Brassói Lapok, 1925. szeptember (31. évfolyam, 198-221. szám)

1925-09-02 / 198. szám

im élfolyta, 198 szám * Ira 4 lej, Bukarestben 5 is].) 1935 szeptember 2 szerűt SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, NYOMDA Hk^l IVSIi? jfit M Aflll ifi A TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 177és BRASSÓ. KAPU-UCCA 04-00..SZÁM 0 fl 8IsLiRl 8 BV 1­9* 0 E­­M077 SZÁM­­ KIADÓHIVATAL S3 60 077 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: feszesousd­o ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra TO kJ, negyedévre 190 lej, főlérre 360 lej, e jR J. g BÉLA dr EttJ bóra 80, V» évre 220, ‘A évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. * Külföldre: V« évre 370, Vjévre 720, 1 évre 1400 lej Mégis csak felvette progr­amok­jába a kormány a magánis­kolákról szóló törvényjavaslat parla­menti megszavaztatását. Mégis csak ke­resztül akarja hajtani azt az iskolaü­gyi reformot, mely a nemzeti kisebbségek leg­nagyobb ellenérzését és méltatlankodását váltotta ki. A nyári vakáció előtt az utolsó pillanatban,, váratlanul vette le a napirendről Angelescu miniszter e ja­vaslatot, azt a benyomást hagyván hátra, mintha a kormány méltányolni kívánná a kisebbségek hangulatát és kívánságait. S ha akkor az a látszata is lehetett a visz­­szavonásnak, hogy a Népszövetség tanács­kozása idején nem volna helyes a ki­sebbségi sérelmek anyagát, izgalmát fo­kozni, tehát jobb lesz a javaslatot egy­előre jégre tenni, mi mégis hajlandók voltunk bízni a jobb belátás győzelmé­ben, a kormány emberséges, jogtisztelő és a kisebbségek kultúrája iránt való lojá­lis tiszteletében. Örvendtünk, h­ogy vég­re legalább egy negatív cselekedet a kormány részéről, ami megbánása an­nak, hogy bántani akart és jóvátételi szándéka mindannak a rossznak, amit idáig nyelvünk és kultúránk ellen elkö­vetett. Fájdalom, az a tény, hogy a leg­utóbbi minisztertanács a parlament elé terejsztendőnek határozta a magánisko­lákról szóló törvényjavaslatot is, nem­ hagy kétséget a közoktatásügyi program változatlan tendenciájáról a kisebbségi, főkép a magyar iskolázás megsemmisíté­sére szolgáló munkájában. És még az iránt­ sem lehet többé kétségünk, hogy a miniszter abban a formában és azok­kal a sebző és sújtó rendelkezésekkel el­látva emelteti törvényerőre újabb iskola reformját, amelyek miatt a kisebbségi egyházak és iskolák felzúdultak, amelyek­ben az egyházi és iskolai autonómiának, az oktatás szabadságának, az anyanyelv és nemzeti kultúra jogainak legnagyobb sérelme foglaltatik. Ha Angelescu mi­niszter ragaszkodik az ő javaslatához, akkor ahhoz a tendenciához is ragasz­kodik, melyet kezdettől követ a kisebb­ségi kultúrával szemben, s akkor a maga korlátozó, jogfosztó, igaztalan intézkedé­seit is fenntartja benne. Ez ellen a szándék ellen azonban, tekintet nélkül arra, hogy a Népszövetség tanácsa minő álláspontot foglal el a magyar iskolaügyi sérelmek dolgában, már most meg kell indítani a közvéle­mény organizációját. Nem szabad be­várni az utolsó pillanatot, amikor ka­marában és szenátusban már csak pusz­­­ába hangzó, akadémikus tiltakozás száll­hat magyar részről, s maga a törvény­javaslat minden sérelmes, agyonnyo­m­ó rendelkezésével érintetlenül juthat a tör­vénytárba , s pusztító hatásával a gyakor­latba. Az akciót a készülő merénylet el­hárítására már most meg kell kezdeni, s azzal a tudattal kell megkezdeni, hogy a miniszter és a kormány jobb belátását, méltányos megértését, nyelvünk, isko­láink, kultúránk komoly megbecsülését hiába várjuk, halasztó, csillapító ígéretek­ben és biztatásokban pedig egyáltalán nem bízhatunk. Egyházi és politikai vezetőinknek már most napirendre kell tűzniök a ma­gániskolákról szóló törvényjavaslat sé­relmeit. A legnagyobb nyilvánosság énjei lett kell azokat megtárgyalni, kidombo­rítani, mindenekelőtt mint a kisebbségi jog, mint az emberi művelődés, mint a békemű megrontását odaállítani Teljes és szilárd szolidaritásban mindazokkal, akik a reform veszedelmét szenvedik vagy romboló karakterét kárhoztatják, kell fölvenni a harcot és állni azt az utol­só erőfeszítésig. Nemcsak a mi ügyünk ez, de a belső konszolidáció, a jog­rend és az egyetemes kultúra i­gye­l. Abd-el-Krim helyzete egészen megingott A vezér tekintélye megrendül­t Sznejda fellegvára elesett FEZ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A francia csapatok az Esses-tömböt teljesen körülzárták és megszállották. A legutóbbi francia sikerek legfontosabb eredménye az, hogy a front közelében levő törzsek között megrendült Abd-el-Krima tekintélye. A tör­zsek elűzték Abd-el-Krim kiküldöttjeit. Hi­szik, hogy Pétáin altábornagy néhány napon belül olyan intézkedéseket tesz, amelyek a riis kérdés gyors megoldására vezetnek. JERUZSÁLEM. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Sznejda fellegvára elesett. A drúzok rendes tüzérségi előkészítés után foglalták el a Fellegvárat, a helyőrséget elfogták, s szá­mos ágyút zsákmányoltak. A derea-damasz­­kuszi vasútvonal egyelőre még francia kéz­ben van. A kisantant ismét el akarja halasztatni a Népszövetség döntését az erdélyi magyarok sérelmei ügyében GENF. (A Brassói Lapok tudósítójától.­ A népszövetség tanácsának néhány nap múl­­va megkezdődő konferenciájának fő programs­mpont az erdélyi magyar telepesek­nek panasza. Ezenkívül az erdélyi magyar egyházak memoranduma alapján, a népszövet­ség az erdélyi magyarság kulturális sérelmei­vel is foglalkozni fog. A népszövetség titkársága teljesen elké­szült a hatalmas anyag feldolgozásával és a konferencia megkezdésekor az összes részt­vevő államok delegátusai megkapják az erre a kérdésre vonatkozó dokumentumokat. Kü­lönös érdekességet kölcsönöz a népszövetség kisebbségi tanácsainak, hogy a panaszt eme­lő magyar telepesek megbízásából mintegy ügyvédként részt vesz a tárgyalásokon Tor­nya Gyula dr. erdélyi ügyvéd is. A népszövetség már legutóbbi konferen­ciáján tárgyalni kezdte a földjeikről elűzött telepesek és az erdélyi magyar egyházak pa­naszai!!­. Határozatot azonban nem hozott, mivel Petrescu-Comnen berni követ, Romá­nia delegátusa többséget szerzett halasztó in­dítványának. A népszövetség titkársága azon­ban a mostani konferencián végleg el akarja intéztetni az erdélyi magyarság panaszait és így nagy hárem van kilátás egyrészt a kisán­­táni, másrészt a nyugati államok delegátusai között, akik magukévá tették az­ erdélyi ma­gyarság sérelmeit. Románia delegátusa, Petrescu-Gomben követ a nyár folyamán szorgalmasan gyűj­tötte az ellen­bizonyítékoka­t a magyar pana­szokkal szemben és m­ostan ezeket új anyag­ként akarja előterjeszteni és azt fogja indít­­ványozni, hogy a népszövetség az általa be­nyújtott új anyag feldolgozása és tanulmá­nyozása céljából ismét halassza el a ma­gyar kisebbségi ügyek tárgyalását a követke­ző konferenciára. Természetes, hogy Románia ebben a kér­désben számíthat Csehszlovákia és Jugoszlá­via delegátusainak legerélyesebb támogatásá­ra. Az sem lehetetlen, hogy a kisantantnak ismét sikerül a halasztó indítvány számára a többséget megszerezni. Ezen a konferenci­án Apponyi Albert gróf is részt vesz, aki már több ízben foglalkozott a nemzetközi kongresszusokon a magyar kisebbségek hely­zetével. A kisantant attól tart,hogy a tanács­kozásokon Apponyi Albert gróf ismét fel­emeli szavát a m­agyar kisebbségek érdeké­ben és ékesszólásával és tekintélyével köny­­nyen keresztezheti és meghiúsíthatja a kisan­tant halasztó ter­vét. És­pen ezért itteni diplo­máciai körökben máris arról beszélnek, hogy a kisantant befolyásolni akarja a ma­gyar kormányt avval a fenyegetéssel, hogy abban az esetben, ha Apponyi túlságosan ex­ponálja magát a mbmi panaszok érdeké­ben, úgy Csehszlovákia,­ Jugoszlávia és Ro­mánia ismét a legerélyesebb módon fognak fellépni Magyarországgal szemben és újra szóba fogják hozni az ellenőrzés megszigorí­tásának kérdését. Egyelőre pozitívet erről a tervről nem lehet tudni, csak beszélnek róla, szóval az akció a levegőben lóg. W. Afc Felosztják Albániát ! Ah­med Zogut Olaszországból albán királynak proklamálják Újabb viharfelhők a Balkán felett BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Albániából és Olaszországból az utóbbi napokban a legellen­tétesebb hí­rek érkeznek Albánia jövőjét illetőleg. Az a helyzet, amelyben ma Albánia van, valóban tarthatatlan. Az egymást kö­vető kormányok, amelyek minden eset­ben vérontás útján jutnak uralomra, képtelenek arra, hogy a rendet az ország­ban fentartsák, s eddig Albániában még minden kormány uralma csak addig tar­tott, amíg ellenzéke annyira meg nem tudta szervezni tömegeit, hogy biztos kéz­zel kergethesse el a kormányt. Albánia mai formájában tulajdonkép­pen ütköző állama Olaszországnak és Ju­goszláviának. Az egyes kormányok sor­sa is attól függ, váljon Olaszország, vagy pedig Juo­oszlávia tud-e nagyobb töme­get meglepetésszerűen mozgósítani. Ezen­kívül Albánia alkotmányának hiányossá­gai is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a két érdekelt állam minden ked­vezőnek látszó alkalmat megragadjon ah­hoz, hogy ennek a kis országnak a bel­­ügyeibe avatkozzék. Az a háromtagú di­rektóriumi, amely a Végrehajtó hatalmat 2.55 A les Zürichben nyitáskor

Next