Brassói Lapok, 1926. február (32. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-01 / 26. szám

XL­II évfolyam, 26 szám 1926 február 1 hétfő flra Clukarestben \s) 3 rel. 8EERKESZTŐSÉG, KIAD­ÓHIV­AT­AI, NYOMDA flAilVItflll M«mi fi V« TERGFONSS&MOK, SZERKESZTOSfiO 1776( BRASSÓ, KAPU-UCCA 04—OO^SlAM rVLITmAI Nlll*RLI%P 077 SKAM — KIADÓHIVATAI 82 £• 677 SZÁM •kJ -•— —n­­rv i~ i r i mri n ■ m i mi ——»—a—^n»w— ELŐFIZETÉSI DÍJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra 93 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA Az Egy hón 100» * évre 270» ^ évre ^167X91000 ,e* egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. KfllT51dre: évre 420, *f* évre 820, 1 évre 1600 lej Brassó város magyar polgárai! A brassói törvényszék elnökének hivata­los hirdetménye szerint Brassó városában a községi választás február hó 19-én fog m­eg­­ejtetni. Legyen erre a napra Brassó minden magyar polgára készen hogy faja és a be­csület érdekében felsorakozhasson azon zász­ló alá, melyet az Országos Magyar Párt fog kibontani. Mindenféle politikai ágensek özönlötték el városunkat, hogy egy vágy­ más irányban, de mindenesetre a saját zsebük és az azt megtöltő megbízóik javára megdolgozzák a plgárságot és letérítsék arról az egyedül elves útról, melyet a tisztesség a hűség és becsület szabnak eléje. Minden öntudatos és igaz magyar polgár utasítsa vissza ezeket a megfizetett vagy bármilyen egyéni előnyök­ért házaló lélekkufárokat és várja be nyugod­tan azt a közeli időpontot, melyben az Orszá­gos Magyar Párt döntése alapján a párt Bras­sói Tagozata megejtheti a jelöléseket és ki­adhatja a jelszót, melyet aztán rendíthetet­­lenül követelni kell. A mostani községi és megyei választások az egész országban a magyarság erőpróbáját képezik és a magyar kisebbség politikai érett­ségének, s­zervezettségének és életrehivatott­­ságának kérdését kell, hogy eldöntsék. Ezek­től a választásoktól függ, hogy népünk meg­felelő képviselethez jusson, legalább a közsé­gi és megyei közigazgatásban. Brassóban a magyarság dönti el, hogy kik legyenek a város ügyeinek intézői. Tő­lünk függ, hogy a becsületes és a város érde­keit hozzáértéssel, a viszonyok ismeretével és méltánylásával az együttélő, de más és más nyelven beszélő törzslak­osság érdekei­nek igazságos összhangban tartásával szolgál­­ó vezetők kerüljenek a város élére­, akik a nemi egyéni, vagyi önző pártpolitikai előnyök és érdekek biztosítására kívánják kihasználni tisztségüket, hanem szülővárosuk felvirágoz­tatására szentelik önzetlen munkásságukat. Ezeket a férfiakat alapos megfontolással" és körültekintéssel kell" kijelölni, és csak az így kiválasztották mellé lehet és szabad álla­mok azoknak, akik hű fiai városuknak Az Országos Magyar Párt a vidéki tago­zatok elnökeinek bevonásával Kolozsvárit feb­ruár 2-án tárgyal és határoz a követendő ál­talános irányelvek felől. E döntés után lesz módja csak a Brassói Tagozatnak, hogy az egység és összetartás követelményeinek szem­elétt tartásával a brassói választás kérdé­sében állást foglaljon. Mindenki várja be tü­relemmel ezt a határozatot és aztán köves­se­ tántoríthatatlanul azt az irányítást, me­lyet pártunk ad. Aki most ingadozik, aki most külön uta­kat keres, aki most nem teljesíti kötelessé­gét, az megtagadja faját és elveszíti népe becsülését. Reméljük, hisszük, tudjuk, hogy Brassó magyarsága nem lesz ingadozó, hanem­ is a múlt és jelen kipróbált elvhűségével faj szeretetével és kötelességtudásával diadalra juttatja azt a listát, melyet a Magyar Párt Brassó város és nép érdekében a választási harcba visz. Az Országos Magyar Párt Brassói Tagozatának elnöksége. HE­sitin Mi a enitipH Görög* jugoszláv ellentétek — Törökországon keresztül Oroszország felé ? — „Nem vagyok sem bulgár, sem szerb, par­oszláv vagyok" — Mit hoz a jövő? A Brassói Lapok tanulmánysorozata a balkáni kérdésről BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A múltkori Görögországról szóló cik­­­­­kek miben említést tettem arról az intranzigens álláspontról, melyet — görög hírforrás sze­rint — Jugoszlávia a balkánkérdésben tanú­sít s mely intranzigens álláspont hovatovább légy újabb balkáni konfliktushoz vezethet. Ezt az álláspontot még csak­ jobban meg .t erősít­i ennek a helyzetnek jugoszláv szem­pontból való beállítása. Jugoszlávia, enyhén kifejezve, kényelm­etlen helyzetben van Gö­rögországgal szemben. Görögország ugyanis vonakodik eleget tenni azoknak a jugoszláv követeléseiknek, a­m­el­yeket a jugoszláv ál­lami számára a nemzetközi békeszerződések biztosítanak. Ez a görög Magatartás pedig nem­ egyeztethető össze a gör­ög kül­üg­ym­i­­niszter amta­k kijelentésével, am­­ oly szerint Görögország a status quo alapján állva, szi­gorúan ragaszkodik a nemzetközi békesze­r­ződéseknek pontonkénti betartásához. Mert ezek a nemzetközi szerződések biztosítják Jugoszlávia számlára a) a gheveli—szalo­nikii vasútvonalat, a Mely kér­désben Görögország a m­ai napig sem­ akart eleget tenni kötelezettségének; b) a szalonikii szabad zónát, Mely kér­désben Görögország sohase­m­ ad szabad kezet Jugoszláviának; c) bizonyos jogokat a kisebbségi kérdés­ben. Több mint egy negyedmillió jugoszlávról van itt szó, akiket a békeszerződések elle­nére­ Görögország nem akar kisebbségként kezelni. Ebben a három kérdésben Jugoszlávia nem enngedhet. S úgy tudo­mi, hogy ha nem volnának nemzetközi békeszerződések, am­e­­lyek Jugoszlávia eme jogait biztosítanák, m­ég akkor is ragaszkodna ezekhez a pontozó­­hoz. A mé héveli—szalonikii vasútvonal nél­kül nem­ lehet belter­jes gazdasági munká­lko­dást végezni s a szalonikii szabad zóna nélkül a vardári völgy lakossága a pusztulásra van kárhoztatva. Ez utóbbi kér­dés Még Görögország szempontjából sémi ma­radhat a jelenlegi állapotban, amivel mahol­nap­­kereskedelmi lakosság nélkül m­arad Szaloniki. Ezek a kereskedők egyre jobban elárasztják ima­gszküdöt, ahol új kereseti forrá­sokhoz folyamodnak. Azonnal, a b­lkániói paktum megkötése után a jugoszláv külügyminisztérium nekifo­gott egy nagy horderejű balkáni egyezségi tervezet kidolgozásának. Ez a tervezet na­gyon kedvező körülményeik között indult, mi­vel ezzel csaknem­ egyidejűleg jelent meg a nagy görög külügyminiszternek. Rendisneki, nagy horderejű nyilatkozata a balkáni pak­tumot illetől­eg. Jugoszlávia nem­ vonakodik tehát egy balkáni paktumtól, mely egy balkánállamok közötti döntőbíróság foximjájában készülne el és pedig elsősorban Görögország és Jug­oszlá­via között, de ez a jugoszláv külügyminisz­ter, aki­­ezt a parktutajot megkötné, Görögor­szággal, anélkül, hogy Görögország a jugo­­szláv követeléseknek eleget tett volna, száma be­helyezkedne a jugoszláv közvéle­m­énnyéh­­­a különösen a jugoszláv gazdasági körökké­, akik valóságos lázadást idéznek­ elő. Ez a három­ pont az, amely körül a bal­­kiáni béke kérdése forog s ha Görögország ne­mi tér észre idejében, egy szép napon kel­lemetlen meglepetés­ekben lehet része. Mexet Görögország se­m­ nézi tétlenül a balkáni fejlemény­eket. Tagadhatatlan tény, hogy Rughedy bey török külügym­inisz­ter legutóbbi belgrádi látogatása alkalmával nagy diplomáciai sikert aratott. Teljesen megnyerte a jugoszláv politikai és diplomá­ciai köriik rokonszenvét ugyanabban az idő­ben. almádon a Török Köztársaság a­­Szovjet Oroszországgal kötött nagyfontosságú egyez­séget. Ugyanakkor ratifikálta a jugoszláv par­latalent a török békeszerződést és intézke­dett a két álla­mi a normális diplomáciai kép­­viseltetés létrehozása érdekében. Talán ennek a török-jugoszláv közeledés­­nek tulajdonítható az a hír, mely szerint Ju­goszlávia — szovjet intrika folytán — ki akar­na ugrani a kisantant kötelékéből. Erről m­a kom­olyan beszélni nem lehet. Azonban azt sem­ szabad elfelejteni, hogy minden jugo­szláv szívében ott él a szláv faj iránti szere­tet és ha egy napon kedve kerekdik, a jugo­szláv nép újra keblére öleli északi testvérét m­ég akkor is, ha a mai koronátlan med­vé­ről van szó. És­pedig azért, mert az orosz diplomácia egyre engedékenyebb, egyre si­­mulékonyabb, egyre nacionalistább s — ami a fő — egyre pánszlávabb. Al­kor aztán nemi tudóim mi lesz. Nem tu­­domi milyen antant lesz. Ellátogattam­ a bukaresti jugoszláv kö­vetségre. A miniszterrel szerettem volna be­szélni, de nemi tudják, miikor jön haza. S alig teszek egy pár lépést, olyan jó bunyevác tó­nusban kiált utánam­ valaki. *­­ — Szervusz, kollega ur.­­ — Szervusz, szervusz. S ráismerek egy zentai rácfiura, akit szerb soviniszta létére is nagyon szerette­m­. Sokáig éltünk együtt külföldön. Ma egy előkelő belgrádi lap fő­­szer­kesztője. S azonnal m­egfejezdam a mirű­veletet, hogy »kiugrassam a nyulat a bokor­­ból.* Első­sor­ban tudni szerette­m volna, hogy áll Jugoszlávia a bulgár kérdésben. Smivel ép­pen mit olvastam, hogy Nincsics külügymi­niszter nemi a legkedvezőbben nyilatkozott egy bukaresti lap belgrádi levelezőjének a bolgár-jugoszláv közeledést illetőleg. — Na, te bolgár faló. Most f­eg tehetsz elégedve. Most ütheted kedved szerint a bolgárokat. Belgrádi kollegám felhúzza a szemöldö­két, két öklét széles­­mellkasára szorítja: — É—é—é—n. Bolgár faló. Hogy mond­hatsz ilyent. Bolgárokat én nagyon szeretek. Bolgárok is jugoszlávok. Bolgárok is testvé­­re^| | | — Igen. Aziért püföltételk egymást a bal­káni háború után. És még hozzá jő testvé­­riesen. ' | $ — Nemi bolgártestvéreket, ha nem' Ferdi­nándot püföltük. Ferdinánd imperialista volt még német, s nem tudta megérteni a bolgár* nép aspirációit.­­ Rágyújtunk egy jó hercegovinai cigaret­tára, mialatt a következőket mondotta e­l — Ne felejtsd el, m­ég 1914-ben történt, amidőn Stambulinskij, a parasztpárt vezére azt mondta a szófiai kamarában, egész lel­kéből óhajtja, hogy a szerb nép győzedelmes­kedjen Ausztria felett. Ekkor hazaárulással vádolták. Amire Stambulinskij azt fejelte: »Én nem vagyok bolgár és nemi vagyok szerb, én j­ugo­sláv vagyok.« S ekkor kifejtette, hogy addig nemi nyugszik, amíg a horvátok­, szlo­vének, szerbek és bolgárok nemi egyesülnek­. A lej Zürichben nyitáskor 2.32 és fél

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék