Brassói Lapok, 1924. szeptember (30. évfolyam, 199-222. szám)
1924-09-01 / 199. szám
XXX. évfolyam 199. szám útSrr.—" ^ Ara 3 Lej 1924 szeptember 1. hétfő SZÜRKESZTŐSÉG, kiadóhivatal, nyomda BRASSÓ. KAPU-UCCA 04 — 05. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Brassóban egy hóra 52 lej negyedévre 140, félévre 270, egy évre 500 és 10 lej kézbesítési díj. — Vidékre postai küldéssel 60, 170, 320 és 600 lej Külföldre negyedévre 250, félévre 500, egész évre 800 lej FŐSZERt KÉSZ TO SZELE BÉLA dr. TELEFONSZAMOK: SZERKESZTŐSÉG 177 és 077 SZÁM KIADÓHIVATAL 82 és 077 SZÁM HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITY RADOR BUKAREST, Strada Berthelot No. 1, vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóba küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók gyon Messzeható nyilatkozatot tett Laibachban a jugoszláv, külügyminiszter. Azt mondta, hogy bár nem helyesli a magyaroknak külön pártba való tömörülését, mindaddig mégis érthetőnek és indokoltnak tartja, valameddig érdekeik veszedelemben vannak. És mondta még, amivel nyilatkozata valóban hatásossá és nagyjelentőségűvé vált, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a békeszerződés megszabott keretein túl kell biztosítani A jugoszláv külügyminiszter ezzel hadat üzen az utódállamok eddigi elfogult, egyoldalú és előítéletes kisebbségi politikájának. Elismeri, hogy, a mostani rendszer az új államokba átcsatolt népmilliók faji és kulturális érdekei ellen tör, s hogy ehhez a folyton fenyegető és üldöző magatartáshoz nincs joga. Új korszakot kíván tehát teremteni, a törvényesség és méltányosság korszakát, igazság és elégtétel szolgáltatását a nemzeti kisebbségeknek, melyek ma külön szervezkedés útján kénytelenek faji mivoltukért és nemzeti kultúrájukért küzdeni A helyzet és hivatás magaslatára emelkedik azonban Marinkovics miniszter, mikor a kisebbségi kérdést nem afféle kényszerkötelezettségnek minősíti, melyet a hatalmak szövetsége hivatalosan szabott meg, hanem olyan problémának, melyet az érdekelt államnak a saját jóvolta, jövendő biztonsága és az általános emberi és civilizatorikus követelések javára kell kedvezően megoldania. Romániára nézve a békeszerződésen túlmenő emer erkölcsi kötelezettség még fokozottabban súlyosodik, mert a románság évszázados küzdelme a szabadság és egyenlőség teljességéért, önmagában is a legnagyobb méltányosságra és a legszigorúbb következetességre kötelez. Duca külügyminiszter Laibachban kelletlenül vehetett tudomást jugoszláv kartársa magasszellemű, igazságérzettől, jogtisztelettől és jövőt féltő belátástól áthatott nyilatkozatáról, hiszen az ő kormányának kisebbségi politikája ezzel homlokegyenest ellenkező; nemcsak a békeszerződés által megállított jogokat nem respektálja, hanem azok cinikus semmibevevésével egyre-másra hallatlan inzultusokat követ el a nemzeti kisebbségek legelemibb jogai ellen is. A békeszerződésen túlmenő bánásmódi Micsoda nagy szó, s milyen széles perspektíva, mennyi biztató reménység, s micsoda felséges békegondolat! De most már a jugoszláv külügyminiszter nem állhat meg a színpompás nyilatkozatnál Kormányának meg kell kezdenie az erős és prófétai jelszó megvalósítását. Ki kell tárnia az élő alkotmány kapuit, melyeken túl az egyéni, a nyelvi, a kulturális, a gazdasági, a politikai szabadságok virulnak, hadd léphessenek be oda hittel, bizalommal a másnyelvű, másfaju polgárok is. A bátor és magasztos példa hátai fog, ha önként nem, az események ellenállhatatlan hatalma alatt A lexibachi szózatot örömmel tekintjük egy is korszak ébresztő kürtszavának. BERLIN. (Saját tudósítónktól.) Tegnap végre eldőlt a londoni határozatok sorsa a német birodalmi gyűlésen és az eredmény — bár a kormánynak sikerült várakozás ellenére a kétharmad többséget megszerezni — mégis csak félig hozta meg a sikert Marxék számára. A német kormány, ugyanis, hogy a pillanatnyi sikerrel a külföld előtt igazolhassa erejét, kénytelen volt alnémet nacionalistákkal szemben deferálni s olyan paktumot kötni, amely mihamar illuzóriussá teheti a londoni konferencia minden eredményét. A Marx-kormány, legerősebb ellenfele a német nemzeti párt, ennek a pártnak a magatartásától függött a londoni határozatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok sorsa. A német kormány előtt, ha javaslatai megbuknak, egyetlen út állt nyitva: a birodalmi gyűlés feloszlatásának és új választások elrendelésének útja. Ennek pedig még akkor is beláthatatlan következményei lettek volna, ha a Marx-kor- mány maga vezeti a választásokat. S hogy pillanatnyilag mentse a helyzetet, kénytelen volt lepaktálni: a nemzetiek szállítják a javaslatok megszavazásához szükséges kétharmad többséget, ezzel szemben a kormány kötelezi magát arra, hogy októberben elhagyja helyét Októberben tehát Németországra súlyos napok várnak. A Marx kormány, végigtárgyalta a londoni konferenciát, sikerült megalkotnia most már azokat a törvényeket, amelyek e konferencia határozatait jogerőssé teszik. A törvények végrehajtását azonban már nem a Marx-kormány, végzi. És ebben rejtik a veszedelem. A német nacionalista öntudat nem engedi érvényesülni azokat az elveket, amelyek pillanatnyilag enyhítenék a francia-német viszony, feszültségét A német nacionalisták magatartásátmeg lehet érteni Azután a két-három hét után, amely a londoni konferencia befejezése óta eltelt, most már higgadtan megállapíthatjuk, hogy a németeknek a londoni konferenciáraegyenrangú feleként történt meghívása és kezelése csak külső formalitás volt. A lényeg maradt a régi: Németország elé kész határozatokat terjesztettek, meghallgatták a német delegátusok előterjesztéseit s végül is a francia álláspontnak megfelelő jegyzőkönyvet írattak alá velük. Nem számít az, hogy e jegyzőkönyv a Dawes-tervezet egyenes folyománya, mert a szakértői javaslatokat ántant szempontból értelmezték. Ezért érthető a német nacionalisták álláspontja, s ezért kell őszre súlyos bel- és külpolitikai eseményeket várni Németországban. A szavazás A szavazás előtt Schmidt, aki nem tagja a nacionalista pártnak, mondotta a következőket : — Elvárjuk, hogy a birodalmi vasutak helyzetét szabályozó törvények alkalmazásában a vasutakról folytatandó további tárgyalásoknál a német érdekeket hathatósan megvédik. Reichert nacionalista ugyanily értelemben nyilatkozott, s ezután következett a szavazás. Az ipari megterhelési törvényt 260 szavazattal 176 ellen, a birodalmi vasútról szóló javaslatot 314 szóval 127 ellen (a kétharmad szótöbbség tehát megvan), a birodalmi bankról szóló törvényt 259 szavazattal 172 ellenében fogadták el A szavazás után a kommunisták szót emeltek a törvények kihirdetése ellen, a gyűlés azonban a javaslatot elvetette, mivel ehhez a határozathoz is kétharmad szótöbbségre volna szükség. Németország nem bűnös a háború felidézésében A javaslatok megszavazása után Marx kancellár köszönetet mondott a birodalmi gyűlésnek, s hangos szóval jelentette ki a következőket: — A Versailles- szerződésben a túlerő nyomású fiatil Kőisztikink voltunk elismerni bűnösségünket a háború felidézése körül. A kormány, most kijelenti, hogy ezt a megállapítást nem ismeri el és a nép azt követeli, hogy e vád alól felmerítést nyerjen. Amíg a népközösség egy tagját az emberiség elleni bűntett gonosztevőjeként bélyegzik meg, addig a népek között igazi megértés és kibékülés nem állhat helyre. A birodalmi kormány, intézkedni fog, hogy ez a nyilatkozat az idegen kormányok tudomására jusson. Az amerikai bankárok és a Ruhrmegszállás PARIS. Valószínű, hogyha Franciaország a Ruhrkérdést illetőleg teljesíti az amerikai bankárok kívánságait, akkor az Unió igyekszik a francia adósságokat hosszútáratű megegyezéssel rendezni. Az Unió kormányának álláspontja az, hogy az adósságokat elengedni nem lehet Amerika aláírja a londoni egyezményt BERLIN. (Wolff.) Stahmer londoni nagykövet utasítást kapott Washingtonból, hogy a londoni megállapodásokat írja alá. Megkapta a kétharmad többséget a német kormány Marx októberben kénytelen lemondani ? — Amerika nem engedi el a francia adósságokat Mussolini átalakítja kormányát ? RÓMA: Az olasz parlament október végén ül össze. Úgy hírlik, hogy, Mussolininak addigra sikerül a jobboldali liberálisokhoz és katolikus centrumhoz a közeledést megtalálni, s ,a kormányt ezeknek bevonásával átalakítani A les Zürichben nyitáskor 2.60