Brassói Lapok, 1925. június (31. évfolyam, 123-145. szám)

1925-06-01 / 123. szám

2. oldal, 123. szám. a kisebbségeket is az állam ellen uszítja. Jorga nagy fölénnyel, m­aró gúnnyal ke­zelte magát, a vádat, viszont megmondta Bratianunak, hogy nincs az a bolseviz­­mus ezen a világon, nincs az a bombame­rénylet, amely annyit ártson ennek az országnak, mint a liberális kormány ár­tott és árt. Majd a kisebbségek miatt ért Máddal foglalkozva hosszasan nézi Sándor Józsefet s odaki­ált a kormánynak: — Hát attól félnek önök, hogy beül­tetjük Sándor Józsefet a Banca Nationals karosszékébe? Mit ártunk az országnak, ha a kisebbségek jogait respektáltatni akarjuk? Az ellenzék nagyon megtapsolta ezt az energikus hangot. Iorga csaknem két teljes órán keresz­tül fejtegette a liberális korszak bűneit Nincs az a hiba, amelyet fel ne róna ne­kik. Majd Románia újabbkori politikai történetét említi fel: Sturd­za Demeter sze­repét és több konzervatív politikus múlt­ját. Egyik súlyos vádja többek között az, hogy a liberálisok ezelőtt nem merték megcsinálni az agrártörvényt amelynek keresztülvitele nem őszinte demokrati­kus megnyilvánulása a liberális politiká­nak. A liberálisok várták, hogy milyen ha­tást kelt majd egy hasonló törvény Bul­gáriában, s csak azután láttak neki. Ter­mészetesen ezt a vádat a többség a leg­nagyobb felháborodással utasította visz­­sza.Brabianu Vintila válaszában egészen egyszerű személyi kérdéssé akarta zsugo­rítani Jorga tanár interpellációját. Elő­sorolta a Turer®is párt elévülhetetlen ér­demeit, amire megint Jorga adta meg a méltó választ. Jorga: Maguk mindig pártszempont­ból kezelték az ország ügyeit s ezért zú­dítottak annyi szerencsétlenséget szegény, hazánkra. Majd magából kikelve csak­nem zokogó hangon kiáltja, hogy csak úgy remegett bele a parlament: — Mit akarnak még? Hiszen kultu­ránk, művészetünk, tudományunk, frü­n­den, minden a liberális templom lép­csője előtt hever.... Mit akarnak még?! Majd kereken megmondotta a kor­mánynak, hogy legyen izgalmas ennek az országnak, menjen, menjen. Ne várja meg míg elkergetik. Az esti ülésen tovább folyt az obstrukció. Kezdetben ugyan az ellenzék nem akadályozta meg a tárgyalást,, s a közigazgatási reformja­vaslat 17, 18 és 19 szakaszait sikerült fel­olvasni, határozni azonban nem tudtak, s így a három szakasz feletti szavazást függőben hagyták. Végre a huszadik sza­kaszt sikerült nagy nehezen elfogadtatni, anélkül azonban, hogy az ellenzéki rész­ről előterjesztett módosításokat figyelem­be vették volna. Ekkor Vajda felugrik székéről, s kö­veteli, hogy a Ház térjen vissza a tizedik szakaszra, mert ezt a pontot nem tárgyal­ták le kellőképen. Lupu dr. ugyanekkor a 17 és 18. szakaszok újbóli tárgyalását kö­­veteli­. A két indítvány miatt Inculetz besszarábiai miniszter módfelett felhábo­rodik, s a miniszter és Vaida között pa­rázs szóváltás keletkezik. Aztán követ­kezik egy hosszú és unalmas házszabály­­vita, mely a házszabályok 93. szakasza körül folyt. Ezzel el is telt az idő éjfél utánig, amikor az elnök bezárta az ülést, anélkül, hogy a kamara érdemleges minn­kát végezhetett volna. A szenátusban Ph.terekyde elnökölt. Petrescu George szenátor javaslatot nyújt be a népban­kokról szóló törvény tizenötödik sza­­kaszának módosítása ügyében. A szenátus elfogadja, s azután ratifikálja a belga hi­telezők és a román adósok között létre­­­jött megállapodást. Amikor a szavazás efelett megtörtént, reá­jöttek, hogy a sze­nátus nincs határozatképes számban­, mi­re az elnök a szavazást semmisnek nyil­vánította. Ha ez sem­ használna, a kormány, újabb l­éte súlyosabb rendi szabálylókb­ére nyúl. Revideálni fogja a házszabályokat, kormánykörökből nyert értesülés szerint az új házszabályokat úgy képzeli a kor­mány megalkotni, hogy a törvényjavas­latok részletes vitájánál a javaslat egyes szakaszaihoz csak két képviselő szólhat hozzá, s a beszéd ideje is korlátozva len­ne. Jön tehát a­ klotür, a házszabályre­­vízió, amelyet valamikor régesrégen oly nagy sikerrel alkalmazott Tisza, a reak­ciós. Demokrata kormány­hoz talán ez mégsem egészen méltó. Sándor József Lascu vád, BUKAREST. (A Brassó­ .­.apok tudósító­jától.) A kamara ma délelőtti ülésének meg­nyitásával Sándor József kamarai képviselő lépett a szószékre, és a következő nyilatko­zatot tette: — Elnök úr, képviselő urak! Lascu De­meter képviselő úr tegnap és tegnapelőtt két kérdést intézett a miniszterelnök, pdilügy és belügyminiszter urakhoz. Nyilatkozzanak, van-e tudomásuk arról, hogy a Magyar Párt és a magyar egyházak irredentát csinálnak és hogy a magyar papok a templomokat az irredenta és revánsháború propaganda helyé­vé alakították át és hogy szándékoznak-e ez ellen megtenni a szükséges lépés­eket. — Köszönöm a képviselő úrnak­ ezt a­­ két felszólalását. — folytatta Sándor József, mert ezáltal alkalmat adott nekem, hogy ki­jelentsem, miképp ez állítása visszautasítá­sával nem­ akarunk e súlyos vádak alatt ál­lam és azért kéreim az illető miniszter imá­kat, szíveskedjenek válaszukat mielőbb meg­adni, mert be kell látni, hogy egy pillanatig sem tűrhető az ilyen rágalom, midőn mi lo­jálisa ki­ h­ivek és becsületestek vagyunk az állam iránt, melyben élünk. Megmondjuk az igazságot és kifejezést adunk meggyőző­ annak igazolását követeli­ désünknek, mert nem vagyunk renegátok Nem azért jöttünk, hogy hazudjunk, mert igazmondásunkkal használni akarunk az ál­lamnak is. Mert csak úgy érhető el a béke­, a megértés és közeledés útja ebben az Ősha­zában, amelyet mi annyira szeretünk. Újólag is kérem teh­át a mielőbbi szíves válasz meg­adását. Sándor beszédének kimondhatatlan si­kere volt.. Az ellenzék valósággal tombolt, sőt a többség részéről is nagyon sokan tapsolták m­eg Sándor Józsefet. Mikor a szószékről lejött, Maniu, Lupu és Mihalache lépett hoz­zá és melegen kezet szorítottak vele. Ilyen sikere m­ár régen nem volt a képviselőnek a román parlamentben. Felszólalásának érdekes epizódja volt. A liberálisok megkérdezték tőlé’: ránk is ha­ragszol Sándor József? Csak azokra harag­szom­, akik tegnap Sassunak tapsoltak, fe­lelte Sándor. A Ház ma délelőtti ülésén a közigazgatási javaslatból különben csak egy pontot tár­gyaltak le. Az egész gyűlést az ellenzék ak­ciója s Popovics Mihálynak a javaslat ellen mondott nagyszabású beszéde töltött­e ki. Jön a klotár Június huszonötödikéig hosszabbítják meg a kamara jelenlegi ülésszakát Házszabályrevízióra készül a kormány BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) A kormány a váratlanul be­ütött obstrukció miatt a legkényelmetle­nebb helyzetbe került. A király sürgeti az adminisztrációs reform megalkotását, a kormány már szeretné nyári vakációra küldeni a liberális parlamentet, az ellen­zék azonban obstruál, s nem engedi,­­hogy liberális módra szavazzák meg ezt a nagyjelentőségű törvényt is. Tulajdon­­képen" igazat kell adni Vajda-Voivod Sán­dornak, aki a kamara tegnapi ülésén ki­fejtette, hogy az, amit most az ellenzék tesz, tulajdonképen nem­­ obstrukció, ha­nem normális tárgyalás, hiszen az ellen­zék egyebet sem akar, csak azt, hogy a javaslat minden egyes szakaszát alapo­san vitassák meg, ne pedig, hogy a tör­vényt az eddigi módszer szerint, a­­szél­malom kerepelése módjára szavazza meg a liberális párt. Ehhez az alapos vitához természetesen nincsen hozzá­szokva a li­berális kormány, amelyet éveken át oly hűséggel és odaadással szolgált ki az el­­lenzékmentes liberális parlament. A kormányt természetesen az ellen­zék eljárása módfelett felháborítja, s eré­lyes rendszabályok életbeléptetésére gon­dol. Mindenekelőtt meghosszabbítja a par­lament jelenlegi ülésszakát június hu­szonötödikéig, s ha a kamara addig sem végez a már benyújtott törvényjavasla­tokkal, akkor, az őszi ülésszakot már augusztusra összehívja. BRASSÓI LAPOK 1925. Június 1. Lendvai István gondjai Interpelláció egy májusi ünnepély miatt BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A Színházi Élet című hetilap a­­Margit­szigeten szépségversennyel összekötött nyári mulatságot akart rendezni, azonban az Egye­temi Diákszövetség és a Katolikus Nőpegyesü­letek­ Szövetsége olyan felháborodással tilta­koztak a terv ellen, hogy az ünnepségből aligha lesz valami Az ügyet a nemzetgyűlés tegnapi ülésén szóvátette Lendvai István is, aki a követke­zőket mondotta: — A Színházi Élet helyesebben a Le­ánykereskedelmi Szakközlöny, a Margitszi­geten májusi királynő választást rendez. Nagyszabású találka rendezéséről van szó,i­­s a­­Margitsziget amelynek egyházi tradíciói vannak, ilyesmivel nem gyalázható meg. Klebelsberg kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy a közrendészet kötelessége az erkölcsöt és ízlést sértő ünnepségek meg­akadályozása. Megszüntetik a miniszteri vezérigazgatói állásokat BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A pénzügyminiszter elnöklete alatt —­­amint arról már a Brassói Lapok is megem­lékezett — tegnap bizottsági értekezlet volt a pénzügyminisztériumban, amelyen a­ jövő adminisztratív szervezkedés elveit tárgyalták. A tegnapi értekezlet elhatározta, hogy a leg­közelebbi költségvetésben a minisztérium­ok vezérigazgatói állását, mint teljesen feles­legeseket, megszüntetik. Amerikára igen rossz benyomást tett a bukaresti konferencia NEWYORK. A sajtó élénken foglalkozik a kisantant bukaresti konferenciájának hatá­rozataival. A Newyork Ti­m­es szerint a kon­ferencia kommünikéje megdöbbentette azo­kat az államokat, amelyeket érint, mert a kisantant belenyúlt azok m­agánügyeibe. A kommüniké Magyarország tekintetében még a Nemzetek Szövetsége hatáskörébe is bele­avatkozik. Az Evening Post szerint a kon­ferencia még inkább kiélezte az ellentéteket Megint diáfezavargás volt Bécsben BÉCS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Az egyetem előtt tegnap délben megint nagy verekedés volt a szociáldemokraták és­­a ka­m­pós keresztesek között. A verekedésben főként munkások és munkanélküliek vet­tek részt, akiknek az egyetemhez semmi kö­zük sincs. A tizenkét letartóztatott között egyetlen egyetemista sincsen. Délután a Schottengassen egy nagyobb csapat horogkeresztes fiatalember a zsi­­ór külsejű egyetemistákat és a járókelőket bán­talmazták, azonban a rendőrség még id­ejeko­­rán közbelépett és megakadályozta a na­gyobb zavargásokat. Három­ fiatalembert le­tartóztattak. PRÁGA. Benes külügyminiszter ma Geht­be utazott. PRÁGA. Benes külügyminiszter a távozó magyar követ, Villányi, tiszteletére m­a­ ebé­det adott. BÉCS. A Neue Freie Presse washingtoni jelentése szerint Amerikában hidegen tagad­ták a­zt­ a bécsi javaslatot, hogy ötvenezer osztrák munkás bevándorolhasson A­m­­eriká­ba. Az amerikai munkaügyi hivatal kijelen­tette ,hogy a javaslatot minden erejével tellen­zi. Az utóbbi idők legnagyobb filmjét „A­ csapodés' herceget“ mutatja be hétfőtől szombatig az Apolló. .................... asaag" ■ i ...

Next