Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)

1926-11-01 / 248. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: KAPU-U. 64—66 R«a­lfag 8­ » TELEFONSZ­ÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 1—77 KIADÓHIVATAL: FünDíNSHD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 6­8 IlfÜtl KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő­ ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA dr. Egy flóra 100, évre 270,1/1 évre 520,1 évre 1000 Iej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. * Külföldre: Vi évre 420, V* évre 820, 1 évre 1600 lej —————■u ■ i¥ ■■■■IIIMmMMiailMai^IM.mWIWIilll'l «WillHill II......... .■LAX.lL évf. 248. szám Hétfő, 1925. november 1. Üzleti .• Reklám nyomtatványokat olcsón és ízlésesen készít a Grünfeld-nyomda Brassó, Kapa­ utca 64—68. Telefonszám 6-77 Postai rendelések gyorsan és pontosan elkészülnek. Szóról szóra idejegyezzük, amit Corban Erik bukaresti előadásában a kisebbségi problémáról mondott Kevés szóban nagyon sokat mondott és ahogy mi értjük, s ahogy, szerintünk máskép érteni nemi is lehet, beszéde komoly figyelmeztetés volt a ro­mán kormányzat számára, hogy e kér­dést az Igazság, egyenlőség és szabadság szellemében oldja meg. Colban Erik elő­adásának ez a része így hangzik: — A kisebbségek védelmének prob­lémája rendkívül fontos. Ettől függ leg­nagyobbrészt a béke fenntartása, mert vi­tássá teszi a határoknak, az államok kon­szolidációjának és annyi más ügynek a kérdését. Ez tehát elsőrangú nemzet­közi probléma, amellyel a Népszövetsége­nek foglalkoznia kell. Mindazáltal a Népszövetség nem kö­vethet beavatkozási politikát Itt Romá­niában önöknek maguknak kell e prob­lémát megoldaniuk és meg is fogják ol­dani. Egy olyan országban mint Romá­nia, mely annyira szerelmes Franciaor­szágba és a Szabadság, Egyenlőség, Test­vériség általa proklamált elveibe, szilárd meggyőződésem szerint ezt a problémát szerencsésen meg fogják oldani, mert ezek az elvek adják meg a megoldást. Bizonyára vannak nehézségek. Ezek okából a Népszövetséginek is alkalma nyí­lik szavát hallatni és e szervezet teljes jóakaratát rendelkezésére bocsátja Ro­mániának. Ezt a nyilatkozatát azzal fejezte be a Népszövetség főtitkára, hogy a nemzeti­ségekkel érdekközösséget, egyelőre anyagi érdekközösséget kell teremtetni, mert első az élet, a többi magától jön. Amennyire homályos és zavaros elő­adásának ez a pontja, alanyira világos és tiszta a fentebbi idézet. Elsősorban a kisebbségi probléma elsőrendű fontossá­ga. A Népszövetség főtitkára egyenesen szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy ettől függ a béke fenntartása és szorosan összefügg a határok kérdésével és az ál­lam konszolidációjával. A román kor­mányt és közvéleményt tehát figyelmez­­teti Corban Erik, hogy tekintse ő is ki­váló fontosságúnak a kérdést, mert na­gyon sok minden függ a jó vagy rossz kezelésétől, a közönytől vagy az érdeklő­déstől, a béke igazi akaratától vagy a ha­talmi rendszer makacs fenntartásától. És Romániának magának kell megoldania ezt a problémát, mondja a Népszövet­ség képviselője, s nem rábocsátani a nemzetközi vizekre, hadd ússzék el és űz­zék el a diplomácia habjai közt. Magá­nak kell megoldania, vagyis önként, sa­ját akaratából és elhatározásából rátér­nie a párisi egyezményben vállalt köte­lezettségek beváltásának útjára és nem várni meg, milg a különféle külföldi ha­tások, elsősorban a Népszövetség elé vitt és viendő panaszok nyomán támadó Fel­lépés fogja rákényszeríteni. Különben Colban Erik mindjárt az erkölcsi rugó­kat is rendelkezésére bocsátja a román államnak: a francia forradalom t­örök eszméit, a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Azt mondja ezeknek a be­­ajánlása által, hogy még hiányoznak a ro­mán demokrácia szincsesházából és bi­zonyos szelíd mosollyal biztosítja Romá­niát arról, hogy ez elvek alapján oldhat­ja meg a kisebbségi kérdést. Tehát egyedül és önként és az egyen­lőség, testvériség­ és szabadság elvei sze­rint. Tehát úgy, ahogy idáig nem tette és nem akarta tenni a kormányzat, ami­nek ma is annyi ellenkezőjét gyakorolja. A Colban Erikeknek ma is még Romá­niába kell jönniök és a Népszövetség ér­deklődését hozniok magukkal a m­eg nem oldott kisebbségi probléma iránt. És még ma is a Népszövetség egyik hivatalnoká­nak kell az állam figyelmébe ajánlania azokat az alapelveket, melyeket követ­nie kell, ha a kisebbségi problémát a területi integritás, az állami konszolidá­ció és az emberiség közjava biztosítása végett jól akarja megoldani. Aki olvasni és érteni tud", s főkép ér­teni akar, az a Colban Erik idézett szavai­ból a román kormány eddigi és mostani kisebbségi politikájának a leghatározot­tabban elítélő kritikáját fogja kikövetkez­tetni. Nem jól van úgy, ahogy van, s an­nak az államnak, mely a főtitkár szerint is a Népszövetségben oly jelentős pozíciót foglal el, s melynek buzgó közreműködé­sére a béke fenntartásában oly bizalom­mal számítanak, ebben az alapvető, nagy­ fontosságú kérdésben is teljesítenie kell kötelességét. Romániának kisebbségeivel szemben is rá kell térnie a szabadság, egyenlőség és testvériség útjára. grand­ás Stresemann Magyarországot is be akarják venni egy középeurópai blokkba A két nagyhatalom Anglia és Olaszország ellen készül fel GENE­­A Brassói Lapok tudósítójától.­ A nagy kháosz kezd kibontakozni, Európa képe csak most van kialakulóban, miután színt vallottak a nagyhatalmak és egymás el­len kötik a fegyverbarátságokat. Kétség­telen, hogy­ a koccintgatások, ölelkezések­ és politikai csókolózások közül a német-fran­­cia egymásratalálás a legszerencsésebb úgy gazdasági, mint az ezzel járó politikai szem­pontokból, mert földrajzi helyzetük megkét­szerezi erőiket és megmászhatatlan falat emel a mindenáron mászni készülő Olaszország­nak, amelyik most Anglia barátságától reméli a biztonság érzését. Érdekes, hogy Francia­­ország és Németország éppen a biztosság mi­att találtak egymásra, vagy mondjuk így, keresték egymást; most már Olaszországnak van szüksége a biztonságra, hogy ha eset­leg nem is terjeszkedhet, megtarthassa, amije van. Most már kétségtelen, mindenki elölt, hogy kialakulóban van egy sokkal na­gyobb „központi hatalmuk“, mint a régi volt. D­e ez csak fekvését illetőleg lesz központi, mert hiszen Oroszországot jobbra hajtja a gazdasági kényszer és jobbratolódású szö­vetségre fogja hajtani a készülő középeuró­­pai blokkal, amely az eddigi álmairól le­mondott Oroszországgal sietni fog hivata­losan kezet fogni. Olaszországnak emiatt is sürgős, hogy a Bal­ánon zavaro­kat kessen és nyugtalanítsa a készülő politikai alaku­latot. Anglia ezt nem nézheti jó szemmel. Előt­te mindig csak üzleti szempontok lebeg­tek és a balra és északra terjeszkedő Német és Franciaországtól nemcsak a szárazföldi, hanem tengeri piacait is félti. Anglia soha nem volt még olyan gyenge, mint most és ezt a gyengeséget használják ki gyarma­tai, amelyek anélkül, hogy egymással is meg lennének szervezve, szinte egyszerre indítot­ták meg függetlenségi mozgalmukat. An­liát rendkívüli módon idegesítikk ezek a moz­galmak, amelyeknek szeizmográfja itt van Genfben és amelynek iránytűjét állítólag ti­tokban nagyon befolyásolják a franciák. Alig múlik el népszövetségi gyűlés, vagy bár­milyen nemzetközi konferencia, amelyiken Angliát ne támadnák valamelyik oldalról. Elől járnak a hinduk, akik tízezer számra osztogatják a konferenciákon az angol visz­­szaéléseket tárgyaló manifesztumokat, de a többi gyarmatok sem maradnak hátul. Kétségtelen, hogy Angliának sok jó barát­ja van a tőle független, kisebb államok kö­zött. Ezt a barátságot szeretnék a britt állam­férfiak minden rájuk politikai értékkel bí­ró állammal melegebbé tenni és ezért kere­sik az utóbbi időben olyan feltűnő módon a kis Magyarország rokonszenvét Az angolok szemében Magyarország most fon­tosabb lett, mert joggal tartanak attól, hogy Németország és Franciaország fegyverbarátságot hitnek Magyar-­­­országgal és ezzel megalakítják földrajzilag, gazdaságilag és po­litikailag is a leghatalmasabb blokkot. Ha ehhez még Oroszország is bekapcsoló- 109 fej Zűrieden nyitáskor 2,92 és fél s¥álci frank

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék