Brassói Lapok, 1925. március (31. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
5XK!. évfolyam, 49 szám Vasérsagi .szám ér - 5 le! (Maresilte 6 lep •§£ 1925 március vasárnap •ZSRXCBSBTOsSO, KIAEDOTVJVTAT«, HTOSOTX ^BA9SALKAPirlICCA 04-88. SZÁM QVFIZETÉS1 33JAR: Brassóban egy hóra TO !*j taegyedtvw 190. fílévre 360, egy ívre 630 és 10 lej térbesitisl fflj. — Tidekre postai küldi esel 88, 230, 420 és SCO le] Kfi I Ilidre negyedén« 370, félévre 720, egész évre 130 tel POLTIKAI NAPILI&P FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA ur. ntBTOHSZAMOK: SZJETKESSTÖSfi« Iff 4» 977 S35AM — KIADOmVAm 02 B» 077 SZÁM ■nUMCTfiSEKET Bra*o* hhvételével kizárólag a PUBLI« CUI RADOR BUXAREST, Strade Berlintől Ho. U, vagy aanafc fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK Mivetlenüll a Wadóba küldendők vagy biirmelyik bizományosonfc útján hadtetők Rendkívüli sürgősséggel hurcolta a szenátus elé is az érettségi vizsgáról szóló törvényjavaslatot Angelescu. Mint a rengeteg vadja, mely értékes zsákmányát mielőbb biztonságba akarja helyezni, hogy zavartalanul falhassa föl, iparkodott túlesni büntetésén. Csak egyszer legyen törvény a javaslatból, aztán jajgathatnak, kiabálhatnak, átkozódhatnak a kisebbségek, fellármázhatják a népszövetséget, az egész Európát, akár az egész világot is, a törvény már törvény; a kisebbségi iskolák sorsa még feketébb viaszkkal van megpecsételve. A rosszindulatú és rossz lelkiismeretű miniszter, aki a balkáni rendszer minden héjával meg van kenve, nagyon is jól értékelte ennek az egyszakaszos, formájában ártatlannak látszó javaslatnak a jelentőségét. Ő még jobban tudja, mint mi, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezések a kisebbségi iskolák egyre gyöngülő életerejére halálos csapást jelentenek. Különösen a több tárgyból román nyelven kötelező vizsga jelenti a végzetes veszedelmet. Mi az más, mint a felekezeti magyar vagy német iskolának a hivatalos elrománosítása? Ahol négy tárgy román tannyelvű és a többi tárgy közül csak kettőből lehet az iskola nyelvén vizsgázni, ott, a tanítás és tanulás egész rendje, gondja, intenzitása a román tárgyakra irányul, a többi már csak sallang, fikció, formaság Ha mé£ az érettségi vizsgán is a legtöbb és legtöbb tárgyakból az anyanyelv, az illető iskolák tulajdonképeni tannyelve mellőzésével román nyelven kell vizsgázniok fiainknak, akkor a felekezeti iskolák eredeti jellege és szellleme is megszűnt és csak rongyait fogják őrizni annak a zászlónak, melyet idáig az anyanyelv színével, szivével és szépségével lobogtattak. Az első rész után, melyen Angelescu a román nyelven való tanítási kötelezettséget, ami a legeklatánsabb jogsértés, a kisebbségi iskolákba, bizonyára a kellő éberség s ellenőrzés hiányából is, becsempészte, ma már hatalmas üreg tátong a hatalom támadása nyomában. Az érettségi vizsgáról szóló törvénnyel az anyanyelv jogait eltaposó rendszer már benne van a nemzeti kisebbségek kultúrvárában, s már csak a fellegvár van hátra, ahová verten és leverten a védők visszahúzódnak, hogy rövid idő múlva az is öszszeoramljön. Ma jobban eszmélhetünk rá, mint valaha, micsoda nagy mulasztás volt annak idején csak szokványos panaszt és tiltakozást hallatni nyelvünk erőszakos háttérbe szorítása és a kormányhatalomnak a kisebbségi iskolák autonómiájába való durvaés törvényellenes behatolása miatt Egy egész világot, elsősorban a magunk egész világát, az összes energiákat, egységeket, áldozatokat fel kellett volna sorakoztatni amaz első kísérlet ellen, mely a békeszerződés határozott és világos rendelkezéseivel is dacolva, az anyanyelvet a tannyelv kizárólagosságától megtosztttja. Ez az anyanyelv, az iskolák tannyelve a valódi alapja, tengelye, életei eme az egész kisebbségoktatásnak, az egész kisebbségi kérdésnek. Minden sérelmet el lehet viselni, csak ezt az egyet nem is eláraszthatnak ezer jóval, akkor sem adtak semmit, ha az anyanyelven való tanítási jogát elvették. Ezzel a gondolattal kell revideálni kisebbségi politikánkat és harcoló eszközeinket. Semmi áldozattól, még az önfeláldozástól sem szabad visszariadni, csak hogy érintetlen erejében és tisztaságában álljon és éljen újra me anyanyelvi joga. Valamennyi nemzeti kisebbségnek együttes ünnepélyes deklarációt kell tennie, hogy ami az anyanyelvel történik, az az erőszak és jogtalanság műve, s midőn népeink a román nyelvnek, az állam nyelvének minden tiszteletet és törvényes jogot megadnak, az anyanyelv jogának visszaállítását követelik s érte készek a törvényes küzdelem minden erőforrását kimeríteni. Törökország mozgósítás előtt A lázadó kardok Szelemet királlyá kiáltották — A kormány Izmed pasát bízta meg a csapatok vezetésével — Szélem vissza akarja átlíteni a Korán tekintélyét KONSTANTINÁBÓL. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A legutolsó huszonnégy óra alatt Anatúliából riasztó nkkek érkeznek, s minden jel arra mutat, hogy a kurdok lázadása, amellyel vissza akarják állítani a korán törvényeit, mind komolyabbá és véresebbé lesz. Az angolai kormány, mindazonáltal reménykedik: nem ez az első kurd lázadás, amelyet Törökország levert, s az eddigi tapasztalatok szerint, nem kerül majd sok megerőltetésbe a tulajdonképen szervezetlen és maguk között is széthúzó karcs törzsek leverése. Az angolai nemzetgyűlésen a miniszterelnök felvilágosításképen megmagyarázta a felkelő mozgalom eredetét és fejlődését, amire az ellenzék vezére biztosította a kormányt arról, hogy a mozgalom leverésében támogatni fogja. Ezután törvényjavaslatot fognának el, amely szerint hazaárulást követ el az, aki vallási hagyományok ürügye alatt politikai célokért felkelést szüt. A felkelésről, még a következő távirati jelentések érkeztek: ANGORA. Afelkelő kurdok Szelhnet, Abdul Hamid szultán fiát királlyá kiáltották ki. ■BARIS. A Chicago Xalbunának jelentik Konstantinápolyból, hogy a kurd felkelés vissza akarja állítani a korán érvényességet az uj szultánnak, Szelimnek a vezetése alatt. Hír szerint a török kormány el- rendezte az általános mozgósítást. A kiadók Charpaton kívül Biarbekért, Asi és Dersint is bevették. PARIS. ,Itavas). A török kormánysajtó jelenti, hogy a kardisztáni felkelőkből a hadsereg és a csendőrség néhány osztaga is csatlakozott. A francia lapok szerint Izmad pasát megbízták a katonai beavatkozással A csapatok előrehaladását hóviharok gátolják PARIS. Konstantinápolyi jelentés szerint az angolai nemzetgyűlés megszavazta a lázadás leverésére szükséges pénzösszeget. Egyben megcáfolják azt a jelentést, hogy a lázadó kurdok Diarbekirt elfoglalták. Pasics hajlandó az alkotmány megváltoztatására Likvidálják a szerb-horvát kérdést — Pasics szét akarja robbantani az ellenzéket — Radikális— Radics Borosec koalíció készül BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Pasics miniszterelnök, aki a választások után belátta, hogy azzal a néhány főnyi többséggel, amelyet nagy nehezen sikerült a választási emlmények meghamisításával összelopkodnia, sok eredményt elérni nem tudott, most éles kanyarulattal a horvátok felé az engedmények politikáját hirdeti és most kijelenti, hogy hajlandó revideálni a vidovdáni alkotmányt, ami pedig a radikális párt programiának eddig alapvető pontja volt. Pasics napok óta azon fáradozik, hogy a radikális pártot bevonja egy olyan nemzeti blokkba, ami elvben a szerb, horvát és szlovén nép igazi képviselői, Radics és Korosec is résztvennének Az új blokk abból a célból alakulna meg, hogy minden körülmények között megteremtse a nemzeti kiengesztelődést és az alkotmányt revízió alá vegye. A radikális pártokban ugyanis az a felfogás alakult ki, hogy a horvát paraszt lakt politikája a kulminációhoz érkezett, Jackesék most már vagy még jobban balra mennek és szoros kapcsolatot teremtenek a szovjettel, vagy pedig kiegyeznek az uralkodó párttal, a radikálisokkal, de mostani politikájukat semmiesetre sem folytathatják. Pasicsék éppen ezért bíznak a megegyezésben s ebben az esetben Pavadicsen és Korovécén kívül inásra nem számítanának. Pribicsevicset elejtenék, Davidovicsot reakciósnak tartják, s ezért nem is állanak velük szóba. Érdekes része a dolognak, hogy ezeket a híreket épen a horvátországi, Radics-párti lapok hangsúlyozzák, bar Lor Mai miémank 16 oldal A lej Zürichben nyitáskor 2.53 és háromnegyed