kirakatokban a németek által megrongált reimsi székesegyházzal, fogoly »boche«-okkal — ép minden, amit az idegen, mint háborús emléket itt találhat BUDAPEST, április 14. Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő szólalt fel a Ház legutóbbi ülésén. A szanálási törvényjavaslatoktól a munkásság teherberdsát félti. Indexrendszeren alapuló fizetést kér, s a javaslatot nem fogadja el. Utána Erdélyi Aladár egységespárti képviselő mond beszédet és azt fejtegeti, hogy, a földbirtokos osztály nem antiszociális. A gazdák és a birtokosok a szanálás legnagyobb terheit viselik, s a falu feltétlenül nagyobb terheket visz el, mint a város. Mivel azonban a szanáld síi javaslatnál a nemzet érdekéről van szó, ezért elfogadja a javaslatot. Utána Kiss Menyhért beszélt, de miután alaposan eltért a tárgytól, Zsitvay Tiborés a nők harmadszori figyelmeztetés után megvonja tőle a szót, ami az ellenzékien nagy, felzúdulást idéz elő. Zsirkai, Pikter, Horvát és Gömbös erélyesen tiltakoznak a szómegvonás miatt. Elnök a szót átadja Lendvai István fajvédelmi képviselőnek, de mivel Kiss Menyhért ennek ellenére sem akar leülni, az elnök a mentelmi bizottság elé utalja. Erre nagy kavarodás keletkezik a Házban, úgy, hogy az elnök végül is felfüggeszti az ülést. Az ülés megnyitása után Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, meg van róla győződve, hogy az elnök helyesen cselekedett, mikor megvonta a szót. Kiss Menyhérttől, aki eltért a szanálási javaslatoktól. Ha az ellenzék objektíven akart volna tárgyalni, hajlandó lett volna vitatkozni vele, de a kormány semmiféle kisebbségi terrornak nem enged. A nemzetgyűlésen rendnek kell lennie, nem anarchiának. Gömbös Gyula a házszabályokhoz szólva nyíltan kijelentette, hogy még a huszonnégyórás üléseken is mindent elkövetnek a javaslatok ellen. A miniszterelnök újból felszólalt és kijelentette, hogy a szanálási javaslatokkal kapcsolatban csak a kérdéssel összefüggő dolgokról engedhető meg a felszólalás. Éjfél után Nagy Ernő és Farkas Tibor interpelláltak. Ülés vége hajnali egy órakor . giti, az a világ legértékesebb kultúráját segíti. Coolidge, az Egyesült Államok elnöke az Amerikai Magyar Népszava jubileuma alkalmából 1924. március 12-iki kelettel az Ünnepelt magyar lap ünnepelt szerkesztőjéhez, Berkó D. Gézához intézett levelét az alábbi sorokkal vezette be: — Az amerikai köztársasági huzevo óta mindig meleg rokonszenvvel kísérte népünk a nagy magyar nemzet küzdelmét Magyarország függetlenségének ,és szabadságának kivívására. Büszkeséggel és örömmel tölt el minden afrikait, hogy Amerikának része volt gyárszabadság végső diadalában és hgyi a magyar származású amerikai polgárok nagy számmal vettak részt a kiszabadítás munkájában. Az amerikai nemzet az önok szeretett Kossuthjának ideje óta mindig a a legélénkebb érdeklődést tanúsította a magyar nép forgandó sorsa iránt. Érdeklődésünk abban az arányban nőtt, ahogy államunk egyre növekvő számban vonzotta magához a magyar faj tagjait, akik beleolvadtak polgáraink közé és polgárságunknak tehetséges, kitűnő erezetét szolgáltatták. Charles E. Hughes, az Egyesült Államok külügyminisztériumának ugyanezen alkalomból Berkó D. Gézához írott üdvözlő levelében a többk között a következők olvashatók: — Nem zárkózhatunk el annak a hozzájárulásnak elismerésétől, amelyet országunk fejlődése magyar származású polgárainknak köszönhet.* . . A nagy, a mindenki által csodált és irigyeit Amerika elismeri és értékeli a magyarok erényeit s ennek megfelelően az állam jól felfogott érdekében teljes mértékben biztosítja az amerikai állampolgárrá lett magyarok igazi egyenjogúságát. A boldog és hatalmas Amerika útmutatását meg kellene érteniük az utódállamok kormányainak és uralkodó népeinek is. Kiss Menyhértet Mentelmi btacég elé utaunján — A Brassóii Lapok eredeti távirata. — Nem jó üzlet már a csataterek megtekintése S még valamit. A Boulvard des Italiennes-en van az az élelmes utazási ügynökség, mely üzletet csinált a világháború emlékeiből, s a jó valutájú idegeneket tömegestül vitte a francia harcterekre. A címtábla még mindig kinn áll »A harcterek megtekintése«, de elvesztette már minden vonzerejét. — Tavaly kérem, — mondja az egyik hivatalnok — még sok jelentkezőnk akadt. Két napos autótúra után lehetett megnézni a mame-i és a champagnei csatateret, Reimsen és Soissonson át. A négynapos autótura után, Chateau-Thierry, Verdun, az Argonneck, Hetes és Soissons voltak az állomások, most már csak egynapos túrákat rendezünk vonaton Helmsba, s onnan autón a champagne csatatérre, vagy vonaton Verdun-be, gután a híres erődök: Vaux, Fleury, Donamont, Kapin de la Mari stb. megtekintésére. Első osztályon, teljes ellátással, itallal, kávéval, likőrrel és borravalókkal 155 frank..., de a gazdag angolok és amerikaiak bizony már nem nagyon tolonganak, több vonzerőt gyakorol a Riviéra. A világháború múzeuma Az iglui emlékművet, amelyen át kitörésétől kezdve egész a fegyverszünetig pontosan végig lehet majd kísérni a világháború egyes fázisait — persze francia szemüvegen át — még nem bocsátották a nyilvánosság elé. A világháború múzeuma lesz ez a vincennesi kastélyban. A rengeteg anyag, amit 1918 óta a Rue du Colissce egyik különálló épületében zsúfoltak össze, még mindig úgy fekszik itt rendezetlenül. A legkülönbözőbb háborús s a háborúval kapcsolatos emlékek vannak itt, minden ami a háború történetéhez valami adalékot nyújthat politikai, katonai gazdasági, erkölcsi, vagy tudományos szempontúél.A hirdetmények a világ minden részéből, megszállási proklamációk, fényképek, rajzok, naplók. A könyvtárban, amely már a közönség rendelkezésére áll, minden könyv megtalálható, ami Franciaországban, az antant, de a semleges és ellenséges államokban is rávonatkozóan megjelent. Most tábornokok járnak ide emlékirataikhoz felfrissíteni emlékeiket, míg történészek adatokat gyűjteni a világháborúról készülő történelmi műveikhez. Ebből az épületből július elején költöztetik át az emlékeket s a könyvtárt a vincennesi kastélyba, amely még július hó folyamán megnyílik, s kétségkívül Páris egyik legérdekesebb nyisee ura lesz. " '’ "....." 1 ' 1'4M ORAVEC ZBnemUkaretkedáca, Timisoara. Minden megrendelést gyorsan és pontosan elintéz. Jegyzékek Ingyen. BRASST*! LHPCTB! Ahol a magyart megbecsülik Az igazi „egyenjogúság“ hazája Amerikai kiválóságok nyilatkozatai a magyarságról — A Brassói Lapok munkatársától. — NEW YORK, március hó. Amerikában mindig szerették és megbecsülték a magyart. A világháború őrületes forgatagában mesterségesen igyekeztek a magyar nép ellenségei ezt a bensős kapcsolatot megingatni, s ez a törekvés itt-ott árnyat is borított rövid időre a magyarság iránt megnyilvánuló régi keletű rokonszenvre, de alapjában nem volt képes megbontani azt a lelki kapcsolatot, mely az Egyesült Államok népét a Kossuth Lajos nemzetével egyibeforrasztja. A világháború befejezi© után az intrika által támasztott futóárnyak is eltűntek és a tisztelet, szeretet és megbecsülés ma fokozottabb mértékben sugárzik a magyar nép felé, mint valaha. Nem csoda, ha ilyen légkörben a letelepült magyarság a legteljesebb jogegyenlőség áldásait élvezi és amerikai új hazájában soha egy pillanatra sem kényszeríttetik magyar voltának megtagadására. Az amerikai demokrácia nemcsak jelszavakon való lovagolásban merül ki, dem a gyakorlati életben is érvényesül “ biztosítja a polgárok egyenjogú'"" '•" ».abadságát minden vonalon és minden vonatkozásban. Ezért az amerikai magyar ugut mi sem gátolja abban, hogy fajiságának és tradícióinak megfelelő nemzeti életet éljen s csupán azt követeli meg az állam, hogy, törvényeihez alkalmazkodjon. És az amerikai magyarság egy pillanatra sem él vissza jogaival, kötelességeit pedig általános elismerést érdemlően teljesíti. Mint Amerikai polgárai is megmaradhatnak magyaroknak a magyarok és tisztelettel, kegyelettel adózhatnak régi hazájuknak, nemzeti múltjuknak és kultúrájuknak. Március 15-ikét egész Amerikában mindenütt nagy lelkesedéssel és pompával ünnepelhette meg ez évben is az újvilágba szakadt magyarság. A magyar nemzet színei diszítették az ünnepségek helyiségeit és a Himnusz, Szózat, Kossuthnóta felemelő dallamai zengtek a magyar ajkakról. Senki nem talált ebben veszedelmes, államellenes dolgot, és ellenkezőleg az amerikai hatóságok és közélet kiválóságai mindenütt együtt ünnepeltek magyar származású polgártársaikkal. Annak jellemzésére, hogy miként vélekednek a magyarokról Amerikában, álljon itt néhány nyilatkozat. Doylas S. Copeland szenátor az amerikai közvéleményt "élénken „foglalkoztató bevándorlási törvénnyel kapcsolatosan egy nagy, nyilvános gyülekezet előtt ezeket mondotta: — őszintén mondhatom, hogy Amerikának bennszülött fiai között sincsenek derekabb, becsületesebb és hazafiasabb polgárai, mint a magyar származású polgárok. William Harman Black, a Supreme Court illusztris bírája pedig egy beszédében a le többek között ezeket mondotta: — Amerika soha sem üzent háborút Magyarországnak. Amerika nagyon jól tudja, hogy Magyarország mentette meg Nyugat-Európa kultúráját, amikor öntestével emelt gátat a keleti barbarizmus hódításának. Egész Európa Magyarország önfeláldozásának köszönheti az éltető nyugati kultúrát. -- Egy olyan országot, amely legragyogóbb megtestesülés© a hazafiasságnak, műveltségnek, kultúránál, nemességnek és jóságnak, ideiglenesen meg lehet akadályozni a boldogulásában és előhaladásában, de sem az elnyomatás, sem a nyomor, sem a halál hatalma nem képes arra, hogy megsemmisítse a magyar népet. S. Jay Kaufmann, a Sun-and-Globe főmunkatársa az Amerikai Magyar Népszava negyedszázados ünnepségén szavakkal fejezte be beszédét: — Esztendők óta boldogan és büszkén állok mindig készen arra, hogy a magyarok érdekeit védjem, mert szent meggyőződésem, hogy, aki a magyarokat se Első Nagyszebeni Cipőgyár R. T. Radorf 1724M Aján , . tavaszi uid b k ***ffata Kaphatók az ország minden jobb cipőüzletében! ■ 1322. Sttfilo 13. Fordulat a váci-uccai rablógyilkosság bűnügyében Oreskovicsné nem gyilkolt, csak eladta az áldozat ékszereit — A brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, április 14. Az óriási port felvert Váci uccai rablógyilkosság bűnügyében érdekes fordulat történt. A gyilkossággal gyanúsított Oreskovics Bogumilró a vizsgálóbíró előtt visszavonta beismerő vallomását és kijelentette, hogy a meggyilkolt Raffersberg írma tulajdonképpen gázmérgezésben halt meg. Beismerte azonban, hogy ő adta el a meggyilkolt ékszereit és holmiját. Midőn feleszmélt tettére megrémült, mert biztosra vette, hogy a szerencsétlenség következtében elpusztult lakótársnője meggyilkolásával őt fogják gyanúsítani. Ezért akarta feldarabolni és eltüntetni a hullát, nehogy ráessen a gyilkosság gyanúja. A letartóztatott vallomása alapján kiterjesztették a vizsgálatot és dr. Kenyeres törvényszéki orvospresszor megjelent a meggyilkolt lakóin. Rövid szemle után megállapító , hogy az áldozat ágyán párnái tényleg alig remek, úgy, hogy Oreskovicsné legutóbbi vallomása megfelelhet a tényeknek. Ezen az alapon a vizsgálóbíró elhatározta a hulla exhumálását. Ennek eredménye fogja eldönteni, vájjon ez alkalommal igazat mondott-e a hisztérikus asszony. ELADÓ Tusnádfürdőn a Rákosi-féle penzió. Bővebb érdeklődés ugyanott ________________________________________ 807 SATMAH DACIA (v olt Pannónia) szálloda, áttöröm ás káváház. KhUnB konyha enfirangu szobák, hideg-malag «Uvo/otd * l át ››Sr.p. *1 (Qtái