Brassói Lapok, 1925. április (31. évfolyam, 74-98. szám)

1925-04-01 / 74. szám

2. o.­tjai. 74. szám, BRASSÓI LAPUM) gadására biztatta, a képzett, megbízható tisztviselőket repatriálásra kényszerí­­­tette, akiknek helyébe —­­ mondta — kvalifikáció nélküli embereket, a román nép­­ söpredékét­ helyezték. (Már több­ször tisztán tisztáztuk, hogy a Brassói Lapok nem izgatott senkit az eskü tett vese ellen, s a repatriálásra), ma azon­ban már az is kétségtelen, hogy kevés kivétellel azok jártak el helyesen és jár­tak jól, akik nem ültek fel az akkori hangzatos ígéreteknek, a szerzett jogok biztosítására nézve. Hasonló mód­on taksálta le a nagy szellemű előkelő férfiú a Magyar Pártot is, mely szerinte nem demokrata alaku­lat, s am­el egészében nem tud any­aira szolgálatot tenni a székelységne­k, mint ő, Florea, egymagára. * A csomafalvi programmbeszéd Korteskörútját a projekt Csomafalván fe­jezte be, ahol Florea—Háry János azt a­­nagy mondást sütötte el, miközben nem is egy. de egész sereg diák prüsszen lett rá ,szörnyűképpen, hogy őt 43 község egy­hangúlag jelölte szenátornak.­­ Aztán előadta, hogy mennyire ra­jong a székelyekért, s micsoda boldog­ságban lesz ma­jd részük általa. (Török­­ Ferenc plébános,. volt orsz. képviselő csepp ürmöt hullatott ebbe a tenger mézbe, megkérdezvén: mint főis­pánt vagy mint szenátorjelöltet üdvözöl­heti-e polgártársai nevében ,nem tartván ildomosnak, hogy egy nagyhatalmú pre­fekt silány kortesútra menjen. Florea eddig sugárzó arca el­mond a kérdésre, de a felelettel adós maradt. A második kérdés: melyik párt prog­ramjával lép fel? Erre sem felelt egyene­sen, de hangoztatta a magyarbarát vol­tát, meg a bánffyhunyadi alakulatot, meg Bratianuékat magasztalta. Hivat­kozott egykori kuruc Kossuthpártiságá­ra (és mai labanc liberális voltára miért nem?) meg az egykori pesti joghallgató életére. Várjon a jog tud-e róla, hogy Florea hallgatta és ha tényleg volt jogász 1892-ben — hol felejtette a jogot? Vagy igaz, majd akkor fogja érvényesíteni, ha megválasztották szenátornak" Ellenjelöltet kapott Florea A Csíkszeredái úgynevezett liberális pártban szakadás történt. A párt m­ásik árnyalata ha Averescu és nemzeti párt ré­széről Foneseu Csíkszeredái fűrészgyá­­rost jelölte a szenátorságra Florea Gyu­lával szemben. Hír szerint a napokban Tatarescu miniszter Csíkszeredára uta­zik, hogy a pártban felmerült ellenté­teket elsimítsa. Csak a szocialisták maradnak mag a passzivitás mellett A ma­ryai politika eseményei — Kedvező a Nemzeti Bank mérlege BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Egy politikai vacsorán Szilágyi La­jos bejelentene, hogy az ellenzék résztvesz­­a választójog plenáris vitájában. A Népszava megjegyzéseiből megálla­pítható, hogy a szocialisták továbbra is tá­vol maradnak a parlamenttől. A magyar politikai életnek egy másik ki­emelkedő momentuma a magyar nemzeti bank első közgyűlése volt, amelyben a gaz­dasági élet kiválóságai nagy számban megje­lentek. A részvényesek sorában József treher­cég is részt vett. Popovics Sándor elnök­ hosszabb beszéd­ben kijelentette, hogy a nemzeti bank fő fel­adata a korona nemzetközi értékelésének ál­landósítása s a külföldi hitel megkönnyítése. — Pénzünk stabilitásához eljutottunk — monda beszédében Popovics — ami azonban nem kizáróan működésünk eredménye, ha­nem az internacionális vállalkozásé, amely az ország­ szanálásában érvényesül. A jó ered­ményt meg akarjuk tartani s azt semmikép sem fogjuk kockáztatni. A ne­mzeti bank a legális hiteligényeket mindenkor kielégíteni törekszik. Az elnök beszéde után megválasztották az új főtanácsosokat és a számvizsgálókat. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy részvényenként nyolc és fél százalék oszta­lék osztalékot fizet. Megszavazták a nyugdíjtörvényt­ ­örvényt amely már megszavazása pillanatában megéri a revízióra­­ Sándor József a magyar tisztviselőkért Tárgyalás Tatarescuval a Magyar Párt ügyében BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­­jt­ján) Március 28-án a kamara éjjeli ülésén általánosságban és részleteiben is megszavaz­ták az új nyugdíj­törvényt Sándor József a javaslat 95-iki szakaszá­nál újra felszólalt és legelőbb Bratianu Vin­­tila ama vádjával szállt szembe, mintha a román uralom bekövetkezésekor Sándor Jó­­­zsefék tartották volna vissza a tisztviselőket az eskü letevésétől. Elmondta az Imperium átvétele alatt történteket, a magyarság akkori helyzetét, a Consiliul Dirigent akkori állás­pontját, ismertette az Averesen kormány 1920 évi minisztertanácsi határozatát, melynek alapján az eskütételre való jelentkezésere tö­megesen megindultak. A tisztviselők további tartózkodásának oka — mondta Sándor Jó­zsef­­— a liberális kormány volt, mely az előző kormány lojális rendelkezéséről azt mondta, hogy, az egyszerű politikai sakkhúzás !WalL A 95. szakaszhoz Sándor József a követke­z­ő módosítást ajánlotta. E törvény rendelkezései hasonló mó­don alkalmazást nyernek mindazokra a volt magyar közalkalmazottakra, akik a kormány hatalomnak, a nagyszebeni kormányzótanács által történt átvétele idején a hűségesküt ugyan nem tehették le, de 1920-ban az alkot­mányos kormány felszólításának eleget téve, szolgálat­tételre jelentkeztek, hűségestül leté­telére vonatkozó készségüket bejelentették. Utasít­tatnak a kormány" tárcaminiszterei, hogy ezek összeírása és illetményeik meg­­jalapítása hárít hadadéktalanuul intézkedjenek , s az eljárás eredményét a törvényhozásnak jelentsék be.« »Azok a volt magyar tisztviselők, akik a hűségesküt letették, szolgálatteljesítés után a román nyelv nem kellő tudása, avagy szol­gálati vétséget nem képező hasonlat­­ok mi­att nyugdíj nélkül rendelkezési állományba helyeztettek, az e törvényben levő intézkedé­sek értelmében fognak nyugdíjban részesíttet­­ni.­ Megjegyezte még Sándor József, hogy az említett hivatalnokok segélyezése az első időkben a közhatóságok tudtával és elnézé­sével társadalmi úton történt, hogy az ille­tők családjaikkal együtt éhen ne haljanak, s később a liberális kormány a társadalmi gyűjtést sem engedvén meg.) valótlan s igaztalan az a közbekiáltás, hogy az illetőket a magyar kormány ma is segíti. Bratianu Vintila miniszter, aki záróbe­szédében történelmi adatokkal akart harcolni a magyarok ellen, most idegesen fogadta a magyar képviselő történelmi adatait és a többség még e rövid, de minden szavában igaz beszéddel szemben is türelmetlen volt. Végeredményében a nyugdíj­törvény árán gyár, német és szocialista képviselők közös akciója által a kisebbségek számára követke­ző eredményeket hozta: 1. A, már nyugdíjazott katonák, és tiszt­viselők nyugdíja a miniszter kijelentése sze­rint mindenkor drágasági pótlékkal fog ki­egészíttetni. 2. A­ tett, de időközben el­bocsátott 1920. aprilie 1 tisztviselők folyamodás után meg fogják­­kap­ni nyugdíjaikat. . . Fontos az is, hogy a nyugdíjas katonák és képviselők az állam iránti hűségét illetőleg szintén csak a törvényszék ítélete alapj­án bíráltatnak el, nem pedig úgy, ahogy a­­ ja­vaslat kívánta, hogy maguk bizonyítsák ,sőt állampolgárságukat, ami ellen Sándor József a beszédében annyira kikelt. TU­ttodrics Hans képviselő indítványa fogadtatott­­ a fennti értelemben.­­ A papi, tanári és tanítói nyugdíjak tár­gyában Sándor külön tárgyalást folytatott a miniszterrel és az előadóval, akik kijelentet­ték, hogy csak államilag fizetett személyzet értetik itt, míg a kisebbségi felekezetek ér­dekelt egyénei csak az államtól élvezett se­gélyeik után kaphatnak nyugdíjat De ez a nyugdíjalapjaik bizonyos fokig való átadá­sát jelentené. Itt az egyházi főhatóságok ré­széről további megállapodásokra van szükség. Csak az esküt nem tett kisebbségi tisztvi­selők sorsa bizonytalan, de nem kell a re­ményt elveszteni, mert azt román ellenzéki képviselők is mondták, hogy Aztán egyéb módok is találandók és talál­hatók. *** Itt említjük meg, hogy Sándor József képviselő ma, a nyugdíj-tárgyalás befejezte után a kamara miniszteri szobájában egy óráig tartott tárgyalást folytatott Tatarescu miniszterrel. A tárgyalás a Magyar Párt­ ülésé­nek be nem jelentése és detektív jelen nem léte tárgyban bizonyos fokig eredményhez vezetett. Erről Sándor József, aki ma este hazautazott, holnap fog jelentést tenni a párt elnökségének Kolozsvárt *-*.t?*»«*»cA»*es*r* Ortr nn.-L-. Parcellázás erőszakkal ARAD. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A hazai agráratrocitások sorában méltó helyet foglal el az a megdöbbentő­en erőszakos és önkényes eset, ami, ha­tósági személyek támogatása mellett az arad megyei Talpas községiben pár nappal ezelőtt történt A Kövér-családnak Bihar és Arad­­megyékben voltak birtokaik, melyek leg­nagyobb részét azonban természetesen kisajátították. Az aradmegyei Talpas köz­ségben a négy telekkönyvi tulajdonos ré­­szére mind a három agrárfórum 400 hold gazdasági művelésre alkalmas te­rületet és 100 hold erdőt mentesített. En­nek ellenére az illető tulajdonosokat, aki­ket különben a községbéli lakosság kö­réből a forradalom alatt teljesen kifosz­tottak, s épületeik lerombolásával is sú­lyosan megkárosítottak, állandóan hábor­gatják, zaklatják. A delegátusok a meg­levő kataszteri adatokat hibásaknak mi­nősítik, teljesen ,,­­ törvényellenesen, önkényes méré­seket eszközölnek és ez alapon a tulajdonosok kezén levő földek egy részét is el akarják venni. A községházán levő kataszteri tér­­képen vörös ceruzával volt berajzolva a kisajátítás alól mentesített rész, s ezt a rajzolást ismeretlen kezek kitörölték. Jellemző a talpasi állapotokra, hogy mind a »kinevezett« községi bíró, mind a »kinevezett« két delegátus­ emberölés miatt hosszú ideig börtönben ült és így közhivatal viselésére nem is alkal­masak. Még vadabb eset történt e hó 21-án: körülbelül negyven főnyi tömeg, csákánnyal és ásóval felfegyverkezve megtámadta a család egyik tagját, aki a gazdaságot vezeti és épen a tavaszi vetések alá tárcsáztatott egy traktorral, s követelte, hogy a már megmunkált területet azonnal adja át A tulajdonos e törvényellenes követelést nem­ teljesítette, a terület átadását meg­tagadta,­­mire a felbőszült parasztok a lóidét maguk között szétpard­ellózták. A jogaikban durván megsértett tulaj­donosok, miután a járási agronómtól sem­minemű elégtételt nem­ kaptak, sérelmük­kel a megyei agrártanácshoz fordulnak.

Next