Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
“*• oldal, 1. számi BRASSÓI LAPOK 1927- január 1. „A szupér csárdás erotikusabb tánc volt, mint a shymmi“ „A Gyurkovics lányok se voltak jobbak, mint a mai lányok. A iubitáló Herczeg Ferenc régi idők kedves emlékeiről beszél a Brassói Lapoknak Ezernyolcszáznyolcvankettő őszén egy nyurga, izmos, szőke fiatalember érkezett rigi-estre. Az egyetemre jött, jogot hallgatni ,a.t remélte, hogy pár esztendő múltával, mint „doctor juris“ megy haza és azontúl ő fogja intézni a kis bánáti városka minden ügyes bajos dolgát, mindaddig, amíg — Isten adja ! — még polgármester lesz belőle, ősz volt, ismételjük, s a nyúlánk, szőke, ábrándosan kék szemű fiatalember mint annyian előtte és utána, beleszédült az ősz, a pesti ősz varázslatába és Írni kezdett. Kis novellákat írogatott. Természetesen napilapszerkesztőségeknek is beküldte őket. Kenedy Géza, a Pesti Hírlap akkori felelős szerkesztője elsőnek közölte az új magyar író novelláját s ugyanakkor levelet is írt neki, amelyben meleg, biztató hangon további, komolyabb irodalmi munkára ösztökélte. Lassanként itt is, ott is megjelent egy-egy írása. Nemsokára ezután egy kávéházban üldögélve, arra lett figyelmes, hogy a szomszéd asztalnál két idősebb úriember róla beszélget. Élénken, meggyőződéses hangon dicsérték aznap megjelent novelláját. Az egyik úr, mint később megtudta, Beöthy Zsolt volt, a másik Csiky Gergely. — Nem jó volna, ha véletlenül hallaná ezt az a fiatalember, — vélte Csiky — mert még elbízná magát... Ettől kezdve csodálatosan könnyed áramlással, zökkenő nélkül halad előre a magyar írónak egyébként göröngyös útján. Egy pár év múlva már ismert és kedvelt író, s egyszerre csak az Akadémia, az irodalmi társaságok tagja. Múlnak az évek, telik az idő és egyszer csak arra eszmél, hogy egészen megfeledkezett már a bánáti városkáról, a fiskális mesterség kecsegtetéseiről, közben azonban pár tucat regényt, színdarabot, számtalan novellát és hírlapi cikket írt , ma már negyven éve, hogy író és a neve, a Herczeg Ferencz név magasan fent ragyog a magyar kultúra egén. Most itt ül előttünk, villájának kényelmes, uri ízléssel berendezett dolgozószobájában, ősz van megint, a hidegfényű napsugár megcsillogtatja selymes, szőke hajában az ezüstös szálakat. És ezen a negyvenedik őszön Herczeg Ferenc arra a másik őszre emlékezik. — Mintha csak ma lett volna. Első pár elbeszélésem megjelenése után szinte versenyeztek az öregek abban, hogy előbbre vigyenek. S akkor ezeknek az irodalmi nagyságoknak egy dicsérő szava felért egy kitüntetéssel, egy aranyéremmel. A legnagyobb kitüntetés mégis az volt, amikor Gyulai Pál ismeretlenül levélileg vacsorára hívott az István főherceghez címzett vendéglőbe. Gyulai Pál asztala pedig már csak egy ugrásnyira volt a Parnasszustól. S milyen könnyű volt akkor munkatársként egy újsághoz bejutni ! Pedig minden cikkemet szorgalmasan át kellett revidiálnia Barna Dórinak, aki az akkori idők legjobb riportere volt a magyar sajtóban , aki amellett tökéletes magyarsággal tudott írni, míg az én írásaim tele voltak germánizmussal. Tíz év múlva Paulay Ede már darabot kért tőlem a Nemzeti Színház részére. Egy dialogizált novellámat olvasta, mondotta, s ebből azt látja, hogy darabokat is tud- et nék írni. A fiókomban már készen hevert „A dolovai nábob leánya“, amit aznap délután fel is vittem Paulay igazgató lakására. Ő mosolygott ezen a gyorsaságon, de amikor egy részét átolvasta, ott rögtön, a feketekávé mellett megcsinálta a szereposztását. Csiky Gergely meghalt és jöttek az én drámáim egymásután. Siker sikert követett. Az ‘Ocskay brigadéros“t en suite százszor adták a Vígszínházban. A „Gyurkovics leányok“ eddig száznyolcvanszor ment a Nemzetiben. Nem igaz tehát, hogy a magyar darab nem üzlet. Csak az üzlet igazán. — A kedves, jó Gyurkovics lányoknak hálás is vagyok. Köszönöm nekik a sok-sok forró, tapsviharos estét. Sokszor, nagyon sokszor gondolok reájuk. A Bánátban, Versechez közel éltek ők vidáman és lármásan. Mellettük közel volt a mi birtokunk és én, valamint a többi szomszéd fiatalember, gyakran átrándultunk hozzájuk. Hárman voltak, mindhárman szellemesek és temperamentumosak. Szegények, de kedvesek, vendégszeretők. Állandóan kitűnő társaság volt együtt náluk. Egyik egészen fiatalon meghalt, a másik megőrült, a harmadik meg korán özvegy maradt. Férje egy szerencsétlenség áldozata lett Az özvegy ma itt él Budán és néha találkozom vele az utcán. Egyetlen fiútagja a családnak véletlenül agyonlőtte magát egy Flaubert-fegyverrel. Nehogy megsértsem őket, a darabot a Bácskába transzponáltam át. De a darab mégis csak az ő emléküket őrzi. Másként is végezhetett volna velük a sors ! Milyen másképpen végzik a darabomban, ahol ma is élnek és örökkön. — Hisz a mai lányok ugyanazok valójában, akik a Gyurkovics lányok voltak, csak a ruhájuk szabását változtatta meg a divat. — Ugyanazok a lármásan, mégis kevesen temperamentumos magyar lányok, éppen, hogy a ruhájuk lett ízlésesebb, célszerűbb. Hogy most shummit táncolnak a francia négyes helyett? Még ez is előnyös változás. Nem erotikusabb tánc volt talán a szupér csárdás, amelynél vagy három óra hosszat szorongatta magához táncosnőjét a férfi és egy szertelen vad, tüzes zenére ugráltak? Ennek a táncnak a legtöbb esetben házasság lett a vége. A francia négyes, ahogyan azt mi, fiatalok akkor táncoltak, kimondottan orgia volt. A shymmi könnyed, cseppet sem fárasztó figuráit egy hetvenéves bácsi is táncolhatja. S táncolja is, mert örül, hogy valamilyen formában bizonyíthatja azt, hogy : lám, még milyen remek kondícióban van. Apropo: shymmi Megkérdeztük Herczeg Ferencet, tud-e kivezető utat a fiatal magyar írók számára mai reménytelen helyzetükből ? Ezt felelte : — Én szeretettel kísérem a fejlődő irodalmat és segíteni próbálok ott, ahol csak lehetséges. Tegyék ezt meg mindannyian az „öregek“ közül, amint egykor velem tették Gyulai Pál és társai, akkor hamarabb elkövetkezik az az idő, amikor ismét elég lesz egy 100—150 soros elbeszélést jól megírni ahhoz, hogy a fiatal író mielőbb egy sorba emelkedhessék párfogóival. . (k. 1.) PÖSTYÉN vulkanikus iszapja mint háziszer az egész világba szét lesz küldve. Ezt a természetes termést két semmiféle gyógyszer nem pótolhatja. Kockaformában préselve a „Dia* nevet viseli. „Gamma- Kompress“ pedig a készen használható iszapborogatás Gyógyeredmények: reuma, csuz, ischias, női bajok esetén. 10397 féli gyógyító cséste Söketetes szállodák, egybeszőtveminden fürdővil, Pöstyénben Felirati vita a bolgár szkupsjinában Buroff külügyminiszter nyilatkozik SZÓFIA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A királyi üzenetre küldendő válaszfelirat vitáján Buroff bolgár külügyminiszter felszólalásában megállapította, hogy Bulgária külpolitikája békés maradt. A kormány és az ellenzék közt semmi ellentét a külpolitika jellege és lényege tekintetében. Célunk — mondotta — az, hogy biztosítsuk Bulgária nemzeti méltóságát és hogy előbbre haladjon a súlyos terhek enyhítésében, amelyek ránk nehezednek. A cél elérésének módja az, hogy Bulgária tényezője legyen az európai békének, bizalmat" ébresszen a nagyhatalmaknál és a szövetségeseknél, s hogy megjavítsa szomszédaihoz való viszonyát. Bőr és műszaki 6011 cégeknél egész Nagyromániában jól bevezetett utazó, ki a román, német és magyar nyelveket tökéletesen birja, komoly cégektől képviseleteket vállalna. Szives megkeresések „JUTALÉK“ jeligére a kiadóba kéretnek. ____________ Az egészség a legnagyobb kincs. A legkellemesebb és legbiztosabb gyógymód Dr. Pater kipróbált gyógyteáinak használata. Dr. Páter féle Köszvény- és rheuma elleni tea Arteriosklerozis elleni tea Vese- és hólyagbajok elleni tea Idegesség elleni tea Dr. Páter féle Soványító-tea Aranyér elleni tea Epekő-tea Vértiszlrtó-tea Dr. Páter-féle Köhögés elleni tea Szamárköhögés elleni tea Tüdő-tea Gyomor-tea A Dr. Páter-féle gyógyteák minden gyógyszertárban és drogériában kaphatók. Postai szétküldés utánvétel mellett a „Csillag“ gyógyszertár (Brassó, Hosszú utca 14) központi raktára által. Kérje levelezőlapon a Dr. Páter tanár új gyógyteáiról szóló tájékoztató füzet díjtalan beküldését az Amphora Részvénytársaságtól, Brassó.