Brassói Lapok, 1925. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

,1925. január 1. BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 1. szám. Készül a sárga veszedelem Fenyegető a helyzet Keleten a külha­tal­makra nézve Oroszország, Kína és Japán szövetsége a távol Kelet kizárólagos uralmáért LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) Amíg Európa úy­uyarán a nagyhatalmak most, hat évvel a háború befejezte után a­ég mindig afelett civódnak, hogy a koncból ki­nek mennyi jusson, azalatt a távol keleten, Ázsia nagy népei az egymáshoz való közele­dés lehetőségeit keresik, hogy a saját civi­lizációjának zsírjában elhaladó nyugati fehér barbárok ellen eredményesen vehessék fel a küzdelmet Európa diplomáciája néhány hét előtt már azt a hírt is méltó aggodalommal és szin­te rémülettel fogadta, hogy Japán és Oroszor­szág között fontos tanácskozások indulnak meg, amelyek végül is a szovjetnek japán részről való elismerését eredményezték. Az orosz-japán tanácskozások azonban meg­szakadtak, az európai diplomácia fellélegzett De az öröm korai volt, mert a megszakított tanácskozásokat a két ország kormányai új­ból megkezdették s a helyzet ma az, hogy az orosz szov­jetnek Japán rész­ről való elismerése közvetlen kis­­szövön áll A most folyó tanácskozások azonban még ennél is messzebbmenő célokat követ­nek, s aszerint diplomáciai körökben hatá­rozottsággal beszélik, már készen is áll az a szerződéstervezet, amelyet Oroszország, Japán és Kína köt­nek meg a Kelet kizárólagos uralmáért Ez a szövetség pedig azt jelenti, hogy Ázsia kelete irtóharcra készül az angolok, és franciák ellen, akik még ma is szeret­nék ezeket az országokat gyarmatként kezel­ni. Diplomata körökben az általános felfogás az, hogy a legutóbbi események megerősítik az eddig titkolt aggodalmat, a helyzet fe­nyegető az idegen­hatalmakra. Két dokumentum a háború előtti időkből BRASSÓ. (A Brassói Lapok munkatársá­tól.) Az elnemzeti ellenizés nincs benne egyet­len pártnak, egyetlen kormánynak, egyetlen frakciónak sem­ hivatalos programuni­óban. Földalatti munka ez, akciói nincsenek, csak látható eredményei vannak. , És a nemzetrablásnak ez a folyamata a múltra való hivatkozással folyik. Büntetés­képen, azokért az állítólagos bűnökért, ame­lyeket a hatvanhét utáni idők követtek el a háború befejezéséig. Azért az elnyomásért, amelyet román polgártársa­inknak kellett el­­szenvedniök az »elnyomó« magyar uralom alatt.Nos, hát közvetlenül a háború kitörése előtti időből mutatjuk be az egyik dokumen­tumot A Luceafarul című bukaresti lap közölte 1914 nyarán azokat a kívánságokat, amelye­ket az erdélyi románság állított fel az akko­ri magyar kormánnyal szemben. íme, a kí­vánságok: 1. Támogassa a magyar kormány az erdélyi román kulturális egyesü­letet 2. A vallás és közoktatásügyi mi­­nisztérumban román ügyosztályt kell felül Lilán, román főnökkel és román hivatalnoki karral. 3. Az ügyosztály főnöke miniszte­ri tanácsos, rangra emeltessék. 4. A magyar kormány köteles a román diákegyesületeket támogatni. 4. A román iskolákban használt tankönyveket csak a minisztérium ro­mán ügyosztálya bírálhatja felül. Az ezerkilencszáztizennégyben elnyomott erdélyi románság követelései voltak ezek. Kell ehhez kommentár? Le kell-e szögezni, hogy az Erdélyben most élő magyarság bol­dog volna, ha követelései csak ennyiből ál­lanának. Ha csak az fájna neki, hogy a bu­karesti közoktatásügyi minisztériumban fel­­állított magyar ügyosztály vezetőjének mi­niszteri tanácsosa rangja legyen! Mert hol van Erdély magyarsága ma elemi iskoláiért reákényszerített küzdelmében attól, hogy a kormánytól a magyar diákegyesületek (le­het-e ilyesmit még csak elképzelni is manap­ság?) és kulturális egyesületek támogatását kérje, s hol van attól, hogy magyar iskolák­ban csak a bukaresti közoktatásügyi mi­nisztérium magyar ügyosztályában felülbírált tankönyveket használják. Egészen véletlenül került ehhez az egyik dokumentumhoz a másik, amelyet az 1903 évre a szebeni Tipographia részvénytársaság által kiadott románnyelvű népnaptár szol­gálta­tott Egy hiszekegy, amelyben benne van minden, amit a román nemzet szent hiteként vall, s amely a magy­ar­ elnyomás idején sza­badon jelenhetett meg olyan területen, amely magyar fennhatóság alatt állt. Íme: »Hiszek egy Istenben, a románok megtartó és védelmező atyjában, a­ki lát és védelmez minden nyílt és alattomos támadás ellenében. És a román nemzet hatalmában, amely a római gyarmatokból szüle­tett, hogy­ a napkelet fénye legy­en, mert latin vér igazi latin vérből. A római hév dicsőítésére meg­­szállta Dácia hegyeit és völgyeit, egyesült a dák vitézekkel , új nem­zetet alkotott. És a román nemzetnek Dáciában való letelepedése után azonnal a bar­bárok elnyomását kellett elszenved­nie, akik elnyomták, megalázták és a keserűségnek és ismeretlenségnek homályába burkolták. És évszázados küzdelmek után újból feltámadott. És felemelt fővel foglalta el a föld népei között az őt megillető he­lyet. És nevét csak nagyobbítani fog­ja, mert élete a román földön örök­­kétartó. És hiszek egy életet adó nem­zeti lélekben, amely az Atyától szár­mazik, s aki azt növeli és növelte Sincai, Maior és Claiu Micu utján és elhintette magvait Antoniu Lungu, Horia, Kloska, Krisán, Iancu, Bute­­an és társaik segítségével. És hiszek valamennyi román kul­túrájának egységében és elvál­asztha­­tatlanságában. Tanúbizonyságot teszek arról, a­mint a nemzet kiválasztottjai tanúbi­zonyságot tettek, hogy ha román ma­radok. És hiszem minden román törek­vés teljesedését. És az örök nemzeti létet, mind­­örökön örökké. Amen.« Ez a Hiszekegy, amely nyíltan jelent meg a magyar »elnyomás« idején benne élt és benne él ma is minden román szivében­­lelkében Akkor úgy, mint most. És akkor éppen oly nyíltan hirdették, mint hirdetik most. A román nemzet hű maradt tradíciói­hoz. A magyar »elnemzetiellenizési fel ésvé­sek« hatástalanok maradtak, amint hat talán ír­j­n egyéb ilyen törekvés. Csak­i -sen jegyezzük meg: Vájjon egy a -val hiszekegy, a melyben benne ^ mim'­$3, ami nekünk, magyaroknak szén­­hitünk r­egjelenhetnek-e ma ezen a területen A ? kétmilliónyi ma­gyaréi? Nem jönne-e a kopóél, egész "serege hajszolásunkra nem mozdulna-e meg az egész hivatalos apparátus, hogy ezt az »ir­redenta« megmozdul­­t megtorolja? Pedig ne­künk a rab magy­r érzésünk van olyan szent, mint a bármely nemzet bármely fiának a maga nemzeti érzése. Ezt azonban nyíltan nem hirdethetjük, m­int tették azt már nem­zetek fiai mindenkor minden időkben, évszá­zadokon keresztül. Ink ezt a sorsot kell viselnünk, s éppen C .­.. nem lehet vidám, nem lehet örömteljes a­­ ti új esztendőnk. Milyen lesz az újvárosi szervezet? BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Bratianu Jones miniszterelnök, ki­­szivárgott tikzok szerint a közigazgatási re­formmal kapcsolatosan azt az indítványt tet­te, hogy a városok polgármestereit a belügy­­miniszter nevezze ki, viszont a városi tanács többi tagjai általános titkos választás útján nyerjék el állásaikat. A megkívánt kvalifi­káción kívül szükséges, hogy­ a pályázó az állam nyelvét szóban és irásban tökéletesen tudja A városi jegyző, orvos és iskolafel­ügyelő (invecetor) a tanácsnak hivatalból lennének tagjai. _____ .....■ Eddig nyolc gyilkosságot bizonyítottak rá a münsterbergi renovarra Megvizsgálták az emberevő koponyáját BRESLAU. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Németországban óriási izgal­mat és felháborodást keltettek a münster­­bergi emberevőnek., Denke gazdálkodó­nak leleplezett üzelmek A felháborodás, amely a német közvéleményt fogva tartja, érthető, annál is inkább, mert a Haar­­mann-féle borzalmakból alig ocsúdott fel a világ s máris újabb fenevad gazságai kerültek napfényre és újból Németor­szágban. Denke üzelmei annyiban külön­böznek a Haarmann-féle gyilkosságok­tól, hogy Denke ezeket nem homoszexuá­lis kényszerből követte el. Az orvosszak­­értők ugyanis a tegnapi nap folyamán megvizsgálták az emberevő koponyáját s megállapították, hogy szadisztikus haj­lamai nem lehettek, s így valószínű az a feltevés, hogy a gyilkosságra szorult anyagi helyzete kényszerítette. Denke huszonötéves korában saját földbirtokán gazdálkodott, később azon­ban elszegényedett, munkás lett belőle. Rendesen roházkodott a templomba járt, viselkedésében legfeljebb annyi fel­tűnő volt, hogy mindenkivel szemben túlságosan zárkózottnak mutatkozott Az ellene eddig lefolytatott nyomo­zás egyelőre nyolc gyilkosságot állapított meg, kétségtelen azonban, hogy ennél sok­kal több bű­n terheli a már halott fene­vad lelkét Mégis megjött a meghívó a párisi konferenciára BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­­sítójától.) Ma a késő délutáni órákban — úgy látszik a Románia és Jugoszláviát tiltakozó jegyzékének hatása alatt megérkezett a külügyminisztériumba a meghívó a pénzügyminiszterek párisi konferenciájára. A meghívó szerint Jugo­szlávia és Románia a konferencián nem­csak tanácskozási, hanem szavazási jog­gal vesznek részt, de csakis az őket ok­vetlenül érdeklő kérdésekben. A távirat vétele után Bratianu­­Vin­­tila pénzügyminiszter döntött utazása ügyében is. A pénzügyminiszter csütörtö­­kön, január elsején a Simplon-express­­szel utazik Parisba. Kíséretében lesznek: Eftimie Antonescu, a legfelsőbb semmi­­tőszék tanácsosa, T. Janu a köztartozá­sok igazgatója, Giuan, a hadijóvátételi Ügyosztály vezetője és Antonescu Adolf, a pénzügyminiszter kabinetfőnöke. Üzletfeleinknek boldog újévet kívánunk. Adler Fivérek, fényképészek, Kano­ticca 14. Autóvezetői szakiskola­­ Péter István autóvezető és szerelő szakiskolájának 38. tanfolyamát f. hó 15-én nyitja meg, ahol a tanítványok úgy elméletileg, mint gyakorlati­lag — autóval — szakszerű és legtökéletesebb kiképzést nyerik. A tanfolyam tartama 4 hét. Jelentkezni lehet a „TECHNICA“ műszaki iro­dájában, Fekete-a. 22 sz­ám alatt, (d. e. 8—12-ig és d. u. 2—6-ig) ahol mindenféle fel­világosítással szolgálunk.!!! Telefon 281.

Next