Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-17 / 89. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : KOCSIS BÉLA ARA I A* előfizetés Ara helyben: A* előfizatóa áruvidékre Szerkesztőség, kiadóhivatal OS nyomda : I Előfizetési árak külföldre: III BUKARESTBEH . r, TFT Évente................... 480 lel Évente................... 500 lel BRA$OV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Negyedévre . . 250 lel TOgUCr«RADOR^BUCU&ST, LEI aSf JLi fh 1 Félévre .... 240 „ Félévre .... 260 „ __ I Félévre .... 500 lannai fiókjai vesznek fel. Negyedévre. . . 120 , Negyedévre . . 140 „ _ , , , , I A portódíjak emelése esetére az apróhirdetések | vasárnap vasárnap Havnta .... 42 . Havonta .... 50 „ Telefonszámok előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz II. 4 LEI Kézbesítésiül] havonta 101 Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. fenntartjuk magunknak. | ^ná‘nd^sducnkkv ^ n^Tfe1 |^d^afők | 5 I. E | XXX. ÉVFOLYAM, BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 17. (Csütörtök) Megdöbbentő, s egyben felháborító nyilatkozatot tett Tatarescu államtitkár Kolozsvárt, a Magyar Párt szelleméről, szervezetéről, munkájáról és hivatásáról. Elvitatta tőle a jogot, hogy a magyarság nevében szólhasson és cselekedhessék, kinevezte mágnások és latifundiumok képviseletének, s analfabéták és felkapaszkodottak, tétlen és tehetetlen urak gyülekezetének mondotta. Aztán úgy állította be a párt egész mivoltát és működését, mintha egyenesen ez a párt tenné lehetetlenné, hogy a liberális kormány becses szolgálatokat tehessen a magyarságnak, mintha egyenesen a Magyar Párt volna az oka, hogy a magyar gazdáktól elveszik a földet, a magyar iskolákat megszüntetik, a magyar nyelv jogát semmibe veszik, a volt magyar állami tisztviselőket nyomorogni hagyják, a Spatáruk a magyar nép véres verejtékéből lakmároznak és a párisi egyezményben biztosított székely autonómia még mindig csak a holdban van. Tatarescunak ez a váratlan és tónusában lép úgy mint tartalmában méltatlan és jogtalan támadása a divide et impera ravasz és számitó elvét akarja érvényesíteni. Pártokra akarja szakítani a magyarságot, hogy még megmaradt kevés erőnket és energiánkat, mely mégigy is kellemetlen a kormányzatnak, még jobban meggyengítse, s főkép, hogy a magyarság körében való zavarkeltéssel, ellentétszításával elterelje a figyelmet a kormány mulasztásairól a magyarsággal és a saját tehetetlenségéről vállalt misszióval és kötelezettségekkel szemben. A kisebbségi államtitkár úr, aki mint a legfőbb agrártanács elnöke nem tudta megakadályozni a magyar birtokok körül történt hallatlan machinációkat, képtelennek bizonyult arra is, ha tényleg jó szándék irányította, — hogy, a magyarságnak nyelvéhez és iskoláihoz való, törvényben biztosított jogait megvédelmezze. Ha itt, vagy ott, ebben vagy abban, konciliáns módon és a legjobb igyekezet látszatával ígért és néha cselekedett is, a lényegben, a magyar nép és kultúra jogállománya megóvásában, biztosításában nem tett vagy nem ért el semmit Micsoda címen veszi tehát magának a jogot, ez a fiatal, tapasztalatlan és a nemzeti kisebbségek, tehát a »szakmája« dolgában oly kevéssé bevált alállamtitkár, hogy az erdélyi magyarságnak alkotmányos úton (nem ahogy a liberális képviselők legtöbbjét választották) megválasztott képviselőit, egyéniségükben, múltjukban és munkájukban intakt férfiakat a nagyzási mánia és a diktátori szellem allűrjével lekisebbítse, jogukat a jog alapján vállalt irányítástól elvitassaés ő akarjon irányt szabni nekünk nemetei kisebbségnek, amely a megpróbáltatások súlya alatt roskad, hogy mit hogyan csináljunk, milyen szervezetet is kiket válasszunk vezéreinknek. A magyarság maga is érzi, hogy híjával van olyan nagy kaliberű, zseniális és providenciális férfiaknak, mint aminő az alállamtitkár úr, és hogy az organizáció teljesebb, elevenebb, hatásosabb és hatékonyabb lehetne, de ezt az autonómiát, hogy a saját, rendelkezésünkre álló legjellemesebb, legtapasztaltabbés legérdemesebb férfiakra bízzuk, ügyünk irányítását, már el nem vehetik tőlünk. A Magyar Párt a magyarság alkotmányos szerve és vezetői a magyarság alkotmányos vezetői És abból, hogy Tatarescu a mágnás-szellem, az osztályuralom és osztályelfogultság régi, elkopott és üres vádjét vágja a párt fejéhez, nyilvánvaló, hogy Tatarescunak nem a mi fejünk fáj, hanem a mi szívünk. Az a szív, mely nem tudja elfogadni, hogy bennünket, állami és kötelességhű polgárokat, akiknek legforróbb vágyunk, hogy e földön, román testvéreinkkel együtt egyetértésben, jóllétben, szeretetben élhessünk, népi és nemzeti jogaiban megrövidítsenek, legszentebb javait, nyelvét és kultúrájá erőszakkal, jogtalanul megrontsák. Az a szív, melyet sem Tatarescu, sem a kormány, sem Románia más hivatalos tényezői meg nem értenek, s amelyet inkább megtörni akarnak, mint megnyerni a jelen és jövő Romániája számára. Hogy fáj Tatarescunak a Vigasztalanok klubja, amellyel nem tud tárgyalni! És ha tudna! Talán nem volnának iskolarendeletek? Talán nem kellene a magyar iskolákban akkor is több tárgyat románul tanítani? Talán akkor több választott képviselője ülne a magyarságnak a parlamentben? Talán akkor kevesebb magyar földet sajátítottak volna ki és kevesebb fényképet, könyvet, sorsjegyet stb. sóztak volna a székely nép nyakába? Még mindig csak a képmutatás, az őszinteség hiánya, a kákán csomókeresés. Megint csak minket akarnak jobbá tenni a miniszter urak, holott nekik kell megjavulniuk, a mi vezetőinket akarják félre tenni az útból, holott nekik kellene félreállniuk, a mi rendszerünket tartják rossznak és tehetetlennek, holott az övék az. A kisebbségi államtitkár nyilatkozata, főkép a kolozsvári háttérrel és dekorációval, nagyon jellemző és tanulságos. Olyan ravaszok mi is vagyunk mint ő és nem fogunk robbantani. A Magyar Párt mögött ott áll Románia magyarsága és mennél inkább dolgoznak a szétbomlasztásán, annál egységesebb, szilárdabb és elszántabb lesz. kijelentése, hogy a kisebbségi kérdés megoldása felől időveszteség volna tárgyalni a Magyar Párttal . Megállapítja továbbá az intézőbizottság, hogy a Magyar Párt működésének vezető gondolata a magyarság és a románság közötti béke, megértés és együttműködés megteremtése volt és fennállása óta felelőssége teljes tudatában tartózkodott mindennemű külföldi propagandától és mindenféle osztályérdeket félretéve, csak a romániai magyar nép törvényes és jogos védelmét igyekezett biztosítani. Az agrárreform kérdésében csupán az egyházi és iskolai vagyon mentesítése, a telepesek és a veszélyeztetett kisegzisztenciák érdekében járt el. Ezért az intéző bizottság teljes határozottsággal visszautasítja azt a kijelentést, mintha a párt és annak vezetősége nem a romániai egyetemes magyarság egyhangú bizalmából kapta Volna megbízatását és minden törekvésében nem a teljes konszolidáció megteremtésének és a magyar kisebbség törvényes eszközökkel való megvédésének áhítata vezette volna. Végül megállapítja az intéző bizottság, hogy " a párt megbontatlanul egységes és egységének megbontására irányuló bármilyen törekvés sem fog eredményre vezetni« . Az intézőbizottság ezután határozatilag tiltakozott a közoktatásügyi miniszter népoktatási törvényjavaslata ellen, mint amely ellentétben áll a gyulafehérvári határozattal, a párisi kisebbségi szenződéssel és a román alkotmánnyal. Dr. Fekete Nagy, Béla a párt szervezetének kiépítéséről tett jelentést, dr. Issekusz Vikor az altruista bankokkal összeköttetésben levő telepesek ügyét hozta szóba, végül dr. Hajdú István az agrárreformmal sújtott lakosság érdekében terjesztett be javaslatot, amelyet az intézőbizottság elfogadott, mire az ülés véget ért. Határkonfliktus tört ki Olaszország és Svájc között Háromszáz főnyi fasiszta csapat büntető expedícióra indul Svájc ellen — Elzárták a svájci-olasz Határt — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BERN, április 15. Svájc és Olaszország között súlyos konfliktus tört ki, amelynek következményei e pillanatban beláthatatlanok. A Ponte-Tresa- Trestni olaszországi község határán átvonuló svájci katonák az olasz határon átkiabáltak, s Mussolini ellen ellenséges kifejezéseket használtak. A fasiszták, amikor a svájci katonák tette nyilvánosságra jutott, elhatározták, hogy egy háromszázötven főből álló büntető expedíciót indítanak Svájcba, s azt akár Szentgotthárdié is elküldik. Az eset miatt az olasz-svájci határon az őrszemeket és a csendőrséget megerősítették, s a határhídon a láncot kifeszítették. Diplomáciai körökben súlyos konfliktus kitörésétől tartanak. Megbonthatatlan a magyarság egysége A Magyar Párt intéző bizottsága tiltakozik a népoktatási javaslat ellen — A Brassói Lapok tudósítójától. — KOLOZSVÁR, április 15. Jelentette a Brassói Lapok, hogy a Magyar Párt intéző bizottsága hétfőn délelőtt tartott rendkívüli ülésében foglalkozott Tatarescu belügyi alállamtitkárnak a Magyar Pártra vonatkozólag tett kijelentésével. Hétfőn este a folytatólagos ülésen Sándor József kamarai képviselő is felszólalt és bejelentette, hogy Tatarescu előtte is elmondta a szóban levő nyilatkozatot, hozzátette azonban, hogy a kormány a parlament szünetelése alatt általános és részletes tárgyalásokat tervez a Magyar Párttal. Paál Árpád, a Magyar Párt összetételét kritizáló támadásokra vonatkozóan azt nyilvánította ki, hogy a volt Magyar Néppárt tagjai elválaszthatatlanul egyek a Magyar Párttal. Grandpierre Emil előterjesztésére az intéző bizottság a következő határozatot hozta. •A Magyar Párt intéző bizottsága megállapítja, hogy a romániai magyarság megszervezésének percétől fogva állandó kapcsolatot igyekezett teremteni a román közvéleménnyel, ezért a politikai aktivitás terére lépett és megfelelő képviseletet igyekezett magának szerezni a törvényhozásban, s nem rajta múlott, hogy nem koronázta eredmény a szándékát. A Magyar Párt megszervezésének befejezése után érintkezést keresett és talált a mostani kormány fejével, aki kifejezte teljes készségét a magyar kisebbség helyzetének törvényes úton való szabályozását illetően. Ez sem valósult meg, a tényekből azonban kétségtelen, hogy M. Tatarescunak az érintkezési készség hiányára vonatkozóan tett kijelentése nem fedi a valóságot, aminthogy kétségtelen az is, hogy az érintkezés gyakoriságának elmaradása nem a párt hibájából származott. Elismeri a párt, hogy szervezete az ország nyugati határszélén nincsen kellőleg kiépítve ,ez azonban az ott élő magyarság és a Magyar Párt akaratán kívüli okok miatt (ostromállapot, gyülekezési jog felfüggesztése) van így. Különben nyugodt öntudattal állapítja meg a bizottság, hogy a Magyar Párt a romániai magyarság egységes és egyetlen politikai szerve, a magyar párt, amelynek alapja és ereje a magyarság demokratikus módon való teljes egyöntetűséggel és bizalommal kinyilvánított akarata és így minden alapot nélkülöz Tatarescu államtitkár úrnak ama 89. SZÁM. Görögországban ünnepelnek Zaimis lesz a köztársasági elnök — A Brassói Lapok eredeti távirata. — ATHÉN, április 15. A vasárnapi népszavazás, amely teljes győzelmet hozott a köztársasági kormánynak és köztársasági pártnak, osztatlan örömet váltott ki. Az újabban érkezett táviratok egyhangúlag a nép nagy lelkesedéséről számolnak be, s az ünneplés legkiemelkedőbb mozzanata Papanasztasziosz min.elnök a néphez intézett beszéde volt, amelyben ünnepelte a köztársaság győzedelmét és általános kiengesztelődésre szólított fel mindenkit !. 1 . A spontán ünneplésnek, amely a népszavazáseredményének kihirdetése nyomán az egész országban folyt, folytatása is lesz. A kormány az ország minden részében nagy ünnepeket készül rendezni, s nemzeti ünneppé nyilvánítják a köztársaság proklamálásának napját. A köztársasági elnökségre váglej®ésen Zgimisz tábornokot jelölték, aki a jelölést el is fogadta. A kormány most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt, amelyben meg fogja tiltani, hogy ötévi időtartamon belül a görög sajtóban köztársaság ellenes cikkek jelenhessenek meg.