Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Az előfizetés ára helyben: Évente............ 500 lei Félévre .... 170 „­ Negyedévre . . . 140 , Havonta­­ . . 52 „ Kézbesítési díj havonta 10 „ Az előfizetés ára: vidékre­­ Évente..........................D00 lei Félévre .... 320 „ Negyedévre . . . 170 „ Havonta .... 60 * Bérmentve postán küldve Bukarestben: 4 lei Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁIJA: 3 lei Vasárnap 4 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda $ BRA$OV—BRASSÓ, Kapu-sicca 64TM-66. szám. Telefons­zámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. XXX. ÉVFOLYAM. : »Előfizetési árak külföldre: j Évente , , a » o SOö fel ! Félévre » „ « . 500 „ ) Negyedévre „ * 250 „ ! A portódnak emelése esetén az előfizetési díj emelésének Jósát fel.startjuk m­iagunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBUCITÉ. RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK­ közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­mányosunk útján is­­eladhatók ' ] S­­ORAIESTJEI: 4 LEI­­ Vasárnap 3 LEI Iorga lapjában, a Neamul Romaneseben egy becsületes tónusú, igazságszerető cikk jelent meg, aminek szívesen adunk visszhangot A " cikk lényege az, hogy a csatolt Erdély­ben lassanként,­­ öntudatlanul meg­nyilatkozik a regát szelleme, a román hatások észrevétlenül a közélet minden mozzanatára kiterjeszkednek, s a ter­mészetes fejlődésnek nincs szüksége az erőszakos és külső romanizálásra. Erdély három nemzete, magyar, szász és román mindenkor békében éltek egy­mással, s csak akkor tört ki bennük az ellenséges indulat, mikor a bécsi vagy budapesti politikának­ szüksége volt a fajok viszályára. A bukaresti kormány­nak nem szabad erőszakolnia a romá­­nosítást, m­ert ez végzetes visszahatást támaszthat, ellenben a türelem és de­mokrácia rendszere a legszebb ered­ményeket biztosíthatja. Nem azért emeljük ki és méltatjuk Jorga lapjának e cikkét, mintha annak minden betűjével meg volnánk békülve, s nem volna f­elfogásában semmi olyan, amit magunkra nézve kedvezőtlennek­­tarthatná­nk. Sőt ellenkezőleg, kifogást kellene tennünk ama megállapítása ellen "hogy a magyarok és szászok élén­kebb­­ gazdasági tevékenysége tisztára regáti halas volna, mintha a legutóbbi évek látszólagos gazdasági fellendülése a régi király­ság friss, erőteljes, vállalkozó szellemű és impulzív példájára történt, volna. Ennek egészen más oka és ma­gyarázata van, amit ezúttal nem fejt­hetünk ki, csak egyetlen mondattal vi­lágí­thatunk meg: a létért való küzdelem merő kény­szerűségből az egyetlen szé­les és szabad téren a gazdaságin végzi­­ elhatározó erőfeszítéseit. Magának a­z újságnak azt az eszme­­menetét sem vallhatjuk magunkra néz­ve elfogadhatónak­, hogy a romanizáló törekvésnek máskép kell érvényesülnie­­ a szászoknál, akik a magyar érában a románok iránt sok jóakaratot tanúsí­tottak, mint a magyaroknál, akik egyes vidékek románságát egyáltalán nem méltatták figyelemre. Ennek a népek közti viszonynak­ is egészen más oka és magyarázata van, amit ezúttal szintén nem fejthetünk ki, csak egyetlen mon­dattal világíthatunk meg: a szászok­nak vélt elnyomatásuk érzetében szük­ségük volt­ a román nép és vezetői, ir­ánt való szimpátia és érdekközösség­­ ki­fejezésére. Ami örömmel és megelégedéssel tölt el bennünket a Neamul Romanesc cikke olvastán, az a tárgyilagos és őszin­te meggyőződés, mellyel az erőszakos­ság politikáját helytelennek, a türelmes és igazságos politikát egyedül helyes­nek és célravezetőnek ítél. A nevezett lap főkép a cégtáblafeliratok erőszako­lását hibáztatja, de úgy értjük az egész, cikk tendenciájából, hogy minden fö­lösleges, bántó és méltatlan romanizá­­lási törekvést elítél. El kell ítélnie, a­hogy mi a cikk szellemét megítéljük, azt a hivatali kényszert is, hogy sok­szor sok helyen, még­ a székelyföldön is magyar nemzetiségű állami tisztvi­selőknek magyar felekkel sem szabad magyarul beszélniük, vagy telefon­köz­lést közvetíteniük, s azt a túlzó és türel­metlen sovinizmust, mely a magyarok­tól minden vonatkozásban a román­­nyelvű beadványt követeli meg, holott ez sokszor a lelki kényszer súlyán kivül nagy nehézségekkel és költségekkel is jár. El kell ítélnie minden olyan cselek­vési rendelkezést vagy ilyenek tűrését, támogatását, amely a párisi szerződés 8 cikkének eme kategorikus kijelentésével ellentétben van. — Egyetem romára állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában, s magán -agy üzleti for­galomban, a vallási életben, r­­alz útján történő vagy bármilyen közzététel terén (a cégfelirat is ilyen közzétételi szerk.) vagy a nyilvános gyűléseken. El kell ítélnie azt a rendszert, mely a magyar iskolákra, jóllehet sziki,­a ez a szerződés biztosítja az anyanyelv tel­jes használatának jogát a tanításban is, a román nyelven való tanítás kény­szerét rójja rá. Ez az erőszak a Neamul Romanesc cikke szerint végzetes visszahatást tá­maszthat meg. Ezt min tudjuk, nem is gondolunk rá, de az az érzés melyet a romániai magyarság lelkében támasz­tott, nem alkalmas arra, hogy a spon­tán, meleg és odaadó alkalmazkodás készségét ott­ltsa ki belőlünk, pedig így akarjuk, így kívánjuk. Így szemlénk mind a magunk, mind az állam javára. A halálom ereje előtt természetesen meg kell hajolnunk, a kemény ét. ke­gyetlen rendelkezésekét végre kell MM- ununk, a tyürisö^ilifi«! K4VfóMisitti 1 4 m­b*o* dásuil hallgatagon­­ kell viselnünk, de egyúttal az ilyen kényszer, h az ilyen kény­szerűség ’ jellegét, tartásáét, ér­téket is meg tudjuk ítélni S fökép, meg­­tudjuk ítélni, mint bukaresti­ laptársunk is idézett cikkében, mennyivel többet érne Románia számára, ha kormánya a türelem és igazságosság politikáját kö­vetn?, ha magyarságunk lelkét is­ oda vonná az állam nagy feladataihoz, fejlődéséhez, jövőjéhez.."Ha nem a re­gáti mentalitás rontaná meg a mi viv­o­­nyunkat, hanem az erdélyi­­mellja­­vítaná meg a hatalmi tévelygés bűneit és bajait ! BHASOY BRASSÓ, 1924. május­­ (Csütörtök) Radicsot kiutasították Bécsb­ő! ? :Az osztrák kormány vizsgálatot indít a h­orvát parasztvezér ellen •­ A­­ .. . s táv BÉCS, április 29. Néhány Jugucs?:Mv újság nemrégen cikkeket közölt, amelyek­ben Radics politikai tevékenységét bírál­ták, s ezzel kapcsolatban Pastel min­iszter­­elnök is megjegyzéseket tett. i-Ioffinger jó­­grádi osztrák ügyvivő előtt, amelynek mé­lyebb értelme az volt, hoogy RacCMiS nem engedett politikai propagandát fejt ki az osztrák fővárosban. Az osztrák lapok értesülés-v szérűsés: az osztrák kormány-most­­vizsgál***-, ké­szül antmth megállapítása célján, hogy •vajjon Radír,® politika? tevékenység® sxtm keretek között mozog-e,­­amelyek között az AvSszth­álám éső idegei? poltikusnjii ,«ak maradni­ok kell. A vhsgáwi ereditiányétől­­ függ majd az osztrák kormány további A-j’áréssi. Újabb jelentések szerinit a­ Die Stunde című lap úgy tudja, hogy K­risztiles már a felszólítást meg is kapta Ausztria területé­nek elhagyására­. Theunis és Hymans Fázisban A belga kormány kedvező atmoszférát akar teremteni a német kölcsönnek A Brassói Lapok tudósí­tójától. PARIS, április 29. Theunis és Hy­mans, a belga kormány tagjai tegnap Parisba érkeztek, s ezzel megkezdődtek a mélyreható­­tanácskozások a belga és francia kormány között a szakértői jelentés körül. Ismeretes hogy a szak­értők jelentését Belgium, és úgy, mint Anglia, fenntartás nélkül, fogadta­ el, miig Franciaország különféle, *«?V lé­nyegbevágó kifogásokat támasztott. Theunis és Hymans párisi­­tanácskozá­sai most a Franciaország és Belgium között emiatt felmerült ellentétek ki­küszöbölését és kiegyenlítését célozzák. Poincaré ma évfént délelőtt tanács­­kozott Hymanssal & TheunissaL a A főta­­nácskozásokról az Echo de Paris azt ír­ja, hogy a jóvátételi bizottságnak ked­den délelőtt hozandó döntését valószí­nűleg össze lehet majd egyeztetni a londoni, római és brüsszeli kormányok közvetlen tárgyalásainak azonnali meg­­kezdésével, ámbár Poincaré még mindig ra­gaszkodik álláspontjához, s nem akar véglegesen kötelezettséget vál­lalni mindaddig, míg nem kap tel­jes felvilágosítást, hogy milyen álláspontot foglal el a népszövetség. Magától értetődően —­ írja az Echo de Paris, — odáig­ azonban még sem megy, hogy­­ egy félhivatalos eszmecserét el­hárítson­ magától. A­ belga, a kormány egyébként min­den­ meg fog kísérelni, hogy a német külkölcsönnek ked­ező atmoszférát te­remtsenek, mert a kölcsön elhúzódása komolyan visszahatna a többi szakértői ja­vasl­at gyakorlati megvalósítására. „Az Istentől adott legjobb alkalom a Loudottbó­ i­ érkező távirat az asrtnl Macdonald Assinfis*ferwh­ick Atw-fsa-wr»*)'.­­ban beszédet »o­ondott, amelyben ki­­jelentette, hogy a szakértői jelentéssel kapcsolatban kínálkozó M.Kallóra szinte egyedülálló Istentől adott al­kalom arra, hogy a benne tárgyalt kérdések megoldhatók legyenek. Egyedüli óhajom mondotta,­­ hogy Franciaország mellém álljon,­­ semciit sem kívánok kevesbbé, mint Franciaország elszigetelését. S­­szeret­ném tudomására adni Poincarénak, hogyha Franciaország biztonsága forog kockán,, úgy Angliánál jobb barátot és segítséget nem találhatna. Theunis csak magánbeszélgetést folytatott Poincaréval Theunis belga miniszterelnök, ami­kor az újságírók interjút kértek tőle, kijelentette, hogy ő és Hymans tisztán magánbeszélgetést folytattak Poincaré­­val, titkárok és gyorsírók jelenléte nél­­­kül. Theunis és Hymans ma este már vissza is tértek Brüsszelbe. 100. SZÁM. Felülvizsgálják az erdélyi földosztást Az eddigi panaszokat jogosaknak találta e belü­gymifiiszter BUKAREST, április 20. ismeretes, hogy Tatároso a belügyi és Cipeianu föld­­üdvelésügyi alállamteítérok legutóbbi er­délyi tartózkodásuk idején különféle föld­míves küldöttségeket fogadtak, s meghall­gatták na­­k­ik a földosztás körüli visszaélé­sékről szóló pimaszaikat. A panaszokat a minisztériumokban megvizsgálták, k azo­­katl u­ltipostilina­k és jogosaknak találták­. Az eddigi eredmény­ek arra­ az elhalál­ozás­­ra indították az illetékeseket, hogy a vizs­gálatot Rib­él­y egész­ területére ki fogja terjeszteni s minden egyes panaszt a leg­­winudózusabban meg fognak vizsgálni a helyszinen­. Ennek a vizsgálatnak a meg­­kezdi és a panaszok meghallgatása''cél­­jából Tatarsseu és Cipeanu alállamtitká­rok az ünnepek utált azonnal Erdélybe­ntáznák . Utazásaikat talán már­ ma, vagy holnap meg is kezdik. Utazásuk kö­rülbelül egy hónapig fog tartani. Sváb népiselő, akit a pártja kizár, választói pedig bizalmat szavaznak TEMESVÁR, április 29. Legutóbb élénk feltűnést keltett az a hír, hogy a német parlamenti párt, hasonlóképpen a Volksgemeinschaft (Nép­közösség) kih a­zm­ta tagjai sorából Kausch Mihály volt­­bukaresti közoktatásügyi miniszteri osz­tályfőnökét, az újaradi kerület s­váb képviselőjét. A kizárásra az adó­ okot, hogy Kausch a Svát­ Népközösség prog­ramjátó­l eltérő politikai működést fej­tett ki, holott épen ennek a tá­mogatásá­val került be a bukaresti kamarába.­ Kausch tegnap len­tjárt választókerü­letében, Ferjámos községben, ahol tisz­tázni igyekezett magát a választói előtt. A jelenlevők akiknek száma körül­belül kétszáz főre rúgott, újból bizalmat szavaztak a képviselőnek, ami a sváb­­tag körében alkalmasint ulóbbi bonyo­dalmakra fog alkalmat adni. Smithet szerdán várják Budapestre GENF, április 29. Smith, a népszö­vetségnek Magyarország pénzügyi ellen­őrzésére kiküldött főmegb­izottja ma Genfbe érkezett, ahol behatóan tár­gyalt a népszövetség gazdasági bizott­ságával a nyugszar szanálási tervről. Smith még a m­ol nap­olyamán Elindul Budai»e­st felé, aljanl érkezését szerdára várják. / . Huszonnyolc Hittler-katonát elitélt a müncheni bíróság MÜNCHEN, április 29 Hitler volt sza­­bad csapdából kikar­ült­ huszonnyolc, vád­lott ellen inditolt hazaárulási per­ben ma hirdették ki az ítéletet. Két vádlottat­ más-­­ félévi, és négy hónapi, a többit pedig egy évi és három hónapi várfogságra ítélték. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy a vádlottak cselekedeteiért a felelősséget tulajdonképen azoknak a vezéreknek kell viselniük, akik őket tettük elkövetésére indították. Macdonald és Mussolini, találkozni fognak LONDON, április 29. (Wolff.) A Daily News Rómából kapott jelentés alapján közli, hogy Mussolini és Mac­­d­onald nemsokára találkoznak.

Next