Brassói Lapok, 1925. május (31. évfolyam, 99-122. szám)

1925-05-01 / 99. szám

r­. ohlat. flg. szám. BRASSÓI LAPOK A Magyar Párt törvényes uton akarja orvosolni a választási sérelmeket Nincs szó passzivitásról - A pártvezetőség­ proklamációban tiltakozik a választási atrocitások ellen • Petíciót nyújtanak be a szenátushoz a tör­vénytelen választás megsemmisítése érdekében Tudomásul veszik Grandpierre lemondását .KOLOZSVÁR., (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) A Magyar Párt elnöksége tegnap nagy, érdeklődést keltő értekezletet tartott a pán helyiségében. Az ország magyar közvéle­ménye főleg azért, várta nagy, érdeklődéssel ez­­ az értekezletét, mert ez alkalommal kel­let­t a­­pártvezetőségnek határoznia a csik­­n­egyei választással kapcsolatos atrocitások ősében. Az értekezleten Ugrón István el­nö fión kivül résztvettek Sándor József, gróf Reichten György, Gyárfás Elemér dr. Both­­Hugó dr. és Deák Gyula dr. Az értekezlet arra az álláspontra helyez­ni ed, hogy mielőtt más természetű lépésre szá­nná el magát, a Magyar Párt a törvényes rom­ák tekintetbe vételével petícióval lép­ fel a <■ iki szenátorválasztással szemben. A petíció elképzelésével az elnökség dr. Hotli Hugó ■ügyvédei Gizin meg. A pártelnökség egyúttal megkeresi a Magyar Párt összes szenátorait,­­hogy minden erejükkel támogassák a pell­­­ció feletti döntést. Elhatározta az­ értekezlet azt is, hogy a Magyar Párt további magatar­tá­sát attól teszi függővé, hogy a hatalom mi­­ilyen álláspontot foglal el a petíció elinté­­zésére nézve, s ha a magyarságra nézve mély­ségesen megalázó Csikmegyei választást nem Seimnisilenék meg akkor nyúlna csak a Magyar Párt olyan eszközökhöz, melyek mé­­lyen járó politikai irányváltozásokkal járhat­tak. A Magyar Párt vezetősége különben a vá­lasztások sérelmei ügyében az alábbi orszá­­gos manifesztumot adta ki: A csiki szenátorválasztáson a kormány­hatalom közegei brutális erőszakoskodással, V.V­olt törvénysértéssel eltávolították az urnák­tól a Magyar Párt bizalmi férfiait, s ezek távollétében a legcinikusabb eszközökkel meghamisították a nép akaratát, mely impo­záns egységgel nyilatkozott meg a magyarság­­jelöltje mellett. ” »A Magyar­ Párt elnöki tanácsa nyilváno­san megállapítja, hogy a választási törvény 1). §-a értelmében »a megkezdett választás­i és megszakítások nélkül lefolytatandó* és a 45. f­ő értelmében ,ha valamely párt nem kiván­­ni ezzel a joggal, hogy bizalmi és összeköt tön férfiakat alkalmazzon, a többi pártok ía mégis alkalmazhatnak ilyeneket.* Megálla­­­pítja az elnöki tanács, hogy a törvény eme rendelkezéseit a kormányhatalom közegei a icsiki szenátorválasztás­on flagráns módon megsértették. Az elnöki tanácsnak okmány­szerű tanubizonyítékok állanak rendelkezése­ire, melyek alapján kétségbevonhatatlanul be­igazolható, hogy a választás éjszakáján bűnös ítezők az urnák tartalmát meghamisították­. A bizonyítékokra támaszkodva, elhatároz­ta­ az elnöki tanács, hogy az ország alkotmá­nya és törvényei iránti tiszteletének kifeje­­­­ése érdekében kís ér­le­tet tesz első­sorban ar­ra, hogy a szenvedett brutális jogsérelem fene hivatott törvényes fórum­ol­at orvosol­­®assék és ehhez képest a törvénytelenül szer­­zett mandátumot a szenátusnál megtámadja.­­Addig is azonban, míg a szenátus e kérdés­ben állást foglalna, az elnöki tanács a Ma­gyar Párt és az egész magyarság nevében a legmélyebb felháborodással tiltakozik az ekövetett jogtiprások, törvénysértések­ és amisítások ellen. A Magyar Párt annak a meggyőződésének is kifejezést ad, hogy a ma­gyar kisebbség ilyen brutális megsértése sem­­m­iesetre sem szolgálhatja az állami konszoli­­diizáció fontos érdekeit.­­Az elnöki tanács meghatott szívvel "m­ond köszönetet a csíki székelységnek is azért, hogy a választás alkalmával oly [Szilárd és lélekemelő egységgel, páratlan [fegyelmezettséggel szállt síkra a magyar sag* jelöltje mellett. A Magyar Párt hála íja és legteljesebb elismerése kiséri a csi­lei székelység impozáns megnyilvánulá­­sát, mely biztos záloga a végeredményé­tori elmaradhatatlan sikernek. A bűnös visszaélések kivívják a közé­özvélemény jogos felháborodását és ent­­iitek átka visszaszáll azok elkövetőire. Mi­­ azonban haladunk tovább megkezdett slu­mtoon.­rmegcsúfolta­tásunk mellett is a felemelt fővel, biztos szívvel!­­a fenti kérdésen kívül az is foglalkozott az elnöki tanács. Mivel Grandpierre Emil semmiképpen sem volt rávehető a további ügyvezetésre, a Ma­gyar Párt elnöksége a legnagyobb sajná­lattal tudomásul vette Grandpierre le­mon­dását s a pártvezetőség úgy intéz­kedett, hogy miután az intézőbizottsági ülés a hatósági szekatúra miatt a közel­jövőben­­nem hívh­ató össze, az ügyve­zető alelnöki állást egy­ ideig nem t­ölti be, hanem egyelőre dr. Várady Aurél ügyvédei bízzák meg az ügyvezetéssel. Majd a párt vidéki tagozatainak a ka­lotaszegi ismert határozatok ügyében ho­zott állásfoglalásaival foglalkozott az ér­tekezlet. A pártelnökség tudomásul vette az eddig beérkezett jelentéseket és az ügyben való döntést elhalasztotta arra az időre, amikor majd egyöntetű ké­pet alkothat az összes tagozatok hatá­rozatairól. Sándor József azt indítványozta, hogy a párthoz forduló rengeteg nyug­díjas panaszainak nyilvántartására bszza­nak meg valakit a meglevő irodai szemé­lyek közül. Az elnökség Sándor indítvá­nyát magáévá tette. Az elnökség tudomásul vette dr. Bér­kes Salamonnak intéző bizottsági tagsá­gáról történt lemondását, melyet Berkes államjogi helyzetének megváltozásával indokolt. Az urnák körül történt felháborító botrányok folytán felmerült a magyarság esetleges passzivitásba lépésének gondo­lata. Lapunk munkatársa megkérdezte a párt egyik vezetőjét, hogy milyen állást fógtál el az elnökség a passzivitás ügyé­ben. A válasz az volt, hogy az ér­tekezle­ten a passzivitásról még csak szó sem le­hetn­e, m­ert hisz erre nézve pozitív ja­vaslat még nem érkezett a párthoz. De még ha be is érkezett volna ilyen irányú javaslat, akkor sem határozhatott volna ebben az egész magyarságot érdeklő ker­eteiben az elnökség, mert címek eldöntése még az intéző bizottság hatáskörébe sem tartozik, hanem az országos­ nagygyűlés hivatott erre nézve dönteni. 1923. május 1. Reinitz emberfölötti Higgadtsággal védekezik „Ön volt az, aki engem véresre vert“ — Tanúvallomások a két áldozat megtalálásáról SZATMÁR. (A Brassói Lapok tudósi­tójától.) Szerdai tárgyalási napra a bíróság busz tanul idézett be. Elsőnek Muresan Gáb­or felsőbányai rendőrkapitányt hallgatták ki. — Én vezettem azt a bizottságot, a­mely a bankói erdőben a helyszíni szem­lét tartotta. Grosz Herman hulláját egy korhadt fatönk takarta el. A fatönk szé­lét oldalt kavicsok borították. A hulla két lába a fatönk alól kilátszott Reinitz. (közbeszól) Ön volt az, aki engem véresre vert. Egy éjjel felkere­sett engem a cellában, úgy megvert, hogy mind a két kezem eltörött. A rendőrkapitány ezt tagadja, s azt állítja, hogy Reinitz keze akkor törött el, amikor az erdőben elesett. Elnök: (Reinitzhö­z) Hát a rendőr­­kapitány úr tetlegességével kipréselt-e ön­ből valami vallomást? Reinitz: Belőlem­ semmit sem lehet kipréselni. Ám felvételért jöttem Kaufman András nagykárolyi­ keres­kedő (tanú) előadja, hogy­ augusztus 1-én Felsőbányára ment nyaralni. Az állomá­son találkozott Grossz Hermannal, aki egy alacsony termetű zsidóval tárgyalt. Mikor ő ír rosszal beszédbe­­elegyedett, a kistermetű zsidó félrehúzódott. Grosz ek­kor kijelentette neki, hogy áru felvéte­léért utazott Felsőbányára, de körülbelül 3—4 nap múlva újra Szatmáron lesz. Mi­vel ez az eset este 8 óra tájban löhetett, már sötét volt, és annak az alacsony tér­ü­etű zsidónak az arcát fel nem tudná ismerni Hern­át . (megszólal): Igaza van a ta­núnak. Én emlékszem erre az esetre. Az ügyész tltakozik az ellen, hogy, a vád­lott előtt hallgassák ki a Tanúkat. A védő viszont hivatkozik a perrend­tartásra, amely a vádlott előtti tanúki­hallgatást megengedi. A gazdátlan kalap, a gyilkos kalapács és a kulcscsomó Sik Sándor és Molnár Lajos munkások következnek most, akik Grosz Hermann hul­láját megtalálták. Sik Sándor előadja, hogy az erdőben egy gazdátlan kalapul talált. Ezt ő magá­hoz vette, hogy viselje. Másnap egy, fodrász­­üzletbeli újságot olvasott, s abból megtud­ta, hogy Felsőbányán eltűnt egy szatmári kereskedő. A talált kalapról mindjárt rosz­­szul sejtett. Azonnal felment a rendőrségre, s­­az esetről jelentést lelt. Ennek alapján a rendőrség megtartotta a helyszíni szemlét, s a bankói erdőben a kalap helyétől mintegy, száz méter távolságra megtalálták a hullát.­­ Molnár Lajos (tanú) Mindenben megerő­síti Sik Sándor vallomását. Ur­an László felsőbányai rendőrtiszt, aki szintén a helyszíni­ bizottság tagja volt, előadja, hogy a kalapácsot, amellyel a gyil­kosságot elkövették, ő találta meg. Felismeri Grosz Hermann felmutatott ruháit is. Kö­vetkező tanú Szász Béla felsőbányai bánya­munkás, aki a következőket mondja: — Egy patakban halásztam. Halászás közben egy kulcscsomót emeltem ki a víz­ből, melyet hazavittem. Ezt az esetet már el is felejtettem, mikor egy pár hét múlva Grosz eltűnéséről tudomást szerezve, önkén­telenül eszembe jutott a kulcscsomó. Én is jelentést tettem a rendőrségnél. A kiszálló bizottságnak megjelöltem a helyet, ahol a kulcscsomó kezembe került. Nem messze onnan megtalálták ezután Reinitz gallérját, a névjegyzéket, a levelezéseit, az imaszereket és egy cigarettatárcát A tanú a felmutatott tárgyakat mind fel­ismeri. Elnök (tanúhoz): Emlékszik-e arra, hogy a gallér ott volt-e? Tanú: A gallérr­a külön nem emlékszem biztosan. Ez akkor könnyen elkerülhette a figyelmemet. A tárgyalás folyik.­­ A tegnapi tárgya­lás lefolyásáról lapunk más helyén számo­lunk be. Megkezdődtek a pénzügyi igazgatás egyszerűsítésének munkálatai BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A pénzügyminiszter elrendelte a pénzügyi közigazgatás egy­szer­űsí­tésének szi­gorú végrehajtását A próbamunkálatok az egyes pénzügyigazgatóságok területén már meg is kezdődtek. Petrescu pénzügyi főfel­ügyelő már elutazott Jassyba, ahol már meg is kezdték az adókivetés új formáját. Kolozs­várott a munkálatok a jövő héten kezdődnek . .. ... Magyar búzát hoznak Romániába Jassy és környéke kenyér nélkül áll BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Biztos forrásból nyert értesülés sze­rint egy román gabonaérdekeltség a jövő hét folyamán Magyarországból körülbelül ezer vágon magyar búzát importál. Ugyan­csak magyar búza szállítását kötötte le a Banca Cerealistilor is, s ez a búza is, kö­rülbelül hatszáz vagon, hamarosan Romániá­ba érkezik. Jassy­ből érkezett távirat jelenti, hog­y a város és környéke teljesen kenyér nélkül áll, s két nap múlva még a ma meglevő­ cse­kély készlet is elfogy. Ugyanez a helyzet parlagban is, p­m­i

Next