Brassói Lapok, 1925. június (31. évfolyam, 123-145. szám)
1925-06-01 / 123. szám
XXXI. évfolyam, 123 szám líra 4 fej, íSukaresffeen 5 leu i£2 rismus 1 hétfő •SKBKBSSTSISO, mDDHIVXTU. HYOMDA BRASSÓ. KAPU-UCCXV 4 —00. szám POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. UCFIZETÉSI DIJAK: Batlikai egy hóra 70. negyedévre 190, félévre 300, egy évre 600 és 15 lej kézbeattéet ifj. - Vidékre poétái kiűldéstel 80, 320, 420 és 600 !*| Külföldr. negyedévre 370, félévre 710, egéaz évre400 fej TELEFONSZAMOK: SZERKESZTŐSÉ.«? 177 as 077 SZÁM — KIABOmVATAl S2 es 677 SZ&M HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITY RADOR BUKAREST. Strada Berthelot No. 1., vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóban Oldandók vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók Siket füleknek beszéltek a parlamentben újra Vaida és Maniu. Hatalmas kritikát mondtak a közigazgatási törvényjavaslatról, a kormány centralisztikus , abszolutisztikus politikájáról, a nemzeti kisebbségek és velük a közszabadságok elnyomásáról. A miniszterelnök mindössze néhány frázissal reflektált az alapos támadásra, de azontúl, mintha nem is neki és a kormánynak és a többségnek szólt volna a komoly, szakszerű, elvi alapon álló, erőteljes bírálat Hallatlanná tették magukat a legátlagosabb tények, a legkézzelfoghatóbb igazságok, a legindokoltabb vádak és szemrehányások ellenében. Nekik hiába beszélnek, miattuk hiába lamentálnak, a hatalom a kezükben, atöbbség mögöttük, a király bizalma rendületlen, senkitől leckét tanítást el nem fogadnak. Az jó, amit csinálnak, s úgy van jól minden, ahogy csinálják. Sem szövetkezett ellenzék, sem nemzeti kisebbségek, sem történelmi tanulságok, sem tételes törvények, sem nemzetközi szempontok, sem semmiféle politikai, erkölcsi és civilizatorikus tekintet el nem téríthetik őket irányuktól. így akarják, így csinálják, s akinek nem tetszik, tegyen róla, punktum’. Soknak nem tetszik, nagyon soknak, de ez a sok ma még nem tehet róla, ám azért mégsem punktum. Ha a kormány pártja süket az igazságokkal szemben, a közvélemény annál érzékenyebben és biztosabban fogja fel a jog és igazság minden szavát. A Vajda és Maniu megragadó igazságait is, melyekkel feltárták a mai kormányzat bűneit, elmulasztott kötelességeit, a jövő igaztevő feladatait. A két ellenzéki vezér soha nem szólt anynyi tárgyiassággal, ékesszólással, az elvek és ideálok szeretetével, mint a közigazgatási reformjavaslat vitájában. A gyulafehérvári határozat valódi tartalmát, hivatását és kötelező erejét sem vallották még soha oly árialottán, oly meggyőző meggyőződéssel, mint ezúttal és a nemzeti kisebbségek szabadságát sem a kapcsolat, soha oly közvetlenül és szorosan hozzá Nagyrománia belső békéjéhez, külső tekintélyéhez, válságaihoz és vírálásához, mint most. Ebben a kritikában, melyet a kormány nem akart meghallani, meghallgatni, mi a szebb jövő dalát hallottuk, s hallván kevésbbé érezzük a fájdalmat is, melyet az egymásra toluló sérelmek szívünkben keltenek. A Vajda és Mánia által lefejezett igazságok nem egy-két politikus, nem egy-két párt, nem is egykét partikuláris közület megnyilatkozásai hanem örökérvényű axiómái, kizengései, melyek végül is életté, alkotássá, a jog és szabadság tényezőivé válnak. Meddig kell még várnunk, hogy ezek az alapigazságok gyakorlati rendszerré válhassanak? Talán csak rövid ideig, talán még sokáig, mindegy. A rövidebb idő hamarabb juttat a célhoz, a hoszszabb, becsesebbé és tartósabbá teszi az eredményt. Most már, hogy, a meggyőződés tiszte szavait hallottuk és hogy közel és távol minden és minden a népek jogainak szent tiszteletét követeli, nyugodttan várhatjuk a jövő jobb forda-Hadd maradjon csak siket és érzéketlen a liberális rendszer, a menydörgés szavára, a villámcsapást, mely ha román közhangulat jellegeiből készül kitörni, meg fogja érezni. S utána kél fél legszebb fényével az igazságosság napja. Kalkoff bulgár kitáy miniszter Bukarestbe érkezett A román kormány segítségét kéri a jugoszláv machinációk ellen . UH f felmerültek a kombinációk Iliena hercege és Boris király házasságért Kalkoff ma reggel a miniszterelnök birtokára, Floridába utazik, ahonnan vasárnap Szinaiába megy. Itt Ferdinánd király fogadja kihallgatáson. A bolgár miniszterelnök látogatásának célja az, hogy a román kormány segítségét kérje Jugoszlávia ellen, amelyről bebizonyult, hogy a bulgáriai felforgató törekvéseket teljes erejéből támogatja. Minden kommunista megmozdulásban, de minden baloldali agrármozgalomban kétségtelen jelek umatattak arra, hogy Jugoszlávia segítő kezet nyújt, s a bolgár kormánynak minderről kétségtelen írásbeli bizonyítékai vannak. Ezeket a bizonyítékokat Kalkoff belgrádi tartózkodása alatt Nincsics jugoszláv külügyminiszter elé terjesztette, aki ezeknek valódiságát kétségbevonta, s egyszerűen mindent letagadott Kalkoff külügyminisztert hétfőn a királyné is külön kihallgatáson fogadja s ezzel kapcsolatban udvari körökben" újból felmerült Boris bolgár király és Ileana román királyi hercegnő házasságáról szóló kombináció. BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Kalkoff bolgár külügyminiszter, aki néhány héttel ezelőtt kezdte meg külföldi körútját, tegnap este hat órakor Bukarestbe érkezett. Az északi pályaudvaron Duca külügy, Fiodor külügymin. vezérig. Vernescu szig.r igazgató, s több más magasállású külügyminiszteri tisztviselő várták. A bolgár külügyminiszter bukaresti látogatásának különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy már megérkezése előtt a bulgáriai sziguranca két magasrangú tisztviselője, Dimitroff és Nikolajeff a cukszesti pályaudvaron várták a megérkezését, s útjában mindenütt elkísérték. Az érkező külügyminisztert mindenekelőtt Duca külügyminiszter üdvözölte, majd a fogadtatására megjelentek elkísérték Athéné-Pallasbeli lakására. A bolgár külügyminiszter este fél hatkor hosszasan tanácskozott Bratianu Jonos miniszterelnökkel, majd este Daca külügyminiszternél vacsora sett a külügyminisztériumban, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vett. — — - — -w-u- i ii i ii i ■ i i ni ii ^ u in i o■!>!iqun Jorga élesen támadja a kormányt A kamara ülései Bratiano Vintila harcol az egész kormány helyett Sándor József Lascu rágalmainak megvizsgálását követeli BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Úgy látszik, Lascu dr. sorozatokban támadja a magyar nemzeti kisebbségeket. Ma az volt a kifogása, hogy a magyarok egyházaik utján folytatnak államellenes propagandát s templomaikat politikai gyűlések tartására használják. Lascude támadásait nem sok figyelemben részesítette a Ház, csak akkor tapsolt neki a többség, amidőn magát Magyarországot támadta, mondván, hogy az egész irredenta mozgalomnak Bethlen magyar miniszterelnök a mozgatója, aki jómaga is erdélyi származású. Sándor József, aki jelen volt, mosolyogva hallgatta a nemzeti párti képviselő vádjait s éppen ezért megkérdeztem tőle, hogy mit" gondol felőle. — Már, hogy mit gondolok, — mondotta Sándor József, — az nem tartozik a nyilvánosság elé. Ami a felszólalást illeti, arra nézve nem tehetek megjegyzést, mivel nem hozzám, hanem a kormányhoz intézte az interpellációját. Ha netalán a kormány válaszolna erre a közleményre, akkor énis megteszem a magam megjegyzéseit. Addig pedig időszerűtlen a dologgal foglalkozni, mert nem hiszem, hogy valaki komolyan vegye. Madgearyt nem lehetett kitenni a Házból. Itt vagyok, mondotta, s itt is maradok. S ott maradt az egész ülés folyamán. Jacobescu parasztpárti közleményére, mely a besszarábiai csendőrségi viszszaéléseivel foglalkozik, Tatarescu válaszolt s felhívta a képviselőt, hogy vegyen részt az ankéton. Lupu is belevegyült a vitába s egész parázs kis vihar keletkezett belőle. Ezután Jorga interpellált a Viitorul ügyében, amely bolsevikieknek nevezte az ellenzéket s azzal is megvádolta, hogy A les Zürichben nyitáskor 2.45 ^ I H1 w w W W 3 Mflfiam Mf 7fgf) Az 1925. év leghatalmasabb társadalmi filmremeke június i-Ttai Guillotine (vérpad) • WNSWw I 'SJ * 7 felvonásban. — Főszerepben Marcella Albani. — AionkiviU 2 felvonás vígjáték.