Brassói Lapok, 1924. december (30. évfolyam, 275-298. szám)

1924-12-01 / 275. szám

niq!S­­pnf niqiS­­d M­­j^3ps)[3*r]iu dpu apujoj B S? UlOJBpOJI UBUIOJ B )3[ns3ASg "JOUQ ^ Marcsiban 5 Sei, 1924 december 1 feeU SZEUKESXTÖSfiO, KlADOHIVATAl, M­OMOA AI RH í® ® a a ® CBb TELEFOKSZ&MOR: SZEUKESZTŐSEO­­T7c« BRASSÓ, KAPU'UCCA 64-6«. SZÁM a 1 3 9%&cb B 677 SZÁM - KIADÓHTVATAG 82 és 677 SKAM OSI ILutiitiib«! J1)AK : Brasaooaa eg, üOra 70 lej pn«7KíiR«;Tn *AaHUliXa!.SiclKAS A Brassv kiveteieve, tu.<iroiae a i'tau le?vederre 19U, lílerre 360, epy evn. 68U es 10 lej kéxbesittsi , u CITEKADOR BUKAREST, Strada Berthelol No. 1, vagy annak Uj. — Vidékre postai küldeasei 80, 220, 420 és 800 lei SZELE BÉLA dr­ilókjai vennek fel. APRoHl­iDE TI­SEK kelvelenül a aiadoba ifl­i­v­i úr e neijvedevre 370, tílívre 720, c esz ívre 1400 lei " küldendők var.v,barrnelyik biromsnyosutiSí utján is feladhatok Elutasította Anglia a népszövetség békítő beavatko­zását az Egyp­tommal támadt konflik­tus­ba. Sőt olyanféle nyilatkozatot is tett, hogy barátság­osan aktusnak tekintene minden efféle próbálkozást. Más szavai: Anglia fütyül a népszövetségre, mihelyt a saját érdekeiről és presztízséről van szó. Ezt az álláspontot jó lesz a jövő szá­mára leszögezni, mert föl­oltóbb tanulsá­gos. Megtanulhatják a naiv és bizakodó lelkek, hogy a hatalmak még a népszövet­ség szerveze­­t is csak a maguk céljai szá­mára léteznet­ek s nean a világbéke fenn­tartására, ahogy hirdetik. Mindenkinek respektálnia kell e központi intézmény határozatait és rendelkezéseit, aki nem elég erős arra, hogy szembeszálljon vele és a lényegét alkotó hatalmasságokkal, de senki sem tartozik tudomást ve­ni róla, akinek ereje és m­ódja van rá, hogy a maga akaratából cselekedjék. Lám, Nagybritanniának fölöttébb kel fém ellen volna, fia Egyptom kritikussá vált problémájába mások is beleülnék az orrukat, s esetleg oly­n megoldást aján­lanának, amely a Hagyományos angol po­litikát gyöngítené. Majd elintézi ő egyedül Egyptom dolgát, úgy, ahogy évszázado­kon át hozzászokott, a hadihajókkal támo­gatott imperializmus bevált módszerével Az állatok koncertjében az oroszláné a döntő szó, s Európa országainak kon­certjében a brit oroszláné. A többiek, a medve, farkas, leop­árd, diétáin hallathat­ják különvéleményüket, de a döntés az oroszláné. A jámbor fajta négylábúak meg ugyan óvakodjanak, nehogy még a fejüket is hitetlenül rázzák, nem is szól­va a szamárról, mely akár helyesel, akár ellenmond, úgyis áldozatul esik. A népszövetség csak nemrég fogadta el a lefegyverzésre és döntőbíróságra vo­natkozó tervét és ép angol javaslatra. Va­kító görögtűz fénye mellett, mely az egész világra szétsugárzott, tették le az általá­nos béke alapkövét és zengték kórusban minden imperialista erőszak halálát. De ahogy a békeszerződések a valódi béke he­lett nyugtalanság gyűlölet és válságok forrásai lettek, a genfi békeszózat is csak tartalmatlan frázissá vált, mihelyt egy nagyhatalom önző érdeke mást követelt. Az Olympus Tretene magasan trónolnak, de nemcsak egymás közt uralkodik disz­harmónia, hanem a föld népei is versen­gésük fatális áldozataivá sülyesztik. Angliának tehát nem jó a népszövet­ség, mivel attól kell tartania, hogy hatal­mi számítását keresztülhúzza. De ha neki nem jó, miért legyen jó a többieknek, ki­vált azoknak, csak idáig nemcsak nem él­vezhették a népszövetség áldását, hanem ellenkezőleg, könyörtelen elfogultságát érezték. Nem csodáljuk, ha Németország vo­nakodik belépni ebbe a fényes, de rideg és hideg társaságba, ahol­ a primhegedű­­sök hallatlanná teszik a más hangját, de , legfőkép a jogét, az igazságét, az egyenlő­ségét. A népszövetség maga is hatalmi szervezet, mely lefelé erős és kíméletlen tud enni, de le­felé alázatos és erőtlen. A népek ilyenfajta szövets­ége nem ér egy fabatkát, kár ama közel egy milliár­dért, amibe a fenntartása kerül. S mivel­­ az igazinak, a nagyszerűnek, az isteni­nek, a megváltónak még nem jött el az ideje jobb ha az imperializikus és erő­szak a maga nyers és brutális orcájával jelenik meg a színen, mint ha a békevágy és harmónia hamis álarcában bolondítja a világot. Anglia nem kér a népszövetségből, mert nem akarja a zsákmányt kiengedni SEPSISZENTGYÖRGY. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Ma délelőtt tartotta a­­Magyar Párt sepsii kerületi tagozata S­epsiszentgyörgyön nagy részvétel és lel­kesedés mellett évi közgyűlését, melynek főtárgya a nagy­gyűlési kiküldöttek meg­választása és az elnökség kérdésében való állásfoglalás volt s amelyen valósággal kitörő lelkesedéssel nyilvánult meg a köz­bizalom és köztisztelet Ugron István je­löltsége mellett. Ugyancsak e gyűlés kere­tében mondotta el Sándor József képvi­selő is értékes beszámolóját. A közgyűlést József Lajos elnök nyi­totta meg. Megnyitója után dr. Keresztes István tartotta meg titkári beszámolóját, ismerteti a Magyar Párt Háromszék­­ tago­zatának megalakulása körülményeit. A sepsii kerületi tagozat ez idő alatt a me­gyei választmány oldalán működött s a magyarságot érdeklő minden ügy elinté­zésében részt vett. A titkári jelentés elítélően nyilatkozik azokról kik nem valják meg nyíltan magyar­ságukat és távol tartják magukat a magyarság minden megmozdulásától. A titkári je­­lentés keretében megemlékezett báró Szerft Keresztny Bélának, a vármegyei köz­ponti választmány elnökének érdemei­ről. Kéri, hogy ez­­­ez érdemeit jegyzőkönyvileg örö­­kitsék meg s ha külföldi útjáról hazatér, e határoza­tot küldet­ség u­tán adják tudtára. A titkári beszámoló után a tisztikart választották meg. A választások egyhangú­lag történtek. Elnök lett: József Lajos unitárius esperes, alelnökök: Borsdan­ Ar­túr, Kónya Kálmán, dr. Szentiványi Gá­bor, Böjthe­­Ferenc, Bódéi­ F. Mihály, Ma­­scóts István; titkárok: dr. Keresztesi­ Ist­ván és Tőkés­­Tóz­ef, jegyző Isifnky Gyula és Kovács Jenő, pénztáros Demeter Fe­renc­ ellen,Tr­­oiske László. Ezután a közgyűlés áttér a nagy­gyű­lési kiküldöttek megválasztására. Ezzel kapcsolatban József Lajos elnök bejelenti hogy a nagygyűlési elnö­k­választásra két fel Ti áll egym­ással szemb­en és pedig U­g­­ron István és Bernády György. Ugron István nevének hallatára az egész terem zugó éljenzésben és lelkesedésben tört ki miig Bernády nevének említését mély csendben fogadta a közgyűlés. Nagygyű- tési kiküldöttek: hivatalból József Lajos, Bogdán Artúr, báró Szentkereszthy Tré­fa és Csutak Vilmos. Választottak: Jakót­s István, Ifj. Böjtke Ferenc, Veres Lajos, Kónya Kálmán, Bodaki Mihály, dr. ki­a kezéből, de nem kérnek belőle az igáz békét áhító milliók sem, mert nem akar­nak egy hatalmi szövetkezet tehetetlen áldozatai lenni. Hadd erjedjen, forrjon, kavarogjon még a világ, az igazság vár­hat, a jövő úgyis az övé. Vesztes István, Bálint,Dénes, Veress Tiyu­­la és Kiss Albert. Rajtuk kívül nyolc pót­tagot választottak. A közgyűlés az elnök­­e­ elterjesztésére a kiküldötteknek az elnök személyére vonatkozólag kötött utasítást ugyan nem adott, de az az általános és egyhangú lelkesedés és ragaszkodás, mely a­gyel Ugrón István nevét fogadták, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a Ma­gyar Párt sepsii tagozata is Ugrón István elnöksége m­ellett fog állást foglalni az nagygyűlésen. A nagy­gyűlési kiküldöttek megválása is sa után Sándor József képviselő tartot­ta meg beszámolóját. H­­almas beszédét, sajnos, sem közölhetjük egész terjedel­mében, de alább olvashatók annak kiemel­kedőbébe részei: Harmadfélétvel ezelőtt Bevezetőül Sándor József felidézte ama­n­ékenysége eb raozz­nalait, melye­ket a romániai magyar kisebbség érdeké­ben harmadfél esztendő óta kifejtett, s azokat a nehézségeket és akadályokat, ma Tyc-­kes képv­iselővé történt megválasztá­­sa járt. Az álltalános választásokon, úgy­mond, melyek ki nem -­avított névjegyzékekkel, az országban alkalmazott négy­féle választójogi törvénnyel men­nek végbe, a választási elnökök a Ma­gyar Párt jelöltjeit majdnem mindenütt minden indokolás nélkül vis­z, lökték,­­ is így esett el mint három­szék megyei sze­nátor, majd mint sepsiszentgyörgyi és bánffyhunyadi képviselőjelölt a mandá­tumtól, mígnem a májusi pótválasztáso­kon, • amikor a liberális párt már jól­lakott, rettenetes küzdelemmel két román és egy magyar jelölt ellenében megválasztatott. Ugyanekkor a csendőrök abban is meg­akadályoz­ák, ho­gy a raa már európai kér­déssé vált általános lefegyverzésről be­széljen és tizenhat percnél tovább szóno­koljon. Midőn a parlamentbe lépett, Itescu nagyajtai képviselő őt vádolta meg urna­lopással és megbízólevele megsemmisí­tését indítványozta, ő azonban nem ret­tent meg és arra hivatkozott, hogy a ma­gyarság, mely rozoga sarkán hányódik a zajló tengeren, kész a katakombák szen­vedéseire is. 4. Országszerte egyhangú a lelkesedés Ugrón István mellett Sepsiszentgyörgyön v­ha­ros éljenzéssel fogadták jelöltetését — Az újon­nan alakult fogarasz tagozat is Ugrón m­ellett áll — Udvarhely népe utasította ki küldötteit, hog­y reá szavazzanak Sándor József sepsiszentgyörgyi beszámolója A les Zürichben zárlatkor 2.65

Next