Brassói Lapok, 1924. december (30. évfolyam, 275-298. szám)
1924-12-01 / 275. szám
niq!Spnf niqiSd Mj^3ps)[3*r]iu dpu apujoj B S? UlOJBpOJI UBUIOJ B )3[ns3ASg "JOUQ ^ Marcsiban 5 Sei, 1924 december 1 feeU SZEUKESXTÖSfiO, KlADOHIVATAl, MOMOA AI RH í® ® a a ® CBb TELEFOKSZ&MOR: SZEUKESZTŐSEOT7c« BRASSÓ, KAPU'UCCA 64-6«. SZÁM a 1 3 9%&cb B 677 SZÁM - KIADÓHTVATAG 82 és 677 SKAM OSI ILutiitiib«! J1)AK : Brasaooaa eg, üOra 70 lej pn«7KíiR«;Tn *AaHUliXa!.SiclKAS A Brassv kiveteieve, tu.<iroiae a i'tau le?vederre 19U, lílerre 360, epy evn. 68U es 10 lej kéxbesittsi , u CITEKADOR BUKAREST, Strada Berthelol No. 1, vagy annak Uj. — Vidékre postai küldeasei 80, 220, 420 és 800 lei SZELE BÉLA drilókjai vennek fel. APRoHliDE TISEK kelvelenül a aiadoba iflivi úr e neijvedevre 370, tílívre 720, c esz ívre 1400 lei " küldendők var.v,barrnelyik biromsnyosutiSí utján is feladhatok Elutasította Anglia a népszövetség békítő beavatkozását az Egyptommal támadt konfliktusba. Sőt olyanféle nyilatkozatot is tett, hogy barátságosan aktusnak tekintene minden efféle próbálkozást. Más szavai: Anglia fütyül a népszövetségre, mihelyt a saját érdekeiről és presztízséről van szó. Ezt az álláspontot jó lesz a jövő számára leszögezni, mert föloltóbb tanulságos. Megtanulhatják a naiv és bizakodó lelkek, hogy a hatalmak még a népszövetség szervezet is csak a maguk céljai számára léteznetek s nean a világbéke fenntartására, ahogy hirdetik. Mindenkinek respektálnia kell e központi intézmény határozatait és rendelkezéseit, aki nem elég erős arra, hogy szembeszálljon vele és a lényegét alkotó hatalmasságokkal, de senki sem tartozik tudomást veni róla, akinek ereje és módja van rá, hogy a maga akaratából cselekedjék. Lám, Nagybritanniának fölöttébb kel fém ellen volna, fia Egyptom kritikussá vált problémájába mások is beleülnék az orrukat, s esetleg olyn megoldást ajánlanának, amely a Hagyományos angol politikát gyöngítené. Majd elintézi ő egyedül Egyptom dolgát, úgy, ahogy évszázadokon át hozzászokott, a hadihajókkal támogatott imperializmus bevált módszerével Az állatok koncertjében az oroszláné a döntő szó, s Európa országainak koncertjében a brit oroszláné. A többiek, a medve, farkas, leopárd, diétáin hallathatják különvéleményüket, de a döntés az oroszláné. A jámbor fajta négylábúak meg ugyan óvakodjanak, nehogy még a fejüket is hitetlenül rázzák, nem is szólva a szamárról, mely akár helyesel, akár ellenmond, úgyis áldozatul esik. A népszövetség csak nemrég fogadta el a lefegyverzésre és döntőbíróságra vonatkozó tervét és ép angol javaslatra. Vakító görögtűz fénye mellett, mely az egész világra szétsugárzott, tették le az általános béke alapkövét és zengték kórusban minden imperialista erőszak halálát. De ahogy a békeszerződések a valódi béke helett nyugtalanság gyűlölet és válságok forrásai lettek, a genfi békeszózat is csak tartalmatlan frázissá vált, mihelyt egy nagyhatalom önző érdeke mást követelt. Az Olympus Tretene magasan trónolnak, de nemcsak egymás közt uralkodik diszharmónia, hanem a föld népei is versengésük fatális áldozataivá sülyesztik. Angliának tehát nem jó a népszövetség, mivel attól kell tartania, hogy hatalmi számítását keresztülhúzza. De ha neki nem jó, miért legyen jó a többieknek, kivált azoknak, csak idáig nemcsak nem élvezhették a népszövetség áldását, hanem ellenkezőleg, könyörtelen elfogultságát érezték. Nem csodáljuk, ha Németország vonakodik belépni ebbe a fényes, de rideg és hideg társaságba, ahol a primhegedűsök hallatlanná teszik a más hangját, de , legfőkép a jogét, az igazságét, az egyenlőségét. A népszövetség maga is hatalmi szervezet, mely lefelé erős és kíméletlen tud enni, de lefelé alázatos és erőtlen. A népek ilyenfajta szövetsége nem ér egy fabatkát, kár ama közel egy milliárdért, amibe a fenntartása kerül. S mivel az igazinak, a nagyszerűnek, az isteninek, a megváltónak még nem jött el az ideje jobb ha az imperializikus és erőszak a maga nyers és brutális orcájával jelenik meg a színen, mint ha a békevágy és harmónia hamis álarcában bolondítja a világot. Anglia nem kér a népszövetségből, mert nem akarja a zsákmányt kiengedni SEPSISZENTGYÖRGY. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Ma délelőtt tartotta aMagyar Párt sepsii kerületi tagozata Sepsiszentgyörgyön nagy részvétel és lelkesedés mellett évi közgyűlését, melynek főtárgya a nagygyűlési kiküldöttek megválasztása és az elnökség kérdésében való állásfoglalás volt s amelyen valósággal kitörő lelkesedéssel nyilvánult meg a közbizalom és köztisztelet Ugron István jelöltsége mellett. Ugyancsak e gyűlés keretében mondotta el Sándor József képviselő is értékes beszámolóját. A közgyűlést József Lajos elnök nyitotta meg. Megnyitója után dr. Keresztes István tartotta meg titkári beszámolóját, ismerteti a Magyar Párt Háromszék tagozatának megalakulása körülményeit. A sepsii kerületi tagozat ez idő alatt a megyei választmány oldalán működött s a magyarságot érdeklő minden ügy elintézésében részt vett. A titkári jelentés elítélően nyilatkozik azokról kik nem valják meg nyíltan magyarságukat és távol tartják magukat a magyarság minden megmozdulásától. A titkári jelentés keretében megemlékezett báró Szerft Keresztny Bélának, a vármegyei központi választmány elnökének érdemeiről. Kéri, hogy ezez érdemeit jegyzőkönyvileg örökitsék meg s ha külföldi útjáról hazatér, e határozatot küldetség után adják tudtára. A titkári beszámoló után a tisztikart választották meg. A választások egyhangúlag történtek. Elnök lett: József Lajos unitárius esperes, alelnökök: Borsdan Artúr, Kónya Kálmán, dr. Szentiványi Gábor, BöjtheFerenc, Bódéi F. Mihály, Mascóts István; titkárok: dr. Keresztesi István és TőkésTózef, jegyző Isifnky Gyula és Kovács Jenő, pénztáros Demeter Ferenc ellen,Troiske László. Ezután a közgyűlés áttér a nagygyűlési kiküldöttek megválasztására. Ezzel kapcsolatban József Lajos elnök bejelenti hogy a nagygyűlési elnökválasztásra két fel Ti áll egymással szemben és pedig Ugron István és Bernády György. Ugron István nevének hallatára az egész terem zugó éljenzésben és lelkesedésben tört ki miig Bernády nevének említését mély csendben fogadta a közgyűlés. Nagygyű- tési kiküldöttek: hivatalból József Lajos, Bogdán Artúr, báró Szentkereszthy Tréfa és Csutak Vilmos. Választottak: Jakóts István, Ifj. Böjtke Ferenc, Veres Lajos, Kónya Kálmán, Bodaki Mihály, dr. kia kezéből, de nem kérnek belőle az igáz békét áhító milliók sem, mert nem akarnak egy hatalmi szövetkezet tehetetlen áldozatai lenni. Hadd erjedjen, forrjon, kavarogjon még a világ, az igazság várhat, a jövő úgyis az övé. Vesztes István, Bálint,Dénes, Veress Tiyula és Kiss Albert. Rajtuk kívül nyolc póttagot választottak. A közgyűlés az elnöke elterjesztésére a kiküldötteknek az elnök személyére vonatkozólag kötött utasítást ugyan nem adott, de az az általános és egyhangú lelkesedés és ragaszkodás, mely agyel Ugrón István nevét fogadták, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a Magyar Párt sepsii tagozata is Ugrón István elnöksége mellett fog állást foglalni az nagygyűlésen. A nagygyűlési kiküldöttek megválása is sa után Sándor József képviselő tartotta meg beszámolóját. Halmas beszédét, sajnos, sem közölhetjük egész terjedelmében, de alább olvashatók annak kiemelkedőbébe részei: Harmadfélétvel ezelőtt Bevezetőül Sándor József felidézte amanékenysége eb raozznalait, melyeket a romániai magyar kisebbség érdekében harmadfél esztendő óta kifejtett, s azokat a nehézségeket és akadályokat, ma Tyc-kes képviselővé történt megválasztása járt. Az álltalános választásokon, úgymond, melyek ki nem -avított névjegyzékekkel, az országban alkalmazott négyféle választójogi törvénnyel mennek végbe, a választási elnökök a Magyar Párt jelöltjeit majdnem mindenütt minden indokolás nélkül visz, lökték, is így esett el mint háromszék megyei szenátor, majd mint sepsiszentgyörgyi és bánffyhunyadi képviselőjelölt a mandátumtól, mígnem a májusi pótválasztásokon, • amikor a liberális párt már jóllakott, rettenetes küzdelemmel két román és egy magyar jelölt ellenében megválasztatott. Ugyanekkor a csendőrök abban is megakadályozák, hogy a raa már európai kérdéssé vált általános lefegyverzésről beszéljen és tizenhat percnél tovább szónokoljon. Midőn a parlamentbe lépett, Itescu nagyajtai képviselő őt vádolta meg urnalopással és megbízólevele megsemmisítését indítványozta, ő azonban nem rettent meg és arra hivatkozott, hogy a magyarság, mely rozoga sarkán hányódik a zajló tengeren, kész a katakombák szenvedéseire is. 4. Országszerte egyhangú a lelkesedés Ugrón István mellett Sepsiszentgyörgyön vharos éljenzéssel fogadták jelöltetését — Az újonnan alakult fogarasz tagozat is Ugrón mellett áll — Udvarhely népe utasította ki küldötteit, hogy reá szavazzanak Sándor József sepsiszentgyörgyi beszámolója A les Zürichben zárlatkor 2.65