Brassói Lapok, 1926. július (32. évfolyam, 144-169. szám)
1926-07-02 / 144. szám
4 oitóa?, 144. szüll.. BRASSÓI LAPOK Az Istenhité a győzelem A modernizmus egyik apostola néhány nappal ezelőtt, Marosvásárhelyen, egy előadás keretében a mta korszak világnézeti válságáról beszélve, csüggedt, majdnem reménytelen hangon jelentette ki: A jelen idők sivárságának egyetlen vkya azzs, hogy a mai embernek nincs vezető eszménye, nincs semmije, amiben feltétlenül hinni tudna. A tudomány feloldott minden hitet, amelyre az európai emberiség egész a tizennyolcadik századig támaszkodhatott. Hitt az Istenben, azután az értelemben, mintt az erkölcsi világrendben, végül ez a hite is összeomlott s "a modern kor gyermekle egy vég x lrcül változó semmibe vezető relativizmusba terjedt. Dienes ezt az állapotot tarthatatlannak érzi s idegesen kereti akifelé vezető utat, amely az emberiséget megnyugtató irányba juttatná. Sajnos ezt az utat nem találja meg, mert maga körül nem lát egyebet, csak végnélküli, zavaros «fejlődést». Azzzal a sejte- renamel igyekszik saját l Akét és modern gondolkozású híveit vigasztalmi, hogy a káoszból felvirrad egy új metafizika, vagy egy új vallás, amely fektében érvényű eszményt ad az embernek. A boldogabb korszak bekövetkezését azonban nem meri a közeljövőre jósolni; szinrinte több száz esetleg ezer évre van szükség, míg a mai európai kultúra romjain érmeik helyébe más szellemi művelődés, más erkölcsi nézet más társadalmi berendezkedés fog kialakulni. Így gondolkozik az a nyugtalan lelek, amely iitét elveszítve, tekintélyt nem ismer, csak elégedetlen, lázadozó, újításokra vágyó önszemélyét becsüli, míg végre saját magával is meghasonlik. A modern lelkeknek minden visszatetsző, ami régi alapokra épült. Rombolni szeretnek, mert azt hiszik, hogy alkotni tudnak. A rombolás itt—ott sikerül, de eszményük csillogó palotája fövényre épített tákolmány, melyet éppen a folyton válozó újítás szélvihara dönt bakimba kérhe I :dehénül. A modernizmus kápráztató, de gyorsan enyésző szivárvány, melyet az elégedetlen lelkek lidércfénye vetít a beteges ábrándok prizmáján keresztül. Fantom, melyet az álmodozók behunyt szemmel követnek. Aztán mikor magukhoz térnek, kétségbeesetten veszik észre, hogymélységes meredek sziklahasadékok veszik őket körül, ahonnan nem tudnak menekülni. Pedig van szabadulás! Igaz, hogy csak egy szerk szoros vezet ki ebből az életveszélyes labirintusbal: Vissza az Istenhez! Hiába akarják gőgös ésszel az istenhitet megsemmisíteni, hogy helyére imodorn bálványokat állítsanak föl. Az lót tudomány okoskodásai letagadhatják a nap létezését, de ragyogását, s éltető toeleigét megsemmisítetni nem tudják. Jól ismerjük azokat, akiket feszélyez Isten léte,, akik a megpróbáltudások nehéz, de léleknemesítő egyenes ösvénye helyett a kényelmei, élvezetek széles útjánkeresik boldogulásukat. Az egyenes ösvényen haladó szellemi erkölcsi tisztaságában megtaflállja békés nyugalmát viszont a könnyelmű, életcselfoglásokból előbb-utóbb (kiábbáinduló *é-*lek vezércsillag nélkül) tértelyeg tovább. Ekkor saját megnyugtatástábra s mások megtévesztésére, idegen isteneket farag aztán önmagát azzal ámítja, hogy az emberi kultúra előharcosa lett. A világ művelődését nem azok segítik eőre, akik bolygótartók után futkosnak, hat nemi az a hatalmas tábor, amely m még mindig a kultúr embereik többsége s aimely meg-alkuvás nélkül kitart örpiki eszménye miett lett. Arkiktet nem vezethet félre a halmis tudomány a kisérletező bölcselet véges agy mesterkedése. Nem azok az emberiség barátjai és jettere'k,akik nyugtalanságba kergetik állandó blu reményekkel tájoltják a lelkeket, hogy azután minden esetben annálmegrendítőbb legyen a kiábrándultak Nem az a tudomány, amely elméleteinek csődjét már annyiszor beismerte, amely az emberi értelmet többször zsákutcába vitte, amely az erkölcsi világtrendet megrázkódtatta, s e vakmerő erőszakosságok után nemi tud más értéket adni; csak egygyönge biztatást, hogy majd felclmül a felvilágosodottság hajnala. A valódi tudomány nem fosztja meg trónjától az Istent, hanem szemünknje tisztább és szélesebb látókört biztosít, vigasztaló hitet önt belénk hogymegértsük életünk hivatását. A valódi tudomány milliók önbizalmát, munkakedvét fokozza lelkét megnemesiti, emberszeretővé és boldoggá teszi. Nem hajtja kétségbeesésbe, faim még a fájdalmak, szenvedéssek elviselésében is erőssé izmositja, emberré emeli föl az álatembert. Nem igaz, hogy a tudomány feloldott minden hitet, amelyre az európai kultúra egész a tizennyolcadik századáig támaszkodhatott. Csak a tudálkosság kísérelte meg a hit kapuját bezúzni, de szégyeneit kellett meghátrálnia. Míg a feldúlt társadalomban hivő közönséget találjunk, akik a biblia örök' ifjú igéit követik, addig nincs szükség uj vallásra, uj eszményekre uj messiásokra. Jelen idők sivárságáért csak azok panaszkodhatnak akik az önök igéiket amelyek sohsem avulhatnak el nem' tudják megérteni, mert süketek/ vakok és akik nem tud niepläk eltűnnek, az orvosok által ajánlott híres párisi „VISAGÍNE ADELINA PATTI“ arcemulsió használata által. Kapható: gyógyszertárakban, drogériákéban és illatszertárakban. Süvegenként 1400 lej ha nem, megrendelhető a tölerakatból: Timisoara, Praja Plevnei No 32328 1824. Julius 2. nak szeretettel éreznik mert nincsen szivük. Az emberiség apostolai nem a modernizmus Gólemei, hanem azok akik, az istenhitet, a felebaráti szerettetet, s az örökélet reménységét hirdetik megalkuvás nélkül. T. D. Gróf Zichy-Rubidó volt bukaresti magyar követ érdekes londoni nyilatkozata „Az angolok sohasem tanúsítottak gyűlöletet Magyarország iránt" BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Gróf Zichy-Rubidó Iván, Magyarország volt bukaresti követe, akit jelenleg a londoni követséget vezetei, rendkívül érdekes nyilatkozatot tett a Pesti Ikírlap tuósítója előtt, amelyet a Brassói Lapoknak is módjában van teljes egészébe közölni: — Hivataloskodásom tulajdonképpeni formális megkezdése, a megbizólevél átnyújtása, némileg eltolódott. Amikor tavaly február közepe táján Londonba érkeztem, V. György megnevegedett és orvosi tancsra egy földkert stengen útra indult. Ezért a szokásos «bemutatkozási audiencia» egész április végéig halasztódott s mindaddig "természetesen a nemzetközi etikett szabályai szerint nem mentem teljes jogú miniszter számba. Meg kell azonban jegyeznem hogy az angol hivatalos körök ezen" a kényelmetlen helyzeten is tőlük felhhetőleg enyhítettek" és hivatalos teendőimet illetőleg azzal a fikcióival éltek, mintha már bemutattam volna a legbízójeveket. Egyébként az amerikai és brazíliai nagykövetek ugyanakkor hasonló helyzetben voltak. — A király visszatérése egyszeriben véget vetett a kényes bikinitaárunk. Háború napjai a király megérkezése utjáin, április 27- én, már audienciáit kaptam a megbízólevél átnyújtására. A kitűzött időben megjelentem fekete magyar díszben a Buckingnam Pu Isaceban, ahol a fő udvari méltóságok váltak s bevezettek az audienciaterembe. fö felsége a kídügyminiszeter jelenlétében fogadott s a viktoriánus angol udvari etikettnek megfelelően, minden kisérőbeszéd nélkül átnyújtottam Horthy kormányzó úr megbizólevelét. A király ezután körülbelül tizenöt percig igen kegyesen elbeszélgetett velem, kifejezve megelégedését kinevezésem felett Mászaial, azután a királynő fogadott különhallgatáson s ugyancsak nagyon kegyesen elbeszélgetett velem. — Midőn elfoglaltam hivatalomat, még namhozhattam magamtmtl családomat, im.után a követségi épület pusztán a hivatalos helyiségeknek ad helyet s igy megfelelő lakásról kellett gondoskodnom. Sikerül is a Prince’s Gate 27. szám alatt egy házat bérelnem és érdeket, játéké a véletlennek, hogy ennek a háznak a tulajdonosnője senki mije, mint a legutolsó volt bécsi nagykövetnek Sir Maunce Bansennak a leánya. A magyar olvasóközönség bizonyára emlékezni fog arra, hogy Sir Maurice, aki hivataloskodása idejéből nagyon jól ismeri viszonyainkat, nemrégiben" egy tudományos társaság és az adóestélyén tartott felszólalásaiban sok megértést mutatott helyzetünkkel. AZ ősz folyamán, miután sikerült családomat itt elhelyezni, a királynő feleségemet is audiencián volt kegyes fogadni. — A nyár folyamán többször volt módomban a szokásos udvari ünnepségek, mint az úgynevezett «Levec»-k és «Court» Wirt valalmint a Buckingham Palaceban tartott Garden Party-k alkalmával az udvarnál megjelenni s minek t tapasztalhattatni, hogy a magyar díszruha mennyire rokon:Zenves az angol közönség előtt. A közelmúltban, Alexandra anyakirályné halála folytán három hónapi udvaros gyász rendeltetett el s igy természzetesen minden nagyobb ünnepség elmaradt. Leginkább érezhető volt ez december elején, midőn az idegen államok megbízottai Londonba jöttek a "lóramai szerendást aláírni s az összes tervbe vett nagy ünnepségeket le ifelett mondani. Mindez magéslói" értetődéséig a társadalmi életet is erősen tompítja. — Ami a magyarok iránti hangulatot illeti, meg kell állapítanom, hogy ideérkezizésem idején már "hat év mult a háború befejezése ,óba s igy a háborús szenvedélyek is tecsalapdtak." így többjek között megemlíthetem,hogy mindjárt megérkezés, miután felszólalást kaptam, hogy lépjék, be a St. James Clubba, az itteni vezető diplomáciai társadalmi egyesületbe. Tudvalevőileg az angiolok a háború alatt mindazokat,a klubtagokat, akik a központi hatalmak állampolgárai voltak, kizárták. Nagyon természetesen a kiengesztelődés szelleme egyre erősödik és lehet mondani, hogy hónapról-hónapra kevesebb emlékeztet a háborús idők atmoszférájára. A legutolsó időkben a locarnói egyezmény is jelentékenyen hozzájárult az ellenszenvek enyhítéséhez. Kidében is az angolok sohasem tanusítottak' igyü' kilétét Magyarország iránt, ami az egész háború konstellációjából könnyen, érthető,ta mert Magyarország és Anglia között közretten circnitet nem is forgott fönn. Sőt szépítés nélkül mondhatom, hogy az angol közönségben van úgy bizonyos személyes rokonszenv a magyarokkal szetmben, ami főként sírra vezathető vissza, hogy a magyar nemzet itt egy férfias, szavat tartó és lovaglás nemzet hírében áll. Egyébként angol részről több alkodommal kifejezetten elismerték Velem szemben is, hogy nálunk a háború alatt az angol állampolgárokkal barátsságos és kimléleties módon bántak. Végső konklúzióként is azt szeretnézri kiérni, hogy semíri'/s háborus a különség vagy keserű emlék nem áll utjárdata a két nemzet barátságának. Többszáz spanyol lateontisztet letartóztattak PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Newyork Herald jelenti Handaxából, hoigy a spanyol hatóságok le-tartóztatták Weyler és Aguilera tábornokokat, valalmtint a spanyol hadsereg több száz tisztjét. A tisztek ellen lefolytatott nyomozás megállapította, hogy nagyarányú összeesküvést szőttek a spanyolországi direktóriutms megbuktatására. Höfer 3 számú pora, megszabadítja kellemetlen izzadásától !