Brassói Lapok, 1926. június (32. évfolyam, 120-142. szám)

1926-06-02 / 120. szám

2. i­tra.1. ,12,3. szám 1. BUASSOI LAFOS! Pilsudszky kifejtette nézetét az elnzékválasztásról Harcot indit a korrupció ellen VARSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) Bartel lengyel miniszterelnök tegnap teára hívta az országgyűlés jobboldali és baloldali pártjainak képviselőit, amelyen Pilsudszky­­kifejtette felfogását az elnök­vá­lasztásról. Beszédében kiemelte, hogy a­­mai áldatlan állapotok szülőoita a korrupció — A Wojcsekovszky a pártok tehetetlen bábja volt, minden tekintély nélkül. —1. Szavamat adom­ az egybegyűlteknek — mondotta —, hogy szabadon és korlátla­nul határozhatnak az elnö­ki k­érdésben. Ne azt nézzék azonban, hogy jelöltjük melyik párthoz tartozik, hanem azt, hogy méltó-e a­­legmagasabb méltóságra. Végül kijelentette, hogy programing a harc a korrupció ellen. Kisebbségeink és a választások BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától) L cím alatt B. Branisteanu vezércikket írt a Dimineata május 31-iki számába, melyben így állítja be a romániai kisebbségeknek a választások során bebizonyult politikai je­lentőségét: — A kisebbségek ezúttal a kormány mel­lett szavaztak. Jbsz biztosította nekik azt a mandátumszámot, mely­ szerintük megillet­­te a kisebbségeket, ők meg rendelkezésre bo­csátották fegyelmezett tömegeik egységes sza­vazatait. Matematikai pontossággal meg le­het állapítani Erdély, népességi statisztikájá­ból, hogy a kormány, szavazatait a kisebb­ségek szállították, az elenzékét pedig a roma nők.­­ — Nem akar ez szemrehányás lenni a ki­sebbségek számára. Nem is akarunk nekik a jelenre vagy a jövőre vonatkozólag nehéz­ségeket csinálni. Joguk van a méltányos par­­lamenti képviseletre és a mifeink honos választási erkölcsök figyelembe vételével ké­szült választási törvény alapján fölehették, hogy ehhez csak úgy, juthatnak hozzá,­­ ha" megegyeznek a kormánnyal. A választások utólag beigazolták, hogy helyesen jártak el mert olyan szabadságot élveztek, melyet a felszabadított románok méltán megirigyel­hettek.­­ Ha tehát hangsúlyozzuk, hogy a kor­mányt Erdélyben a kisebbségek mentették meg, azért tesszük, mert e tény várakozáson felül igazolja mindazt,, amit a törvényja­vaslat tárgyalásakor megírtunk: ti., hogy a kisebbségek, ha egy, blokkba tömörülnek, el­­döntik a választás sorsát... Az ország par­lamentje fölötti döntés tehát a kisebbségek kezében van.... — Hogy ez micsoda alkudozásokra­ vezet, könnyen átlátható. Hogy micsoda veszélyt rejteget magában, azt főleg azok láthatják, akik félnek a kisebbségektől, vagy legalább is félelmet szintnek. Mi nem féltünk tő­lük soha. • A vezércikk számszerűleg kimutatja a­­Viitorul nyomán, hogy a román szavazatok­ból 903746 esett a kormányra, 708881 az ellen­zéki blokkra. Az erdélyi kisebbségek 415000 főnyi szavazata hozta meg tehát a többségeit Hiába írja a Dimyneata, hogy nem fél a ki­sebbségektől, ha ostobának és igazságtalan­nak minősíti a törvényt azon az alapon, mert az a minoritások kezébe adja a döntést. A kisebbségi blokk létrejöttét semmiféle igaz­ságos törvény nem akadályozhatja meg, ezen­ben mindaddig természetszerűen létre fog­ják azt hozni a körülmények, amíg a kisebb­ségek teljes állampolgárai egyenjogúságukat ki nem vívták. Akkor majd önként felbom­lik az ilyen blokk, mert tárgytalanná válik. Viszont természetesnek kell tartanunk, hogy amikor a románság szavazatai ennyire két­felé oszlanak, a minoritások alkotják a mér­leg nyelvét. Ezen kár megütközni. Kár fő­leg azért, mert a kisebbségek tényleg értékes faktorai az állami életnek és a maguk dön­tő szerepét sokan fogják a többségi nem­zet, vagy az állam elleni machinációkra fel­használni. Ha bármilyen könyvet akar megrendelni, kérje díjtalan árjegyzékeinket. Brassói Lapok Könyvosztálya. Románia mi­sdsn kmám csak a béke palifikáját követheti Románia jóba akar lenni szomszédaival — Olaszország új működési területet talált Keleteurópában — A külföld bízik a lejben — Petrescu Comnen, Románia genfi meghatalmazott minisztere nyilatkozik a Brassói Lapoknak GENF (A Brassói Lapok kiküldött m­­un­­katárs­ától.) Románia mindig jobban ré meg­­szilárduló és elismerten javuló, eredmé­nyekre vezető k­ülpolítiik­ája igen sok te­kintetben Petrescu Comnen berni m­eg­­ha­talmazott miniszter érdemle, aki talán az összes meghatalmazott miniszterek közül a legfontosabb pozíciót tölti be. Rendesen ő a nemzetközi konferenciák kiküldöttje, aki­nek lapinkiábban és helyes diplomáciai érzé­kében nyugodtan megbízhat a korlmlá­ny. Ez magyarázza meg, hogy a kormány­változások semi ingatják meg pozíciójában. Petrescu Cota­nea egymás után több fontos konferenciáin képviselte Romániát Genfben, ahol a Bergues szállodában levő lakásán fogadta a Brassói Lapok munka­társát. A sok­­aktuális kérdés kör­ül először Románia kü­lpolitikája az, amire vonatkozóa­g a Brassói Lapok ol­vasói a miniszter úr nyilatkozataira kiván­csiak. Abszolút tájékozottsága megengedte, hogy minden gondolkodás nélail válaszol­jon. Válasza nem a­fféle diplomatikus vá­lasz, amit jobbra balra csavarhat az e­m­ber. nyilt és őszinte: — Mi bátran mondhatjuk, hogy egy irányban folytathatjuk munkánkét, mert a volt, a jelenlegi és a leendő kormányok po­litikája­ is csak egy és ugyanaz lehet: a béke politikája, szomszédainkkal pedig a legbarát­­ságosabb egzisztencia szerződések megköté­se lehet a cél. Ez a politika mind­­ határo­zott volt, és ezt követ­te minden politiku­s­unk, függetlenül attól a párttól a­m­elyik­­hez tartozott, vagy tartozik. — Ami a kisantant politikáját illeti, a kisantant ugyanazt a politikát követi, mint Középeurópa egyik elsőrendű békés intéz­ménye. Működése sziájmios esetben szeren­csés eredmény­eket hozott; a kisantant­ nem igazságtalan senkivel szidmtben sem­. — A lengyel-rormán szövetség a napok­ban újult meg és ez is fontos tényezője a békének, a Népszövetség keretei és eszméi alapján jött létre. — Vi­sszaom­­­ók ez­ete 1923-ra, amikor ugyancsak itt a Népszövetség me­llett mű­ködtem Románia képviseletében a béke ér­dekében, a hatalmak között szá­mosan vol­tak, melyek nem­ kísérték elég rok­onszenv­­vel munkánkat. Elégtételünk lehet annak imicifflállapitásai, hogy Imlosz három év multva a Népszövetségben is győzött a mi felfogásunk . Az utolsó időben szerencsés­­módon haladt előre Ro­m­ánia békés külpolitikája azokkal az ajánlatokkal, melye­ket I Luca volt külügyminiszter tett és Mitileanu miniszter úr nyílt deklar­á­lóban terjesztett a nyilvá­nosság elé, békét keresve szomszédainkkal. Sajnálatos bizonyíték a világ békevágyára, hogy eddig m­ég Ro­m­ánia egyik szomszéd­ja sem írta alá békeajánulatun­k­at és három szomszédunk közül egyik sem­al sietett, hogy megragadja Románia ielé nyújtott kezét. Ebből a hallgatásból a Népszövetség is le­vonta a k­o­n­z­ektv en m­­alkjait.­­ Másik kérdésemre, a javuló­­ olasz-román viszonyra vonatkozólag talán még érdekesebb választ adott a minisz­ter.­­ Az olasz-rom­án viszony mindig ba­rátságosabb és mindig melegebb lesz. Olasz­ország­­megértette hogy szép betöltésre vá­ró hivatása van Középeurópában és a kö­zeli Keleten is. Mussolini és Grandi bizo­nyítékát adták, hogy ug­y politikai, mint gazdasági tekintetekben hatalmas működési területet találtak, mely­ek eddig más erőik által voltak elfoglalva, de ezek: a hatal­mak most elveszítették ezekben a területeken befolyásukat és Olaszország egy történelmi pillanatban rátalált ezekre az elhagyott te­rületekre. Olaszország rendkívül barátságos a kisantant államaival, de különösen Romá­niával szemben. Baráti gesztus volt az is, hogy most egy kétszázmilliós lírás kölcsönt ad Rom­­ániá­nak a valuta feljavu­lá­sára, a­mikor talán Olaszország sem könnyen nél­külözi a piénzt. Ezt a ge­sztust minden román emlékezetében fogja tartatni és ez is elő fog­ja segíteni a kedvező esem­­ény­eket. Romániát talán legjobban érdekli most a lej zuhanása és hullámzása Ezt a kérdést másképpen látják otthon és másképpen Svájcban, ahol hajszálfinom­­mérleg­ van a különböző valutáknak és a­hol a legkisebb esés is aránytalan zuhanást okoz a sp­énz- és árupiacon és pánikot idéz elő. Petrencu Corainca miniszter, aki a krí­zis napjában Zürichben takrtózkodott, a lej Indiáimé a sara vonatkozólag a következő, ott­hon Imiig nagyrészt ismeretleni okot fejtette ki a Brassói Lapok munkatárs­a előtt és be­szélt azzal kapcs­latban a fej külföldi hely­­zetéről: A fej zuhanásáról elég információt kap­tam és mondhatom­, megütköztem aszokba. Tudom­ást szereztem arról, hogy erdélyi cé­gek és bankóik egyszerre nagy mennyiségl lejt dobtak a bécsi és zürichi pia­cra. Eléig nem tudnim­, hogy ez spekulációs operáció volt-e, esetleg egy kintről jövő barátságtalan befolyás követ­k­ez­m­énye. Vagy a ga­zdasági életben nem­ szokató a váratlan összejátszá­sa az eseményeknek. Ezt m­ajd azok a vizs­­gállatok fogják m­egá­llapítani, am­ely­elket ar­ra hivatottak végeznek, illetőleg folytatnak le. . — Most ,miár túl vagyunk a krízisen és én Mond­hatoimi boldog voltami, a­mikor ép­pen a válság idején a legnagyobb bázeli és zürichi pénzemberek adtaik bizonyítékot a lej iránti bizalmuknak. A külföld és az ér hiteim izenzi, hogy a lej stabilizálása a m­eg­valósulás felé megy, ál­­t. Majdnem vér­folyfi a csíki választásokon Egy csendőrőrmester garázdálkodása CSÍKSZEREDA. (A Brassói Lapok tu­dósítójától.) Csikszentgyörgy és Bánfalva ré­me évek óta Bachiul csendőrőrmester. Alig van az igen népes községekben olyan ember, akitől terményeket ne rekvirált, vagy akit meg ne vert volna. Amikor a képviselő választás napján a román és magyar nem­zeti lobogók alatt, katonás kettős rendekben a választás helyére Csikszentmártonba be­vonuló 1200 főnyi választót Buchiul meglát­ta, Gaál Ferenc­ 75 éves, Márton Ágoston 64 éves, Fodor Miklós 76 éves embereket ostornyéllel kegyetenül szembeverte. A kozmásiak délután vonultak fel,­­ a szentgyörgyiekhez hasonlóan­. Belekötött azokba is, követelte a zászlótartótól, hogy a vállát átfogó nagy magyar szalagot tegye le. Ez azonban szembe állt és nem engedel­meskedett Groza, a tusnádi őrmester intet­te le, hogy jó lesz a miniszter és főis­pán rendeleteivel szembe nem helyezkedni Ennek dacára kötek­edéseit a magyar nemzeti színtől megvadult őrmester tovább folytatta. Majd a csatósz­egiekbe kötött be­le. Durvaságait és erőszakosságait, amelyik­ben még egy kolléga segédkezett, a fegye­me­­zettten és békésen viselkedő székelyek meg­­sokatták s a magyar párt csíki­­ tagozata egyik jelenlévő bizalmi emberének bemen­tették, hogy ha az őrmester tovább garázdál­kodik, percek alatt szétszedik. A magyar párt embere, lévén kivezényelve egy század katona és 25 csendőr, rögtön átlátta a helyze­tét, csendre és nyugalomra intette a végsők­ig elkeseredett embereket. Közb­en a válasz­tás elnökségének hír adatott és onnan le­intették Buchiust. A csikszentgyörgyi őrmester durvasá­gára mi sem jellemzőbb, annᣠa hősies és férfias tényénél, hogy Keresztes Ágos­tonná áldott álapotban levő asszonyt úgy megverte, hogy méhmagzata­ meghalt. Egyéb bűneinek, zsarolásainak se szeri, se száma. Úgy tudjuk, a feljelentés megtörtént el­lene. Ajánljuk mi is az iletékes hatóságok figyelmébe Buchiust, aki kevés híján párat­lan vérontást rendezett. 132®. Justus­s.

Next