Brassói Lapok, 1925. június (31. évfolyam, 123-145. szám)

1925-06-01 / 123. szám

XXXI. évfolyam, 123 szám líra 4 fej, íSukaresffeen 5 leu i£2 r­ismus 1 hétfő •SKBKBSSTSISO, mDDHIVXTU. HYOMDA BRASSÓ. KAPU-UCCX­V 4 —­00. szám POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. UCFIZETÉSI DIJAK: Batlikai egy hóra 70­­.­ negyedévre 190, félévre 300, egy évre 600 és 15 lej kézbeattéet ifj. - Vidékre poétái kiűldéstel 80, 320, 420 és 600 !*| Külföldr. negyedévre 370, félévre 710, egéaz évre­­400 fej TELEFONSZAMOK: SZERKESZTŐSÉ.«? 177 as 077 SZÁM — KIABOmVATAl S2 es 677 SZ&M HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLI­CITY RADOR BUKAREST. Strada Berthelot No. 1., vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóba­n Oldandók vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók Siket füleknek beszéltek a parlamentben újra Vaida és Maniu. Hatalmas kritikát mondtak a köz­igazgatási törvényjavaslatról, a kormány centralisztikus , abszolutisztikus politi­kájáról, a nemzeti kisebbségek és velük a közszabadságok elnyomásáról. A mi­niszterelnök mindössze néhány frázissal reflektált az alapos támadásra, de azon­túl, mintha nem is neki és a kormány­nak és a többségnek szólt volna a ko­moly, szakszerű, elvi alapon álló, erő­teljes bírálat Hallatlanná tették magukat a legátlagosabb tények, a legkézzelfog­hatóbb igazságok, a legindokoltabb vádak és szemrehányások ellenében. Nekik hiá­ba beszélnek, miattuk hiába lamentál­nak, a hatalom a kezükben, a­­többség mögöttük, a király bizal­ma rendület­len, senkitől leckét tanítást el nem fo­gadnak. Az jó, amit csinálnak, s úgy van jól minden, ahogy csinálják. Sem szö­vetkezett ellenzék, sem nemzeti kisebb­ségek, sem történelmi tanulságok, sem tételes törvények, sem­ nemzetközi szem­pontok, sem semmiféle politikai, erköl­csi és civilizatorikus tekintet el nem té­ríthetik őket irányuktól. így akarják, így csinálják, s akinek nem tetszik, tegyen róla, punktum’. Soknak nem­ tetszik, nagyon soknak, de ez a sok ma még nem tehet róla, ám azért mégsem punktum. Ha a kormány­­ pártja süket az igazságokkal szemben, a közvélemény annál érzékenyebben és biztosabban fogja fel a jog és igazság minden szavát. A Vajda és Maniu meg­ragadó igazságait is, melyekkel feltárták a mai kormányzat bűneit, elmulasztott kötelességeit, a jövő igaztevő feladatait. A két ellenzéki vezér soha nem­ szólt any­nyi tárgyiassággal, ékesszólással, az el­vek és ideálok szeretetével, mint a köz­­igazgatási reformjavaslat vitájában. A gyu­lafehérvári határozat valódi tartalmát, hi­vatását és kötelező erejét sem vallották még soha oly árialottán, oly meggyőző meggyőződéssel, mint ezúttal és a nem­zeti kisebbségek szabadságát sem a kap­­csolat, soha oly közvetlenül és szorosan hozzá Nagyrománia belső békéjéhez, kül­ső­ tekintélyéhez, válságaihoz és vírá­­lásához, mint most. Ebben a kritikában, melyet a kor­mány nem akart meghallani, meghall­gatni, mi a szebb jövő dalát hallottuk, s hallván kevésbbé érezzük a fájdalmat i­s, melyet az egymásra toluló sérelmek szívünkben keltenek. A Vajda és Mánia által lefejezett igazságok nem egy-két politikus, nem egy-két párt, nem is egy­két partikuláris közület megnyilatkozá­sai hanem örökérvényű axiómái, kizen­gései, melyek végül is életté, alkotássá, a jog és szabadság tényezőivé válnak. Meddig kell még várnunk, hogy ezek a­z alapigazságok gyakorlati rendszerré válhassanak? Talán csak rövid ideig, ta­lán még soká­ig, mindegy. A rövidebb idő hamarabb juttat a célhoz, a hosz­­szabb, becsesebbé és tartósabbá teszi az eredményt. Most már, hogy, a meggyő­ződés tiszte szavait hallottuk és hogy kö­zel és távol minden és minden a népek jogainak szent tiszteletét követeli, nyu­godttan várhatjuk a jövő jobb forda-Hadd maradjon csak siket és érzé­ketlen a liberális rendszer, a meny­dör­gés szavára, a villámcsapást, mely ha ro­mán közhangulat jellegeiből készül ki­törni, meg fogja érezni. S utána kél fél legszebb fényével az igazságosság napja. Kalkoff bulgár kitá­­y miniszter Bukarestbe érkezett A román kormány segítségét kéri a jugoszláv machinációk ellen . UH f felmerültek a kombinációk Iliena hercege és Boris király házasságért Kalkoff ma reggel a miniszterelnök bir­­tokára, Floridába utazik, ahonnan vasárnap Szinaiába megy. Itt Ferdinánd király fogadja kihallgatáson. A bolgár miniszterelnök látogatásának célja az, hogy a román kormány segítségét kérje Jugoszlávia ellen, amelyről bebizo­­nyult, hogy a bulgáriai felforgató törekvése­ket teljes erejéből támogatja. Minden kom­munista megmozdulásban, de minden balol­dali agrármozgalomban kétségtelen jelek u­ma­tattak arra, hogy Jugoszlávia segítő kezet nyújt, s a bolgár kormánynak minderről két­ségtelen írásbeli bizonyítékai vannak. Ezeket a bizonyítékokat Kalkoff belgrádi tartóz­kodása alatt Nincsics jugoszláv külügyminisz­ter elé terjesztette, aki ezeknek valódiságát kétségbevonta, s egyszerűen mindent letaga­dott Kalkoff külügyminisztert hétfőn a király­né is külön kihallgatáson fogadja s ezzel kap­csolatban udvari körökben" újból f­elmerült Boris bolgár király és Ileana román királyi hercegnő házasságáról szóló kombináció. BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Kalkoff bolgár külügyminiszter, aki néhány héttel ezelőtt kezdte meg külföldi kör­útját, tegnap este hat órakor Bukarestbe ér­kezett. Az északi pályaudvaron Duca külügy, Fi­odor külü­gymin. vezérig. Vernescu szig.­r igazgató, s több más magasállású külügymi­niszteri tisztviselő várták. A bolgár külügy­miniszter bukaresti látogatásának különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy már megérkezése előtt a bulgáriai szi­­guranca két magasrangú tisztviselője, Dimit­­roff és Nikolajeff a cukszesti pályaudvaron várták a megérkezését, s útjában mindenütt elkísérték. Az érkező külügyminisztert mindenek­előtt Duca külügyminiszter üdvözölte, majd a fogadtatására megjelentek elkísérték Athé­­né-Pallasbeli lakására. A bolgár külügyminiszter este fél hat­kor hosszasan tanácskozott Bratianu Jonos miniszterelnökkel, majd este Daca külügymi­niszternél vacsora sett a külügyminisztérium­ban, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vett. — — - — -w-u- i ii i ii i ■ i i ni ii ^ u in i o■!>!iqun Jorga élesen támadja a kormányt A kam­ara ülései Bratiano Vintila harcol az egész kormány helyett Sándor József Lascu rágalmainak megvizsgálását követeli BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Úgy látszik, Lascu dr. soroza­tokban támadja a magyar nemzeti ki­sebbségeket. Ma az volt a kifogása, hogy a magyarok egyházaik utján folytatnak államellenes propagandát s templomaikat politikai gyűlések tartására használják. Lascu­de­ támadásait nem­ sok figyelem­ben részesítette a Ház, csak akkor tapsolt neki a többség, amidőn magát Magyaror­szágot támadta, mondván, hogy az egész irredenta mozgalomnak Bethlen magyar miniszterelnök a mozgatója, aki jómaga is erdélyi származású. Sándor József, aki jelen volt, moso­lyogva hallgatta a nemzeti párti képvi­selő vádjai­t s éppen ezért megkérdez­tem tőle, hogy mit" gondol felőle. — Már, hogy mit gondolok, — mon­dotta Sándor József, — az nem­ tartozik a nyilvánosság elé. Ami a felszólalást illeti, arra nézve nem tehetek meg­jegy­­­zést, mivel nem hozzám­, hanem a kor­mányhoz intézte az interpellációját. Ha netalán a kormány válaszolna erre a köz­leményre, akkor én­­is megteszem a ma­gam megjegyzéseit. Addig pedig idősze­rűtlen a dologgal foglalkozni, mert nem hiszem, hogy valaki komolyan vegye. Madgearyt nem­ lehetett kitenni a Ház­ból. Itt vagyok, mondotta, s itt is mara­dok. S ott maradt az egész ülés folyamán. Jacobescu parasztpárti közleményé­re, mely a besszarábiai csendőrségi visz­­sza­éléseivel foglalkozik, Tatarescu vála­szolt s felhívta a képviselőt, hogy ve­gyen részt az ankéton. Lupu is beleve­gyült a vitába s egész parázs kis vihar keletkezett belőle. Ezután Jorga interpellált a Viitorul ügyében, amely bolsevikieknek nevezte az ellenzéket s azzal is megvádolta, hogy A les Zürichben nyitáskor 2.45 ^ I H1 w w W W 3 Mflfiam Mf­ 7fgf) Az 1925. év leghatalmasabb társadalmi filmremeke június i-Tta­i Guillotine (vérpad) • WN­SWw I 'SJ * 7 felvonásban. — Főszerepben Marcella Albani. — AionkiviU 2 felvonás vígjáték.

Next