Brassói Lapok, 1924. augusztus (30. évfolyam, 173-198. szám)
1924-08-01 / 173. szám
Egyes szám ára: 3 le) Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. A.RA: 3 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente.................... 500 lei Félévre .... 270 , Negyedévre ... 140 , Havonta ... 52 , Kézbesítési díj havonta 10 , Az előfizetés ára vidékre ! Évente.................... 600 lej Félévre .... 320 , Negyedévre . . . 170 , Havonta .... 60 , Bérmentve postán küldve XXX. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAȘOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Bukarestben: 4 lel Előfizetési árak külföldre: Évente ..... 800 lel Félévre .... 500 „ Negyedévre . . 250 „ A nyiódíjak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók ! LUKÁNS, 4LEI | Vasárnap |S LEI 173, mm Magyar Egyesületek! A jogi személyiségről rendelkező törvény a Monitorul Ificiarban 1924. február 6-án jelent meg s ennélfogva az illetékes körök a bejelentések végső határidejéül augusztus hó 6-át tekintették. Értesülésünk szerint most illetékes bírói körökben az a nézet alakult ki, hogy a bejelentés végső határnapja 1. évi augusztus hó 3-ika. Vigyyázzon azért minden egyesület és legkésőbb augusztus 3-áig okvetlenül tegyen pontosan eleget bejelentési kötelezettségének, nehogy hosszas vitákra és esetleg kellemetlen következményekre adjon okot. A prágai és a londoni konferenciák a leaetdatánsabb kifejezői annak az európai egyensúlytalanságnak, amely nem esik a nemzetközi gazdasági életben, de az államközi külpolitikában is számtalan jelenségben talál megnyilvánulást. Az általános nemzetközi szituációban ma már egymás helyére állított mint jelenességek, ökonómiai és politikai bonyodalmak sokaságai rendezésre és sürgős megoldásra várnak, hogy kielégíthessék a nemzetközi jogközösségbe tartozó államok anyagi és erkölcsi szükségleteit slevessék a gyűlölet szellemét. (Ezeket a problémákat már próbálták enyhíteni a békekötések utáni konferenciák mérhetetlen során, ma pedig Londonban,, ahol a hatalmi túlsúly levezetésére segy békés egyensúly internacionális megvalósítására készülnek, hogy Németország nemzetközi bekapcsolásával az államközi viszonyok gazdasági és politikai vérkeringését helyreállítsák. Középeurópábban is minden évben konferenciáznak, de állandóan csak egy hatalmi túlsúly s nem pedig egyensúly biztosítására.. Pedig a gazdasági betegségek tünetei és elmérgesedett kelevényei napról-napra mind világosabban illusztrálják, hogy a győzelmi politikasovén és egyoldalú alkalmazása nem teremtheti meg a kívánt eredmény gazdasági gyümölcsét, de nem teremtheti meg a türelmetlenül várt középeurópai politikai egyensúlyt sem.Éspedig azért nem, mert a győzelmi mámor és a vak elfogultság nem engedi világosan látni azt az irányt, amely felé egyes államoknak orientálódniuk kell, azt a gazdasági kibontakozást, amely nélkül konszolidációra, produktív termelésre és kellő fogyasztó piacra nem lehet szállítani. A közelmúltban lezajlott prágai konferencia, amely a kis antant rozsdásodó abroncsát próbálta kicsiszolni, nem sütkérezhet az eredmény fényében, mert a csiszolás közben a nagy hűhóval összekalapácsolt gyűrű majdnem keresztül reszelődött. Miért? Annak a bizonyos orosz kérdésnek a szőnyegre vetéséért, amely Lenest fai accompli elé akarta állítani. De nem hiába nevezik őt Középeurópa Cavour-jának, hogy meg ne találja a szemfényvesztő szavakat. Neki meg ma szüksége van a kisantantra, mert Csehország érdeke ezt diktálja, de holnap olyan vidáman fogja sutba vágni, mintha meg sem, született volna. Az idő pedig veszedelmesen kavarja azt a vizet, amit a cseh politika malma nagyszerűen fel fog használni. A nem is olyan régi dunamenti Monarchia, amelynek alkotmányjogi rendszere nem volt képes kielégíteni a keretében foglalt öntudatos népek államkormányzati szükségleteit, habár gazdasági tekintetben egy tökéletes egységet alkotott, ma a háború után önálló államokra széthullva, a gazdasági problémákat ezer és egyféle alakban megoldatlanul hagyja. Ez érthető is, mert egy hosszú időn keresztül kifejlődött organikus gazdasági egésznek az ökonómiai érdekek figyelembe vétele nélkül való etnikai szétdarabolása, szétszaggalta azokat jószágforrásokat és gazdasági előtagokat, amelyek az egész Monarchiának nagyszerűen szolgáltak, de szétszakítva, vagy termelési túlprodukciót, vagy szükséglet és a felvevő piacok hiányát eredményezik.« A cseh politika jól tudja, hogy az egész monarchia területét ellátó ipara « s «)»’ úgy életképes, ha megfelelő piacot talál, geográfiai teste pedig egy bizos li .«pontot. Ez a piac és támpont pedig csak Oroszország lehet. Ezért olyan kényes pontja az orosz kérdés a cseh politokának. Ezért kerülgeti Benes ezt a problémát, mint a forró kását, mert ebből csak akkor akar kóstolni, ha majd ki lesz hülve és reánézve is aktuális lesz. Románia ebben a szemfényvesztő játékban és a középeurópai konflagrációban nem ölelkezhetik a cseh és jugoszláv politikával s nem állhat érdekében az «Entente Cordiere»-nak nevezett kötelékben a vak ember szerepét játszani, amelynek tendenciózus célja és belső logikája a Lengyel—Olasz— Román—Magyar szövetség idejekorán való kiépítésének a megakadályozása. E szövetség megvalósítása ellen irányuló politika Csehországnak életbevágó érdeke, de vájjon előnyös-e Romániára nézve az ezekből való oktalan való húzódózás játéka? A gazdasági érdekek döntő szerepet játszanak mindig a világpolitikában, rugóit képezik a külpolitikai megnyilatkozásoknak és tetteknek. Ezek szabják meg az állam közötti viszonyok és kapcsolatok barátságos vagy "barátságtalan izét, színét és külső megnyilvánulását. Éppen ezért a gouverner cest prévoir elvének nem szabad eltemetve lennie egy állam külpolitikájában, ,mert az kiszámíthatatlan veszedelmeknek lehet okozója. Masaryknak a Rudé Pravo kommunista lap által leközölt nyilatkozata, amit Gillerson szovjet megbízott előtt tett, hogy «Ruszinszkót úgy tekinti, mint Oroszország ideiglenes letétjét» a maga meztelenségében mutatja be a cseh politikát, amelynek titkos útjai más irányban keresnek kibontakozást a középeurópai válság végleges megoldására, mint amilyen orientációt Románia helyzete megkívánna. A középeurópai kaotikus gazdasági politikai viszonyok gyümölcsét az fogja elvinni és élvezni, aki államhatalmi vagy szövetségi túlsúlyát kellő pillanatban érvényesíteni tudja. A cseh politika ennek elérésére mindent elkövet . Lenes politikája ma már veszedelmesen diktál és irányít, amit Románia nemcsak a nemzetközi viszonylatokban, de előbb-utóbb saját bőrén is keserűen fog tapasztalni, ha nem keresi meg azt az utat, amely a józan külpolitikai kibontakozás felé egyedül vezethet. Ma, amikor az idők vaskényszerűséggel mutatnak reá a "helyes kibontakozásra, nem ingadozásokra, de bátor célkitűzésekre van szükség, amelyek LONDON, július 31. Illetékes helyen azt hiszik, hogy a londoni konferencia a jövő hét végéig sikerrel befejeződik. Ezek a körök számolnak azzal, hogy — amint már oly sokszor hangoztatták — senki sem meri majd a felelősséget a konferencia eredménytelenségéért vállalni. A legoptimisztikusabb — és pedig rendíthetetlenül toptimisztikus — ,Hughes az amerikai delegátus. Újból és újból hangoztatja a konferencia sikerében való bizodalmát, s most legaljábban a Petit Parisien munkatársa előtt hangoztatta ezt a meggyőződését, kijelentve azt is hogy Franciaország a Ruhr-vidék kiürítéséért az elképzelhető legelőnyösebb kárpótlást abban találja, hogy gazdasági és politikai viszonyai újraélednek s ezek sokkal több biztos éket nyújtanak Franciaországnak bármely erőszakos intézkedésnél. A Dawes-tervezet meghiúsulása — mondotta — káoszt idézne elő, életbeléptetése pedig leginkább Franciaországnak az érdeke. A francia szakértők egyébként elkészítették a mulasztásokkal és szankciókkal foglalkozó bizottság elé terjesztendő jegyzőkönyv tervezetét, amelynek kiemelkedő része az, hogy a következő esetekben ajánlja a választott bíróságot : 1. ha a jóvátételi bizottság delegátusai Németország mulasztásának megállapításában nem egyeznek meg; 2. ha a német ipar nem teljesíti a dologi szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses,kötelezettségeit. Az itt felmerülő ellentéteket elsőfokon 1930-ig a jóvátételi bizottság szabályozza, később pedig az átruházási bizottság, mely a szállításokat finanszírozza; 3. választói bíróság elé kell vinni felebbezés címén a jóvátételi bizottság, vagy az átruházási bizottság olyan döntéseit, amelyek Németország jóvátételi készpénzfizetéseit korlátozzák. A francia szakértők elkészítették nagyjában a Ruhr-vidék katonai kiürítésének tervét is, amely a csapatoknak a rajnai■westfáliai medencéből való kivonulását a német tartozások kommercializálásától teszi függővé, vagyis a kiürítés fokozatosan megy végbe, aszerint, milyen mértékben tudják elhelyezni a vasúti kötelezvényeket tizenegy milliárd és az ipari kötelezvényeket öt millárd márka erejéig. Herriot minden kétértelműséget kizáró módon meg akarja állapítani azt, hogy Franciaország mentes minden hátsó gondolattól, de megkívánja hogy Németország rövidesen és elvitathatatlanul tanúsítsa a Dawes-tervezet végrehajtására irányuló készségét. A francia és belga csapatok viszszavonása két részletben történnék meg a német kötelezvényei: két millió arany nem a szláv érdekek malmára, hanem egy biztos és józan megoldás felé vinnék Középeurópa rendezetlen gazdasági és politikai viszonyainak alakulását. Timur márkájának egy-egy harmadrészbeni elhelyezése szerint. Francia és belga vélemény szerint az angol csapatoknak 1925 január 10. után is megszállva kellene tartania a kölni zónát csökkentett létszámmal, amíg a francia és a belga csapatok a 11 ullr-vidéket egészen kiürítik. Herriot, mint a Liberté közli, kijelentette, hogy ha nem fogadják el a francia ellenjavaslatot, akkor visszatér Párisna s a többi delegátusra bízza a munka folytatását. Félbeszakad a konferencia? A francia kamara folyosóján azt a hírt terjesztették, hogy a konefrenciát félbe kell majd szakítani a felmerült ellentétek miatt. Ezt a híresztelést kormlmánykörökben erősen cáfolják. Németország: energikus lesz a konferencián BERLIN, Július 31. A kormányhoz közelálló körök szerint a londoni konferenciának számolnia kell azzal, hogy a német delegáció nyíltan és energikusan fog beszélni. Éppen ezért jóslásokba bocsátkozni lehetetlen, de valószínű, hogy véleménykülönbségek merülnek fel, ami kompromisszumra fog vezetni. Ezzel ugyan Anglia és Franciaország közvéleménye elégedetlen lesz, de a lényeg az, hogy jelentős lépés történjék előre. Mikor történik meg a Ruhrvidék kiürítése ? A jogi szakértők elkészültek azzal az elaborátummal, amely a Ruhr-vidék kiürítésének módozatairól szól s ehhez a franciák és a belgáik is hozzájárultak. Az elaborátum szerint a katonai kiürítés legfeljebb két esztendővel a Dawes-féle tervezet életbelépetése után, azaz 1926 október 15-ig befejezendő. A kiürítés négy szakaszban történik. Az első 1924 október 15-én a hageni, majd a dortmundi, bochumi és esseni zónák kiürítésével, feltéve, ha közben sikerül a másfél millió aranymárkányi vasúti és ipari kötelezvényt a világpiacon elhelyezni. A jóvátételi bizottság hívja meg a németeket PARIS, július 31. Jól értesült körökben azt vallják, hogy a jóvátételi bizottság Londonba való megérkezése után felkéri a német kormányt delegátusainak kiküldésére." Ma folytatódik tovább a londoni konferencia kiegyenlítő francia javaslatok Cáfolják a konferencia feloszlásának hírét — Amerika képviselője még mindig optimista - Együtt a német bizottság — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — BHASQV-BHASSO, 1924. augusztus 1. (Péntek) A les Zürichben zárlatkor 2.35