Brassói Lapok, 1925. május (31. évfolyam, 99-122. szám)

1925-05-01 / 99. szám

XOT évfolyam, T9 szára 1925 EDáju.­:­­ péntek óra 4 így JBukarestban 5 lej.) SZERESZTÖSÉO, KUBDHIVATM, MYOMJ,­ KRASSÓ, KAI'N­-UCCA 64 — cfl. SZ&M politikai napilap BEÖFIZETÉÉSI DIJAK: Brassóban egy hóra 70 lej ,ezredévre 190, félévre :100, egy évre 600 és 15 lej kézbesítési díj. — Vidékre postai küldéssel 80, 220, 420 és 800 lej Külföldre negyedévre 370, félévre 720, egész évre 1400 lej FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA úr. TEL­EFONSZÁMOK: SZERKESZTŐS KO 177 és 177 SZÁM — KIADÓHIVATAL SZ­Ó 1 77 SZÁM ÍZ­RDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLI­CITÉ FACOR BUKAREST, Sk­eda Berthelot No.1., vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóba küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is leindhatók Florea Gyulának urnafeltörés és szavazójegyhamisítás út­ján történt megválasztása alkalmából a félhivatalos Viitorul lelkendezve állapít­ja meg, hogy íme, mennyire növekvő­nél! a liberális párt tekintélye és népsze­rűsége Erdélyben! Valóban nagy a tekintélye és nagy a népszerűsége. Aki csak hallja ezt a szót, liberális, az nyomban negatív Teli Vil­mossá válik és mélyen meghajol a Bra­­b­at­u-kalap előtt. És a nép annyira imád­ja a liberálisokat, hogy ha módjában vol­na, megkövetés helyett aranyba foglalná tiket. Tekintély! Hogyne, mikor csak egy szó, egy jel, egy gombnyomás kell és minden hivatali apparátus megmozdul, akcióba lép és végrehajtja a parancsot. Így volt ez a régi tekintélyes világban is, a cári Oroszországban, a selyemzsinóros Törökországban, a Metterniches és Hay­­naus Ausztriában. Miért ne lenne így Romániában is a »liberális« uralom alatt? A székely magyarok már régóta érzik a tekintélyt. Ott villog a csendőr szuro­nyán, ott diszlik a ház és szekértáblákon, ott sugárzik az elsajátított házhelyeken, ott előkelősködik a renegátok munkáján, ott bokrétásodik a Bogdan Stefan kép­viselőségén és a Florea szenátorságán. Ez a tekintély, az erőszak, a bűn, a megfélemlítés hatása, amilyent mindenki érez az iránt, aki védtelen voltát durva m­egrohanással, halálos indulattal kihasz­nálja. Az igazi tekintély más talajban, más hangulatban gyökeredzik. Törvény­­tisztelők pártatlanság, kormányzati böl­csesség, jóakarat és komoly erkölcsi fel­fogás teremd meg ezt. Ezt a tekintélyt a a Úistorum nem fogja megtalálni Erdély­ben, Csik székely népe körében még a szikráját sem. Kivált a szenátorválasztás óta. És a népszerűség? Hát bizony ez is többféle. Vannak nagyon sokan népsze­rűek. — sem múltbeli, sem jelenbeli, sem távolabbi, sem közelebbi példákat nem akarunk felhozni. — akiknek a neve és cselekedete­ még inkább közszájon, mint a liberális párté vagy kormányáé, de ez a népszerűség annál sujtóbb, minél jobban áthatja a Tömegeket. Csak ép­pen nóták nem születtek még erről a kormányról és pártjáról (vagy Tol tudja?), de prózában nagyon is kedvelt és hálás témája az erdélyi népies érzületnek. Ha ez boldogítja a Viitorult, legyen a kedve szerint. Mindenesetre jellemző a liberális mentalitásra, arra, amely ép úgy biztosít­ja a pozíciót, mint Florea a mandátumok hogy úgy tetted magát, mintha a csíki szenátorválasztásnál minden a legfelsé­­gesebb rendben ment volna, mintha Florea többségét csakugyan az a nagy tekintély és népszerűség biztosította vol­na, melyet a liberális kormány, és rend­szere ott élvez. .Nem szádunk vitába vele, kár volna minden szóért, minden csöpp tintáért. Nem fogjuk velük szemben erősíteni, hogy ez a választás merő visszaélés, gya­lázatos bünt­evés volt éppen a t­ekintély­­lyel és a népszerűséggel, az igazi tekin­téllyel és az igazi népszerűséggel szem­ben. Meggyalázták, lealacsonyították az alkotmány tekintélyét, midőn törvényte­len eszközökkel, urnafeltöréssel, szavazat­hamisítással, hatósági önkénnyel meg­akadályozták a valódi népakarat érvé­nyesülését. És kijátszották, kigunyolták azt a minden lelket átható nagy népszerűsé­get, melyet a csíki székelységben a saját vére jelölése, a saját fajának szolgálata, a becsület, munka és polgári öntudat megragadó összhangja teremtett, s mely­nek hangulatában örömmel, áldbzatk© szén ment az urnákhoz. Tovább is őrizzük az alkotmány te­kintélyét annak lerombol­óival szemben, s tovább is legdrágább nemzeti javaink népszerűségét annak mérgezőivel szem­ben. A liberális tekintély és népszerűség álarcát pedig hamarosan le fogja ránta­ni a történelmi igazságszolgáltatás. Olaszország nem tűri Jugoszlávia külön akciójét Bulgária ellen RÓMAI.. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A Sccolo külön tudósítója jelen­ti , hogy az olasz kormány határozott hangú jegyzékben közölte Belgráddal, hogy a Bulgária ellen irányuló esetleges jugoszláv akciót nem tartja megenged­hetőnek, SZÓFIA. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A bolgár távirati iroda erélyesen megcáfolja azokat a külföldi híresztelése­ket, amelyek katonai összeesküvésekről és a kommunisták tömeges kivégzéséről szólnak. Az igazság az, hogy a jövő héten tartják meg az első tárgyalást az összees­­­küvők perében. Megerősítésre szoruló híradás sze­rint Szófiában újabb véres összeüt­közé­sek voltak. Egy század katonaságot a ju­goszláv határra akartak vezényelni. A ka­tonaság állítólag a parancs teljesítését­ megtagadta, mire a századot rendőrség­gel vettek körül, s a tüzelésnek hatvan halottja van. A rendőrségnek sikerült a lázadókat lefegyverezni. Hindenburg elnöksége miatt Franciaország elhalasztja a­­uinb­erwhei kiürítését A német kormány nem tartja szükségesnek, hogy a választás eredménye miatt lemondjon . „A látszat az, mintha Németország keleten és nyugaton átlig fel volna fegyverkezve“ BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A német elnökválasztás meglepő erde­­ménye nyomán még egyre hangzanak a kül­földi megnyilatkozások­, amelyekről ál­talá­­ban meg lehet állapí­tani, hogy Hindenburg elnökségének nt­em­ tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget, mint amilyen jelentősnek az az első pillanatban látszott. Súlyosabb köve­­­­kezményeket a választás csak a francia polip­tikában fog maga után vonni, s ha mindaz,­ amit Briaiul külügyminiszter a Dailly Ex­press tudósítója előtt bejelentett, bekövet­kezik, akkor nyugateurópa politikájában ha­­marosan nagy változásokra lehetünk elkészül­­ve. Annyi bizonyos is hogy a Ruhr-kérdés meg­oldását most már Franciaország a végtelen­, végig ’halogatni főg a,,­de nincs kizárva az sem­ hogy Franciaország magatartása miatt a Davesd­erv teljes végrehajtása­­is halasztást fog szenvedni, sőt a­ legrosszabb esetben azt talán végleg el is fogják ejteni. Európa e pil­lanatban a várakozás álláspontját foglal­ja ,el, s erre kényszerítve is van hiszen sen­­ki sem tudhatja, hogy az új német elnök mi­lyen akciókat fog kezdeményezni. Francia­ részen nem bíznak Hindenburgnak oly sok­szor hangoztatott békés szándékaiban, ez a bizalmatlanság azonban kétségkívül a rossz­hiszeműség, egyúttal azonban a félelem szü­leménye, amely érthető is. Íriszen bizonyos, hogy Sl­indenbu­rg személye súlyt ad Német­­országnak, s ez a körülmény igen könnyen megzavarhatja a francia politika kisded­ű já­tékait. DS­ terveit amelyekkel pedig olyan, nagy biztonságban érezték magukat a fran­cia államférfiak. A német elnökválasztás eredménye új választásokba kergeti Franciaországot Briand külügyi m­iszter a következőket, jelentette ki a Daily Express tudósítójának: — Gondolom, Haidenb­urg első cseleke­­dete Ausztriának Németországhoz való csatár­társa lesz, hinni szeretnék azonban azt, hogy­­ Németország nem akadályozza ír meg a Dawes- terv végrehajtás­át. Most már szinte biztosra vehető, hogy Németországban folytatni kell a katonai ellenőrzést, s mivel pedig v való­­színű, hogy Blindenburg hajtársai közül* tobt* beket meghív a R Wilhelmstrassera, a szövet*­­ségesek is kényszerülnek fenntartani­­Wacht­ am Rheim-jukat. A Daily Express tudósítója a francia­ k­ül­ü­gy­mi­nis­z­terrel f­oly­tatott bes­zélgetésb­ől­ azt a benyomást merítette, hogy Franciaor­­­­szágban­ a nyár elején újabb választások leszne nek, mert a jelenlegi baloldali kormány­ külpolitikáját a német választás eredményei aláássa. , „Hindenburg megválasztása annyi, mintha Németország húsz új hadtestet állított volna fel. A Morningpost, amely Baldovin vélemét­­nyét szokta tükrözni, azt írja hogy Német­­ország nem kétségbeesésében választotta Ilin­­denburgot, hanem megválasztotta olyankor, amikor meghívást kapott arra, "hogy helyett foglaljon a Népszövetségben. Ilyen körülméi* nyek között érthetően foszlik­­szét az a lift, hogy Németország komolyan békét kivon, llindenburg megválasztásának akkora jelent* tősége van, mintha Németország ' ^ húsz új hadtestet állított volna fel. A történtjei­ után a hely* zetet úgy kell tekinteni, hogy Németország ámbár le van fegyverezve, mégis mintha ke­­leten és nyugaton állig fel volna fegyver­kézi­vé. Ennek ellenére még van remény, hogy az öt hatalomnak tervbevett paktuma "még nincs végleg halá­lraítélve, de a tárgyalások néha a­zok lesznek. A szövetségesek részén — írja a Moruviri post — erős az elhatározás, hogy a Raiu Mai számunk 12 oldal A tej Zürichbe,­ nyitáskor 2.30

Next