Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-18 / 90. szám
Főszerkesztő : SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP__________Felelősszerkesztő : KOCSIS BÉLA ÁRA; A* elöllx»té« Ára holybon i I Az elöilaptí. ára vidékre t I SzerkeSZtőség, kiadóhivatal és nyomda: I Előfizet««» árak külföldre s I BrnaiA kivételével kizÁróIftfi a I BUKARESTBEH • r% r mw Évente.*. . . . 480 lei Évente. . . ... 500 lei BRA$OV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. siam. ^®9,e^évre ' * '«el P BMth\^R,NoU rAv»KyT' 2‘?? tEI J LEU Félévre .... 240 , Félévre .... 260 „ __ Félévre .... 500 “ I Ennek ,, ök j a vednek fel. Neeyedévre . . . 120 . Negyedévre • . . 140 - „ . . . , I A portódíjak emelése esetére az IMPROHIRDETÉSEK I Vitárnap ■ Vasárnap Havonta 42 Havonta 50 Telefonszámok I előfizetési díj emelésének jogát I közvetlenül a kiadóhivatalhoz I _ 4 IIEI Kézbesítési díj havonta 10 ’ ntrmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. | fenntartjuk magunknak. | ^nvo^mnVatf Ayi?|Ce?a'dhMZ°k | 5 Li E 1 XXX. ÉVFOLYAM. s BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 18. (Péntek) 90. SZÁM. iiirniimi Biiiini Mi ....................in mm mnm—ii IMII Willi un mii mmifd WIMliiniinn Rakovszki, a szovjet londoni képviselője, aki az orosz—angol tárgyalásokon Macdonalddal eszmecserét folytatott, és oly kiszámíthatatlan, mint maga a moszkvai rendszer. Kijelentette Londonban, hogy az orosz tanácsköztársaságnak nincsenek hódító szándékai, de ragaszkodik ahoz, hogy a versaillesi és a többi békeszerződés revízió alá kerüljön. Mit értsünk az európai hírű orosz delegátus e súlyos kijelentése és követelése alatt? Minő terve, célzata a moszkvai kormánynak rejtőzik mögötte? Azt még valahogy elhinnénk Rakovszkinak, hogy Oroszország nem akar nagyobb hódításokat, nem akar mondjuk Ázsiában új területeket szerezni. Ez ellentétben áll a bolsevista elvekkel, s bizonyára az orosz nép valódi hangulatával is, mely csak a béke őszinte vágya és akarata lehet. De akkor, miért legyen kivétel ép Besszarábia ? Nincs-e ennek a követelésnek, bármely formát és magyarázatot adjanak is neki, hódító szándék jellege? Elvégre Besszarábia tettleg Romániához tartozik, jogilag nemzetközi fórum által szentesíttetett az odatartozás, ha tehát csak ezt követeli is Oroszország, csak éppen ezt, az is hódítási törekvés. Legalább is visszahódítási törekvés, ami elvégre egyremegy, komplikációval, esélyekkel, esetleg véres háborúval és előre nem látható borzalmas katasztrófával járhat.Abban tehát nincs elég őszinteség, hogy Oroszország nem akarhódító politikát folytatni. Besszarábiát igenis akarja, — látszólag autonóm területnek valójában orosz birtoknak — s ez már ellenemond a megnyugtatásra szánt kijelentésnek. S mivel a Besszarábiára való igény egyúttal tiltakozás a nagyhatalmak magatartása, szankciója ellen, Rakovszki nyilatkozatát súlyos jelentőségűnek, s fölöttébb figyelemreméltónak kell tekintenünk. A nyilatkozat lényege: nem akarunk hódító politikát, de akarjuk Besszarábiát. Fokozza Rakovszki nyilatkozatának fontosságát és kritikus jellegét az a követelése is a szovjetnek, hogy a versaillesi, a trianoni, saint-gemaini stb. békeszerződések revideáltassanak. Ebben már nemcsak egy országnak, Romániának elvitatni nem engedett tulajdonjogát támadja meg, hanem azt az egész rendszert is, melyet a világ hatalmasságai a háború likvidálásával teremtettek. Megtámadja az antantok ama jogát, hogy országokat és népeket, egymás közt felosztottak, s Európának új formát teremtettek, anélkül, hogyOroszországot bevonták volna a munkába, vagy véleményét megkérdezték volna! A zsákmányt felosztották az állatmese vadjai, anélkül, hogy az oroszlánt, a legnagyobbat és — na nem a beteg — a legerősebbet, a megillető prédában részesítették volna. És Macdonald, aki — mint a munkáspárt, mely Anglia politikáját ma uralja — szintén a versaillesi és a többi békeszerződés hívének vallotta magát, Cilisax Meikiffiecki vezér szüntelenül a revíziót követelte, mint egyetlen lehetőségét Európa valódi békéje megteremtésének, kitérhet-e ugyanazon álláspont, ugyanazon politikai törekvés, ugyanazon világprobléma akarása elől. Roppant jelentőségű ép e körülménynél fogva mind Rakovszki nyilatkozata, mind a brit kormány magatartása, mind az az eredmény vagy eredménytelenség, amivel a londoni konferencia végződni fog. Csak a vak nem látja, hogy a moszkvai szovjet, mely Olaszországgal szerződést kötött, Bécsben bombaként asztalra dobta Besszarábia ügyét és most Londonban a világ új rendjét követeli, az eddigi homályból és zugból egyszerre kilépett a dobogóra, a világosságra, s diktáló szerepet vállalt magára. Nem akar hódítani, de akarja Besszarábiát és a békeszerződések revízióját. Már most akarja-e még mindezt, s úgy akarja-e mint a szovjet, Macdonald is? Ha igen, akkor kikerülhetetlen a nagy, félelmes komplikáció, akkor revízió és revízióellenes pártok fognak egymással szemben állni, s ha nem is fegyverrel, de éles elkeseredett eszmei és diplomáciai tusával iparkodnak egymást legyűrni az ellentétes táborok. A szovjet veszedelmesen kavarja a robbantó anyagot: előbb Bécsben, most Londonban, s állandóan odahaza, ahol ki tudja, micsoda vészes terveket kotyvasztanak. Csöppet sem tartottuk megcáfolandónak, hogy Románia és Japán, Románia és Franciaország a kiszámíthatatlan orosz machinációra számítva szorosabb szövetséget kötöttek egymással. Miért van szükség a francia-román szerződésre ? Franciaország újból kijátszotta ütőkártyáját Anglia ellen . A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 16. A román-francia szerződés híre, akárcsak a csehszlovák szerződésé, meglepetésszerűleg jött. A tanácskozások, amelyek a királyi pár látogatása kapcsán indultak meg, még csak a kezdet kezdetén vannak, mégis ma már biztosra lehet venni, hogy hamarosan tető alá kerül. Duca külügyminiszter párisi tanácskozásai a legjobb sikerrel kecsegtetnek, s a barátságnak, s a két ország közötti jó viszonynak napról-napra újabb megnyilvánulásait láthatjuk. S ha létrejön a megegyezés, és ennek nyomán a szerződés, úgy az — ebben senki sem kételkedhetik, sőt a közvélemény előtt tisztán áll, — a két ország eddigi egymáshoz való viszonyának, írásbeli szentesítése lesz — általánosságban. Francia és cseh védekezés a német veszedelemmel szemben Más kérdés most már az, hogy mi mindent fog tartalmazni a szerződés, és milyen intézkedéseket fog magában foglalni Európa politikájának eshetőségeire nézve. Ha a csehszlovák-francia szerződésben lefektetett megállapodásokat tekintjük, úgy kétségtelen, hogy annak intézkedései szinte önmagától adódtak. Franciaországnak és Csehszlovákiának bizonyos szempontból közös érdekeik vannak, s mindkettejüknek életérdeke, hogy az őket fenyegető »német veszedelemmel« szemben védekezzenek. Franciaországnak — erről vitatkozni sem lehet — atavisztikus ellensége a németség, s most Csehszlovákiának is súlyos gondjává lett az a hatalmas német tömeg, amely az ország északi részén kompakt lakik. Csehszlovákia németsége nyíltan államellenes, Németországnak legcsekélyebb megmozdulása esetén kész fegyverrel támadni a csehszlovák állam ellen. A Szudéták németségét Csehszlovákia még ma is erőszakos eszközökkel kénytelen féken tartani, s annál nagyobb a veszély reá nézve, ha egyszer majd a németség megmozdul. Érthető tehát hogy ez a közös érdek szerződésre kényszerítette a két államot. Franciaországnak vagy Romániának van szüksége a szerződésre ? Más a helyzet azonban Romániával Romániának nincsenek közös, közvetlen érdekei Franciaországgal és alig hihető, hogy Románia politikája kényszerülne arra, hogy Franciaországgal szerződéses viszonyra lépjen. Itt csak két alternatíváról lehet szó: vagy Románia sürgeti a szerződés megkötését, s akkor mélyebb, nagyobb hatásról nincsen szó, sőt talán hiúsági kérdésnek is lehetne tekinteni, vagy pedig Franciaországnak sürgős a szerződés megkötése, amely esetben súlyosabb és komolyabb világpolitikai eseményről van szó. Nincs keleti veszedelem! Az a sok indokolás és magyarázat amelyek a világ különböző lapjaiban láttak napvilágot, s amelyek alátámasztani szeretnék a szerződés eszméjét, úgy tűnnek fel, mintha túlságos sok komolyság nem volna bennük. Keleti veszedelem, lengyel kérdés, a hadi erő felvonulásának kérdései mind úgy hangzik, mintha Európában ma újból háborús láz dühöngene, mintha Európa keletén újra lángba akarna borulni minden. Pedig ez nem áll. Besszarábia kérdése aplanálódott, emiatt Európát most még hosszú ideig nem fenyegetheti veszedelem. S a többi keleti államok? Boldogok, hogy békességben élhetnek. Európa politikája a francia-angol kérdésen fordul meg De Franciaországnak szüksége van arra, hogy Angliával szemben, amely állam ma a némettel szinte egyenrangú — bár nem oly nyílt — ellenfele a franciáknak, megmutassa erejét, megmutassa azt, hogy a kisántant államai, amelyek Európa közepén mégis csak jelentékeny erőt képviselnek, teljességgel mögötte állanak, s ha Anglia most túlságos nagy barátságra találna lépni Oroszországgal a Londonban most folyó angol-orosz tanácskozások kapcsán, úgy Franciaország is meg akarja mutatni, hogy ezzel a szövetséggel szemben más, talán nem egyenértékű szövetséget képes állítani. Európa politikájának tengelye ma a francia-angol kérdés, s ma minden ténykedést, amely Európa politikájában változást idéz elő, ebből a szempontból kell nézni. Románia, ha a szerződés létrejön, végérvényesen Franciaország szolgálatába szegődik és előbb-utóbb éresen szembekerül Angliával. A harmadik állam, amely igényt tart világhatalmi pozícióra, Olaszország, ugyane szempontból fogja fel az eseményeket, s egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik. Olaszországot most annál is inkább érdekli a román francia szerződés kérdése, mert érdekkörletét teljesen ki akarja terjeszteni a Balkánra, s kiváncsi, — és pedig jogosan — arra, várjon következik-e még ezután a jugoszláv-francia szerződés? Ebbe bele fog szólni Olaszország is.K* Akadékoskodás az egyházi adók behajtása körül Dandea úr tilalma - A bujkáló körrendelet — A Brassói Lapok munkatársától. — MAROSVÁSÁRHELY, április 16. A Brassói Lapok megírta annak idején, hogy a pénzügyminisztérium kolozsvári vezérigazgatóságának egyenesadó ügyosztálya 1959—1924. sz. alatt körrendeletet adott ki a pénzügyigazgatóságokhoz, melyben a pénzügyminisztérium ez évi február hó 4-én kelt 22144 sz. végzésére való hivatkozással elrendeli, hogy az állami és közigazgatási hatóságok az egyházi és iskolai adók behajtásához, mint eddig, ezentúl is, legalább az 1924-ik évben, nyújtsanak segédkezet. Ez a körrendelet a brassói pénzügyigazgatósághoz még március hóban megérkezett s ez erről hivatalosan értesítette miheztartás végett a brassói városi adóhivatalt, mely viszont március hó 27-iki kelettel hivatalos másolatban közölte a rendeletet az összes egyházakkal. Nyilvánvaló tehát, hogy a körrendelet ki lett adva és az kötelező az összes hatóságokra és az összes egyházakkal szemben. Ennek dacára akadnak hatóságok, melyek nem akarnak a felsőbb fórum intézkedéséről tudomást szerezni és mindenféle gáncsoskodással akadályozzák még most is az egyházi adók behajtását. Marosvásár hely ,polgárig mestere is pápább akar lenni, a pápánál is eltiltotta az egyházi adó behajtását, lesz a legújabb Dandeláda, természetes kinövése annak a szellemnek, mely az egész embert jellemzi. Ám az illetékes érdekelt körök ne vegyék csak egyszerűen tudomásul a marosvásárhelyi kényszer tilalmát, hanem illetékes helyen és törvényes uton szorgalmazzák azzal szemben a kormány rendelkezésének érvényesítését. Utóvégre talán Dandea mégsem akkora ar, hogy még a kormány és minisztérium intézkedései felett is vétót gyakorolhasson, és magának a kormánynak érdeke és kötelessége az engedetlen alsóbbfokú tisztviselőket engedelmességre szorítani. Ha pedig Dandea úr eljárását alakilag esetleg igazolná az a tény, hogy a marosvásárhelyi pénzügyigazgatósághoz még nem érkezett meg a kért rendelet, akkor gondoskodni kell arról, hogy az illetékes fórum, sürgősen továbbítsa rendeletét Marosvásárhelyre és általában mindenüvé, ahová még vétkes felületességből , mulasztásból el nemjutott. Mert taktikázással és mesterkedésekkel egy jognakérvényesülését meggátolni nem lehet és nem szabad. Aláírták a román-magyar konfíciót BUKAREST, április 16. A Külügyminisztériumban ma délelőtt ünnepélyesen aláírták azt az egyezményt, amely gazdasági ügyekben hosszú hónapokon át tartó tanácskozások után Románia és Magyarország között létrejött. A ma aláírt egyezmény szerint azokat a függő kérdéseket, amelyeket a két ország között a trianoni békeszerződés nyitva hagyott, nagy részben megoldották. Japán tiltakozik a, amerikai bevándorlási törvény ellen LONDON, április 16. (Reuter) Tokiói híradás szerint Japánban nagy megütközést keltett az amerikai bevándorlási törvénynek az az iniczdecere, amely szerint japáninak tilos az Ammerikába való vándorlás. Az ügyet külön minisztertanács foglalkozott, s a japán lapok az amerikai eljárást nemzetközi törvények és szokások súlyos megsértésének mondják.