Brassói Lapok, 1926. május (32. évfolyam, 97-119. szám)

1926-05-01 / 97. szám

2. oldal, 97. számi BRASSÓI LAPOM dezése egy­ csapással virágzó fejlődéshez juttatja magát az államot is. Halljuk­ a bölcsek, a mindent jobban tudók szellemes leintését: választási kor­tesfogás az egész komédia. Olcsó böl­csesség ez nagyon. De a bölcs pesszimis­táknak figyelmébe ajánljuk, hogy ha mi szeretetet várunk, akkor annak fejében adnunk is kell valamit. És első, amit adnunk kell, adnunk illik: a bizalom. A bizalmatlankodás a mi adott helyzetünk­ben csak teljes el­sziget­előd­ésünkre ve­zetne és csak azt m­utatná ki, hogy míg tele tüdővel kiáltozunk a wilsoni eszmék szebbi, igazabb horizonjai felé: jó­ma­gunk méltatlanok vagyunk e tisztultabb­ világban való részesedésre. A kisebbségi sors nemcsak" Óvatos­ságra, hanem valami egyébre is kötelez bennünket: nyíltszívüségre és loyalitás­­ra. Mert adandó esetben csak­ úgy lesz súlya a kritikánk szavának, ha mindig módunkban áll hivatkozni arra, hogy a baráti szózatra is hasonló érzéssel adtuk meg a választ. Ezt némi szabad elfelej­tenünk. Wilier József dr. Dallista még Mása után is in­dezi a magyarokat MAROSVÁSÁRHELY. (A Brassói La­pok tudósítójától.) Simm­ó Géza maros­vá­sár­hely­i szakszervezeti titkár a napokban magyar nyelvű beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, amelyben kéri, hogy május 1-ére bocsássák a kultúrpalota nagytermét a munkásság rendelkezésére, hogy mint minden évben, úgy az idén is előadást tarthassanak május 1-ének dél­előttjén. Az iktatóban azonban kijelen­tették, hogy rendeletük van arra, hogy miszerint magyar nyelvű beadványokat nem fogadhatnak el. Különösnek tetszik ez, mert a Dandea rezsim alatt is, a köz­ségi választásokig elfogadták a magyar nyelvű beadványokat az üzemeknél és a mérnöki hivatalnál. Utána jártunk an­nak, hogy miért nem­ fogadják el a ma­gyar nyelvű beadványokat és a városi tanács egyik­ tagjától a következő Infor­mációkat kaptuk: Dandea primár kortesfogásból meg­engedte, hogy egy-két hivatalnál elfogad­ják a­­magyar nyelvű beadványokat. Ami­dőn azonban látta, hogy a választások után itt többé­t mlagát mm t tarthatja, nyom­ban felterjesztést intézett Bukarestbe, a melyben egy egész csomó helytelen adat­ra támaszkodva kérte olyan rendelet ki­adását, am­ely eltiltja a magyar nyelvű beadványokat. Ennek következtében''dön­töttek, aztán tényleg olyanképen, hogy betiltották a magyar nyelvű beadványo­kat. Ez azonban csak rövid ideig­ forr így tartani, mert az új közigazgatási tör­vény értelmében a községi tanácsnak módjában áll dönteni a kisebbségi nyelv ügyében. A döntés rövidesen meglesz és ennek hatása az egész vonalom érezhető lesz. Részlik a magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés BELGRÁD. (A Brassói Lapok­ tudósí­tójától.) A m­agyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés javaslatát a kiküldött magyar delegáció elfogadta. A delegáció tagjai holnap Budapestre utaznak, hogy a ter­vezett megállapodásokat a kormánynak bemutassák­, s szerdán visszautazik Belgrádb­a, a tárgyalások folyta­tásá­ra. 35 gyönyörű zenemű­ az uj­goravesz Karácsonyi filbum szenzációs tartalma. Ara 180'— lej. * Megrendelhető a Brassói Lapok Könyvosztályától. 192­6. május 1. Megakadtak a francia-amerikai adósság­tárgyalások Az olasz adósságokról szóló megegyezést aláírták PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójánál.) A francia-merikai adósságrend® .é.i ügyében folytatott tanácskozások egyelőre m­ega­kad­­tak. Az amerikai tkjormány öt éven át évi negy­ventmiillió dolár törlesztést két eze­­r­rancia­­orszzágtól, azamit a francia kormány némi haj­landó teljesíteni. Be­rengd washingtoni fran­cia nagykövet táviratilag kért Párisból uta­­sítást. Az olasz adósságok ügyében a megegye­zés végleg létrejött, s Coolidge elnök a meg­egyezést tegnap már alá is írta. Szatmáron megkezdték a megyeszékhely elhelyezését Goga miniszter rendelete az egész megye közönségét az Averescu-kormány mellé állította . A parterspárt és nemzeti párt szervezetei testületileg csal­­akoznak a néppárthoz SZATMÁR. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Most, hogy az Averescu-kormány át­vette az ország vezetését, Doros Sándor köz­­igazgatási vezérfelügyelő és Barbus Károly szatmármegyei prefektus interveniáltak­ Goga belügyminiszternél és feltárták a megyeszék­helyre vonatkozó intézte­dés teljes abszurdi­tását, amely azt tudvalévően a közigazgatási törvénybe, Nagybányára helyezte. A­­miniszter felhatalmazta Do­os vezér­­inspektort annak a közlésére, hogy ebben az ügyben is­ódosító törvényjavaslatot terje­zt be" a parlament elé, azonnal a mn­ajk összeü­lé­­se után , egyidejűleg rendeletileg intézked­ett az iránt, hogy ideiglenb­en Nagybánya he­lyett minden megyei hivatalt Szatmáron helyeznek el. Goga belügyiminiszter rendelkezése me­­gyeszerte osztatlan öröm­et keltett és ez a rendelet nagy fmlértékben megkönnyítette a Néppárt agitációját. Az intézkedésnek lát­ egymásután csatlakoznak a néppárthoz és a párt kik­ül­döt­teit mindenhol óriási lelke­sedéssel fogadják. Azonkívül f­eltűnő jelenség az is, hogy a nem­zeti párt legrégibb hívei, a papok és tanítók nagyobb része­i a Gold­s­­frakció érdekében agitál és a szervezetekét is egy­más után viszik át a Goldisék táborába. Most hogy a Magyar Párt és a néppárt között létrejött a paktum­, biztosra veszik a közös lista 95 százalékos győzelm­ét. A megyeszékhellyel idekerülő hivatalok elhelyezését már meg is fe­ezdték­, és ennek a keresztülvitele a lakosság különösebb meg­terhelése nélkül fog­ végbemenni. Nemrégi­ben helyezték Szatmárra az új CFR igazgató­ságot is , úgy, hogy ez a Város­­most óriási fej­lődés előtt ált és kétségtelenig Szatmár lesz Északrom­ánia gazdasági centruma. ható eredménye óriási erőfeszítés szervezetek az, hogy a legutóbbi időben él összehozott parasztpárti Egy iparos családfával az utcán kilakoltatás karhatalommal BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A Kapu utca 37. számú ház előtt mely Hirmlesch Richardnak, a brassói Industrie bank igazgatójának és testvé­reinek a tulajdona, ma egész délelőtt m­egm­egujuló cso­por­to­sul­ás volt, mellyel szemben a rendőrök többszöri szétosz­­latási kísérlete is sikertelen maradt. A szokatlan érdeklődést egy csomó ágy­nemű, bútor, síró asszonyok és gyerme­kek, egy utcára tett család tragédiája kel­tette föl. Szakács Ignác cipészmestert és hozzátartozóit a háztulajdonos ma reggel 9 órakor, mialatt a mester távol volt, ha­tósági segédlettel kilakoltatta. Az esetet lakásper előzte meg, melyet Hiemeswick a végső fokon, azon a címen, hogy Sza­kács a lakásban iparát folytatta, meg­nyertek és a bírói ítélet szerint a cipész­nek április 29-én kellett kiürítenie a la­kást. Szakács állítása szerint azonban közte és Hirmesch közt a napokban m­eg­­állapodás történt, hogy még további két hétig bennmaradhat a lakásban, miig új lakást szerez magának. Erre annál inkább számíthatott, mivel a házbér elsejéig van kifizetve és egy szín a házban hosszabb időre. Szakács szerint a háztulajdonos ezt az egyezséget megszegte és ma reggel azt az időt, miig ő távol volt, arra hasz­nálta fel, hogy a hatóság embereivel min­den holmiját ,bútorát kihordatta az ut­cára ,ahol ezeket is m­eg hajléktalanná vált feleségét és gyermekeit is, egész nap az eső verte. Mindazok­, akik ennek a szomorú látványnak­ latiul voltak, m­eg­­botránkoztak azon a kíméletlenségein, miellyel ez a kilakoltatás történt, — miig ha bírói ítélet jogán alapult is. — Az em­beriesség legszentebb törvényén esett sú­lyos s­érelem. A kilakoltatott családnak a délutáni órákban Szakács egy bolgárszegi barátja adott ideiglenes szállást, míg a bútorokat Óbrassóban egy másik jőe­mb­er­üknél si­került ideiglenesen elhelyezni. Szakácsék tizenhárom évig laktak a Hiemesch-féle házban. Láncon állnak a bukaresti Filaret-állomás raktárai Hajnal óta szakadatlanul dühöng a tűz Eddig ötvenmillió lej a kár . Az áruk óriási tömege lett a lángok martaléka is füzet gyújtogatás okozta BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­­dósítójától.) Ma hajnalban fél négy óra tájban kigyuladtak a bukaresti Filaret­­állomás raktárai, s azóta még e pillanat­tól, amikor e sorokat írjuk, miig mindig hatalmas lán­gten­gerben áll az a két rak­tár, amelyek miost már végérvényesen a tűz martalékaivá lesznek. Mind a két raktárépület szerencsétlen­ségre tömve volt főleg külföldről érkezett áruval, ami m­ost m­ind a lángok k imazta­­léka lett. Rengeteg külföldi selyemszövet, teherautók, a luxuscikkek s főkép csoko­­ládégyártm­ányok egész tömege églett el. Az elraktározott áru nagy része csehszlo­vák eredetű, de sok közte a m­agánfelek tulajdona is. Az első lángok reggel három­ óra tíz perckor csaptak ki a raktár tetőzetén, s azt hatalmas durranások­ követték: több szénsavas tar­lány robbant fel egymás­után. A lángok ezután már rohamosan, feltartóztathatatlanul terjedtek­ tova. Reg­­gelre kissé alábbhagyott a tűz terjedése, délben azonban újból teljes erővel tört ki: minden hamuvá lett, csak a raktár­­falak merednek az ég felé, mi­n­den perc­ben bedőléssel fenyegetve. A tűzoltásban Bukarest valamennyi tűz­oltósága résztve­tt, a katonaság is kivonult s a mentés munkája főkép arra a harminc áruval telt vasúti kocsira irányul, amié­nek a tűz színhelyéhez közel állnak­. A vizsgálatot már a délelőtt folyamán megindították, s megállapították, hogy a tü­zet gyújtogatás idézte elő. Az eddig megálla­pított kár ötvenmillió lej föörül jár. Az elégett áruk értéke tizenegy m­illió lej. Délben elhamvadt az égő raktárak mö­gött épített ház is, am­mely a raktári munkások hálóhelye volt. Ma délután már csak it-ott lángol fel a tü­j a többi szomorú p.usztulás Mfi# S&tatfó

Next