Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)
1926-11-01 / 248. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: KAPU-U. 64—66 R«alfag 8 » TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 1—77 KIADÓHIVATAL: FünDíNSHD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 68 IlfÜtl KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA dr. Egy flóra 100, évre 270,1/1 évre 520,1 évre 1000 Iej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. * Külföldre: Vi évre 420, V* évre 820, 1 évre 1600 lej —————■u ■ i¥ ■■■■IIIMmMMiailMai^IM.mWIWIilll'l «WillHill II......... .■LAX.lL évf. 248. szám Hétfő, 1925. november 1. Üzleti .• Reklám nyomtatványokat olcsón és ízlésesen készít a Grünfeld-nyomda Brassó, Kapa utca 64—68. Telefonszám 6-77 Postai rendelések gyorsan és pontosan elkészülnek. Szóról szóra idejegyezzük, amit Corban Erik bukaresti előadásában a kisebbségi problémáról mondott Kevés szóban nagyon sokat mondott és ahogy mi értjük, s ahogy, szerintünk máskép érteni nemi is lehet, beszéde komoly figyelmeztetés volt a román kormányzat számára, hogy e kérdést az Igazság, egyenlőség és szabadság szellemében oldja meg. Colban Erik előadásának ez a része így hangzik: — A kisebbségek védelmének problémája rendkívül fontos. Ettől függ legnagyobbrészt a béke fenntartása, mert vitássá teszi a határoknak, az államok konszolidációjának és annyi más ügynek a kérdését. Ez tehát elsőrangú nemzetközi probléma, amellyel a Népszövetségenek foglalkoznia kell. Mindazáltal a Népszövetség nem követhet beavatkozási politikát Itt Romániában önöknek maguknak kell e problémát megoldaniuk és meg is fogják oldani. Egy olyan országban mint Románia, mely annyira szerelmes Franciaországba és a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség általa proklamált elveibe, szilárd meggyőződésem szerint ezt a problémát szerencsésen meg fogják oldani, mert ezek az elvek adják meg a megoldást. Bizonyára vannak nehézségek. Ezek okából a Népszövetséginek is alkalma nyílik szavát hallatni és e szervezet teljes jóakaratát rendelkezésére bocsátja Romániának. Ezt a nyilatkozatát azzal fejezte be a Népszövetség főtitkára, hogy a nemzetiségekkel érdekközösséget, egyelőre anyagi érdekközösséget kell teremtetni, mert első az élet, a többi magától jön. Amennyire homályos és zavaros előadásának ez a pontja, alanyira világos és tiszta a fentebbi idézet. Elsősorban a kisebbségi probléma elsőrendű fontossága. A Népszövetség főtitkára egyenesen szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy ettől függ a béke fenntartása és szorosan összefügg a határok kérdésével és az állam konszolidációjával. A román kormányt és közvéleményt tehát figyelmezteti Corban Erik, hogy tekintse ő is kiváló fontosságúnak a kérdést, mert nagyon sok minden függ a jó vagy rossz kezelésétől, a közönytől vagy az érdeklődéstől, a béke igazi akaratától vagy a hatalmi rendszer makacs fenntartásától. És Romániának magának kell megoldania ezt a problémát, mondja a Népszövetség képviselője, s nem rábocsátani a nemzetközi vizekre, hadd ússzék el és űzzék el a diplomácia habjai közt. Magának kell megoldania, vagyis önként, saját akaratából és elhatározásából rátérnie a párisi egyezményben vállalt kötelezettségek beváltásának útjára és nem várni meg, milg a különféle külföldi hatások, elsősorban a Népszövetség elé vitt és viendő panaszok nyomán támadó Fellépés fogja rákényszeríteni. Különben Colban Erik mindjárt az erkölcsi rugókat is rendelkezésére bocsátja a román államnak: a francia forradalom török eszméit, a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Azt mondja ezeknek a beajánlása által, hogy még hiányoznak a román demokrácia szincsesházából és bizonyos szelíd mosollyal biztosítja Romániát arról, hogy ez elvek alapján oldhatja meg a kisebbségi kérdést. Tehát egyedül és önként és az egyenlőség, testvériség és szabadság elvei szerint. Tehát úgy, ahogy idáig nem tette és nem akarta tenni a kormányzat, aminek ma is annyi ellenkezőjét gyakorolja. A Colban Erikeknek ma is még Romániába kell jönniök és a Népszövetség érdeklődését hozniok magukkal a meg nem oldott kisebbségi probléma iránt. És még ma is a Népszövetség egyik hivatalnokának kell az állam figyelmébe ajánlania azokat az alapelveket, melyeket követnie kell, ha a kisebbségi problémát a területi integritás, az állami konszolidáció és az emberiség közjava biztosítása végett jól akarja megoldani. Aki olvasni és érteni tud", s főkép érteni akar, az a Colban Erik idézett szavaiból a román kormány eddigi és mostani kisebbségi politikájának a leghatározottabban elítélő kritikáját fogja kikövetkeztetni. Nem jól van úgy, ahogy van, s annak az államnak, mely a főtitkár szerint is a Népszövetségben oly jelentős pozíciót foglal el, s melynek buzgó közreműködésére a béke fenntartásában oly bizalommal számítanak, ebben az alapvető, nagy fontosságú kérdésben is teljesítenie kell kötelességét. Romániának kisebbségeivel szemben is rá kell térnie a szabadság, egyenlőség és testvériség útjára. grandás Stresemann Magyarországot is be akarják venni egy középeurópai blokkba A két nagyhatalom Anglia és Olaszország ellen készül fel GENEA Brassói Lapok tudósítójától. A nagy kháosz kezd kibontakozni, Európa képe csak most van kialakulóban, miután színt vallottak a nagyhatalmak és egymás ellen kötik a fegyverbarátságokat. Kétségtelen, hogy a koccintgatások, ölelkezések és politikai csókolózások közül a német-francia egymásratalálás a legszerencsésebb úgy gazdasági, mint az ezzel járó politikai szempontokból, mert földrajzi helyzetük megkétszerezi erőiket és megmászhatatlan falat emel a mindenáron mászni készülő Olaszországnak, amelyik most Anglia barátságától reméli a biztonság érzését. Érdekes, hogy Franciaország és Németország éppen a biztosság miatt találtak egymásra, vagy mondjuk így, keresték egymást; most már Olaszországnak van szüksége a biztonságra, hogy ha esetleg nem is terjeszkedhet, megtarthassa, amije van. Most már kétségtelen, mindenki elölt, hogy kialakulóban van egy sokkal nagyobb „központi hatalmuk“, mint a régi volt. De ez csak fekvését illetőleg lesz központi, mert hiszen Oroszországot jobbra hajtja a gazdasági kényszer és jobbratolódású szövetségre fogja hajtani a készülő középeurópai blokkal, amely az eddigi álmairól lemondott Oroszországgal sietni fog hivatalosan kezet fogni. Olaszországnak emiatt is sürgős, hogy a Balánon zavarokat kessen és nyugtalanítsa a készülő politikai alakulatot. Anglia ezt nem nézheti jó szemmel. Előtte mindig csak üzleti szempontok lebegtek és a balra és északra terjeszkedő Német és Franciaországtól nemcsak a szárazföldi, hanem tengeri piacait is félti. Anglia soha nem volt még olyan gyenge, mint most és ezt a gyengeséget használják ki gyarmatai, amelyek anélkül, hogy egymással is meg lennének szervezve, szinte egyszerre indították meg függetlenségi mozgalmukat. Anliát rendkívüli módon idegesítikk ezek a mozgalmak, amelyeknek szeizmográfja itt van Genfben és amelynek iránytűjét állítólag titokban nagyon befolyásolják a franciák. Alig múlik el népszövetségi gyűlés, vagy bármilyen nemzetközi konferencia, amelyiken Angliát ne támadnák valamelyik oldalról. Elől járnak a hinduk, akik tízezer számra osztogatják a konferenciákon az angol viszszaéléseket tárgyaló manifesztumokat, de a többi gyarmatok sem maradnak hátul. Kétségtelen, hogy Angliának sok jó barátja van a tőle független, kisebb államok között. Ezt a barátságot szeretnék a britt államférfiak minden rájuk politikai értékkel bíró állammal melegebbé tenni és ezért keresik az utóbbi időben olyan feltűnő módon a kis Magyarország rokonszenvét Az angolok szemében Magyarország most fontosabb lett, mert joggal tartanak attól, hogy Németország és Franciaország fegyverbarátságot hitnek Magyar-országgal és ezzel megalakítják földrajzilag, gazdaságilag és politikailag is a leghatalmasabb blokkot. Ha ehhez még Oroszország is bekapcsoló- 109 fej Zűrieden nyitáskor 2,92 és fél s¥álci frank