Brassói Lapok, 1926. február (32. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-01 / 26. szám
Ftár 1. ban. Farkas azzal fejezi be beszédét, hogy a mint kormányzati rendszernek el kell tűnnie. Farkas beszéde után Bethlen emelkedett szólásra, s mielőtt még beszélni kezdett volna, a szocialisták kórusban kiáltják feléje: — Lemondani! Lemondani! Bethlen. A képviselő úr felszólalásában jónak látja a kormány felelősségének kérdését érinteni a frankhamisítási üggyel kapcsolatban. Megértem, ha az ellenzéki oldalon azt követelik, hogy ebből az ügyből kifolyólag vizsgálat indíttassék. Azt azonban nem értem, hogyha egyik oldal kívánságára parlamenti bizottságot létesítettünk, ahol megjelennek a minisztereik s mindenben rendelkezésre állanak a bizottságnak, akkor ugyanazon üdőben hogyan lehet a kérdést" itt parlamentben is a felelősség szempontjából tárgyalni, még mielőtt a bizottságjelentését létrehozta volna. Ezt nem tartom konzekvensnek. Tény az, hogy a parlamenti kivizsgáló bizottság működi, s hogy annak jelentése a parlament elé fog kerülni. Mindaddig felmentem magam attól, hogy az ügynek részleteivel foglalkozzam. A képviselő úr jónak látta személyemet is aposztrofálni, megemlítette, hogy tudtam a dologról. Ha a képviselő úr jóhiszemű, úgy a dologról csak akkor beszélhet, fia mindrazt elmondja, amt az ügyről tud. — Azt imipulálják nekem, mintha nyilatkoztam volna, hogy a szokálhamisításról nem hallottam. Én nem ezt mondtato, hanem azt, hogy az ügy tudomásom szerint nincs összefüggésben a frankhamisítással. Peyer (közbekiált): összefüggésben van! Bethlen: Ha van, akkor önöknek módjukban áll ezt az ügyészségen és a parlamenti bizottságban" szóvátenni. Én eddig erről nem tudtam, de most felszököm önöket, hogy ezeket a részleteket tudassák az illetékes faktorokkal. Peyer: Megtesszük! Bethlen: Ilyen kijelentések nem tanúskodnak jóhiszeműségről. (Helyeslés a a kormánypárton.) Szünet után Rainprecht és Baross ellenzéki képviselők kijelentik, hogy nem kívánnak a frankhamisítással foglalkozni, az indemnitást azonban nem fogadják el. Malarics szocialista a frankügyet hánytorgatja, ő sem fogadja el az indemnitást. Az ülés hat órakor végződött. A parlamenti bizottság A Magzati Iroda jelenti, hogy a parlamentiság szombaton délelőtt ülést táró . Minisztertanács A kormánytagénteken délután minisztertanácsot tarik, amelyen kizárólag folyóvíívfikkel mlalkoztak. San : v. .r, M* ' * '•3Tk?sztől, aki a frankitecvel karcsontban nehány napot Budapesten töltött. BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 7B. szám. Tavasszal újra fellángol a harc S Marokkóban Egyenetlenség: a spanyolok és a franciák között Spanyolország Tangert is ok kupálni szeretné PARIS. (A Brassói Lapok tudósítója tél.) Három hónap még él a kínos marokkói kérdés, mely most téli álmát alussza ismét az európai politika előterébe kerül. Franciaország, Spanyolország és Abdel Krim között, mint tudvalevő csak a beállott téli időszak köttetett fegyverszünetet, de nem a harcoló felek békekészsége. Abd el Krim félhivatalos megbízottját Gordon Cantiing-et, aki pár napig Parisban időzött Briand a francia parlament beleegyezésével fogadni sem akarta, mert, miint mondotta »ez gyöngeséget árulna el,« így az egyetlen békekísérlet ismeghiúsult. A tavasz beálltával a katonai szakértők szerint már április elején felelevenedik újból a marokkói háború. Ami a kérdés katonai részét illeti azt lehetne gondolni, hogy a tavaszi döntő hadjáratra a francia-spanyol haderzetőségek minden előkészületet megtettek és mihelyt az időjárás megengedi, saját területén fogják a riff-kabil vezért megadásra kényszeríteni. Ám tény az, hogy az együttes katonai akciót a spanyol-francia érdekek összeütközése nehezíti meg. A franciák és spanyolok csak abban értenek egyet,hogy Abd-el-Krimmel szóba állni nem szabad, de teljesen eltérőek a vélemények ami úgy a területek felosztását, miint ami a hozandó áldozatokat illeti. A franciák ezt mondják: A francia protektorátus alatt álló területeket felszabadítottük és biztosítottuk Abdel Krim támadása ellen. A terület melyen előre kellene nyomulnunk az 1912-iki szerződés értelmében spanyol. Azért hozzunk pénzben és emberben újabb áldozatot, hogy az elfoglalt területeket a spanyoloknak adjuk? — Igen ,ha maguknak tarthatnék meg! Ebbe vásznot Spanyolország nem egyezne bele, bár titokban abban bízik, hogy a gesztenyét végül mégis Franciaország kaparja ki. Az optimista Primo de Rivera, meg van győződve róla, hogy tavasz végéig megoldódik a marokkói katonai kérdés, anélkül ,hogy rendkívüli eszközöhöz kellene nyúlnunk. Spanyolország újabb áldozat n él fel szeretné Abd-el-Krimáét eltüntetni a föld színéről. A francia-spanyol együttműködés mint látható koránt sincs még biztosítva. Még jobban komplikálja a kérdést, hogy a spanyolok Tangert is okkupálni szeretnék, hogy a spanyol zóna fővárosává tegyék meg Tanger ma nemzetközi, s Anglia sohasem egyezne bele abba ,hogy a Gibraltárral szemben valamelyik európai hatalom vesse meg a lábát. Ám a nemzetközi Tanger a Riffkabil Köztársaság híveinek s a fémbányák aspiránsainak állandó szervezkedő és agitációs helye marad, s teszi illuzórikussá még Abd el Krim leveretése esetében is a spanyol győzelmet. Marokkó még sokáig az európai hatalmi érdek ütközőpontja lesz. Végső kifejlődés előtt a választási küzdelem „Vagy a nemzetiekkel a liberálisok ellen, vagy együttes listával a nemzetiek ellen“ — Erdély zsidósága a választásokon — Fischer József nyilatkozata — A Nemzeti Párt nem vár gyakorlati eredményeket Erdélyi János volt miniszter nyilatkozata a Brassói Lapoknak KOLOZSVÁR. (A Brassói Faok tudósítójától.) Erdély közönségét változatlan élénkséggel a községi választások kérdése érdekli. Tegnap és tegnapelőtt már az összes erdélyi községekben közzétették azokat a hirdetményeket, amelyekben a prefektusok bejelentik a választások rendjét és időpontját. A nagyobb városok primárjai tegnap érintkezésbe léptek a különböző pártok vezetőivel és egységesen azzal a propozícióval állottak elő, hogy a megkülönböztetett városi érdekek megóvása céljából állítsanak össze egységes listát. A polgármestereknek ez az akciója — mint a jelek mutatják — eddig semmiféle eredményt sem tud felmutatni, aminek oka főképen a nemzetipártiak elutasító magatartásában keresendő. Temesváron például a pártok megbízottai kivétel nélkül vonakodtak Gheorghevici Lucia főpolgármester ajánlatát elfogadni,olozsvárott pedig egyik párt sem kötötte le magát a reménybeli egységes listához. Az erdélyi zsidóság a választásokon Felkerestük dr. Fischer Józsefet, a Zsidó Nemzeti Szövetség elnökét, aki az erdélyi zsidóság választási terveiről és megmozdulásairól a következőket mondotta: — Az Erdélyi zsidóság választási kampányát az úgynevezett zsidó választási blokk bonyolítja le. A blokk közvelen célkitűzése az, hogy legalább a városokban egységes listát hozzon össze, hogy ezáltal elkerülje a pártharcot és megvédelmezze a városi érdekeket. Álláspontunk az, hogy a községi választásokat el kell vonatkoztatni az országos politikától, hogy ilyen módon a községek életét becsületes ügyvitellel és okos gazdasági politikával megreformálhassuk. Ennek a programainak megvalósulása minden pártnak és minden polgárnak egyforma érdeke, de különös érdeke az erdélyi zsidóságnak, mely tömegesen elsősorban a városokban lakik. — Nem osztja-e meg a zsidóságot az a körülmény, hogy néhány héttel ezelőtt Nagykárolyban egy zsidó politikai párt alakul? " Megoszlásról szó sincsen. Meglehet, hogy az ön által említett párt éppen a választások keresztülvitelére alakult meg. Egyébként is a zsidó választási blokk nem cupán a Zsidó Nemzeti Szövetséget, hanem az erdélyi zsidósság minden árnyalatát magában foglalja. És ezek a frakciók kivétel nélkül tisztában vannak azzal, hogy a zsidóságnak egységesen kell felvonulnia, mert csak így ismernek el bennünket jelentős politikai tényezőnek és csak így érhetünk el valamelyes eredményt. Egyébként is, a különböző árnyalatok éppen ennek az egységnek a megóvása és biztosítása érdekében alakították meg a zsidó választási blokkot. — Milyen tömeget reprezentál a blokk? — Erre még hozzávetőlegesen sem tudok feleletet adni. Kolozsvárt körülbelül 3000 zsidó választót vettek fel a listába, de a jogosultak száma legalább kétszer ennyi. Az Actiunea Romaneasca annak idején tömegével felebbezte meg a zsidók állampolgárságát és ezeknek a felebbezéseknek tulajdonítható, hogy ilyen aránytalanul sok választónk maradt ki a listából. Egyébként a blokk e pillanatban minden politikai párttal folytat tárgyasokat, természetesen azzal a célkitűzéssel hogy a közös lista alapelvén hozza össze őket. Ez a törekvés a Nemzeti Pártmaradi" a miatt eddig sikertelen volt. A nemzetek ugyanis semmiféle körülmények között ■" .hajlandók a liberálisokkal" együtt menni Úgy látszik, mindössze két áldás lesz csak lehetséges. Vagy a nemztel a liberálisok ellen, vagy pedig egysoportosulásban a nemzetiek ebben, mert ennek a két pártnak az együttműködése kizártnak tekinthető Természetesen számolni kel azzal is.