Brassói Lapok, 1924. augusztus (30. évfolyam, 173-198. szám)

1924-08-01 / 173. szám

r­afe jassjk SdSSfc Miért vesszi el az ország a külföld előtt a hitelét? Német kritika a román gazdasági politikáról BRASSÓ, július 30. A bányatörvénye­ivel kapcsolatban idéztük tekintélyes an­gol és francia lapok szigorú véleményét a román gazdasági politikáról, most a Vos­­sische Zeitung közöl e kérdésre nézve igen érdekes cikket, amelyben a román­­ gazdasági életnek a külföldi tőkéhez való viszonyával és a kormány­ gazdaságpoli­tikájával foglalkozik. A tekintélyes berlini lap véleménye szerint Románia, amelyik talán valamennyi európai állam, de az an­tantállamok közül bizonyára a leginkább rá van utalva a külföldi tőke segítségé­re, a legjobb uton van, hogy gazdasági té­ren alkalmazott külföldellenes irányzatá­val ezt az akciót eljátssza. Akit ugyanis meg akarnak nyerni, a legnagyobb előzékeny­séggel fogadják, aki azonban már beruhá­zott pénzt román vállalatokba, nem szá­míthat még legelemibb kívánalmainak tel­jesítésére sem. Ez a Vossische Zeitung szerint min­den állam polgáraira vonatkozik, nem le­het tehát Romániát azzal vádolni, hogy valamelyik állam polgárait a többi állam polgáraival szemben előnyben részesíti és az irányzat mutatkozik újabban a­ petró­leumtársaságok kezelésénél amelyeknek jogait külön törvény szabályozza. Románia és Németország közti keres­kedelmi kapcsolatról így ír a Vossische Zeitung: A Romániában érvényre jutott védővámos irányzat igen meg fogja nehe­zíteni a német kivitelt. A legfelsőbb vám­tanács egyi­k legutóbbi ülésén éles össze­tűzésre került a sor a mezőgazdasági és vasipari érdekeltségek között, mert ez utób­biak a gépekre 18—20 száazlékos vámot kö­vetettek, ami azonban a mezőgazdaság ter­melés költségeit igen emelné. A Vossische Zeitung szerint a német kivitel Romániá­ba csak akkor javítható meg, ha a két or­szág kereskedelmi­­ szerződést kötne. Né­metország hajlandó erre, azonban a készsé­gét igen megnehezíti a román kormány ál­lásfoglalása, amely a két ország közt kö­tendő kereskedelmi szerződést már előze­tesen attól teszi függővé, hogy Németor­szág teljesen egyenlítse ki a német meg­szállás idejéből származó kártalanítási igé­nyeket. Mire Titulescu így válaszolt: — Románia nevében kijelentem, hogy készen áll bármikor segítségnyúj­tásra. Az ADEVERUL a szovjet balkáni programmjáról cikkezik s megállapít­ja, hogy a bolseviki eszmék Jugoszlá­viában és Bulgáriában nemcsak azért terjedhetnek, mert ott kedvező a talaj s­zámukra, hanem azért is, mert az orosz bef­olyás felette erős ezekben 1­ 7 országokban. Ezeknek lakossága Orosz­országot, legyen az cári, l­égyen az bol­seviki, mindenképen az «orosz atyá»­­nak tekintik. Ez Romániára nézve csep­pet sem örvendetes jelenség, amellyel számolni kell. Romániának az orosz ve­szedelem elleni­­küzdelme se környező államokkal összehasonlítva, csak rész­ben lehet sikeres, már csak azért is, mert Romániában a bolseviki propa­ganda gyenge. A kommunizmus prob­lémája itt is más, tub­an is más. Az AURORA még mindig folytatja a Stelian Popescu elleni küzdelmet. Ma vastag betűkkel csak ennyit ír: «Teren­­te két kiskorú leányt rabolt el és ezért 50.000 lejt zsarolt ki. Stelian Popescu egy öreg nőre tette a kezét, s megszerez­te az Universult­. Ez egy cseppet sem gyengéd célzás arra, hogy Stelian Po­pescu az Universul alapítója özvegyé­nek segítségével jutott a lap főszerkesz­tői székébe. Rövid hírek mindenfelől OTAVA. A Faires nevű japán gő­zös elsülyedt. Nyolc utast és öt é­ tenge­részt sikerült megmenteni, százharminc­nyolc utas és ötvenegy tengerész a ten­gerbe veszett. RÓMA. Mária olasz hercegnő vör­­henyben megbetegedett. Állapota nem ad okot aggodalomra. NEW YORK, Tegnap 92 Farenheit f©k meleg volt. Több száz ember hő­guta következtében meghalt, s mintegy ötvenezeren szabad ég alatt halnak. BUDAPEST. Az els­ő nagyszabású villamosított Máv vonalon, Budapest és Brück között az ősszel már megindul a Villamos forgalom. BÉCS: Az osztrák bankok magyar mintára pénzintézeti központot szándé­koznak alapítani. Román lapszemle A LUPTA egy Párisból keltezett Rador-táviratot közöl az angol minisz­terelnök és Titulescu londoni rom­án kö­vet között lefolyt beszélgetésről. A be­szélgetésnek kiki olyan értelmezést és hangsúlyozást adhat, amilyen a legjob­ban esik neki. Tehát: Titulescu megkérdezte Mac­­donaldtól, vájjon meghívják-e a kis­államokat arra az ülésre, amelyen el fogják határozni Németországnak a konferenciára való meghívását. Macdo­nald ezeket válaszolta: — E tekintetben már meghallgat­tuk önöket és határoztunk is. Ha el­ér­kezik az alkalmas pillanat, hogy­ a meg­hívást elküldjük, úgy ehhez már csak két perces megbeszélésre van szükség... Titulescu erre örömét fejezte ki afö­lött, hogy a nagy államok két perc alatt képesek ilyen fontos kérdésben dönteni, mire Macdonald közbevágott: — Ha majd megszorulunk, nem fo­gunk késlekedni, hogy Románia segít­ségét is kérjük. mt Aas ei­­'Amm Ha egy tanár elbukik, félbeszakad pályája Anghelescu miniszter legújabb embertelensége A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, július 31. Anghelescu mi­niszter a kisebbségi iskolák tanárainak ro­mán nyelvű vizsgálatára vonatkozólag új rendeletet adott ki. Eszerint a vizsgá­latokat nem tartják csak Kolozsvárt az erdélyiek részére, mint ahogyan az ere­detileg tervezve volt, hanem a következő vizsgahelyeket állapította meg: Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Csernovic és Kisinev. E rendelet szerint a vizsgálat, tárgyai a román földr­e, történelem, irodalom és alkotmánytan. A vizsgán való elbukásnak a következménye, hogy az elbu­kott tanárnak a tanítást abba kell hagynia és elbukásnak számít, ha a tanár nem tudott legalább hatos jegyet szerezni. A vizsgálóbizottság elnöke egy egye­temi tanár, s tagja négy középiskolai ta­nár.­­Készséggel elismerjük, hogy ameny­­nyiben a vizsgakény­szernél enyhítésről le­het szó, némi könnyebbítést jelent, hogy a tanárok közelebbi helyeken is vizsgáz­hatnak és nem kell költséges utazásokat tenni a vizsgahelyekig. De ha ebben intézkedett a rendelet, egyáltalában nem tisztázta még a vizsga anyagát. Még mindig általánosságban be­szél történelemről, földrajzról, holott az első rendelkezés és Anghelescunak a köz­benjáró kisebbségi egyházfők előtt tett kije­­­lentése szerint csak a szaktanárokra vonat­kozik, a többi már csak a román nyelvből és irodalomból tartozik vizsgálatot tenni. Miért ez a határozatlanság? Nem tartja a miniszter szükségesnek szóval adott kije­lentését írásban is kiadni? Avagy azt akar­ja, hogy épen a bizonytalanság miatt a vizsgázók a vizsgáló bizottság önkényes magyarázatának s kénye-kedvének legye­nek kiszolgáltatva?! Ezt is módszernek tart­ja a kisebbségi iskolák meggyötrésére?! Különben most is következetes ma­rad önmagához uj rendeletében uj meg­lepetéssel s újabb gyötrelmeket tartalmazó újdonsággal szolgál. Míg előző rendele­tei szerint sikertelenség esetén a vizsgát meg lehetett egy év múlva ismételni, addig most az elbukott tanároknak pályáját abba kell hagynia! Anghelescutól sok embertelen rende­letet láttunk már. De hogy egy orvosból, egy egyetemi tanárból, egy állam közok­tatásügyi miniszteréből az elfogultság vak indulata az emberi érzést ennyire kiirtja, azt a legkedvezőtlenebb előjelek mellett sem lehetett elgondolni. Hát az ezernyi gondtól, életküzdelmek­től meggyötört idegzetű, agyonhajszolt ta­nárság még emberi érzésre, szánalomra sem számíthat, ha jó igyekezete mellett sem sikerülne úgy a vizsgája, mint aho­gyan szeretné? Hát az agyondolgozott, ki­fáradt elme­­és lélek képes-e teljes biz­tonsággal oly nagy anyagnak a befogadá­sára, hogy a vizsga feltétlenül sikerül­jön? Miért kell a tanárságnak áldozatul esnie a kisebbségi iskolák ellen indított vad hajszában?! Megirigyelhető-e tőlük az az éhbér is, mely gy­ötrelmes munkájukért nagy nehezen kijut?! Hát megengedhető minden eszköz, a legelemibb emberi érzéseknek és köteles­ségeknek, még jogoknak brutális meg­sértése is a kitűzött kiirtó törekvés és cél megvalósítására? Az az irány — ha megmarad, ha nem ébred fel az emberi részvét és józanabb belátás — aláássa az évszázados fejlett kultúrával rendelkező Erdély haladását a műveltségben, fejlődésben s visszaesést fog jelenteni a zsarnoki önkény sötétséget kedvelő korszakába. Tökéletesen fel van fegyverezve az orosz hadsereg Az Izvesztya cikke Oroszország hadikészülődéseiről A brassói Lapok eredeti tudósítása, KRISZTIANIA, július 30. Oroszor­szágból ideérkezett utasok­ beszélik, hogy Oroszországban óriási ünnepségek kereté­ben leplezték le Vorovszkoj szobrász szim­bólikus művét Moszkvában, amely Orosz­ország harckészségét jelképezi. A lelep­lezéskor grandiózus katonai demonstráci­ók voltak az ország nagyobb városaiban. Az Isvesztja című lap rendkívül érde­kes cikket ír a szovjet háborús előkészü­leteiről: Moszkvában szájról-szájra jár az a hír, hogy a szovjet új háborúra készül, amelynek kitörése szinte elí­vülhetetlen. Ezt a hírt oppozíciós körökben optimisz­tikusan ítélik meg és nesz tulajdonítannak a dolognak nagyobb fontosságot, mert szis tartják, hogy a háborús hírek nem egyes­bek, mint a szélsőséges kommunista ékm­erő propagandája a »vörös nacionalizmus« mellett, amely tudvalevőleg a széthulló kommunista párt utolsó összetartó abron­csa. A tény azonban az, — mint 6® iss­­oszt­ja írja, — hogy Szovjetoro®»,vilá­g csak­ugyan minden előkészületet megforsa egy­ újabb háború eshetőségére. Esi btermyfijfr. az a diplomatikus tónus is. amdifywft­e szó vj­etd.prG mád a a rtoresajt­étWranfer kezeli.. * Hír szerint a peevjer főhrdTtrní.crn már precíz tervekkel ATI készelő étben. & igy nincs kizárva, hogy, a kprrtjörphter nagy meglepetésekben lehet Európának része. A vörös hadsereg — mint az Is­vesztja jelenti — tökéletesen fel van sze­relve és a fegyelem nagy a csapatoknál. Trockij és vezérkara biztosan ül a nyereg­ben, mert a vörös hadsereg teljes rokon­­szenvét bírja. Európa — fejezi be cikkét a nagy orosz lap, —■ ezalatt mint egy gyermek játszik a tűzzel, pedig legfőbb ideje volna, hogy érett megfontolással tekintse a je­lent s készüljön el a jövőre. Nem lehetet­len, hogy Oroszország csak ijesztgeti Eu­rópát, hogy sakkban tartsa, de az sem le­hetetlen, hogy a szovjet csakugyan ko­moly támadásra készül. Javul a magyar pénzpiac BUDAPEST, júli 31. A pénzügyi körök véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank és­ az Angol Bank együttműködése meg fogja akadályozni, hogy a rosszindulatú spekulációk itatással legyenek a korona stabil kurzusára. A javulás első jelei már is mutatkoznak. A koronaromlás­­megállt, a dollár árfolyama 80.000 koronába esett. A valutaforgalonai megszűnt és az emberek tö­­b­b igyekeznek valutákat vásárolni. A ban­kok a betétkamatokat felemelték, a heti­­pénzkam­atot­ pedig leszállították. A bank­ok betétállotványa növekszik és így olcsón lehet caajd ellátni a Mtd­ssákségetet. A;­ így terafdttíí egészségcc ,fceiyzet faeghoztr a 'stfffcíi, fcc­rwáL early fáctt c két back őrködi ír. ­ulás­t. Újabb adatok a szatmármegyei földosztási panamához Szigorú vizsgálatot kérnel­ a rokkantak A Brassói Lapok tudósítójától. NAGYKÁROLY, július 30. Egyik m­nlt heti számunkban már néhány ada­tot rendelkezésére bocsátottunk a föld­­m­ivelésü­gyi minisztériumnak, hogy könnyebben letoly­tathassa a vizsgála­tot a szatmármegyei törvénytelen föld­osztások ügyében. A vizsgálat megindítása most ak­tuálissá vált, mert Huz­um Dumitru, a megyei kisajátítási bizottság elnöke, ki igen kevés időt szokott Szatmár megyé­­ben tölteni­, a napokban megjelent Nagy Károlyban és ünnepélyesen földet osz­tott. Akadt néhány igényjogosult is,­aki most földhöz jutott, de számtalan rok­kant és szegény igényjogosult van még a megyében, akik hiába kilincselnek a nekik járó pár hold földért. Lilienfeld Lipót, a nagykárolyi rok­kantak elnöke megjelent Huzum Dunait­ru kisajátítási bizottsági elnöknél és elő­adta, hogy a járás hatvan rokkantját kisemmizték a földosztásból. Huzum megígérte, hogy majd utána néz, hova fett a rokkantak földje, azonban mivel a rokkantakat már megtanították az utóbbi évek arra, hogy nem bízhatnak az ilyen ígéretekben, megbízták Lilien­­feldet, hogy a minisztériumnál keres­sen orvoslást. Lilienfeld Kolozsvárra utazott, hogy a rokkantak központjának segítségét kérje. Mi legutóbbi adatainkat kiegészít­jük egy kissé, hogy Huzám úr könnyeb­ben utána nézhessen a rokkantak elpa­­namázott földjének. Rus gazdasági iskolai tanár 30 hol­dat kapott és annak felét bérbeadta. A pénzügyigazgató ugyancsak 30 holdat­­kapott, ezt a földet a pénzügyigazga­tóság szolgáival művelteti meg. Rajtuk kívül a város és a megye számtalan ma­gas állású tisztviselője kapott földet. A legtöbb bérbeadta a kapott föl­det. Sokkal szembeötlőbb, hogy gazdag földbirtokosok is kaptak földet, mig­ az osztásnál a legszegényebb emberek ki­maradtak, így például Mihalca József földbirtokosnak harminc holddal egészítette ki birtokát a bizottság. Legutóbb megírtuk, hogy nagyon sok Amerikából visszatért kivándorló kapott földet. Néhány nevet leközöl­tünk, most a következő nevekkel egé­szítjük ki a listát: Marincas (Téglaszin­­u.), Jeney József (Fény-u.), Szaniszlói Flórián (Gózson-u), Mihalou László (Gózson-u.) fis Mikola László Hajnal-u.) Ha Huzum úr valóban utána akar néz­ni, hogy hova lett a szegények és rok­kantak földje, akkor nézze át a főlaj­stromban, hogy a fentiek milyen né­ven szerepelnek. Még nem címett el a román-amerikai petróleum-konfliktus A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától, BUKAREST, ju.­ 31. A Neue Freie Presse jelenti, hogy­ a román—amerikai konfliktust, amely s­z új bányatörvény mi­att tört ki, még mindig nem sikerült app­­lanálni. Az amerikai kormány még mindig nem nyugodott bele a Törvény intézkedé­seibe, főként azért nem, mert a jelenlegi kereskedelmi és ipari miniszter, Constan­­tinescu Tankred, 1919-ben, amikor még vezértitkár volt, a Standard Oil. Co. né­­hány igazgatójának írásbeli garanciát adott arra nézve, hogy azokat az új ameri­kai tőkéket, amelyek­ a petróleum ipar talp­raállítása céljából jönnek az országba, egyetlen meghozandó törvény sem fogja érinteni. Ennek ellenére a.. uj­ törvény csak a szerzett jogokat respektálja, s a­­ jövőre nézve tíz évi határidőt ad e tőkék romanizálására.­­ A Neue Freie Presse tudósítása teljesen új színben mutatja a román—amerikai konfliktus képét, ame­lyen messziről sem lehet oly könnyen rend­behozni, ahogyan azt a­­román­­hivatalos je­­lentések feltüntetni szeretnék. j SOI^.COID ScAUAGOF kmoMwai. is)­­ZILLIZ -FAVOkli MECH. I IZn.LH jflkUOY. R. B R­fi S S­y

Next