Brassói Lapok, 1924. szeptember (30. évfolyam, 199-222. szám)

1924-09-01 / 199. szám

2. oldal, 199. szám. BRASSÓI LAPOK ItMa sseptantwr . Marinkovics: A kisebbségeknek a békeszerződeésen túlmenő jogokat kell adni /A jugoszláv külügyminiszter nyilatkozata — Az új szerb kormány kisebbségi politikája feleslegessé teszi a magyarok külön csoportosulását LAIBACH.(Saját tudósítónktól.) Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a Magyarország kiküldött munkatársa előtt a jugoszláviai magyarság helyzetéről és a kormány, kisebbségi politikájáról feletteérdekes nyilatkozatott tett. Marinkovics a következőket mondotta: — Magyarország és Jugoszlávia között a viszony mindenesetre jobb, mint még néhány hónappal ezelőtt Amikor hivatalba léptem, ez a jó viszony már fennállott s mi törekedni fogunk, hogy, ezt közmegelégedésre továbbra is fenntartsuk. A megkezdett tárgyalásokat sikerült jó útra terelnünk. Elődömet, Nencsicset, Magyarországot érdeklő kijelentéseiért hevesen támadták, de ma már — hiszem — ő is másképen beszélne. — Véleményem az: mindenképen üdvös lesz, ha a népszövetség átveszi a katonai ellenőrzést. Arra a kérdésre, mi a véleménye Magyarországnak a kisántánhoz való csatlakozásáról, kijelentette, hogy erről sokkal általánosabb tervezet kapcsán lehetne beszélni, amely egyéb kérdéseket is magában foglal. íjy Szovjetoroszország elismerésének kérdésébe , fennáll nézeteltérés egyrészt Jugoszlávia és Csehország, másrészt pedig Jugoszlávia és Románia között, de ez nem csodálható, hiszen épen az orosz kérdésben tartottunk fenn szabadkezet magunknak. Kormánynyilatkozatunk szerint szeretnék a szovjettel az összeköttetést felvenni, előbb azonban a nemzetközi közjog tekintetében kell vele rendbejöni. A magyarok ellenzékieskedtek Maki belpolitikai kérdésekre tért it:— Palícsék — mondotta — azért fordultak a magyarok ellen, mert ellenzékieskedtek. A következmény: a párt feloszlatása volt . Mi nem szándékozunk semmilyen pártszervezkedést sem megakadályozni, ha politikai alapon áll Megmondom őszintén: nem szeretem, hogy van magyar párt, vagy más hasonló párt, sokkal szívesebben látnám, ha aktuális napi kérdések alapján csoportosulnának a pártok, de megértem, hogy addig nincsenek bizalommal, amíg legszentebb érdekeiket veszélyeztetve látják. Kormányunk arra törekszik, hogy a magyarok külön csoportosulását feleslegessé és szükségtelennné tegye, mert véleményem az, hogy a kisebbségi jogokat a békeszerződések határozatain is túlmenőleg kell megadni . A jugoszláv kormány — fejezte be nyilatkozatát Marinkovics — garantálja, hogy a kisebbségek jogaira a legnagyobb gondot fogja fordítani Attila hun fejedelem sírja nyomában Szentes határában ezernél több hun sírt tártak fel . Csallány Gábor szentesi múzeumigazgató nyilatkozata az ásatásokról és az Attila-sírhely problémájáról Ma szenzációja lett az egész tudományos világnak az a véletlenül a kultuszminisztériumban közbeakadt könyv, amelyet Szentesen adtak ki az 1900 év elején, szerzője Csalány Gábor archaeologus, a dúsgazdag szentesi múzeum igazgatója és címe a könyvnek: «Attila székhelye és sírja Szentes határában, Donáton.» A kultuszminisztérium azonnal hivatalos megbízottat küldött ki, aki napokig tartó alapos tanulmány után kötetnyi jelentésben számolt be a múzeumba gyűjtött hallatlan értékű hun kincsetvről, amiket Csallány Gábor a saját költségén és részben a város támogatásával végzett ásatásokkal tárt fel több mint ezer hun sírból a város határában. Attila sírja tehát újra lázasan érdeklő nagy kérdéssé nőtt. A leleteket lefotografálták a Nemzeti Múzeum hivatalos közegei és felszólították Csállányt, hogy 24 év előtt kiadottés észre sem vett könyvét írja meg újra az azóta feltárt óriási jelentőségű leletek hozzáadásával, amit most egy nagy fővárosi kiadóvállalat illusztrálva magyar és egy híres német kiadóvállalat német nyelven rendez sajtó alá. Egyben felszólították a minisztérium részéről, hogy most már államsegéllyel folytassa haladéktalanul ásatásait Attila sírja felkutatására. Az országos cserkészszövetség pedig vakációzó diákokat küldött az azóta már folyó ásatásokhoz a szentesi határra. A nagy eseményről, az eddigi ásatásokról és a további kilátásokról egyébként a tudós archaeológus, Csallány Gábor a következőket mondott a kiküldött munkatársunknak: — Attila sírjára vonatkozó adatokat a következőkben látom bizonyítottnak : egykori útleírás, az ásatásaimból rendelkezésemre álló nagy tömeg archaeologiai, topográfiai és stratégiai adatok, a m...ág idén magyarországi székhely — melyet én a Szentes határában levő Donáton jelöltem meg, mint amelyre a fennmaradt feljegyzések, útleírások, leletek legjobban mutatnak — és végül, miután Attila 1543-ban magyarországi székhelyén, tehát Donát környékén meg is halt, sírja is itt keresendő. — Jól meghánytam vetettem azt a kérdést, várjon lehova a feljegyzések alapján ennyire biztosat állítani, amikor az ezzel foglalkozó történészek ugyanazokból az adatokból kiindulva, úgy a székhelyet, mint a sírhelyet más-más helyre teszik . Megállapítottam, hogy az eltérések oka részben az aránylag kevés adatban, főleg azonban ezek szövegének felületes mérlegelésében, végül sokszor a jóakarata lokálpatriotizmusban található. — Az, hogy Gyulához közel van Csaba, amely Attila hősebbik fiának volt neve, még nem elegendő annak bizonyítására, hogy a székhely Gyulán lett volna. Éppen igy nem lehet bizonyíték az Ethelaka sem, melyet az Attila Etele nevébőlmerítettek. Ide nem lehet a legutóbb a Hortobágyon tervezett kutatással kapcsolatban említett Zám-puszta sem a sír helye, csak azért, mert a zám szóbaethópiai arany nyelven herceget, vezért, fejedelmet jelent . Legjobban irányítja a kutatásokat II. Teodosius bizánci császár meghitt tollnokának, a Priscus nevű sophistának és retornak útleírása, aki követségi ügyben járt Attilánál, amikor a hím fejedelem újabb súlyos adóterheket rótt a legyőzött országra és az átszökött hunok kiadatását követelte. Az útleírás hiteles fordításban a Duna alsó felén Margumnál (ma Szendrő) történt átkelés leírásától kezdve szó szerint a következő : «... Miután az Istránon (Dunán) átkeltünk, a barbárokkal mintegy 70 stadiont (13 kilométer) tettünk, egy térségen megállapodnunk parancsolták, hogy Edekon emberei Attelásnak (Attilának) jövetelünk felől jelentést tehessenek. Másnap az után kalauzoltak bennünket. Elérvén azon nap 9 óra tájban (a görögök ugyanis napfelkeltétől nyugtáig megszakítás nélkül számították az órákat, tehát a 9 óra a mai számításunk szerinti délután 3—4 óra közti időnek felel meg) Attelás sátorait, melyek számosan valának. Amint egy halmon sátrat akartunk volna ütni, a barbárok letiltottak bennünket, minthogy Attelás sátra is síker van. Odaköltöztünk tehát, hova a csutháknak tetszett.» — Ezek után Priscus részletesen elbeszéli, hogy a megérkezésük utáni napon mint találkoztak Attilával. Ekkor tudta meg Attila Edekontól az ellene tervezett merényletet, amellyel őt Bizánczban bízták meg 50 font arany gazdag jutalom ellenében, amit azonban a követség elől eltitkolt; a további útleírás ismét tartalmaz olyan,adatokat, amelyekből egyes pontok helyzetét meg lehet határozni. Priscus rotornak bennünket érdeklő adatai alapján, a székhelyet ismertető főbb pontok a következők : „ A székhely északra fekszik a Dunától, értve attól a résztől, ahol a Duna már a Szávát is magába fogadta ; 2. a követek azt a Dunától 11 nap, illetve a déli táborhelytől 7 nap alatt érték el; 3. a székhely olyan vidéken feküdt, ahol sem fa, sem kő nem termett E pontokhoz hozzáadandók a más, már említett egykorú írók által említett adatok, valamint az itteni helyi adatok, amiket az azonos geográfiai fekvés és ásatásaim eredménye nyújtanak. — Nem célom most már bírálat alá venni az egyes eltérő adatok tarthatatlanságát, csak leszögezni kívánom, hogy a Priscus és Jornandes-féle adatokhoz ragaszkodva, azok útleírását pontosan követve Szentes határában, Donáton kellett Attila székhelyének lenni és az azt határoló Kórógy és Mágocs erek közelében kell Attila sírját is keresni. Ez állításomban támogatnak az adott leírások mellett történelmi omentumok, ásatásaim, melyek során a feltárt sírok tartalma — idegen tudósok állítása szerint is — a hun emlékek legkiválóbb reprezentáló darabjai. A lapistói, felsőcsordajárási, Zalotai és a városi homokbányai fesmezőkből kerültek ki imponáló tömegben ,a legelőkelőbb egyéneket feltételező díszes kivitelbenés ornamentikával a leletek, melyek az ősi haza (Kina, Perzsia, Déloroszország) típusaival analógok. Továbbá a donáti nagy oromsánc, mely néhol 10 méter magas is és folyókkal van határolva, természetadta stratégiai védelmet nyújtott Attila táborának és székhelyének. — Döntő bizonyítékokat halmoztam össze az elmúlt 25, kutatásban eltöltött esztendő alatt, a legdöntőbb azonban természetesen a sír megtalálása lesz. Feltétlenül hiszem, hogy Attila sírjának nyomában járok és az új sírfeltárások még több olyan bizonyítékot fognak szolgáltatni, amikkel aztán elérem a nagy hun király hármas koporsóját Vladnay Oszkár. Rövid hírek mindenfelől TOKIÓ. (Havas). Az egész országban mid kívüli esőzések voltak. Több helyen földcsuszamlás történt aminek következtében hétezerötszáz lakóház viz alá került és összeomlott Sok ember életét vesztette a romok között. NEWYORK. La Foletta szenátort hivatalosan jelölték az elnökségre. Amunkásvezérek nagy része csatlakozott hozzá. BRÜSSZEL. A belga delegáció szeptember tizenharmadikán Berlinbe utazik, hogy tárgyaljon Németország és Belgium között a modus viveridiről. Befejeződött az interparlamentáris konferencia GENF. (Saját tudósítónktól). Az interparlamentáris konferencia tegnap befejeződött A záróülésen a leszerelés korlátozásáról és az államok biztonságáról három határozati javaslatot fogadtak el. Mit tárgyal a népszövetség tanácsa ? GENF. (Saját tudósítónk távirata.) A népszövetség tanácsának legközelebbi ülésszakának programmján a többek között Magyarország, Ausztria és Bulgária katonai ellenőrzésének a népszövetséghez való átutalásának, továbbá a magyar szanálási mű első eredmény,ebnek kérdése szerepel.