Brassói Lapok, 1924. augusztus (30. évfolyam, 173-198. szám)
1924-08-01 / 173. szám
rafe jassjk SdSSfc Miért vesszi el az ország a külföld előtt a hitelét? Német kritika a román gazdasági politikáról BRASSÓ, július 30. A bányatörvényeivel kapcsolatban idéztük tekintélyes angol és francia lapok szigorú véleményét a román gazdasági politikáról, most a Vossische Zeitung közöl e kérdésre nézve igen érdekes cikket, amelyben a román gazdasági életnek a külföldi tőkéhez való viszonyával és a kormány gazdaságpolitikájával foglalkozik. A tekintélyes berlini lap véleménye szerint Románia, amelyik talán valamennyi európai állam, de az antantállamok közül bizonyára a leginkább rá van utalva a külföldi tőke segítségére, a legjobb uton van, hogy gazdasági téren alkalmazott külföldellenes irányzatával ezt az akciót eljátssza. Akit ugyanis meg akarnak nyerni, a legnagyobb előzékenységgel fogadják, aki azonban már beruházott pénzt román vállalatokba, nem számíthat még legelemibb kívánalmainak teljesítésére sem. Ez a Vossische Zeitung szerint minden állam polgáraira vonatkozik, nem lehet tehát Romániát azzal vádolni, hogy valamelyik állam polgárait a többi állam polgáraival szemben előnyben részesíti és az irányzat mutatkozik újabban a petróleumtársaságok kezelésénél amelyeknek jogait külön törvény szabályozza. Románia és Németország közti kereskedelmi kapcsolatról így ír a Vossische Zeitung: A Romániában érvényre jutott védővámos irányzat igen meg fogja nehezíteni a német kivitelt. A legfelsőbb vámtanács egyik legutóbbi ülésén éles összetűzésre került a sor a mezőgazdasági és vasipari érdekeltségek között, mert ez utóbbiak a gépekre 18—20 száazlékos vámot követettek, ami azonban a mezőgazdaság termelés költségeit igen emelné. A Vossische Zeitung szerint a német kivitel Romániába csak akkor javítható meg, ha a két ország kereskedelmi szerződést kötne. Németország hajlandó erre, azonban a készségét igen megnehezíti a román kormány állásfoglalása, amely a két ország közt kötendő kereskedelmi szerződést már előzetesen attól teszi függővé, hogy Németország teljesen egyenlítse ki a német megszállás idejéből származó kártalanítási igényeket. Mire Titulescu így válaszolt: — Románia nevében kijelentem, hogy készen áll bármikor segítségnyújtásra. Az ADEVERUL a szovjet balkáni programmjáról cikkezik s megállapítja, hogy a bolseviki eszmék Jugoszláviában és Bulgáriában nemcsak azért terjedhetnek, mert ott kedvező a talaj számukra, hanem azért is, mert az orosz befolyás felette erős ezekben 1 7 országokban. Ezeknek lakossága Oroszországot, legyen az cári, légyen az bolseviki, mindenképen az «orosz atyá»nak tekintik. Ez Romániára nézve cseppet sem örvendetes jelenség, amellyel számolni kell. Romániának az orosz veszedelem elleniküzdelme se környező államokkal összehasonlítva, csak részben lehet sikeres, már csak azért is, mert Romániában a bolseviki propaganda gyenge. A kommunizmus problémája itt is más, tuban is más. Az AURORA még mindig folytatja a Stelian Popescu elleni küzdelmet. Ma vastag betűkkel csak ennyit ír: «Terente két kiskorú leányt rabolt el és ezért 50.000 lejt zsarolt ki. Stelian Popescu egy öreg nőre tette a kezét, s megszerezte az Universult. Ez egy cseppet sem gyengéd célzás arra, hogy Stelian Popescu az Universul alapítója özvegyének segítségével jutott a lap főszerkesztői székébe. Rövid hírek mindenfelől OTAVA. A Faires nevű japán gőzös elsülyedt. Nyolc utast és öt é tengerészt sikerült megmenteni, százharmincnyolc utas és ötvenegy tengerész a tengerbe veszett. RÓMA. Mária olasz hercegnő vörhenyben megbetegedett. Állapota nem ad okot aggodalomra. NEW YORK, Tegnap 92 Farenheit f©k meleg volt. Több száz ember hőguta következtében meghalt, s mintegy ötvenezeren szabad ég alatt halnak. BUDAPEST. Az első nagyszabású villamosított Máv vonalon, Budapest és Brück között az ősszel már megindul a Villamos forgalom. BÉCS: Az osztrák bankok magyar mintára pénzintézeti központot szándékoznak alapítani. Román lapszemle A LUPTA egy Párisból keltezett Rador-táviratot közöl az angol miniszterelnök és Titulescu londoni román követ között lefolyt beszélgetésről. A beszélgetésnek kiki olyan értelmezést és hangsúlyozást adhat, amilyen a legjobban esik neki. Tehát: Titulescu megkérdezte Macdonaldtól, vájjon meghívják-e a kisállamokat arra az ülésre, amelyen el fogják határozni Németországnak a konferenciára való meghívását. Macdonald ezeket válaszolta: — E tekintetben már meghallgattuk önöket és határoztunk is. Ha elérkezik az alkalmas pillanat, hogy a meghívást elküldjük, úgy ehhez már csak két perces megbeszélésre van szükség... Titulescu erre örömét fejezte ki afölött, hogy a nagy államok két perc alatt képesek ilyen fontos kérdésben dönteni, mire Macdonald közbevágott: — Ha majd megszorulunk, nem fogunk késlekedni, hogy Románia segítségét is kérjük. mt Aas ei'Amm Ha egy tanár elbukik, félbeszakad pályája Anghelescu miniszter legújabb embertelensége A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, július 31. Anghelescu miniszter a kisebbségi iskolák tanárainak román nyelvű vizsgálatára vonatkozólag új rendeletet adott ki. Eszerint a vizsgálatokat nem tartják csak Kolozsvárt az erdélyiek részére, mint ahogyan az eredetileg tervezve volt, hanem a következő vizsgahelyeket állapította meg: Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Csernovic és Kisinev. E rendelet szerint a vizsgálat, tárgyai a román földre, történelem, irodalom és alkotmánytan. A vizsgán való elbukásnak a következménye, hogy az elbukott tanárnak a tanítást abba kell hagynia és elbukásnak számít, ha a tanár nem tudott legalább hatos jegyet szerezni. A vizsgálóbizottság elnöke egy egyetemi tanár, s tagja négy középiskolai tanár.Készséggel elismerjük, hogy amenynyiben a vizsgakényszernél enyhítésről lehet szó, némi könnyebbítést jelent, hogy a tanárok közelebbi helyeken is vizsgázhatnak és nem kell költséges utazásokat tenni a vizsgahelyekig. De ha ebben intézkedett a rendelet, egyáltalában nem tisztázta még a vizsga anyagát. Még mindig általánosságban beszél történelemről, földrajzról, holott az első rendelkezés és Anghelescunak a közbenjáró kisebbségi egyházfők előtt tett kijelentése szerint csak a szaktanárokra vonatkozik, a többi már csak a román nyelvből és irodalomból tartozik vizsgálatot tenni. Miért ez a határozatlanság? Nem tartja a miniszter szükségesnek szóval adott kijelentését írásban is kiadni? Avagy azt akarja, hogy épen a bizonytalanság miatt a vizsgázók a vizsgáló bizottság önkényes magyarázatának s kénye-kedvének legyenek kiszolgáltatva?! Ezt is módszernek tartja a kisebbségi iskolák meggyötrésére?! Különben most is következetes marad önmagához uj rendeletében uj meglepetéssel s újabb gyötrelmeket tartalmazó újdonsággal szolgál. Míg előző rendeletei szerint sikertelenség esetén a vizsgát meg lehetett egy év múlva ismételni, addig most az elbukott tanároknak pályáját abba kell hagynia! Anghelescutól sok embertelen rendeletet láttunk már. De hogy egy orvosból, egy egyetemi tanárból, egy állam közoktatásügyi miniszteréből az elfogultság vak indulata az emberi érzést ennyire kiirtja, azt a legkedvezőtlenebb előjelek mellett sem lehetett elgondolni. Hát az ezernyi gondtól, életküzdelmektől meggyötört idegzetű, agyonhajszolt tanárság még emberi érzésre, szánalomra sem számíthat, ha jó igyekezete mellett sem sikerülne úgy a vizsgája, mint ahogyan szeretné? Hát az agyondolgozott, kifáradt elmeés lélek képes-e teljes biztonsággal oly nagy anyagnak a befogadására, hogy a vizsga feltétlenül sikerüljön? Miért kell a tanárságnak áldozatul esnie a kisebbségi iskolák ellen indított vad hajszában?! Megirigyelhető-e tőlük az az éhbér is, mely gyötrelmes munkájukért nagy nehezen kijut?! Hát megengedhető minden eszköz, a legelemibb emberi érzéseknek és kötelességeknek, még jogoknak brutális megsértése is a kitűzött kiirtó törekvés és cél megvalósítására? Az az irány — ha megmarad, ha nem ébred fel az emberi részvét és józanabb belátás — aláássa az évszázados fejlett kultúrával rendelkező Erdély haladását a műveltségben, fejlődésben s visszaesést fog jelenteni a zsarnoki önkény sötétséget kedvelő korszakába. Tökéletesen fel van fegyverezve az orosz hadsereg Az Izvesztya cikke Oroszország hadikészülődéseiről A brassói Lapok eredeti tudósítása, KRISZTIANIA, július 30. Oroszországból ideérkezett utasok beszélik, hogy Oroszországban óriási ünnepségek keretében leplezték le Vorovszkoj szobrász szimbólikus művét Moszkvában, amely Oroszország harckészségét jelképezi. A leleplezéskor grandiózus katonai demonstrációk voltak az ország nagyobb városaiban. Az Isvesztja című lap rendkívül érdekes cikket ír a szovjet háborús előkészületeiről: Moszkvában szájról-szájra jár az a hír, hogy a szovjet új háborúra készül, amelynek kitörése szinte elívülhetetlen. Ezt a hírt oppozíciós körökben optimisztikusan ítélik meg és nesz tulajdonítannak a dolognak nagyobb fontosságot, mert szis tartják, hogy a háborús hírek nem egyesbek, mint a szélsőséges kommunista ékmerő propagandája a »vörös nacionalizmus« mellett, amely tudvalevőleg a széthulló kommunista párt utolsó összetartó abroncsa. A tény azonban az, — mint 6® issosztja írja, — hogy Szovjetoro®»,világ csakugyan minden előkészületet megforsa egy újabb háború eshetőségére. Esi btermyfijfr. az a diplomatikus tónus is. amdifywfte szó vjetd.prG mád a a rtoresajtétWranfer kezeli.. * Hír szerint a peevjer főhrdTtrní.crn már precíz tervekkel ATI készelő étben. & igy nincs kizárva, hogy, a kprrtjörphter nagy meglepetésekben lehet Európának része. A vörös hadsereg — mint az Isvesztja jelenti — tökéletesen fel van szerelve és a fegyelem nagy a csapatoknál. Trockij és vezérkara biztosan ül a nyeregben, mert a vörös hadsereg teljes rokonszenvét bírja. Európa — fejezi be cikkét a nagy orosz lap, —■ ezalatt mint egy gyermek játszik a tűzzel, pedig legfőbb ideje volna, hogy érett megfontolással tekintse a jelent s készüljön el a jövőre. Nem lehetetlen, hogy Oroszország csak ijesztgeti Európát, hogy sakkban tartsa, de az sem lehetetlen, hogy a szovjet csakugyan komoly támadásra készül. Javul a magyar pénzpiac BUDAPEST, júli 31. A pénzügyi körök véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank és az Angol Bank együttműködése meg fogja akadályozni, hogy a rosszindulatú spekulációk itatással legyenek a korona stabil kurzusára. A javulás első jelei már is mutatkoznak. A koronaromlásmegállt, a dollár árfolyama 80.000 koronába esett. A valutaforgalonai megszűnt és az emberek több igyekeznek valutákat vásárolni. A bankok a betétkamatokat felemelték, a hetipénzkamatot pedig leszállították. A bankok betétállotványa növekszik és így olcsón lehet caajd ellátni a Mtdssákségetet. A; így terafdttíí egészségcc ,fceiyzet faeghoztr a 'stfffcíi, fccrwáL early fáctt c két back őrködi ír. ulást. Újabb adatok a szatmármegyei földosztási panamához Szigorú vizsgálatot kérnel a rokkantak A Brassói Lapok tudósítójától. NAGYKÁROLY, július 30. Egyik mnlt heti számunkban már néhány adatot rendelkezésére bocsátottunk a földmivelésügyi minisztériumnak, hogy könnyebben letolytathassa a vizsgálatot a szatmármegyei törvénytelen földosztások ügyében. A vizsgálat megindítása most aktuálissá vált, mert Huzum Dumitru, a megyei kisajátítási bizottság elnöke, ki igen kevés időt szokott Szatmár megyében tölteni, a napokban megjelent Nagy Károlyban és ünnepélyesen földet osztott. Akadt néhány igényjogosult is,aki most földhöz jutott, de számtalan rokkant és szegény igényjogosult van még a megyében, akik hiába kilincselnek a nekik járó pár hold földért. Lilienfeld Lipót, a nagykárolyi rokkantak elnöke megjelent Huzum Dunaitru kisajátítási bizottsági elnöknél és előadta, hogy a járás hatvan rokkantját kisemmizték a földosztásból. Huzum megígérte, hogy majd utána néz, hova fett a rokkantak földje, azonban mivel a rokkantakat már megtanították az utóbbi évek arra, hogy nem bízhatnak az ilyen ígéretekben, megbízták Lilienfeldet, hogy a minisztériumnál keressen orvoslást. Lilienfeld Kolozsvárra utazott, hogy a rokkantak központjának segítségét kérje. Mi legutóbbi adatainkat kiegészítjük egy kissé, hogy Huzám úr könnyebben utána nézhessen a rokkantak elpanamázott földjének. Rus gazdasági iskolai tanár 30 holdat kapott és annak felét bérbeadta. A pénzügyigazgató ugyancsak 30 holdatkapott, ezt a földet a pénzügyigazgatóság szolgáival művelteti meg. Rajtuk kívül a város és a megye számtalan magas állású tisztviselője kapott földet. A legtöbb bérbeadta a kapott földet. Sokkal szembeötlőbb, hogy gazdag földbirtokosok is kaptak földet, mig az osztásnál a legszegényebb emberek kimaradtak, így például Mihalca József földbirtokosnak harminc holddal egészítette ki birtokát a bizottság. Legutóbb megírtuk, hogy nagyon sok Amerikából visszatért kivándorló kapott földet. Néhány nevet leközöltünk, most a következő nevekkel egészítjük ki a listát: Marincas (Téglaszinu.), Jeney József (Fény-u.), Szaniszlói Flórián (Gózson-u), Mihalou László (Gózson-u.) fis Mikola László Hajnal-u.) Ha Huzum úr valóban utána akar nézni, hogy hova lett a szegények és rokkantak földje, akkor nézze át a főlajstromban, hogy a fentiek milyen néven szerepelnek. Még nem címett el a román-amerikai petróleum-konfliktus A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától, BUKAREST, ju. 31. A Neue Freie Presse jelenti, hogy a román—amerikai konfliktust, amely sz új bányatörvény miatt tört ki, még mindig nem sikerült applanálni. Az amerikai kormány még mindig nem nyugodott bele a Törvény intézkedéseibe, főként azért nem, mert a jelenlegi kereskedelmi és ipari miniszter, Constantinescu Tankred, 1919-ben, amikor még vezértitkár volt, a Standard Oil. Co. néhány igazgatójának írásbeli garanciát adott arra nézve, hogy azokat az új amerikai tőkéket, amelyek a petróleum ipar talpraállítása céljából jönnek az országba, egyetlen meghozandó törvény sem fogja érinteni. Ennek ellenére a.. uj törvény csak a szerzett jogokat respektálja, s a jövőre nézve tíz évi határidőt ad e tőkék romanizálására. A Neue Freie Presse tudósítása teljesen új színben mutatja a román—amerikai konfliktus képét, amelyen messziről sem lehet oly könnyen rendbehozni, ahogyan azt arománhivatalos jelentések feltüntetni szeretnék. j SOI^.COID ScAUAGOF kmoMwai. is)ZILLIZ -FAVOkli MECH. I IZn.LH jflkUOY. R. B Rfi S Sy