Brassói Lapok, 1924. szeptember (30. évfolyam, 199-222. szám)

1924-09-01 / 199. szám

XXX. évfolyam 199. szám útSrr.—"­ ^ Ara 3 Lej 1924 szeptember 1. hétfő SZÜRKESZTŐSÉG, kiadóhivatal, nyomda BRASSÓ. KAPU-UCCA 04 — 05. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Brassóban egy hóra 52 lej negyedévre 140, félévre 270, egy évre 500 és 10 lej kézbesítési díj. — Vidékre postai küldéssel 60, 170, 320 és 600 lej Külföldre negyedévre 250, félévre 500, egész évre 800 lej FŐSZ­ERt KÉSZ TO SZELE BÉLA dr. TELEFONSZAMOK: SZERKESZTŐSÉG 177 és 077 SZÁM­­ KIADÓHIVATAL 82 és 077 SZÁM HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLI­CITY RADOR BUKAREST, Strada Berthelot No. 1, vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóba küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók gyon Messzeható nyilatkozatot tett Laibachban a jugoszláv, külügyminiszter. Azt mondta, hogy bár nem helyesli a magyaroknak külön pártba való tömörülését, mindaddig mégis érthetőnek és indokoltnak tartja, vala­meddig érdekeik veszedelemben vannak. És mondta még, amivel nyilatkozata való­ban hatásossá és nagyjelentőségűvé vált, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a bé­keszerződés megszabott keretein túl kell biztosítani A jugoszláv külügyminiszter ezzel ha­dat üzen az utódállamok eddigi elfogult, egyoldalú és előítéletes kisebbségi poli­tikájának. Elismeri, hogy, a mostani rendszer az új államokba átcsatolt nép­­milliók faji és kulturális érdekei ellen tör, s hogy ehhez a folyton fenyegető és üldöző magatartáshoz nincs joga. Új kor­szakot kíván tehát teremteni, a törvé­nyesség és méltányosság korszakát, igaz­ság és elégtétel szolgáltatását a nemzeti kisebbségeknek, melyek ma külön szer­vezkedés útján kénytelenek faji mivoltuk­ért és nemzeti kultúrájukért küzdeni A helyzet és hivatás magaslatára emel­kedik azonban Marinkovics miniszter, mi­kor a kisebbségi kérdést nem afféle kény­szerkötelezettségnek minősíti, melyet a hatalmak szövetsége hivatalosan szabott meg, hanem olyan problémának, melyet az érdekelt államnak a saját jó­volta, jö­vendő biztonsága és az általános em­beri és civilizatorikus követelések javára kell kedvezően megoldania. Romániára nézve a békeszerződésen túlmenő emer erkölcsi kötelezettség még fokozottabban súlyosodik, mert a román­ság évszázados küzdelme a szabadság és egyenlőség teljességéért, önmagában is a legnagyobb méltányosságra és a legszi­gorúbb következetességre kötelez. Duca külügyminiszter Laibachban kelletlenül vehetett tudomást jugoszláv kartársa magasszellemű, igazságérzettől, jogtisztelettől és jövőt féltő belátástól át­hatott nyilatkozatáról, hiszen az ő kormá­nyának kisebbségi politikája ezzel hom­lokegyenest ellenkező; nemcsak a béke­­szerződés által megállított jogokat nem respektálja, hanem azok cinikus semmi­bevevésével egyre-másra hallatlan inzul­tusokat követ el a nemzeti kisebbségek legelemibb jogai ellen is. A békeszerződésen túlmenő bánás­módi Micsoda nagy szó, s milyen széles perspektíva, mennyi biztató reménység, s micsoda felséges békegondolat! De most már a jugoszláv külügymi­niszter nem állhat meg a színpompás nyilatkozatnál Kormányának meg kell kezdenie az erős és prófétai jelszó meg­valósítását. Ki kell tárnia az élő alkot­mány kapuit, melyeken túl az egyéni, a nyelvi, a kulturális, a gazdasági, a poli­tikai szabadságok virulnak, hadd léphes­senek be oda hittel, bizalommal a más­­nyelvű, másfaju polgárok is. A bátor és magasztos példa hátai fog, ha önként nem, az események ellenállhatatlan ha­talma alatt A lexibachi szózatot örömmel tekint­jük egy is­­ korszak­ ébresztő kürtszavá­nak. BERLIN. (Saját tudósítónktól.) Teg­nap végre eldőlt a londoni határozatok sorsa a német birodalmi gyűlésen és az eredmény — bár a kormánynak sikerült várakozás ellenére a kétharmad többséget megszerezni — mégis csak félig hozta meg a sikert Marxék számára. A német kormány, ugyanis, hogy a pillanatnyi si­kerrel a külföld előtt igazolhassa erejét, kénytelen volt alnémet nacionalistákkal szemben deferálni s olyan paktumot köt­ni, amely mihamar illuzóriussá teheti a londoni konferencia minden eredményét. A Marx-kormány, legerősebb ellenfele a német nemzeti párt, ennek a pártnak a magatartásától függött a londoni határo­zatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok sorsa. A német kormány előtt, ha javas­latai megbuknak, egyetlen út állt nyitva: a birodalmi gyűlés feloszlatásának és új választások elrendelésének útja. Ennek pedig még akkor is beláthatatlan követ­kezményei lettek volna, ha a Marx-kor-­ mány maga vezeti a választásokat. S hogy pillanatnyilag mentse a helyzetet, kény­telen volt lepaktálni: a nemzetiek szállít­ják a javaslatok megszavazásához szüksé­ges kétharmad többséget, ezzel szemben a kormány kötelezi magát arra, hogy ok­tóberben elhagyja helyét Októberben tehát Németországra sú­lyos napok várnak. A Marx kormány, vé­gigtárgyalta a londoni konferenciát, sike­rült megalkotnia most már azokat a tör­vényeket, amelyek e konferencia határo­zatait jogerőssé teszik. A törvények végre­hajtását azonban már nem a Marx-kor­mány, végzi. És ebben rejtik a veszedelem. A német nacionalista öntudat nem engedi érvényesülni azokat az elveket, amelyek pillanatnyilag enyhítenék a francia-német viszony, feszültségét A német nacionalisták magatartását­­m­eg lehet érteni Azután a két-három hét után, amely a londoni konferencia be­fejezése óta eltelt, most már higgadtan megállapíthatjuk, hogy a németeknek a londoni konferenciára­­egyenrangú fele­ként történt meghívása és kezelése csak külső formalitás volt. A lényeg maradt a régi: Németország elé kész határozatokat terjesztettek, meghallgatták a német dele­gátusok előterjesztéseit s végül is a fran­cia álláspontnak megfelelő jegyzőkönyvet írattak alá velük. Nem számít az, hogy e jegyzőkönyv a Dawes-tervezet egyenes fo­lyománya, mert a szakértői javaslatokat ántant szempontból értelmezték. Ezért ért­hető a német nacionalisták álláspontja, s ezért kell őszre súlyos bel- és külpoliti­kai eseményeket várni Németországban. A szavazás A szavazás előtt Schmidt, aki nem tag­ja a nacionalista pártnak, mondotta a kö­vetkezőket : — Elvárjuk, hogy a birodalmi vas­utak helyzetét szabályozó törvények al­kalmazásában a vasutakról folytatandó to­vábbi tárgyalásoknál a német érdekeket hathatósan megvédik. Reichert nacionalista ugyanily érte­lemben nyilatkozott, s ezután következett a szavazás. Az ipari megterhelési törvényt 260 szavazattal 176 ellen, a birodalmi vasút­ról szóló javaslatot 314 szóval 127 ellen (a kétharmad szótöbbség tehát megvan), a birodalmi bankról szóló törvényt 259 sza­­vazattal 172 ellenében fogadták el A szavazás után a kommunisták szót emeltek a törvények kihirdetése ellen, a gyűlés azonban a javaslatot elvetette, mi­vel ehhez a határozathoz is kétharmad szótöbbségre volna szükség. Németország nem bűnös a háború felidézésében A javaslatok megszavazása után Marx kancellár köszönetet mondott a birodalmi gyűlésnek, s hangos szóval jelentette ki a következőket: — A Versailles- szerződésben a túlerő nyomású fiatil Kő­isztik­ink voltunk elis­merni b­űnösségünket a háború felidézése körül. A kormány, most kijelenti, hogy ezt a megállapítást nem ismeri el és a nép azt követeli, hogy e vád alól felmerí­­tést nyerjen. Amíg a népközösség egy tag­ját az emberiség elleni bűntett gonoszte­­vőjeként bélyegzik meg, addig a népek kö­zött igazi megértés és kibékülés nem áll­hat helyre. A birodalmi kormány, intéz­kedni fog, hogy ez a nyilatkozat az idegen kormányok tudomására jusson. Az amerikai bankárok és a Ruhrmegszállás PARIS. Valószínű, hogyha Francia­­ország a Ruhrkérdést illetőleg teljesíti az amerikai bankárok kívánságait, akkor az Unió igyekszik a francia adósságokat hosszútára­tű megegyezéssel rendezni. Az Unió kormányának álláspontja az, hogy az adósságokat elengedni nem lehet Amerika aláírja a londoni egyezményt BERLIN. (Wolff.) Stahmer londoni nagykövet utasítást kapott Washington­ból, hogy a londoni megállapodásokat írja alá. Megkapta a kétharmad többséget a német kormány Marx októberben kénytelen lemondani ? — Amerika nem engedi el a francia adósságokat Mussolini átalakítja kormányát ? RÓMA: Az olasz parlament október végén ül össze. Úgy hírlik, hogy, Mussoli­ninak addigra sikerül a jobboldali liberá­lisokhoz és katolikus centrumhoz a köze­ledést megtalálni, s ,a kormányt ezeknek bevonásával átalakítani A les Zürichben nyitáskor 2.60

Next