Brassói Lapok, 1926. június (32. évfolyam, 120-142. szám)
1926-06-02 / 120. szám
2. itra.1. ,12,3. szám 1. BUASSOI LAFOS! Pilsudszky kifejtette nézetét az elnzékválasztásról Harcot indit a korrupció ellen VARSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Bartel lengyel miniszterelnök tegnap teára hívta az országgyűlés jobboldali és baloldali pártjainak képviselőit, amelyen Pilsudszkykifejtette felfogását az elnökválasztásról. Beszédében kiemelte, hogy amai áldatlan állapotok szülőoita a korrupció — A Wojcsekovszky a pártok tehetetlen bábja volt, minden tekintély nélkül. —1. Szavamat adom az egybegyűlteknek — mondotta —, hogy szabadon és korlátlanul határozhatnak az elnöki kérdésben. Ne azt nézzék azonban, hogy jelöltjük melyik párthoz tartozik, hanem azt, hogy méltó-e alegmagasabb méltóságra. Végül kijelentette, hogy programing a harc a korrupció ellen. Kisebbségeink és a választások BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától) L cím alatt B. Branisteanu vezércikket írt a Dimineata május 31-iki számába, melyben így állítja be a romániai kisebbségeknek a választások során bebizonyult politikai jelentőségét: — A kisebbségek ezúttal a kormány mellett szavaztak. Jbsz biztosította nekik azt a mandátumszámot, mely szerintük megillette a kisebbségeket, ők meg rendelkezésre bocsátották fegyelmezett tömegeik egységes szavazatait. Matematikai pontossággal meg lehet állapítani Erdély, népességi statisztikájából, hogy a kormány, szavazatait a kisebbségek szállították, az elenzékét pedig a roma nők. — Nem akar ez szemrehányás lenni a kisebbségek számára. Nem is akarunk nekik a jelenre vagy a jövőre vonatkozólag nehézségeket csinálni. Joguk van a méltányos parlamenti képviseletre és a mifeink honos választási erkölcsök figyelembe vételével készült választási törvény alapján fölehették, hogy ehhez csak úgy, juthatnak hozzá, ha" megegyeznek a kormánnyal. A választások utólag beigazolták, hogy helyesen jártak el mert olyan szabadságot élveztek, melyet a felszabadított románok méltán megirigyelhettek. Ha tehát hangsúlyozzuk, hogy a kormányt Erdélyben a kisebbségek mentették meg, azért tesszük, mert e tény várakozáson felül igazolja mindazt,, amit a törvényjavaslat tárgyalásakor megírtunk: ti., hogy a kisebbségek, ha egy, blokkba tömörülnek, eldöntik a választás sorsát... Az ország parlamentje fölötti döntés tehát a kisebbségek kezében van.... — Hogy ez micsoda alkudozásokra vezet, könnyen átlátható. Hogy micsoda veszélyt rejteget magában, azt főleg azok láthatják, akik félnek a kisebbségektől, vagy legalább is félelmet szintnek. Mi nem féltünk tőlük soha. • A vezércikk számszerűleg kimutatja aViitorul nyomán, hogy a román szavazatokból 903746 esett a kormányra, 708881 az ellenzéki blokkra. Az erdélyi kisebbségek 415000 főnyi szavazata hozta meg tehát a többségeit Hiába írja a Dimyneata, hogy nem fél a kisebbségektől, ha ostobának és igazságtalannak minősíti a törvényt azon az alapon, mert az a minoritások kezébe adja a döntést. A kisebbségi blokk létrejöttét semmiféle igazságos törvény nem akadályozhatja meg, ezenben mindaddig természetszerűen létre fogják azt hozni a körülmények, amíg a kisebbségek teljes állampolgárai egyenjogúságukat ki nem vívták. Akkor majd önként felbomlik az ilyen blokk, mert tárgytalanná válik. Viszont természetesnek kell tartanunk, hogy amikor a románság szavazatai ennyire kétfelé oszlanak, a minoritások alkotják a mérleg nyelvét. Ezen kár megütközni. Kár főleg azért, mert a kisebbségek tényleg értékes faktorai az állami életnek és a maguk döntő szerepét sokan fogják a többségi nemzet, vagy az állam elleni machinációkra felhasználni. Ha bármilyen könyvet akar megrendelni, kérje díjtalan árjegyzékeinket. Brassói Lapok Könyvosztálya. Románia misdsn kmám csak a béke palifikáját követheti Románia jóba akar lenni szomszédaival — Olaszország új működési területet talált Keleteurópában — A külföld bízik a lejben — Petrescu Comnen, Románia genfi meghatalmazott minisztere nyilatkozik a Brassói Lapoknak GENF (A Brassói Lapok kiküldött munkatársától.) Románia mindig jobban ré megszilárduló és elismerten javuló, eredményekre vezető külpolítiikája igen sok tekintetben Petrescu Comnen berni meghatalmazott miniszter érdemle, aki talán az összes meghatalmazott miniszterek közül a legfontosabb pozíciót tölti be. Rendesen ő a nemzetközi konferenciák kiküldöttje, akinek lapinkiábban és helyes diplomáciai érzékében nyugodtan megbízhat a korlmlány. Ez magyarázza meg, hogy a kormányváltozások semi ingatják meg pozíciójában. Petrescu Cotanea egymás után több fontos konferenciáin képviselte Romániát Genfben, ahol a Bergues szállodában levő lakásán fogadta a Brassói Lapok munkatársát. A sokaktuális kérdés körül először Románia külpolitikája az, amire vonatkozóag a Brassói Lapok olvasói a miniszter úr nyilatkozataira kiváncsiak. Abszolút tájékozottsága megengedte, hogy minden gondolkodás nélail válaszoljon. Válasza nem afféle diplomatikus válasz, amit jobbra balra csavarhat az ember. nyilt és őszinte: — Mi bátran mondhatjuk, hogy egy irányban folytathatjuk munkánkét, mert a volt, a jelenlegi és a leendő kormányok politikája is csak egy és ugyanaz lehet: a béke politikája, szomszédainkkal pedig a legbarátságosabb egzisztencia szerződések megkötése lehet a cél. Ez a politika mind határozott volt, és ezt követte minden politikusunk, függetlenül attól a párttól amelyikhez tartozott, vagy tartozik. — Ami a kisantant politikáját illeti, a kisantant ugyanazt a politikát követi, mint Középeurópa egyik elsőrendű békés intézménye. Működése sziájmios esetben szerencsés eredményeket hozott; a kisantant nem igazságtalan senkivel szidmtben sem. — A lengyel-rormán szövetség a napokban újult meg és ez is fontos tényezője a békének, a Népszövetség keretei és eszméi alapján jött létre. — Visszaomók ezete 1923-ra, amikor ugyancsak itt a Népszövetség mellett működtem Románia képviseletében a béke érdekében, a hatalmak között számosan voltak, melyek nem kísérték elég rokonszenvvel munkánkat. Elégtételünk lehet annak imicifflállapitásai, hogy Imlosz három év multva a Népszövetségben is győzött a mi felfogásunk . Az utolsó időben szerencsésmódon haladt előre Románia békés külpolitikája azokkal az ajánlatokkal, melyeket I Luca volt külügyminiszter tett és Mitileanu miniszter úr nyílt deklarálóban terjesztett a nyilvánosság elé, békét keresve szomszédainkkal. Sajnálatos bizonyíték a világ békevágyára, hogy eddig még Románia egyik szomszédja sem írta alá békeajánulatunkat és három szomszédunk közül egyik semal sietett, hogy megragadja Románia ielé nyújtott kezét. Ebből a hallgatásból a Népszövetség is levonta a konzektv en malkjait. Másik kérdésemre, a javuló olasz-román viszonyra vonatkozólag talán még érdekesebb választ adott a miniszter. Az olasz-román viszony mindig barátságosabb és mindig melegebb lesz. Olaszországmegértette hogy szép betöltésre váró hivatása van Középeurópában és a közeli Keleten is. Mussolini és Grandi bizonyítékát adták, hogy ugy politikai, mint gazdasági tekintetekben hatalmas működési területet találtak, melyek eddig más erőik által voltak elfoglalva, de ezek: a hatalmak most elveszítették ezekben a területeken befolyásukat és Olaszország egy történelmi pillanatban rátalált ezekre az elhagyott területekre. Olaszország rendkívül barátságos a kisantant államaival, de különösen Romániával szemben. Baráti gesztus volt az is, hogy most egy kétszázmilliós lírás kölcsönt ad Romániának a valuta feljavulására, amikor talán Olaszország sem könnyen nélkülözi a piénzt. Ezt a gesztust minden román emlékezetében fogja tartatni és ez is elő fogja segíteni a kedvező eseményeket. Romániát talán legjobban érdekli most a lej zuhanása és hullámzása Ezt a kérdést másképpen látják otthon és másképpen Svájcban, ahol hajszálfinommérleg van a különböző valutáknak és ahol a legkisebb esés is aránytalan zuhanást okoz a spénz- és árupiacon és pánikot idéz elő. Petrencu Corainca miniszter, aki a krízis napjában Zürichben takrtózkodott, a lej Indiáimé a sara vonatkozólag a következő, otthon Imiig nagyrészt ismeretleni okot fejtette ki a Brassói Lapok munkatársa előtt és beszélt azzal kapcslatban a fej külföldi helyzetéről: A fej zuhanásáról elég információt kaptam és mondhatom, megütköztem aszokba. Tudomást szereztem arról, hogy erdélyi cégek és bankóik egyszerre nagy mennyiségl lejt dobtak a bécsi és zürichi piacra. Eléig nem tudnim, hogy ez spekulációs operáció volt-e, esetleg egy kintről jövő barátságtalan befolyás következménye. Vagy a gazdasági életben nem szokató a váratlan összejátszása az eseményeknek. Ezt majd azok a vizsgállatok fogják megállapítani, amelyelket arra hivatottak végeznek, illetőleg folytatnak le. . — Most ,miár túl vagyunk a krízisen és én Mondhatoimi boldog voltami, amikor éppen a válság idején a legnagyobb bázeli és zürichi pénzemberek adtaik bizonyítékot a lej iránti bizalmuknak. A külföld és az ér hiteim izenzi, hogy a lej stabilizálása a megvalósulás felé megy, ált. Majdnem vérfolyfi a csíki választásokon Egy csendőrőrmester garázdálkodása CSÍKSZEREDA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Csikszentgyörgy és Bánfalva réme évek óta Bachiul csendőrőrmester. Alig van az igen népes községekben olyan ember, akitől terményeket ne rekvirált, vagy akit meg ne vert volna. Amikor a képviselő választás napján a román és magyar nemzeti lobogók alatt, katonás kettős rendekben a választás helyére Csikszentmártonba bevonuló 1200 főnyi választót Buchiul meglátta, Gaál Ferenc 75 éves, Márton Ágoston 64 éves, Fodor Miklós 76 éves embereket ostornyéllel kegyetenül szembeverte. A kozmásiak délután vonultak fel, a szentgyörgyiekhez hasonlóan. Belekötött azokba is, követelte a zászlótartótól, hogy a vállát átfogó nagy magyar szalagot tegye le. Ez azonban szembe állt és nem engedelmeskedett Groza, a tusnádi őrmester intette le, hogy jó lesz a miniszter és főispán rendeleteivel szembe nem helyezkedni Ennek dacára kötekedéseit a magyar nemzeti színtől megvadult őrmester tovább folytatta. Majd a csatószegiekbe kötött bele. Durvaságait és erőszakosságait, amelyikben még egy kolléga segédkezett, a fegyemezettten és békésen viselkedő székelyek megsokatták s a magyar párt csíki tagozata egyik jelenlévő bizalmi emberének bementették, hogy ha az őrmester tovább garázdálkodik, percek alatt szétszedik. A magyar párt embere, lévén kivezényelve egy század katona és 25 csendőr, rögtön átlátta a helyzetét, csendre és nyugalomra intette a végsőkig elkeseredett embereket. Közben a választás elnökségének hír adatott és onnan leintették Buchiust. A csikszentgyörgyi őrmester durvaságára mi sem jellemzőbb, annᣠa hősies és férfias tényénél, hogy Keresztes Ágostonná áldott álapotban levő asszonyt úgy megverte, hogy méhmagzata meghalt. Egyéb bűneinek, zsarolásainak se szeri, se száma. Úgy tudjuk, a feljelentés megtörtént ellene. Ajánljuk mi is az iletékes hatóságok figyelmébe Buchiust, aki kevés híján páratlan vérontást rendezett. 132®. Justuss.