Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-17 / 89. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : KOCSIS BÉLA ARA I A* előfizetés Ara helyben: A* előfizatóa áru­vidékre­­ Szerkesztőség, kiadóhivatal OS nyomda : I Előfizetési árak külföldre: I­II BUKARESTBEH . r, TFT Évente................... 480 lel Évente................... 500 lel BRA$OV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Negyedévre . . 250 lel TOgUCr«RADOR^BUCU&ST, LEI aSf JLi fh 1 Félévre .... 240 „ Félévre .... 260 „ __ I Félévre .... 500 l­annai­ fiókjai vesznek fel. Negyedévre. . . 120 , Negyedévre­­ . . 140 „ _ , , , , I A portódí­jak emelése esetére az apróhirdetések | vasárnap vasárnap Havnta .... 42 . Havonta .... 50 „ Telefonszámok előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz I­I. 4 LEI Kézbesítésiül] havonta 10­1 Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz.­­ fenntartjuk magunknak. | ^ná‘nd^sducnkkv ^ n^Tfe1 |^d^afők | 5 I. E | XXX. ÉVFOLYAM, BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 17. (Csütörtök) Megdöbbentő, s egyben felháborító nyilatkozatot tett Tatarescu államtitkár Kolozsvárt, a Magyar Párt szelleméről, szervezetéről, munkájáról és hivatásáról. Elvitatta tő­le a jogot, hogy a magyarság nevében szólhasson és cselekedhessék, kinevez­te mágnások és latifundiumok képvise­letének, s analfabéták és felkapaszko­dottak, tétlen és tehetetlen urak gyüle­kezetének mondotta. Aztán úgy állí­totta be a párt egész mivoltát és műkö­dését, mintha egyenesen­ ez a párt tenné lehetetlenné, hogy a liberális kor­mány becses szolgálatokat tehessen a magyarságnak, mintha egyenesen a Magyar Párt volna az oka, hogy a ma­gyar gazdáktól elveszik a földet, a ma­gyar iskolákat megszüntetik, a magyar nyelv jogát semmibe veszik, a volt ma­gyar állami tisztviselőket nyomorogni hagyják, a Spatáruk a magyar nép vé­res verejtékéből lakmároznak és a pá­risi egyezményben biztosított székely autonómia még mindig csak a holdban van. Tatarescunak ez a váratlan és tónu­sában lép úgy mint tartalmában méltat­lan és jogtalan támadása a divide et impera ravasz és számitó elvét akarja érvényesíteni. Pártokra akarja szakí­tani a magyarságot, hogy még megma­radt kevés erőnket és energiánkat, mely még­­igy is kellemetlen a kormányzat­nak, még jobban meggyengítse, s fő­kép, hogy a magyarság körében való za­varkeltéssel, ellentétszításával elterelje a figyelmet a kormány mulasztásairól a magyarsággal és a saját tehetetlensé­géről vállalt misszióval és kötelezett­ségekkel szemben. A kisebbségi államtitkár úr, aki m­int a legfőbb agrártanács elnöke nem tudta megakadályozni a magyar bir­tokok körül történt hallatlan machiná­ciókat, képtelennek bizonyult arra is,­­ ha tényleg jó szándék irányította, — hogy, a magyarságnak nyelvéhez és iskoláihoz való, törvényben biztosított jogait megvédelmezze. Ha itt, vagy ott, ebben vagy abban, konciliáns módon és a legjobb igyekezet látszatával ígért és néha cselekedett is, a lényegben, a magyar nép és kultúra jogállománya megóvásában, biztosításában nem tett vagy nem ért el semmit Micsoda címen veszi tehát magának a jogot, ez a­ fia­tal, tapasztalatlan és a nemzeti kisebb­ségek, tehát a »szakmája« dolgában oly kevéssé bevált alállamtitkár, hogy az erdélyi magyarságnak alkotmányos úton (nem ahogy a liberális képvise­lők legtöbbjét választották) megválasz­tott képviselőit, egyéniségükben, múlt­jukban és munkájukban intakt férfiakat a nagyzási mánia és a diktátori szellem allűrjével lekisebbí­tse, jogukat a jog alapján vállalt irányítástól elvitassa­­és ő akarjon irányt szabni nekünk neme­tei­ kisebbségnek, amely a megpróbál­tatások súlya alatt roskad, hogy mit ho­gyan csináljunk, milyen szervezetet i­s kiket válasszunk vezéreinknek. A magyarság maga is érzi, hogy híjával van olyan nagy kaliberű, zseniá­lis és providenciális férfiaknak, mint a­minő az alállamtitkár úr, és hogy az or­ganizáció teljesebb, elevenebb, hatáso­sabb és hatékonyabb lehetne, de ezt az autonómiát, hogy a saját, rendel­kezésünkre álló legjellemesebb, legta­pasztaltabb­­és legérdemesebb férfiakra bízzuk, ügyünk irányítását, már el nem vehetik tőlünk. A Magyar Párt a ma­gyarság alkotmányos szerve és veze­tői a magyarság alkotmányos vezetői És abból, hogy Tatarescu a m­ágnás-szellem, az osztályuralom és osztály­elfogultság régi, elkopott és üres vád­jét vágja a párt fejéhez, nyilvánvaló, hogy Tatarescunak nem a mi fejünk fáj, hanem­­ a mi szívünk. Az a szív, mely nem tudja elfogadni, hogy bennünket, állami­ és kötelességhű polgárokat, akiknek legforróbb vá­gyunk, hogy e földön, román testvé­reinkkel együtt egyetértésben, jóllét­ben, szeretetben élhessünk, népi és nemzeti jogaiban megrövidítsenek, leg­szentebb javait, nyelvét és kultúrájá­ erőszakkal, jogtalanul megrontsák. Az a szív, melyet sem Tatarescu, sem a kormány, sem Románia más hivatalos tényezői meg nem értenek, s amelyet in­kább megtörni akarnak, mint megnyer­ni a jelen és jövő Romániája számára. Hogy fáj Tatarescunak a Vigasz­talanok klubja, amellyel nem tud tár­gyalni! És ha tudna! Talán nem vol­nának iskolarendeletek? Talán nem kel­lene a magyar iskolákban akkor is több tárgyat románul tanítani? Talán akkor több választott képviselője ülne a magyarságnak a parlamentben? Ta­lán akkor kevesebb magyar földet sa­játítottak volna ki és kevesebb fény­képet, könyvet, sorsjegyet stb. sóztak volna a székely nép nyakába? Még mindig csak a képmutatás, az őszinteség hiánya, a kákán csomóke­­resés. Megint csak minket akarnak job­bá tenni a miniszter urak, holott nekik kell megjavulniuk, a mi vezetőinket akarják félre tenni az útból, holott ne­kik kellene félreállniuk, a mi rend­szerünket tartják rossznak és tehetet­lennek, holott az övék az. A kisebbségi államtitkár nyilatko­zata, főkép a kolozsvári háttérrel és dekorációval, nagyon jellemző és ta­nulságos. Olyan ravaszok mi is va­gyunk mint ő és nem fogunk rob­bantani. A Magyar Párt mögött ott áll Románia magyarsága és mennél inkább dolgoznak a szétbomlasztásán, annál egységesebb, szilárdabb és elszántabb lesz. kijelentése, hogy a kisebbségi kérdés meg­oldása felől időveszteség volna tárgyalni a Magyar Párttal . Megállapítja továbbá az intézőbizott­ság, hogy a Magyar Párt működésének vezető gondolata a magyarság és a ro­mánság közötti béke, megértés és együtt­működés megteremtése volt és fennállása óta felelőssége teljes tudatában tartóz­kodott mindennemű külföldi propagandá­tól és mindenféle osztályérdeket félretéve, csak a romániai magyar nép törvényes és jogos védelmét igyekezett biztosítani. Az agrárreform kérdésében csupán az egyhá­zi és iskolai vagyon mentesítése, a telepe­sek és a veszélyeztetett kisegzisztenciák ér­dekében járt el. Ezért az intéző bizottság teljes határozottsággal visszautasítja azt a kijelentést, mintha a párt és annak veze­tősége nem a romániai egyetemes ma­gyarság egyhangú bizalmából kapta Volna megbízatását és minden törekvésében nem a teljes konszolidáció megteremtésének és a magyar kisebbség törvényes eszközök­kel való megvédésének áhítata vezette vol­na. Végül megállapítja az intéző bizott­ság, hogy "­­ a párt megbontatlanul egységes és egységének megbontására irányuló bár­milyen törekvés sem fog eredményre ve­zetni« . Az intézőbizottság ezután határozatilag tiltakozott a köz­­oktatásügyi miniszter népokta­tási törvényjavaslata ellen, mint amely ellentétben áll a gyulafehér­vári határozattal, a párisi kisebbségi szen­ződéssel és a román alkotmánnyal. Dr. Fekete Nagy, Béla a párt szerv­e­­zetének kiépítéséről tett jelentést, dr. Is­­sekusz Vikor az altruista bankokkal össze­köttetésben levő telepesek ügyét hozta szóba, végül dr. Hajdú István az agrár­reformmal sújtott lakosság érdekében ter­jesztett be javaslatot, amelyet az intézőbi­zottság elfogadott, mire az ülés véget ért. Határkonfliktus tört ki Olaszország és Svájc között Háromszáz főnyi fasiszta csapat büntető expe­dícióra indul Svájc ellen — Elzárták a svájci-olasz Határt — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BERN, április 15. Svájc és Olaszország között súlyos konfliktus tört ki, amelynek következményei e pillanatban beláthatatlanok. A Ponte-Tresa- Trestni olaszországi község határán átvonuló svájci katonák az olasz határon átkiabáltak, s Mussolini ellen ellenséges kifejezéseket használtak. A fasiszták, amikor a svájci katonák tette nyilvánosságra jutott, el­határozták, hogy egy háromszázötven főből álló büntető expedíciót indítanak Svájcba, s azt akár Szentgotthárdié is elküldik. Az eset miatt az olasz-svájci határon az őrszemeket és a csendőr­séget megerősítették, s a határhídon a láncot kifeszítették. Diplomáciai körökben súlyos konfliktus kitörésétől tartanak. Megbonthatatlan a magyarság egysége A Magyar Párt intéző bizottsága tiltakozik a népoktatási javaslat ellen — A Brassói Lapok tudósítójától. — KOLOZSVÁR, április 15. Jelentette a Brassói Lapok, hogy a Magyar Párt inté­ző bizottsága hétfőn délelőtt tartott rend­kívüli ülésében foglalkozott Tatarescu bel­ügyi alállamtitkárnak a Magyar Pártra vo­natkozólag tett kijelentésével. Hétfőn este a folytatólagos ülésen Sándor József kama­rai képviselő is felszólalt és bejelentette, hogy Tatarescu előtte is elmondta a szó­ban levő nyilatkozatot, hozzátette azonban, hogy a kormány a parlament szüne­telése alatt általános és rész­­letes tárgyalásokat tervez a Magyar Párttal. Paál Árpád, a Magyar Párt összeté­telét kritizáló támadásokra vonatkozóan azt nyilvánította ki, hogy a volt Magyar Néppárt tagjai elválaszthatatlanul egyek a Magyar Párttal. Grandpierre Emil elő­terjesztésére az intéző bizottság a követ­kező határozatot hozta. •­­A Magyar Párt intéző bizottsága meg­állapítja, hogy a romániai magyarság megszervezésének percétől fogva állandó kapcsolatot igyekezett teremteni a román közvéleménnyel, ezért a politikai aktivitás terére lépett és megfelelő képviseletet igye­kezett magának szerezni a törvényhozás­ban, s nem rajta múlott, hogy nem koro­názta eredmény a szándékát. A Magyar Párt megszervezésének be­fejezése után érintkezést keresett és talált a mostani kormány fejével, aki kifejezte teljes készségét a magyar kisebbség hely­zetének törvényes úton való szabályozását illetően. Ez sem valósult meg, a tényekből azonban kétségtelen, hogy M. Tatarescu­­nak az érintkezési készség hiányára vo­natkozóan tett kijelentése nem fedi a valóságot, aminthogy kétségtelen az is, hogy az érintkezés gyakoriságának elma­radása nem a párt hibájából származott. Elismeri a párt, hogy szervezete az ország nyugati határszélén nincsen kellő­­leg kiépítve ,ez azonban az ott élő magyar­ság és a Magyar Párt akaratán kívüli okok miatt (ostromállapot, gyülekezési jog felfüggesztése) van így. Különben nyugodt öntudattal állapítja meg a bizottság, hogy a Magyar Párt a romániai ma­gyarság egységes és egyetlen politikai szerve, a magyar párt, amelynek alapja és ereje a magyarság demokratikus módon való tel­jes egyöntetűséggel és bizalommal kinyil­vánított akarata és így minden alapot nél­külöz Tatarescu államtitkár úrnak ama 89. SZÁM. Görögországban ünnepelnek Zaimis lesz a köztársasági elnök — A Brassói Lapok eredeti távirata. — ATHÉN, április 15. A vasárnapi nép­szavazás, amely teljes győzelmet hozott a köztársasági kormánynak és köztársasá­gi pártnak, osztatlan örömet váltott ki. Az újabban érkezett táviratok egyhangú­lag a nép nagy lelkesedéséről számol­nak be, s az ünneplés legkiemelkedőbb mozzanata Papanasztasziosz min.­elnök a néphez intézett beszéde volt, amelyben ün­nepelte a köztársaság győzedelmét és álta­lános kiengesztelődésre szólított fel min­denkit !­­. 1 . A spontán ünneplésnek, amely a nép­szavazás­­eredményének kihirdetése nyo­mán az egész országban folyt, folytatása is lesz. A kormány az ország minden részé­­ben nagy ünnepeket készül rendezni, s nemzeti ünneppé nyilvánítják a köztársa­­­ság proklamálásának napját. A köz­tár­sas­ági elnökségre váglej®é­sen Zgimisz tábornokot jelölték, aki a je­lölést el is fogadta. A kormány most azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy a nemzetgyűlés elé törvény­javaslatot terjeszt, amelyben meg fogja til­tani, hogy ötévi időtartamon belül a gö­rög sajtóban köztársaság ellenes cikkek je­lenhessenek meg.

Next